Fejér Megyei Hírlap, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYFC-­­tik-A HÍR­LA­P IFJÚSÁGI MELLÉKLETE. SZOMBAT, 1960. OKTÓBER 1. Az irányelvek szellemében... Néhány hónappal a KISZ kongresszusa előtt tették köz­zé a KISZ KB irányelveit. Az irányelvek fő célja a KISZ kong­resszus politikai előkészítése és a folyamatos KISZ-munka fel­adatainak, az ifjúság nevelésé­nek és a szocialista építőmun­kára való mozgósításnak meg­határozása. Alapos elemzést ad­nak a magyar­ ifjúság helyzeté­ről, megállapítják, hogy a ma­gyar fiatalok általános helyzete kielégítő, jónak mondható. •Milyen alapon teszik az irány­elvek ezt a kedvező megállapí­tást, milyen mércével mérjük és milyen formán értékeljük a magyar ifjúság helyzetét? Ha ifjúságunk általános hely­zetét elemezzük, olyan támpon­tot kell keresnünk, amely biztos tájékozódást nyújthat. Az a sa­rokkő, amely lehetővé teszi az ifjúság megítélését és feladatai­nak meghatározását, annak vizs­gálata, hogyan áll helyre ifjú­ságunk a szocialista építőmun­­kában, hogyan segíti a pártkong­resszus útmutatásai alapján az ötéves terv megalapozását, majd végrehajtását. Ahhoz, hogy ezt a­hatatlanul újszerű munkát, a szocializmus alapjai lerakását elvégezzük, új emberekre van szükség. Olyan hiúság kell, amely mindenkor feladatainak világos ismereté­ben lát munkához. Ehhoz kom­munista világszemléletre és élet­­felfogásra van szükség. A KISZ tevékenységének tehát két fon­tos területe van: szocialista épí­­tőmunkára mozgósítani és kom­munista szellem­ben nevelni az ifjúságot. AZ ifjt'tság helynetét elemezve is azt kell kiinduló­pontként tekinteni, hogyan dol­gozik és hogyan gondolkodik a magyar ifjúság? Leegyszerűsítve azt mondhat­juk, hogy ifjúságunk egészében becsületesen dolgozik, becsüle­tesen, szocialista építőmimkánk szel­lemét magáévá téve gondol­kodik, érez és él. Az a kép, a­melyet ifjúságunk mai helyzetéről rabolhatunk, elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban ered­ményesen dolgoztunk az élet minden területén. Pártunk he­lyes politikáin, a szocialista építőmunka sikerei és a szocia­lista tábor erősödése nagymér­tékben kevett ifjúságunk felső­­hozzájárult öntuda­tosodásához. Az elmaradottabb, politikai-, világnézeti-erkölcsi és magatartásbeli problémákkal küszködő fiatalok rétege, vagy a huliganizmus útját járó fiatalok kis csoportja nem befolyásol­hat­ja a magyar fiatalok többségé­nek pozitív értékelését, ugyan­akkor arra mutatnak, hogy van­nak problémáink is az ifjúság nevelésében, amelyekkel meg kell birkóznunk. Ebben a fejlődésben igen ko­moly szerepe volt a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség nevelő­munkájának. A mi eszmei-poli­tikai nevelőmunkánk nem je­lentett többet, mint hogy nap­­ról-napra népszerűsítettük — és ezt tesszük továbbra is — a fiatalok között a párt eszméit, célkitűzéseit, mozgósítunk e cél­kitűzések aktív támogatására. Megyénk fiataljai is azon az úton járnak, mint az egész if­júság, ennek tényei, problémái, hibái is jellemzik a magyar fia­talságot. Igyekeztünk az elmúlt években a magyar ifjúságot az eszmei-politikai nevelés eszkö­zeinek segítségével ezekre a fel­adatokra mozgósítani. Fejér me­gye munkás-paraszt és tanuló fiataljainak többsége megértet­te történelmi korunk követelmé­nyeit. Az elmúlt esztendőben, amely a KISZ politikai nevelő­­munkája tekintetében jelentős előrehaladást hozott, a szerve­zett politikai tanulásban körül­belül 13 000 fiatal vett részt. Ezeknek jelentős része szerve­zeten kívüli volt. A pártkong­resszus anyagának tanulmá­nyozásánál különösen sok fiatal ismerkedett meg fejlődésü­­k na­pirenden lévő kérdéseivel. Ilyen módon a szocializmus győzelmé­be vetett hitük is erősödött és ez a tudat a mindennapos mun­kában is jól hatott. Középisko­láinkban a próbázások kereté­ben és az ifjúsági akadémiák előadásai iránt tanúsított érdek­lődés mutatja ifjúságunk poli­tikai arculatának változását. A politikai kérdések megismerése iránti igény és vágy igen jól jellemzi az ifjúság fejlődését. A próbázások segítségével sok száz fiatal került közelebb az ifjúsági mozgalomhoz és a párt­hoz. Az eszmei, poliikai m­üzdés visszahat nálunk is a fia­tal­ok erkölcsi magatartására. Kétség­bevonhatatlan, hogy ma már kevesebb Fejér megyében is a cinikus, magának és a mának élő, munkakerülő fiatal. A mun­kához való emelkedettebb vi­szonyra mutat, hogy mintegy 600 diák vett részt a nyári építőtáborokban, a társadalmi munkaakciók igen sikeresek és nagy tömegeket mozgatnak me­­gyeszerte. Persze, ebben vannak még fel­adataink. Arra gondolunk, hogy még nem minden fiatal gondol­kozásában jut érvényre a kö­zösségi szemlélet, az egyéni, ér­dek még sok városi és falusi fiatalunk iránytűje. Hiba van helyenként a fiatalok és időseb­bek, a fiúk és leányok viszonyá­ban. Találkozunk ferde ízlésű fiatalokkal, kulturálatlanul szó­rakozó fiúkkal és leányokkal. A KSZG-ben panaszolták érmen az egyik vezetőségválasztó tag­gyűlésen, hogy cigarettával a szájában, zsebredugott kézzel vonta felelősségre az egyik fia­tal üzemvezetőjét, mondván: ..Szakikám, mikor tesz génre?” Ilyen és hasonló jelenségek fi­gyelmeztetnek, hogy változatla­nul erélyesen napirenden kell tartanunk a fiatalok életének, viselkedésének erkölcsi problé­máit. KISZ szervezeteinknek az el­következő időkben alánosan fel kell dolgozniuk az irányelveket. Tüzetesen elemezni kell helyi­leg a fiatalok helyzetét, politi­kai, világnézeti, erkölcsi problé­máit. Ez a munka folyik lénye­gében a vezetőségválasztó tag­gyűléseken is, ahol a beszámo­lók az irányelvek szellemében veszik a helyzetet és a határozati javaslatokban terveket készítenek a tennivalók megol­dására. Ha külön gonddal ele­mezik a fiatalok erzmei-politi­­kai nevelésének kérdéseit és to­vábbi munkájukban mindenna­pi vezérfonalnak tekintik ezt, alános és jó munkát végezhet­nek. Strasszer György [ Az Ifjúság házáért­ » A KISZ sztálinvárosi bi- i | zottsága gyűjtési akciót ter- a I vez az Ifjúság háza mielőbbi T | megvalósítása érdekében. » I KISZ fiatalok keresik majd » I fel Sztálinváros lakóházait sí I minden egyes lakásba beko- i I pogtatnak, hogy ami hulla-­ I dék, papír, vagy egyéb érté- í­é kesíthető felesleges holmi i | akad a háznál, azt elkérjék i [ és az értékesítés révén be-) [ folyt összeget az Ifjúság há- f |­zának mielőbbi felépítésére ( f fordítsák. ! Sztálinváros a társadalmi f ! vállalások városa s minden | ! bizonnyal az új kezdeménye- f i­ zés is hamarosan szép ered-f­­­ményeket szül. A KISZ sze­­r­e­retné az Ifjúság házát teljes­­ ! egészében társadalmi erőből i­s­ felépíteni. * A SZAKKÖRBEN A székesfehérvári fotókiállítás egyik díjnyertes képe (Báner József felvétele.) Lelkes fiatalok A 63. sz. AKÖV fiataljai KISZ- brigádot alakítanak a kongresz­­szusi készülődés keretében. Fi­gyelemre méltó a vállalásuk. Ed­dig, ha egy-egy gépkocsi meg­hibásodott, a gépkocsivezető eset­leg nem is törődött vele, hanem a szerelők kezébe adta. A fiatalok elvállalták, hogy amíg műszakban vannak, a kisebb hibák, úgyne­vezett futójavítását maguk vég­zik el. Ezzel tekintélyes, eddig kieső munkaidőt takarítanak meg, így a gépkocsi kihasználás is jobb. A jobb kihasználást a kocsik állásidejének csökkentésé­vel is szolgálják. Az egy mázsá­ra eső kocsi- állásidőt 10 százalék­kal csökkentik. Ifjúsági brigádok alakítását tűzték ki célul a Famutkolor fiataljai is. Ebben az üzemben a KISZ-szervezet 10 perces mozgal­mat indít. Az elmúlt időben nem volt ritkaság, hogy a munkaidő befejezésének percében, már fel­öltözve indultak ki a kapun. Az új kezdeményezés szerint a fiatalok 10 perccel későbben mennek ki, vagy 10 perccel ha­marabb mennek munkahelyükre. Ha ezt teljesítik, a sok munkával töltött perc értékes napokká, he­tekké tevődik össze. 30 társadalmi munkaóra Az ünnepélyesen virággal díszített terembe egymás után jöttek az ün­neplőbe öltözött fiúk és lányok. Mire a taggyűlés megkezdődött, már 75 kiszes és mintegy 30 KISZ-en kívüli fiatal ült a teremben. Nincs abban semmi csodálatos, hogy régen ilyen nagy az érdek­lődés a KISZ-szervezet taggyűlése után. Jól dolgozik a szervezet és vezetőségválasztó taggyűlésükön is sok érdekes eredményről adhattak számot. Beszámoltak arról, hog 3000 Ft értékű társadalmi munkává segítették a nevelőotthont. A­­ köz­ség rendezésében, parkosításában pedig 500 óra közhasznú munkát végeztek. Ez év tavaszán elültettek 5000 facsemetét és vállalták a kh kukorica megművelését. A dégi kiszesek a továbbiakban is aktívan részt kívánnak venni k#* "?ük építésében, csinosításá­ban. Elhatározták, hogy a KTSZ- kongresszusig minden KISZ tag a kötelező 20 óra helyett 30 óra tár­sadalmi munkát végez. CSAK ÍGY tovább... A Dunai Vasmű Tűzálló Anyaggyárában az elsők között, 1957. márciusában alakult meg a KISZ-szervezet. Közel két évig nem tudtak ered­ményt felmutatni, nem volt megfelelő a vezetés. A pártszervezet vezetősége és tagsága látták az ifjúsági szervezet lassú fejlődését és elhatározták: segítséget nyújtanak. A segítés meghozta a kí­vánt eredményt: megjavult a szervezeti élet, a taggyűlések és egyéb rendezvények látogatottá váltak. A KISZ-vezetőség fontos feladatának tartotta és tartja ma is a fiatalok munkára való buzdítá­sát. Ezért másfél évvel ezelőtt javasolták már az ifjúsági brigádok létrehozását. Hrubi Márton Felszabadulási ifjúsági brigádja az elsők között alakult és ma már a szocialista munka ifjú brigádja címért küzdők­ között az élvonalban halad. A Központi Bizottság múlt esztendei márciusi határozata csak növelte a munkakedvet a brigádok szervezésében, munkájuk minél ma­gasabb szintre emelésében a pártkongresszus tiszteletére. Nem ment minden simán. Nagy János elvtársat, az üzem vezetőjét — aki KISZ- tag — meg is kellett bírálni, mert nem foglal­kozott kellőképpen a fiatalok munkalendületével. Többször kellett bírálni, figyelmeztetni­ a fiatalokat a KISZ-tagok kötelességeire. Így fog­lalkozott a vezetőség Borbély elvtárssal, a szer­vezet bizalmijával és a fiatalok műszaki taná­csának tagjával. De­montovai Ti­bor, Jászka Ernő, Báló László KISZ-tagokat is figyelmeztették. Természetes a foglalkozás után az eredmény nem maradt el. Sikeresen zárult az 1958/59-es oktatási év a KISZ-szervezetnél. A pártvezetőség tárgyalta és értékelte a munkát és megállapította, hogy a fiataloknál ebben az időszakban nem volt lemorzsolódás, inkább szaporodott a létszám. Hasonlóan kedvező volt az érdeklődés a múlt oktatási évben. A KISZ javaslatára a nyári időtartamra ifjúsági akadé­miát szerveztek, ugyancsak nagy érdeklődés mellett. Az ezévi oktatás előkészítését már régen megkezdték. Minden KISZ-taggal elbszélgettek. Az alapszervezet tagjai közül 24-en KISZ poli­tikai oktatásra, kilencen pártoktatásra, nyolcan állami oktatásra jelentkeztek. Nyolcan bevonul­tak tényleges katonai szolgálatra. A tagok közül összesen hárman — Fehér Júlia, Báló László és Hagyó Béláné — maradtak ki a tanuló fiatalok­ közül. Nagy gondot fordít a KISZ-vezetőség a művelődésre, a fiatalok ta­nulására. Számontartja, ki hol tanul, mikor vé­gez. Így tudják, hogy Baráth Dezső, Asztalos András, Thernesz Lajos elvégezték a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetemet. Számontartják, ki hol helyezkedik el, ha az üzemből kikerül, ki kerül a pártvezetőségbe, vagy kit választottak még a KISZ-bizottság tagjainak sorába. Ez a KISZ-szervezet sokat ad a fiatalokkal való ál­landó foglalkozásra. Még rendszeresebbé lehetne ezt tenni, ha minden vezetőségi tag átérezné a vezetéssel járó felelősséget. A három év alatt sokat javult a szervezeti élet mellett a gazdasági tevékenység is. Megszerették a fiatalok a társadalmi munkát, takarékoskod­nak, gyűjtik az ócskavasat és a papírt A múlt évben közel 3000 társadalmi munkaórát végeztek az alapszervezet tagjai, 317 ezer forint értékben. A munkában különösen kitűnt Harsányi Károly, Vitrin Ferenc, Száraz Nándor, akik meg is kap­ták a társadalmi munka ezüst fokozata érdem­érmet, így nem csoda tehát, ha vásároltak 1959- ben magnetofont, rádiót, mikrofont, ha bőven állt rendelkezésre folyóirat, újság a KISZ-helyi­­ségben. Ez­ évben augusztus végéig 3 388 társadalmi munkaórát teljesítettek. A KISZ-vezetőségválasztó taggyű­­lésen nem a kötelező 20 társadalmi munkáról számoltak be hanem megbírálták azokat a fia­talokat, akik a harminc órát nem teljesít­ik. N. E.

Next