Fejér Megyei Hírlap, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

4. oldal. A korszerű legelő- és rét­gazdálkodás 93 ezer hold, megyénkben a létre 100 kiló nitrogén műtrágyás rét és legelő (az összes termőte­rület 11 százaléka). Az állami gazdaságok és különböző vállala­tok kezelésében 20 ezer hold van. Még­sem fordítunk olyan gondot rétjeinkre és legelőinkre, mint amelyet megérdemelne. Nyugod­tan állíthatjuk, hogy a rétek és legelők hozamainak emelése, a megtermelt fű minőségének ja­vítása semmivel sem, vagy nem sokkal kisebb feladat, mint a ku­korica, búza, vagy a lucerna ter­mésátlagainak növelése. Az állami gazdaságok meg­alakulásuk idején olyan rét- és legelő területek birtokába jutot­tak, amelyeken rontani mér nem igen lehetett. A fiatal nagyüze­mi gazdaságok kezdeti nehéz­ségei olyan nagyok voltak, hogy az első években sem a rétekre sem a legelőkre úgyszólván nem tudtak gondot fordítani. Ha el­szórtan tettek is kísérleteket a helyzet megváltoztatása érdeké­ben, azok nem voltak elég meg­győzőek, eredményesek. Számos helyen a vártnál alacsonyabb ter­més elkedvetlenítette a gazdaság vezetőit, és abbahagyták a meg­kezdett munkát. Természetesen abban az időben objektív akadá­lya is volt az eredmények eléré­sének, mint például gépek, mű­trágya, öntözési berendezések hiánya. Ha a rét és legelő gazdálkodás megjavításához intenzív módon fogunk hozzá, ugyanazt az ered­ményt érhetjük el, amit a búza termesztésében. A gabona­ter­melés fokozása érdekében orszá­gosan hatásos a propaganda. A rét és legelő területek gyomtala­nításával jóval kevesebbet fog­lalkozunk, mint amennyit az ügy méltán megérdemelne. Ma m­ár nagyjából mindenki tudja, hogyan kell a talajt előké­szíteni, búza, lucerna, vagy ku­korica alá. De vajon tudjuk-e, il­letve ismerjük-e a legelő és rét ápolási, kezelési technológiáját? Aligha. Minden gazdasági veze­tő tudja, hogy a gazdálkodás eredményessége hogyan alakul­na, holdanként 1 mázsával több vagy kevesebb kukoricát, vagy búzát termelne. Azt azonban na­gyon kevesen számítják ki, mit jelent, ha a rétek és legelők ho­zamát megduplázzák, vagy csak 5 mázsa széna értékkel növelik. Ha például a Nagyhörcsögi Álla­mi Gazdaság ezer holdnyi lege­lőjének, illetve rétjének hozamát 5 mázsával felemeljük, ez 50 va­gon szénaértéknek felel meg. Ez gyakorlatilag 3—400 mázsa húst jelent. Ha a rétek és legelők ho­zamát országos viszonylatban holdanként 5 mázsával növel­nénk, ez körülbelül 50 millió kiló húst jelentene, vagyis az ország húsfogyasztásának több mint 30 százalékát. A Nagyhörcsögi Állam­i Gazda­ságban 1959-ben tettük meg az első lépéseket a legelő területek hozamainak növelése érdekeibe­n. A következő évben a legelő javí­tás mellett már öntöztünk is mintegy 40 holdat. 1961-ben már nagyobb területet vettünk keze­lés alá és az öntözött legelő terü­letet is 80 holdra növeltük. Az idén újabb legelő területeket aka­runk javítani, illetve öntözni. Milyen eredményeket értünk el, illetve milyen hiányosságokat tapasztaltunk, amelyek megszün­tetése érdekében intézkedéseket kell tennünk? A legelő területre 156 kiló nitrogént, 100 kiló fosz­fort és 150 kiló káli tartalmú alapműtrágyát szórtunk ki hol­danként. Az egyes területek le­geltetése után az elmaradt szál­füveket, gyomnövényeket, leta­posott aljfüveket lekaszáltuk és letekerítettük. A letisztított tem­ szórtunk ki. A műtrágya kiszórá­sa után általában 30—40 milli­méter csapadékkal öntöztünk s az így kezelt és többször öntözött legelő terület évi zöldhozama ta­valy 180—200 mázsa volt. Az elő­ző években kezelésbe vett lege­lők hozama ennél lényegesen na­gyobb volt. Az öntözött és javított legelő­nek nagy előnye még az is, hogy 1—2 héttel előbb lehet kezdeni a legeltetést. A legeltetés idősza­kát meg lehet hosszabbítani, s ezáltal megrövidül a téli áttelel­­tetési időszak. A 80 hold legelő terület összes közvetlen költsége 138 ezer fo­rint. A hasznosított, vagyis lele­gelt fű mennyisége 9600 mázsá­ra becsülhető. Ezek szerint 1 má­zsa fű 14 forintba került. A legelőn tartott szarvasmar­hák hozamainak alakulása? Egy 600 kilós tehén életfenntartásá­ra és 8 liter tej előállítására 16 kiló szárazanyagra, 5 kiló kémé- , nyitó értékre, és 700 gramm emészthető fehérjére van szük­ség. Ezzel szemben 40 kiló öntö­zött legelő-fűben 7,6 kiló száraz­anyag, 4 kiló keményítőérték és 520 gram emészthető fehérje van. Amint látjuk a hiány leginkább szárazanyagban mutatkozik. Eb­ből azt a tanulságot vontuk le, hogy bármennyire is jó a legelő az állat képtelen felvenni annyi zöldtakarmányt, hogy az a szer­vezetének szükséges szárazanya­got biztosítsa. A jövőben gondos­kodunk arról, hogy a hiányzó szárazanyagot, keményítőértéket, emészthető fehérjét más mó­don pótoljuk, mert ez el­engedhe­tetl­enül szükséges a tejhozam növelése szempontjából. Az öntözésre alkalmas legelő­nek nemcsak az öntözését, hanem a belvíz védelmét, belvíz rende­zését is el kell végezni. Tapasz­talati tények bizonyítják, hogy a káros vadvizek a rétek és le­gelők romlását okozza. Értel­metlen volna olyan szántóföldi területeket füvesíteni, ahol öntö­zés mellett 2—300 mázsa silóku­koricát termelhetünk, ezzel szem­ben a legelő fűhozama esetleg csak 150—200 mázsa lenne. Fejes Miklós, a Nagyhörcsögi Állami Gazdaság igazgatója Sokoldalúan gazdagnak ígér­kezik a közeljövő moziprog­ramja. A lengyel filmesek egy irreális filmvígjátékkal lépnek a közönség elé, „Éva aludni akar” címmel. A külö­nös városban játszódó törté­netnek rendőrök és gengszte­rek a főszereplői s a betévedt kislány, bárhogy akar, nem tud aludni, míg végre sok-sok bonyodalom után eltelik az emlékezetes éjszaka. (Felső kép.) A szovjet filmművészet „Békét az érkezőnek” című filmje a nagy honvédő hábo­rú krónikás feldolgozásának egyik részletfilmje. Az izgal­mas, mondanivalójában szép történet ugyancsak sikeres bemutatót ígér. (Középső kép.) A fiatalok részére is érke­zik film. A legsikerültebb cseh, német, szovjet, lengyel és bolgár rajzfilmeket gyűjti egy csokorba „A csúzli és a sárkány” című filmműsor. Magyar filmek is kerülnek bemutatásra a közeljövőben, érdekesnek ígérkezik a „Déli­báb minden mennyiségben”­­Című film, amely a szatíra és a komédia eszközeivel tűzi pellengérre a romantikus túl­­hajtásokat. A „pillanat emberét” új filmvígjátékban látjuk vi­szont. Új filmjében, a katona­ság és a hivatalnokok ellen­tétét kelti életre a komédia sok-sok eszközével. Esemény lesz a spanyol filmgyártás új ÚJ FÜLNEK alkotása a „Bosszú”. Bardem filmjének főszereplői Carmen Sevilla és Raf Valloné. (Alsó kép.) Az „Újra egyedül” című francia film főszerepeiben Michele Morgant, Bourvil-t és Gaby Morlayt láthatja a kö­zönség. A Michael Breitman regényéből készült film az eddigi bemutatókon igen nagy sikert aratott. Ugyancsak a közeljövőben kerül bemutatásra „„A vád ta­núja” címmel az amerikai filmgyártás egyik új alkotása, melynek főszerepeiben felvo­nulnak a régi idők nagy sztárjai. Tyrone Power, Mar­lene Ditrich, Charles Laughton I. FEJEZET. Nehéz testével mélyen a puha karosszékbe süllyedve ült Davis és kezében a még meg nem gyújtott szivarral, fi­gyelmesen hallgatta Howlaint Davis jövendő munkatárs­nőjéről beszélgettek. Arcán, amelynek az előreugró áll és felette az egyenes vonalban szorosan összezárt száj erőteljes kifejezést köl­csönzött, időnként alig észrevehető mosoly futott keresztül. Ilyenkor mélyen ülő két szeme úgy villogott a besötétedő szobában, mintha macska ült volna ott. Davis arca ettől ra­gadozószerűvé vált. Nehéz lenne megmondani, mi késztette a felderítő cso­portfőnököt arra, hogy Davisnak a „Tigris” nevet adja: kül­seje vagy talán a találékonyság és a ravaszság, amely benne a kitűzött cél elérése érdekében állati vadsággal párosult. Most azonban szúró szemében, fejtartásában, egész alakjában nyug­talanság tükröződött A nyugtalanság nem hagyta el attól a pilla­nattól fogva, amióta megtudta, hogy ő, Da­vis, ennek a piperkőc Howlainnek lesz köteles engedelmeskedni. De ez még mind semmi. Eddig egyedül, teljes mérték­ben a saját erejére tá­maszkodva dolgozott. Most, pedig arra kény­szerül, hogy tevékeny­ségeit egy alig ismert nő tevékenységével egyez­tesse össze.­ ­ FEJÉR MEGYEI HIREAI Szerda, 1962. január 3. Ki ez a nő? Davis hallott már róla valamit, de még csak meg sem fordult fejében az a gondolat, hogy vele együtt kell majd dolgoznia. Ennek a felfuvalkodott jampecnek, Howlainnek a szavai szerint a nő kitűnően ismeri az ügyet, így van-e ez? Megbízhat-e benne ? Davis miután meggyújtotta a szivart, mohón mellre szívta a füstöt. — Jól értettem önt? — szólalt meg —, a nő apja fehér emigráns volt? Ne tekintse feleslegesnek ezt a kérdést, ön nagyon jól tudja, hogy az olyan emberről, akivel ilyen ügy­ben együtt kell dolgoznom, mindent tudnom kell. Itt nem egy jelentéktelen... — Kérem. Ehhez önnek joga van. Howlain felállt, végigment a szobán és megállt az ab­laknál. Gesztenyebarna, oldalt elválasztott hajával összhang­ban levő, kifogástalanul szabott barna ruhájában koránál fiatalabbnak látszott. Howlain töltött magának egy kis viszkit és ismét ké­nyelmesen elhelyezkedett a karosszékben. Amikor Davis várakozó tekintetével találkozott, megismételte: — Kérem... — Rövid hallgatás után, mintha eszébe jutott volna valami, folytatta : — Nézze! A nő apja még 1922-ben bukkant fel nálunk, és már akkor beszerveztük. Kezdetben, igaz, senki sem for­dított rá figyelmet. Akkortájt itt annyi fehér emigráns volt, hogy folyót lehetett volna velük rekeszteni. Többségük az idegen hatalom végrehajtóinak nyomorúságos életét élte, így aztán Bjelgorodov, a kozákbajuszú fiatal tiszt megjele­nése senkire sem tett különösebb benyomást. De csak az első időkben volt ez így. Bjelgorodov hamarosan kitűnt a többiek közül... — Mégpedig mivel? — Mindenekelőtt Szovjet-Oroszország iránti vad gyűlö­letével — ejtette ki lassan Hovlain a szavakat. — Mindent gyűlölt, ami az új renddel volt kapcsolatban. — Nos, feltehetjük, hogy valamennyien ugyanazt a nótát fújják. 2

Next