Fejér Megyei Hírlap, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

Bajnoki rajt előtt az ökölvívók — két szakosztály tervei — Az újságok sportrovatai igen sokat foglalkoznak a rendkívüli időjárással, amely hátráltatja több sportágban a felkészülést és a bajnoki rajtot. Az ökölvívó sport jelenleg szerencsés körülmények közt van. Nem za­varta az időjárás felkészülésüket és a bajnoki rajt is a tervezett időpontban lesz. Fejér me­gyét az NB I-ben a Dunaújvárosi Kohász, az NB II-ben a Székesfehérvári MÁV Előre kép­viseli. Az elmúlt évben szerepelt először a Kohász csapata az NB I-ben. Szereplése so­káig igen gyenge volt, csak kitűnő hajrával sikerült a csapatnak a beintranradás. A MÁV Előre több éves NB II-as szereplése közül ta­valy érte el a legjobb eredményt A többi sportágakhoz hasonlóan az 1963-as év az ökölvívásban is az átszervezés éve lesz Csökkentik az NB I. létszámát és felállítják az NB I/B. osztályt Az átszervezés folytán csa­patainknak igen meg kell küzdenie, hogy jól szerepeljenek és megfelelő osztályba ver­senyezzenek jövőre. Az NB I. jelenlegi nyolc csapata közül a két utolsó helyezett kiesik az NB I B. osztályba. A két NB II-es csoport első és második helyezettjei felkerülnek az NB I/B.-be, amelynek létszáma 6 lesz. Ezek után megállapíthatjuk, hogy a két ökölvívó csapatunknak milyen célkitűzéseket szabnának az ökölvívó sportrajongók. A sor­solásokat tekintve a Kohásznak igen nehéz rajtja lesz. Idegenben a Budapesti Honvéd ellen kell szorítóba lépniük. Az elmúlt évben a Budapesti Honvéd kitűnő második helyen végzett, így ellenük a tisztes vereség jó, a döntetlen eredmény pedig már nagy megle­petés volna. Második mérkőzésén otthonában fogadja a múlt év bajnokát, az Újpesti Dó­zsát. A Kohásznak még hazai környezetben is nehéz ellenfél lesz az Újpest. A harmadik mérkőzésre Gyöngyösön a Zalka HSE-vel kell megküzdenie. A Honvéd csapat most került fel az NB I-be, kérdés, vajon milyen játék­erőt képviselnek? A soron következő hazai mérkőzésen a Csepel és az MTK ellen győ­zelmet remélünk. A Vasas Dinamó és a Ka­posvár ellen vidéken kell szorítóba lépniük A jelek szerint a tavaszi sorsolás látszik ne­hezebbnek. Ennek ellenére az egy évvel ezelőtti tavaszi fordulóban nyújtott teljesítménynél most jobbat várunk. Ehhez azonban igen sok mindenre van szükség, jó felkészülésre, jó közösségi szellemre és nagy akaratra. Erre azonban mi nem tudunk választ ad­ni, ezért kérdeztük meg Tamaskovics Sán­dor szakosztályvezetőt, hogy ismertesse a csa­pat felkészülését. — Az elmúlt évi nehéz, megerőltető bajnoki mérkőzések után nemcsak csapatunk erősödött meg, hanem megfelelő tapasztala­tot is szereztünk az NB I-ben. A felkészülések során utolsó mérkőzéseinket Tatabányával rendeztük. A múlt héten Tatabányán, e héten pedig kedden Dunaújvárosban tartottuk a két mérkőzést. A felkészülésből nem lehet teljes mértékben levonni a tapasztalatokat, annyi azonban bizonyos, hogy jelenleg sokkal jobb körülmények között állunk ki az első bajnoki mérkőzésre, mint az elmúlt évben. A tavalyi csapatból mindössze Kátai András marad ki, aki visszavonult, viszont több tehetséges fia­tallal erősödött a szakosztály. A jelenlegi ke­retet a következő játékosok alkotják: Czin­­kóczi, Pálinkás, Kökényesi, Simon, Puli, Var­ga, Balatoni, Csabai, Kurali, Sipos. A fiatalok közül Kiss, Kelemen, Ágoston és Tóth került a keretbe. Jelenleg Czinkóczi, Kurali, Csabai és Varga máris kitűnő formában van. A MÁV Előre ökölvívó csapata az új baj­noki évben a Keleti csoportban szerepel. A Hírlapban már foglalkoztunk azzal, hogy nem tartjuk helyesnek az ökölvívó szövetség intéz­kedését, amely szerint a Nyugati csoportból áthelyezték a fehérvári csapatot. A rendkívüli hosszú utazásoknak nem örülnek a szakosz­tálynál, amelyet az új csoportban szereplő csapatokhoz kell majd megtenniük. A csapat sorsolása kedvező a tavaszi fordulóban. Négy alkalommal szerepelnek itthon és háromszor idegenben. A bajnoki nyitányon szombaton, az NB I-ből kiesett Beloannisz csapatát fogad­ják. Következő fordulóban a Honvéd Szarvai SE csapata lesz az ellenfél ugyancsak hazai környezetben. Mindkét mérkőzésen nagyon meg kell küzdeniük a bajnoki pontokért.­­ Kiskunhalas és Ózd már könnyebb ellenfél­nek ígérkezik. Idegenben a Budapesti EMAG, Szolnok és Diósgyőr ellen szerepelnek. A sor­solás szerint látszólag az első két mérkőzésén igen sem múlik, kérdés, vajon a szakosztály h­ogyan készült fel. Varga Ferenc szakosztályvezető sze­rint igen sok probléma akadályozta a csapat felkészülését. Ambrusra betegség miatt több mint valószínű, egész tavaszi szezonban nem számíthatnak. Antal váltott műszakban dolgo­zik, ezért felkészülése nem volt megfelelő, az edzéseket csak hiányosan tudta látogatni. Pő­­ser végleg visszavonult, pedig a legnagyobb szükség most lenne rá, mert Rózsa sem ver­senyez. Ilyen előzmények után, megcsappant létszámmal, január közepén kezdte meg a­ szakosztály a felkészülést. Február másodiké­tól egyhetes szabadtéri erőnléti edzést végezn­­ek. Jelenleg a formábahozó időszaknál tar­tanak. A csapatot a következő játékosok al­kotják: Topos, Harangozó, Gájer, Flórián, Zalka, Magyar, Tauzer, Rozner, Antal, Pácser és Kovács. A jelenlegi helyzet tehát nem biz­tató, ennek ellenére a szakosztály itten ko­moly ter­vet tűzött ki. Olyan helyezést akar­nak elérni, amely az NB I B. osztályban való feljutásra jogosítana. Ez nemcsak a szak­osztályon múlik, hanem a szurkolótáboron is. Székelyhídi János Akár furcsa, akár nem, de­ sajnos, ez így van. Miről is van szó? Arról, hogy a Me-­­ gyei Testnevelési és Sport Ta­­­­nács Labdarúgó Szövetségé-­­ nek játékvezető testületében sportszerűnek egyáltalán nem mondható hangot ütnek meg egyes játékvezetők. Nem ar­ról folyik a testületben a szenvedélyes vita, hogy ho­gyan is lehetne a labdarúgó bajnokságot zavartalanabbá, hibáktól mentesebbé tenni,­­ éppen a színvonalasabb játék-­­­vezetés útján. Bizony nem er­ről és ezekről esik most szó. Hát miről is? Anyagi kérdé­sekről. A játékvezetői díjak­ról és másokról. A bejelenté­sek meg csak úgy röpködnek a levegőben: „Menjen, aki­­ akar”, „nem küldünk a mér­­kőzések levezetésére játékve­zetőt”, „nem megyünk a járási bajnokságok levezetésére”, „Csak a megyei bajnokságban leszek hajlandó vezetni”, stb. Hát bizony ebben van is va­lami ultimátum-szerűség. De­­ kevésbé a sokat, hangoztatott­­ labdarúgó sportág szeretete. Honnan is erednek a dolgok? Onnan, hogy a Megyei Test­­nevelési és Sport Tanács el­nöksége, ragaszkodva a Ma­gyar Testnevelési és Sport Tanács által jóváhagyott pénz­ügyi rendelkezésekhez, e te­rületen is szigorú rendet kí­ván tenni, és tesz is! „Min­dennek rend a lelke” — mond­ja egy régi közmondás. Hát ezért akár tetszik, akár nem, mégis csak érvényt szerzünk a felsőbb szervek helyes ren­delkezéseinek. Ha a rend meg­szigorítása nem is tetszik egyeseknek, annál jobban he­lyeslik­­ azok, akiknek hátán, mint mondani szokták, „csat­­tanik az ostor”, az egyesüle­teknek. Azoknak a falusi egye­sületeknek, de azer-­ sport-­ köröknek is, akiknek ma még­­ bizony nagyon naiy nehézsé­get okoz a játékvezetői díjak kiűzetése. Tévedés ne­mm­,dk nem először fordul elő ilyes-­­mi egyes játékvezetőknél. Bi­zony-bizony a múltban is be­leestek egyesek a túlzott anya­giasság hibájába. Ezt sokan tudják. Szokták mondani azt is, hogy „nem­­élünk a far­kastól”, azért m­ert hogy egyes játékvezetők nem lesznek haj­landók mérkőzést vezetni, a labdarúgó sportág még nem hal el. Nem hal el, mert nem kevés azoknak a becsületes játékvezetőknek a száma sem, akik nem ezt az utat járják. Akik hajlandók magukévá tenni, éppen a labdarúgó sportág szeretete folytán, a felsőbb szervek rendelkezé­seit. Szerencsénk, hogy az utóbbi időkben növekedett a különböző JT tanfolyamokon résztvevők száma, meg a já­rások is tettek egyet-mást az elmúlt időszakban, szóval ,önállátásra” rendezkednek be. A labdarúgó társadalom nagy tábora az ilyen és ha­sonló hangnemben beszélő já­tékvezetők fejét nem övezi babérkoszorúval. Azt is meg kell mondani, hogy nem egyes emberek furkálódásáról van itt most szó, mint ahogyan ezt a JT-ben gondolják és hir­detik is. Itt fontos elvi kérdé­sekről folyik vita, mert bi­zony az mindenképpen elvi kérdés, hogy az alsóbb sport­szervekben tevékenykedő sportvezetők értsenek együtt a felsőbb szervek határozatai­val és rendelkezéseivel. Az aztán már gyakorlati kérdés, hogy mit és mennyit kell fi­zetni az egyesületeknek já­tékvezetői díj címén. Azért,­­­­ hogy ebben a kérdésben, és e­­ területen is rend­­­s­en, a­­ Megyei TST elnöksége a leg­utóbb tartott elnökségi ülé­sén foglalkozott ezzel a prob­­­­lémával is. Egyöntetű állás­pont született meg az elnök­­­­ségi ülésen. Semmiképpen­­ sem ért egyet a Megyei TST­­ elnöksége a JT testületben je­­­­lentkező rendellenességekkel.­­ Mindenképpen érvényt szerez­­ a felsőbb szervek pénzügyi rendelkezéseinek, felkéri a Megyei Labdarúgó Szövetség­­ elnökségét, hogy tegyen pon­­­­tot az ügy végére. Támasz­­­­kodjon azokra a becsületes és­­ jószándékú játékvezetőkre,­­ akik a labdarúgó sportot te­kintik elsődlegesnek. Végül ismertetjük az MTST­­ határozatát. Fejér megyei Hírlap - A megyei IL osztály Déli csoportja­­ sikerrel vizsgázott A Szabadegyházi Kinizsi, az­onos játékos nagyszerűen égő­ Szeszgyár csapata jó közép-­­ szíti ki a csapatot. A szezon csapat, bár szerintünk sokkal­­ elején a Tsz-től sok támoga­­tóbb van bennük, mint amit j­tást kaptat amit jó sserec­a helyezésük mutat. Remek öltöző, kultúrház és a labda­rúgó pálya egy helyen van, ami nagy előnyt jelenthetne a többi csapattal szemben. Alap csapata a várakozáson felül szerepelt az őszi szezon­ban. Több idősebb, lelkes,­rü­léssel viszonoztak. Mezőfalva a járásunkban­ egyik legjobb füves pályával rendelkezik. Sok jóképességű játékosunk van, de mégse?!» szerepel úgy, ahogy a szak­emberek ezt elvárnák. Úgy­látszik náluk a vezetésben lehet hiba. Iváncsa csapata a tabella végefelé tanyázik. Ebben­­ hazaiak is ,,ludasak”, akik botrányt okoztak, és ezzel el­­veszítették pályaelőnyüket és vele együtt jó egynéhány pont megszerzését is. Az Apátszállás csapata si­keres rajt után sokáig az él­vonalban volt. Az 1. forduló után — ekkor 6. helyen ta­nyáztak — fokozatosan visz­­szaestek és leszakadtak egé­szen a tabella aljáig. A régi járási élvonalbeli csapatnak már csak árnyéka van meg, ami szerintünk a vezetés hiá­nyosságaiból adódik. A Dunaújváros­ AKÖT szakosztálya annak ellenére, hogy minden anyagi lehető­sége megvolna arra, hogy si­keresen szerepeljen, az egész szezonban sereghajtó szerep tisztjét töltötte be. A vezető­ség nem tudja összetartani az átigazolt játékosokat és ál­landó összeállítási gondban volt. Ez nem fordulhatna elő, ha elsősorban saját nevelésű játékosokból alakítanák ki az együttest. Az újonnan jöttek­nek nincs türelmük kivárni az eredményes szereplést, és ha­mar odább állnak. Most egy­két olyan játékost igazolnak — a megszűnt helyi Vasutas­ból, akik „szeretnek is futbal­lozni” és ezzel a jövőben bi­zonyára sikeresebben szere­pelnek. Az ifjúsági bajnokság A megyei TI. o. bajnokság­­ban résztvevő sportegyesüle­­teknek — az utánpótlás biz­tosítása érdekében — kötelező volt ifjúsági csapatot is in­dítaniuk A legtöbb sportvezető meg­értette ennek jelentőségét, és így is ,,kezelte” az ifi csapa­tot például Sárosd, Ercsi, Agárd, Apátszállás, Adony sportkörök, ahol nagy súlyt fektettek az utánpótlás szere­peltetésére is. Volt azonban olyan hely is, ahol szám sze­rint vették a „kötelező szót" -Ss­reef-t-k-76- 8—a tővel meg­késve állították ki a css na-, tot, vagy igazolás hiá­nyában -simán barátságos mérkőzést játszottak. Volt­ olyan sport­kör is, ahol állandóan az ifi csapatból ke­­tt 2—3 játékos­­sal ,,kipótolni” az első csapa­tot is. Így aztán ez az ered­mény rovására és a színvonal csökkenésére ment. Például Apátszállás csapata. A zárszo­­m­orúbb lépv azonban a d­una­­újvá­sori AKÖ­V sportkör ese­te - akik másfél év óta nem voltak képesek ifi csapatot kialakítani, illetve leigazolni őket és ez a tény­­rányomta a bél­yégét az első csapatuk sze­replésére is. A járás­­bajnokság A járási labdarúgó bajnok­­­ságban csupán 6 csapat sze­repel az ősz folyamán, miután több falu nincs is járásunk­ban, ahol ne szeren-lne va­lamilyen labdarúgó csapat, valamilyen bajnokságban. A tabella élén nagy meglepetésre a Pác­keresztúr csapata áll, ahol az őszi szezonra újból komolyan hozzáláttak a lab­darúgó csapat átszervezéséhez. Meglepetés a Kisapostagi od­apat utolsó helyezése, mert a nyári szezon folyamán ren­dezett ti vári kupa bajnoksága, ők nyerték meg a járás ősz­cseh­­ifci Vn­g­öt­­. Megyei tekebajnokság Megindult az 1963. évi me­gyei teke csapatbajnokság, melynek már három forduló­ja is sorra került, igaz, egye­lőre foghíjasan. Az eddigi eredmények: 1. forduló: Dózsa—Sparta­cus 1:7 (2341:2422). Legjobb dobó: Vass 410, ill. Németh 430. Balinka—Építők 3:5 (2413:2419). Legjobb dobó: Kurjancsek 432, ill. Sziksz N­. 421. MÁV Előre—Szikra 2:6 (2351:2361). Legj. dobó: Nagy G. 410, illetve Tóth 406. II. forduló: Mór—MÁV Előre 2,5,5,5 (2242:2356). Legj. dobó: Manner 396, illetve Ko­vács 421. Építők—Kohász 7:1 (2535:1158). Legj. dobó: Jas­per 453, illetve Rosta 396. III. forduló: Balinka—Alba Régia 3:5 (2346:2392). Legjobb dobó: Balázs 413, illetve Ha­lász 426. Kohász—Spartacus 2:6 (2358:2408). Legjobb do­bó: Tóth 418, illetve Dobos 434. MÁV Előre—Építők 2:6 (2341:2353). Legjobb dobó: Kovács, 419, illetve Sziksz I. 429, Szikra—Mór 6:2 (2392, 2280). Legjobb dobó: Máhr 411, illetve Kálnok 409. Érdekessége az idei baj­nokságnak, hogy az előző években követett gyakorlattal ellenetétben az I. osztályban csak az „A” csapatok vesz­nek részt, míg a tartalékcsa­patok részére a II. osztályú bajnokságban nyújtanak ver­senyzési lehetőséget. A kézilabda terembajnokság eddigi tapasztalatai pazokat, viszont van egy-két kö­zépiskolás csapat, ahol inkább a technikai gyakorlatok dominál­nak és elhanyagolják az erőnlét fejlesztését. Természetesen ez az­zal is magyarázható, hogy a téli kényszerszünet kiesést jelentett a felkészülésben. Technikai téren az az észre­vételem, hogy nem elég színes a játékosok dobásmódja. Talán Tombor Árpád kivételével a já­tékosok­ legtöbbje ,a mérkőzésen egy, esetleg két dobásformát is­mer, ami azt jelenti, hogy nem tudják minden esetben a hely­zetnek megfelelően kihasználni képességüket. Legalább három­négy dobásfajtát kell ismerni és alkalmazni a mérkőzéseken és ezeket is lehetőség szerint a leg­optimálisabb helyzetekben. Túl­ságosan hosszú egyes játékosok­nál a labda felkészítése a dobás­hoz, ami időveszteséggel jár, a legtöbb esetben a védők közbe tudnak avatkozni. Vannak játé­kosok. Akik még mindig leütik a labdát, mielőtt lépnének, ezzel természetesen térelőnyt veszíte­nek. Nagyon sok csapatnál le­lassul a játék azáltal is,­­ hogy a játékosok öncélúan minden cetben dabócs­elt csinálnak és csak utána továbbítják a labdát­­ passzol­ást legt­öbb esetben nem kell, hogy megelőzze a do­bócsel.­­ Taktikai vonatkozásban egy­aránt találkozunk a támadásnál a helytartásos és a sokm­ozgásos ámadási formákkal. Ezen a tér­­en sokat fejlődtek csapataink okalmazzák a bejátszást és az átlövést is. Több esetben meg­­stívelhető, hogy a sztendert be- 6116s játékos lezárással is törő­dik ezáltal megkönnyíti társá­nak a betömést, vagy az átlö­vést Sajnos nem így állunk a '"zé­lső játék­Vrii. v o* ’'vret. dobnak ’áték (■‡†?;* ■‡'*“‚k OTvan ’^'é’-kőT^s. ahol Rs «zázalékban k­özéntes­­ pc+ek a c/v*ok és csak *5 százalékban szélről. A védekezés területén nagyon sok csapat alkalmazza a 3:2-es védekezési felállást, ami több eset­ben igen eredményes. Viszont sok csapatnál előfordul, hogy kondíció tekintetében a két za­varó játékos nem mindig bírja végig az egész mérkőzést. Mivel a zónavédekezés is tulajdonkép­pen emberfogásos védekezés egy meghatározott területen belül, és ennél ■ a védekezési formánál nagy terület jut első-egy játékos­ra, ezért gondoskodniuk kell, az edzőknek főleg a két zavaró já­tékos gyakori cseréjéről* A női bajnokságon kíeiül há­rom csapat kiemelkedik a me­­zőnyből • Vasvári. Vasas. 'Teleki, míg a többi csar­at körülbelül azonos védess­zik. •A férfiaknál ugvardiyen s zemron+ck­rnoUri++ három cso­portot, Tigme­•cmr* M1 V Snort*skr.* a Vasas. * Kyizóncsoport: TMS 7Aga'-dasárfi T’arb’Mkvm ,Tő?s«f Attila CMm^á­­rdttm. • m­sv SeroghaHóh­: c?ép- Útépítő. T-T pl-?!.­««. Velence összegezve az elmondottakat a terembajnokság nagy lehetősé­get ny­ú­jt csapatainknak a me­gy­eb'.­ no­ks­ágra való felkészülés­hez. Igen fontos, hogy a bajnok­­ság eddigi tapasztalatait felhasz­nálva további eredményes sze­relés érdekében minden csapat erejét latba vetve készüljön a teremba­jnokság hajrájára, ami a bajnokság végső kimenetelét fogja eldönteni. Végh László testnevelőtanár, A kellemesen megvilágított Út­építési Technikum tornacsarnoká­ban hétről-hétre, vasárnaponként randevút adnak egymásnak kézi­labda csapataink. A rendezés kielégítőnek mond­ható, eltekintve attól, hogy a mérkőzés szüneteiben általános iskolás korú gyermekek meg­­szállják a pályát és „bemelegí­tő” gyakorlatokat végezve, sok­­szor zavarják a rendet. Ezen ter­mészetesen nem nehéz segíteni. A játékvezetés úgyszintén elfo­gadható, noha teremben gyor­sabb a játék, nehezebb követni a játékot. Csapataink felkészüléséről, tech­nikai, taktikai érettségéről megál­lapítható, hogy sokkal jobban állunk átlag tekintetében tavaly­hoz képest. Erőnlét dolgában lát­tunk eddig jó tenesítményű csa­ Az MTST elnökségének határozata A játékvezetői és versenybírói díjak szabályozásáról szóló 443/1959. (II. 26.) MTST számú határozat kiegészítéséről A játékvezetőknek és versenybí­róknak a testnevelési és sportmoz­galomban betöltött szerepe igen jelentős. Szerepkörük fontossága hozzátartozók a fejlődés feltételei­hez. A játékvezetők és a verseny­bírók jó munkájának, helytállá­sának értéke azonban csak akkor mutatkozhat meg, ha a szolgála­tok egyéb vonatkozásaiban is a testnevelés és sport érdekeit szol­gálják. A legfelsőbb sport­vezetés nagy­ra becsüli a játékvezetők és ver­senybírók munkája. Ez kifejezésre jut az erkölcsi elismerésen túl­menően abban is, hogy a sport­rendezvények díjtalan látogatásá­nak kedvezménye mellett az MTST elnöksége biztosította a já­tékvezetők, versenybírók külön díjazását is. Figyelembe véve azon­ban azt a körülményt, hogy a sportmozgalom egyre növekszik a játékvezetői és ver­senybírói küldések száma és az ezzel járó külön kiadások össze­ge, megengedhetetlen az az álla­pot, hogy egyes játékvezetői, versenybírók visszaélve társadal­mi megbízatásukkal, indokolatla­nul­ magasabb díjtételeket szá­mítsanak fel, mint amennyt az Arvérybez­­tívő MTST elnökségi határozat előír. Ezen tarthatatlan és káros je­lenség megszüntetését hivatott szolgálni a jelen határozat is, amelynek alapján az MTST el­nökség a játékvezetői és verseny­bírói díjak szabályozásáról szóló 463/1959. (II. 26.) MTST sz. ha­tározatát a következő III. fejezet­tel egészíti ki. 1. A különböző mérkőzésekre versenyekre hivatalosan kiküldött játékvezetők, versenybírók részé­­ről felmerült tényleges költségek kizárólag a határozat mellékletét képező költséges számolási jegy­­zékminta alapján számolhatók el. 2. A költségelszámolási jegyzé­ket az illetékes országos és kehi sportszövetségek játékvezető kül­dő bizottságai kezelik és állítják ki. 3. A költségelszámolási jegyzé­ket mindenkor a kiküldést meg­előzően, névre szólóan és forint összegre kiállítva, az illetékes sportszövz­v-.éri bélyegzőjével és a JT elnökének aláírásával ellátva. 1­2 példányban kell kitölteni és a bajnoki mérkőzések sorsolása alapján kiküldésre játék­vezetőnek, versenybírónak átadni. 4. A költségelemért¡'-‘rási jegyzék egy *étédányát a játékvezető — saját ‘áírásával elá*va — a mér­kőzést- rendező egyesületnek, e másik példányt­ — az adot sport egyesület által fiaimra — a játék vezetői. £erv{$f+ a 4 étété vezetőt küldő JT-nek tartozik át­adni. i ft. Amennyiben az eredetileg ki­küldött játékvezető szerv'-^v^b-' változás állna be, s az utólag ki­jelölt játékvezető csak távirati üzem értesíthető, a táviratban kö­zölni kell a felszámítható költsé­gek összegét. Ez esetben a g­ók­­vezető köteles a táviratot ámhol a mérkőzést rendező egyesület­nek a saját maga által készített n­­ivitával együtt. 6. A hivatalosan kiküldött já­tékvezető, versenybíró csak az il­letékes sportszövetség játékvezető tanácsa által hivatalosan kiállí­tott, lebélyegzett és aláírással el­látott elszámolási jegyzéken fel­tüntetett végösszeget veheti fel a mérkőzést rendező egyesülettől. 7. A játékvezetői, versenybírói küldéssel ha­dfiakat, költsérm­et mindenkor a mérkőzés, verseny élén ken ki­fizetni. 8. Járási bajnokná-l....­­alatt rendezett mérkőzések­-, ver­senyek bíráskodásáért, a játékve­zetésért a játékvezetői díjak ki­fizetése nem kötelező. MTST elnöksége ! DrollirdplpeoV * Eladó egy háromaj-KÜRNTÉKE FÖLD ML- t63 SZEKRÉNY, ebédlő-VESSZOV­E­ZET gya- KERES FELVITELRE. — Elartó háromajtós asztal rZ-Tv kornitozott korláttal rendelkező - SZEKRÉNY Igényesnek “el. heve«* lehetőleg érettségizett fában- Gárdony. Lévai kedvezménnyel, György tér ft. L em. 1. — aujmhülő*« xivrt x uo j. i József u. 2. ft05 Jókai u. 8. Gulyás. 8£s4 fii ^ ­­ réntek, Mr. ■ Uniw % } A Velencei Tavi Vitorlás Szövetség vitorlás szaktanfo­lyamának előadását 1963 március 1-én 19 órakor tart­ja a megyei Testnevelési és Sport­tanács hivatalos helyi­ségében.

Next