Fejér Megyei Hírlap, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-01 / 256. szám
— 2 --------- A pénz prófétái Az október közepén fegy- veres konfliktussá nőtt algériai és marokkói határvitában gyakran hangzik el a Rotschild család neve. Úgy emlegetik, mint a vitatott terület földjé- nek mélyében rejlő hatalmas , vas- és olajkincsek kiaknázási jogának tulajdonosát. Kiadott jobbágylegények Nem először szerepel a fegyverdörgésről, háborúkból és véres incidensekről szóló beszámolókban a hírhedt bankár- família. Már a dinasztia alapítója is rájött, hogy az igazi nagy business a háború. Ez a Meyer Aschelm Rotschild nevű kereskedő kezdetben régi pénzekkel házalt. A hesszeni választófejedelem, aki szenvedélyesen gyűjtötte a régi pénzeket, felfigyelt a képzetlen, de ügyes kereskedőre. A Rotschildek őse így került a hatalom közelébe. S bár továbbra is a frankfurtam-maini gettó lakója maradt, már ő bonyolította le a kapzsi uralkodó kétesértékű üzleteit, amelynek csúcspontja a hesszeni jobbágyok eladása volt. A szerencsétlen parasztlegényeket uralkodójuk — megfelelő ellenszolgáltatás fejében —angol kollégájának engedte át, őfelsége, a brit király pedig azonnal besorozta őket a fellázadt amerikai gyarmatok megleckéztetésére szervezett zsoldosseregbe. Így tudott I. Rotschild, amikor ezelőtt 151 esztendővel örökre lehunyta szemét, már 800 ezer aranyforintot hagyni gyermekeire. Utódai még nagyratörőbbek voltak. Az öt Rotschild fiú elhatározta, hogy meghódítja a világot. Hasonló tervek foglalkoztattak ugyanekkor egy aprótermetű francia tisztet is. És amikor az öt franfurti Eu-rópa legjelentősebb városai-ban megnyitotta üzletházát, már sorskérdés volt az egész kontinensen: Napóleon melletti vagy ellene. Korábban, mint bárki más, a RotsChiildok ész-revették, hogy kifizetődőbb Napóleon helyett az angolkonzervativizmus mellé lehorgonyozni. Így amikor még az egész világ hódolt a győzhetet len tábornok, majd császári trónusa előtt, ők földalatti háborút folytattak ellene. Nathan, aki Londonban telepedett le, vállalta, hogy eljuttatja Franciaországon keresztül az ibériai félszigeten harcoló angol katonákhoz a zsoldot és az utánpótlást, Ausztriába pedig a segélyt. És minden úgy történt, ahogy az öt testvér előre eltervezte: Bonaparte katonái biztosították legádázabb ellenfelük pénzszállítmányait. James Rotschild ugyanis ,,titokban” közölte Napóleonnal, hogy a fontkötegek az angol kormány tudta nélkül érkeznek és azzal a céllal, hogy a nagymennyiségű arany kivonásával gyengítsék a frontot. Arany bilincsek Az elkövetkezendő évtizedek során a Rotschildok aranybilincseket raktak szinte minden európai uralkodó kezére. Csillagászati számokban lehetne csak kifejezni a Bismarcknak és Metternichnek, XVI. Gergely pápának és I. Ferenc osztrák császárnak adott kölcsönöket. Sok uralkodó ugyan soha nem tudta visszafizetni a pénzt, de a veszteség megtérült a többiek fizette uzsorakamatból. A Rotschildok pedig milliomosokból lassan milliárdosok lettek. Ekkoriban járta az a szólás: ..Korunk istene a Pénz, és Rotschild az ő prófétája”. A második világháború a Rotschildokat megtépázta. Hitler nemcsak Ausztriában, hanem Franciaországban is rátenyerelt a vagyonukra. A család egy része az Egyesült Államokba, Guy de Rotschild pedig Angliába menekült. Itt kötött barátságot De Gaulle tábornokkal, s ezek a jó kapcsolatok azóta sem szakadtak meg. Tőzsdeügylet a haldokló ágya mellett A talpraállás gyorsan megtörtént. 1949-ben Alain, Elie, Guy és az Amerikából visszatért Edmund négyesfogata már ismét uralta a francia pénzpiacot, s részvényeik révén több mint 100 részvénytársaságban, s a világ valamennyi jelentős iparágában képviselve voltak. Guy egyébként ebben az évben bonyolította le a Rotschildok történetének talán legvisszataszítóbb üzletét. Ügynökei a börzén hirtelen nagy tömegben kezdték piacra dobni a Royal Dutch és a Le Nickel bányatársaság részvényeit. Elkerülhetetlen volt az áresés. A bessz mélyén aztán Guy de Rotschild bejelentette: apja meghalt. Ekkor értette meg az üzleti világ a Rotschildok manipulációját. Az örökösödési illetéket a francia törvények értelmében ugyanis az után az érték után kell fizetni, amit a börze a halál napján jegyez. A Rotschildok természetesen nem akartak kimaradni abból a nagy üzletből sem, amit az Európai Közös Piac létrejötte jelenthetett. De Gaulle vétója azonban megbuktatta, vagy legalább is távolabbi időre tolta ki ennek az előreláthatóan szépen gyümölcsöző vállalkozásnak a megvalósítását. Történt ennek ellenére, hogy a francia kormány elnöke, Pompidou tulajdonképpen Rotschildék szabadságra engedett vezérigazgatója. Marokkói rejtély Nem hiába vesztegette azonban idejét a hosszúkarú tábornok mellett Rotschild bizalmi embere. Bár az eviani egyezményben a nagy bankár garanciát kapott algériai vagyona tekintetében, Ben Bella következetes és progresszív államosítási politikája, amely az elmúlt hónapokban egyre energikusabbá vált, mégis megdöbbentette. És legalább is elgondolkoztató, hogy Marokkó éppen most és hirtelen azonnali döntést akar bizonyos vitás területek kérdésében,ahol véletlenül és éppen Rotschildéknak is koncessziói vannak... Ennek a bankárcsaládnak sohasem és senkivel szemben sem voltak gátlásai. Guy de Rotschild, azt mondják, a fiától megtanult twisztelni, de tanult az apáktól is: mindenen és mindenkin keresztültömi a Pénz Istenének szolgálatában. Ónody György Két hét a cigányok között Z. Pinka, „«H ősi titkok tudója“... Nemrégiben kisebb társaságban a jövendőmondásra terelődött a szó és valaki megjegyezte: „Nem tudom, hogyan akadhatnak olyan értelmes emberek, akik képesek vakon hinni egy írástudatlan cigányasszony jóslataiban és hókusz-pókuszaiban.” Nos, aki ezt nem érti, beszélgessen rövid félórát a mezőfalvai Pinkával. Amikor először találkoztam vele, már az első percben feltűnik: igazi egyéniség, öregasszony már, de rikító cigányruha helyett szürkében jár, kiejtése sem cigányos. Megfontoltan és magabiztosan beszél, gonddal formált mondataiból, találó megállapításaiból sugárzik az értelem. Csakhamar összebarátkozunk annyira, hogy a beszélgetést arra irányítsam, ami leginkább érdekel. — Azt mondják, híres jósnő volt valamikor, a varázslathoz is ért... — Óh, régen nem foglalkozom már ilyesmivel. . — Szeretném, ám nekem kivételesen mégis jósolna. Elmosolyodik, majd kezébe veszi a balkezemet, hosszasan vizsgálja a vonásokat és beszélni kezd. — Maga eléggé nyugtalan, gyakran ideges ember. Valamikor súlyos betegségen esett át. Nem szerencsés fajta: mindennek az okát keresi, apróságokon is képes emészteni magát. Voltak, akik méltánytalanul bántak magával. Zárkózott, ezért könyvben félreismerik. Aggódnia nem kell ajövőtől, a szerencse jeleit írtom. Sokágon élni, lehet, hogy nyolcvan évig is. Sorsa rövidesen megváltozik, mást csinál, mint eddig. Ha két nehézség megoldódik, akkor nagy szerencse éri... Még pár ilyen általánosságot hallok, majd Pinka hosszú gyapjúszálat mutat: — Kössön rá két csomót. Ha bajait sikerül megoldani, akkor megoldódik ez a két csomó is. Beleteszi kezembe az összecsomózott fonalat, majd felszólít, hogy csukjam össze a tenyeremet. Ezután cigányul mormol valami virázsigét és amikor kinyithatom a tenyeremet , a fonálról hiányzik a két csomó... Hogyan csinálhatta? Megkérem, hogy „varázsolja” vissza a csomókat. Kissé gúnyosan mosolyog, amikor látja, hogy közben fényképezik és mindanynyiunk orra s a gép lencséje előtt megismétli a trükköt. Utána ráadásként a fonalat másszínűvé változtatja. Hatásos mutatvány, tudom, hiába faggatnám titkáról. Később sem hozakodom elő vele, pedig csakhamar nagyon összebarátkozom ezzel a rendkívül értelmes öregasszonnyal. A kölcsönös megbecsülés és a régi idők érdekességeiről szóló beszélgetések csakhamar bizalmas aszonyt teremtenek, már csak fiamnak szólít én meg őt Marinka néninek. Egy nap olyasmi történik, ami arra késztet, hogy soronkívül megint útbaejtsem Mezőfalvát. Egy öregasszony elárulja a „csomóoldás” titkát és nagy titkolódzás közepette azt is hallom Pinkáról, hogy valódi „csohályi”. A „csohályi” szónak az oláhcigányok között kettős jelentése van. Így nevezik a boszorkányokat és így azokat az asszonyokat is, akik valóban értenek a régi cigány „varázsláshoz”. Mint mondják, Pinka is ilyen „csodályi”, régi titkok „tudója”. Manapság már ritka az ilyen öregasszony, a babonásabb cigányok tisztelik és félnek tőle, nem szívesen beszélnek róla. Megkeresem a vajdát és kertelés nélkül megkérdezem: — Igaz, hogy a Pinka ,csokályi”? — Hát... — mondja vonakodva — beszélitek ilyesmit az emberei . — Igaz az is, hogy a faluban szívesen elfogad fekete macskát és időnként eltűnik, hogy varázslataihoz különös füveket szedjen? — Ezt is hallottam, de ki tudja igaz-e? — Meg merné őt ütni, ha rászolgálna? — Dehogy ütném. Hiszen talán abban a pillanatban leszáradna a kezem... — szólja el magát. Mosolygok és megkeresem Pinkát. Fölényesen kezdem: — Tudom ám már Marinka néni, hogyan lehet megoldani a csomókat... Legyint: — Annak örül annyira? Ócska fogás ez, számos cigányasszony tudja. Mindjárt meg is mutatja, hogy ő miként csinálja. Egyszerű az egész. Amikor a megcsomózott fonalat kis gombolyaggá gyúrja, mutató és középső ujja között már ott rejtőzik egy hasonló, de csomó nélküli kis gombolyag. Egyetlen ügyes mozdulat és ez kerül tenyerembe az eredeti helyett. — Vallja be, Marinka néni, hogy a jövendőmondás is csak ilyen szemfényvesztés. Elkomolyodik. — Nem állítottam én magának sohasem, hogy a jövőbe látok. Én csak azt mondtam el, hogy bizonyos vonások mit jelentenek. Magánál öt helyen keresztezik egymást a fővonalak, ez a szerencsés sors, vagy közelgő szerencse jele. És azt nem tudja elképzelni, hogy régi, vagy meglévő betegségek nyomot hagynak az ember tenyerén, vagy körmén? Okos ember maga, gondolkozzék csak ezen: minden kiolvasható a tenyérből... — Maga is okos asszony, Marinka. Olyan, sokat tud, mintha foggal született volna... Meghökkenve néz rám, mert foggal születni, ez lányoknál annak a jele, hogy „csodályi” lehet belőle. Mivel nem felel, kissé gonoszkodva folytatom: — Sokat tanultam magától, ezért elhatároztam, hogy meghálálom valami csekélységgel. Holnap hozok egy kis butykot, meg... egy fekete macskát... Úgy tesz, mintha nem értene. — Fekete macskát? Minek az nekem? Nincsenek itt egerek... — mondja és ártatlanul nevetni kezd. Mert okos asszony Marinka néni, tudja, hogy a csodályi varázslatok ideje lejárt. Foltényi Tibor következik: HOGYAN LETT SOLO POSTARABLÓ ? Eltűnnek a fonálról a csomók fejér megyei ÚírTan Péntek, 1963. november 1. 1 Hogyan segítik a bolgár fiatalok a népgazdaság előrehaladását ? Kedves vendégei voltak megyénknek. Mint arról beszámoltunk, Todor Tonev, Bulgária Kommunista Ifjúsági , Szövetsége titkárának vezeté-sével háromtagú küldöttség is emerkedett megyénk KISZ- szervezeteinek, fiataljainak életével. A küldöttség tagja volt Nikoláj Conev, a Bolgár Ir Kommunista Ifjúsági Szövet- Jség Tirnovo megyei első titká- ra és Violetta Zselezárova, a Kirocsali megye mezőgazdasá-gi titkára. A Bolgár Kommunista Ifjú- sági Szövetség három vezetőjét hazájuk ifjainak tevékenységé- ről kérdeztük, arról, hogyan segítik a bolgár fiatalok a ] • népgazdaság előrehaladásét? ] — Ifjúsági szövetségünk a párt hívó szavára elsősorban a ] legégetőbb, a legfontosabb fel- adatokra irányította a fiatalok figyelmét— kezdte nyilat- kozatát Todor Tonev. — Ennek alapján szövetsé- günk X. kongresszusa az ipar fejlesztésében négy területen: a kohászatban, a gépgyártás- t ban, a vegyi és az építőipar- ban, illetve afelett vállalt védnökséget. ’ i — Az egyik legnagyobb megbízatás a Kremikovci Ko- hászati Kombinát feletti véd- nökség. Csak itt 14 000 fiatal dolgozott, valamennyiüket szövetségünk mozgósította. Jő munkát végeztek az ifjak, a párt Központi Bizottsága elis- merte ezt a tevékenységet. Ta-lán az építkezésnél végzett munkánál is fontosabb azon-ban, hogy ezek a fiatalok ott maradnak az új kombinátban, szakmát tanulnak és mindent megtesznek azért, hogy a termelés a legkorszerűbb, a legtermékenyebb legyen. Nagyszabású munkát végeznek a fiatalok Pemik városában a Lenin kohó építésében is. A vegyiparban a burgaszi olajkombinát és szta- raja-zagórai műtrágyagyárr létesítése a legfontosabb feladat. 1963 április 24-én szövetségünk 10. kongresszusán mutatták be a műtrágyagyár fiataljai az új üzem első terermékét. Todor Zsivkov elvtárs, az párt Központi Bizottságának Sálad titkára magasra értékelnie az ifjú építők tevékenysége-'t. S — Tonev elvtárs, úgy tudjuk, ön a Központi Bizottságiban a mezőgazdasági munkáival foglalkozik. Kérjük, tájékoztasson erről is bennünket. ( Mosolyogva válaszol: — Nemleszek hűtlen hazám, parasztid fiataljaihoz, de sok részletes'munkáról, tevékenységről tudnak majd tájékoztatást adni Szselezárova és Conev elvtársak, akik hogy úgy mondjam, közel vannak ehhez a munkádhoz. Különben, ha már itt jártunk, azt szeretném elmondtani, hogy a mezőgazdaságban (három fő feladatot jelöltünkmeg: a kukorica, a dohány és aí gyapottermelés növelését, korszerűsítését. A mezőgazdasságbtn 4200 ifjúsági munkacsapat, brigád, nagyobb részleg tevékenykedik. Részt veszünk az állattenyésztés fejlesztésében, az állati termékek növelésében. Ezért ifjúsági szövetségünk megbízásából 55 000 ifjú dolgozik az állattenyésztésben. A mezőgazdaságban a ránkbízott feladatok közepette legfontosabbnak tartjuk a korszerű agrotechnika felhasználását. Országszerte ismert a neve Krasztev kukoricatermesztőnek, aki ezer dékár kukoricát művel vetéstől betakarításig. (10 dekár egy hektár.) Szükség is van a nagyobb arányú gépesítésre, helyesebben a gépi technika felhasználására, hiszen kétmillió 640 ezer dekár kukorica felett vállalt ifjúsági szövetségünk védnökséget. — No most vedd át a szót — néz Conev elvtársra a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetség titkára. — A mi megyénkben — mondja a tirnovói titkár — a fiatalok 140 ezer hold kukorica felett vállaltak védnökséget. A nem öntözött területről dekáronként 300 kiló, az öntözöttről dekáronként 700 kiló termés betakarítása a cél. A vállalást az idén jelentősen túlteljesítjük. Szeretném itt elmondani azt is, hogy a mi megyénkből sokan jártak Fejér megyében, valamennyien sok hasznos tapasztalattal tértek haza és most, az ő nevükben és menyénk fiataljai nevében forrón köszöntöm Fejér megye fiatal fait, lakóit. Tonev elvtárs megjegyzi : — Engedd azért szóhoz jutni Violettát is. — A mi megyénkben a fiatalok elsősorban a dohánytermesztésben tevékenykednek — mondja Violetta Zselezárova — Százharmincöt ifjúsági brigád tevékenykedik. Nem könynyű a feladatunk mert a legjobb minőségű dohány termesztése feladatunk, s éppen ezért minden levélre vigyáznunk kell. — Mit üzennek megyénk fiataljainak? " Tonev elvtárs válaszol. — Két napot töltöttünk a megyében, tanulmányoztuk a Martonvásári Kutató Intézet munkáját, beszéltettünk a KISZ megyei vezetőivel, társadalmi aktivistáival, és módunk volt megismerkedni a soponyai■ és kislányi alapszervezetek életével, fiataljainak munkájával. Véleményünk szerint a megye fiataljai hasznosan segítik közös ügyünk, a szocializmus valóraváltását. Ehhez kívánunk nekik a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetség és küldöttségünk nevében további sikereket, fiatalos lendületet. (—) Mozi SZÉKESFEHÉRVÁR Köztársaság október 31—1: Fotflfr Háber. Petőfi november 1—3: Előzés. Maroshegy november 2—3: Mr. Hobbs szabadságra megy. öreghegy november 2—3: Micsoda éjszaka. NOVEMBER 1—3 Adony: Senki nem tud semmit. Bakonycsernye: Már késő. Bicske: Elektra. Bodajk: Revüparádé. Enying: Felnőttek és gyerekek. Ercsi: Fel a fejjel. Mezőfalva: Az utolsó előtti ember. Mór: Egy pohár víz. Polgárdi: Az elhagyott férj. Rácalmás: Hóvihar. Sárbogárd: A púpos. NOVEMBER 2—3 Cece: Az orosz csoda. TI. Dég: A szép amerikai. Kálóz: Mindennap élünk. Kápolnásnyék: Gyilkosság Szicíliában. Kisláng: A szórakozott professzor. Lajoskomárom: Babette háborúba megy. Lepsény: A hazugság városa. Lovasberény: Lejtőn Marton vásár: Egy nyár története. Mezőszilas: Vidám utazás. Perkáta: Csillagos jegy. Sárszentmiklós: A bérgyilkos. Seregélyes: Kisvárosi Lacy Machbeth. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.10: Vajda Márton jegyzete 8.15: Tánczene 9.00: Gondolatok filmekről 9.15: Dalok, hangszerszólók 10.10: Óvodások műsora 10.30: Riportműsor a vasúti közlekedésről 10.35: Könnyű dallamok 10.59: Lottóeredmények , 11.00: Századunk osztrák lírára. Szemelvények egy antológiából 11.20: Zenekari muzsika 12.15: Népi zene 12.50: Iskolarádió Osztályfőnöki óra III. gimnazistáknak 13.08: Operarészletek 13.45: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról 14.10: Fúvószene 14.35: Negyven elszánt kutató II. rész 15.00: Operettekből 15.46: Szint Gyula: A rózsaszínű hó. Elbeszélés 16.10: Operarészletek 16.40: A tudomány nagy problémái. Láthatatlan sugárzás a világűrből 16.57: Tánczene 18.15: Népi zene ■ 18.45: Dr. Karsai Elek írása 19.00: Pódium. 6S. Közben: 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! 23.20: Opera finálék PETŐFI RADIO 14.00: Paganini: Boszorkánytánc 14.25: Népi zene 15.05: Mindenki kedvére! Hanglemezek 17.05: Beethoven: D-dúr szonáta 17.30: Ifj. Rádió műsora Radnóti Miklósról 18.00: Könnyűzene 18.15: Komor Imre írása 18.30: Bartók művészi pályája Magyar népdalok. Gyermekeknek 19.05: Tánczene 19.40: Láttuk, hallottuk 20.00: A Svájci Fesztivál zenekarának hangversenye Luzernból Közben: 20.52: Hírek. Időjárás 21.49: Róbert László úti Jegyzetek IX. 81.59: Könnyű dallamok 22.45: Sporthíradó TELEVÍZIÓ — BUDAPEST 10.00: Tv-híradó ism. 10.15: Tejesport ism. 10.30: Kövessen, fiatalember! Magy. besz. francia film ism. 11.55: Jövő heti műsor