Fejér Megyei Hírlap, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-14 / 10. szám
klér megyei Kedd, 1964. január 14. XX. évfolyam, 10. szerazt fillér AIMI?MP MÍGYFI BIZOTTJÁCA fi A MEGYEI TANÁCS LAPJA vtlag mover A taxi, wrrB Süch wrar Fidel Castro Moszkvában Fidel Castro kubai miniszterelnök hétfőn TU–114-es különrepülőgépen Havannából Moszkvába érkezet! . A látogatásra Hruscsov meghívása alapján került sor. Mint a hivatalos közlemény elmondja, a szovjet kormányfő tavaly hívta meg Fidel Castrót, amikor az a Szovjetunióban járt, hogy „télen ismét keresse fel a Szovjetuniót és ekkor majd további eszmecserét folytatnak a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Jöjjön el azért is, hogy üdüljön, ismerje meg a Szovjetuniót télen és vadásszon a hóborította szovjet erdőkben.” A meghívást Nyikolaj Podgomij, a kubai forradalom 5. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken résztvett szovjet küldöttség vezetője megismételte. Fidel Castro szívesen vette Hruscsov meghívását és január 12-én a Podgomij vezette szovjet küldöttséggel együtt a Szovjetunióba utazott A vnukovói repülőtéren Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és más szovjet vezető személyiségek fogadták a vendéget. Manuel Garcia Fuentes, Kuba moszkvai ideiglenes ügyvivője, valamint külföldi diplomaták és újságírók szintén jelen voltak a fogadtatáson. .A repülőtéren a moszkvai helyőrség díszszázada sorakozott fel. Fidel Castro a repülőgépből kiszállva, megölelte Hruscsovot, Brezsnyevet, Mikojant és a többi megjelent szovjet vezető személyiséget. A zenekar a kubai és a szovjet himnuszt játszotta, 21 tüzérségi tííszsortűz dördült el. Fidel Castro és a szovjet vezetők elhaladtak a díszszázad előtt, majd bementek a repülőtér állomásépületébe, ahol a moszkvai dolgozók képviselői nagy számban üdvözölték őket. Ilyen felkiáltások hallatszottak: „Fidel Hruscsov, örökké együtt!” „Éljen a szovjet-kubai barátság!” Hruscsov és Fidel Castro beszédet mondott. Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy Fidel Castro látogatása nagymértékben elősegíti a két ország mély barátságának erősödését. A kubai nép öt év alatt hatalmas szociális és politikai vívmányokat ért el Élete szabad, s munkájával boldogságát, gyermekei boldogulását szolgálja. Nem kétséges hogy a kubai dolgozók újabb, még kiemelkedőbb sikereket érnek el nagy céljukhoz, a szocializmus, a kommunizmus győzelméhez vezető úton — jelentette ki a szovjet kormányfő. A továbbiakban emlékeztetett Fidel Castro tavaly májusi látogatására és annak reményének adott kifejezést, hogy a szovjet föld téli szépsége is tetszeni fog a kubai miniszterelnöknek. Fidel Castro válaszában hangsúlyozta: a Szovjetunió és Kuba barátsága ragyogó példa arra, milyen kapcsolatok alakulnak ki az olyan népek között, amelyeket a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei lelkesítenek. — Néhányat most mi is érzünk azok közül a nehézségek közül — folytatta —, amelyeket annak idején a szovjet nép élt át. Az összehasonlítás aligha lehetséges, mert hiszen mi felbecsülhetetlenen gyakorlatilag korlátlan segítséget kapunk a Szovjetuniótól és az egész szocialista tábortól. Ennek következtében kudarcba fulladt minden kísérlet, hogy gazdasági blokáddal és kiéheztetéssel fojtsák meg forradalmunkat — öt év elmúltával forradalmunk erősebb, népünk egységesebb, pártunk szervezettebb — jelentette ki a továbbiakban Fidel Castro, majd hangsúlyozta: — Ez az újabb testvéri fogadtatás még inkább erősíti népeink nagyszerű, példás barátságát. Hruscsov és Fidel Castro beszédét többször szakította meg taps, felkiáltások hallatszottak, amelyek a két államférfit éltették.A beszédek elhangzása után a két államférfi autón a Kremlbe hajtatott. Fidel Castro látogatása idején itt fog lakni. (MTI) Két premier megyénkben A közeljövőben két színházi premiert tervez megyénk községeiben az Állami Déryné Színház. Január 16-án Ercsiben a Lili bárónő országos bemutatóját rendezik meg. Február másodikén ugyancsak megyénkben Tóth Miklós : Jéggyűrű a mellényzsebben című vígjátékának premierjét rendezik meg. Mikszáth emlékünnepség Székesfehérváron A Megyei Művelődési Ház és a Déryné Színház közös rendezésében január 17-én, pénteken délután 4 órai kezdettel Mikszáth emlékünnepséget rendez a művelődési ház István termében a nagy író egyik legismertebb műve, a Beszélő köntös megjelenésének 75. évfordulója, s az író születésének 116. évfordulója alkalmából. Az ünnepség „hivatalos” része után a Déryné Színház művészei bemutatják Mikszáth: Beszélő köntös című regényéből készült színművet. A Mikszáth emlékünnepséget a Megyei Művelődési Ház vezetői és a Déryné Színház az ifjúság, elsősorban az általános iskolák felső osztályos tanulói számára rendezi. Megkezdődnek a téli tanfolyamok Harmadik éve rendezik meg a pártszervezetek falun a pártoktatás téli tanfolyamait. Ezek a tanfolyamok nagy népszerűségnek örvendenek, a termelőszövetkezetek tagságának széles köréhez juttatják el az aktuális politikai és gazdasági kérdéseket, új ismereteket nyújtanak, segítenek a mindennapos problémák, feladatok jobb elvégzésében. Az idei évben január 15-én kezdődnek a téli tanfolyamok, és két héten át jól képzett propagandisták segítségével beszélik meg a hallgatók a tsz-parasztok életével, és az igényesebb, korszerűbb gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Kilencvenhat községben, tsz-ben településen szerveznek az idén ilyen tanfolyamot. A pártoktatás e formájának propagandistái tegnap a megyei pártbizottságon egésznapos tanfolyamon vettek részt. Többek között a szocialista nemzeti egységről, az ezzel kapcsolatos feladatokról, a mezőgazdaság fejlesztéséről, a háztáji gazdaság szerepéről hallgattak előadást. A tanfolyamok január 15-én már több helyen megkezdődnek és valamennyi helyen február 15-ig sorra kerülnek. Kosárfonók A kis dobkályhában már igencsak kihunyóban a tűz, de a jelenlévők nem nagyon törődnek vele. Elfoglalja őket munkájuk. A zámolyi Petőfi Termelőszövetkezet régi irodahelyiségében vagyunk, ahol idős Moór László, Simon A. József és Borostyán Mihály nagy szorgalommal kötik a kosarakat a piros-barna fűzfavesszőkből.— Hasznos téli foglalkozás ez — állapítja meg Németh Dénes, a szövetkezet elnöke. — Az embereknek jó munkaalkalom, a gazdaságnak meg kell a kosár... — Eladásra nem kötnek? — Annyit nem győzünk, vessző sincs annyi, meg hozzáértő ember se. Most telepítettünk egy fél holdat olyan helyen, ami legelőnek se jó, ezt majd tovább folytatjuk, mert a régi füzest elborítja majd az új halastó. A kosár meg kell a szövetkezetben, főleg ősszel a krumpliszedésnél, meg egyéb betakarításnál. — Mennyit tudnak naponta kötni? — Átlagban két kosarat fejenként — válaszolja id. Moór László. — Ha hosszabbak a napok, akkor többet is. Tavaly például még márciusban sem volt más munka, mert hosszúra nyúlt a tél. Volt olyan nap, hogy négyet is megkötöttünk naponta egyenként. — Mennyit kapnak egy kosárért? — Fél munkaegységet. — Nem is rossz kereset itt a meleg szobában. — Az ám, ha fűtenének is — szól közbe az elnök tréfásan —, már megfázott itt a lábam. Ki a tűzfelelős? — A Borostyán bácsi, ő ül a kályha mellett — válaszol Simon József. — Ő veszi észre legkésőbb, hogy hűvös van. 'T’’egyetek ám rá, az ebadtát, nehogy aztán engem szidjatok, ha megfázik a lábatok. Kályha is van, tűzrevaló is, hozhattok szenet is rá, az jobban adja a meleget. „Megkezelik” a tüzet, aztán tovább suhognak, pattognak a vesszőszálak. Gyorsan megkapják alakjukat a jó erős kosarak, olyan kerekek, mintha körzővel készítették volna a formát. Nem is csoda, hiszen Moór és Borostyán bácsiék már több évtizede megtanulták ezt a hasznos mesterséget. Simon Józsefnek csak néhány éve tetszett meg, itt látta a szövetkezetben, aztán otthon próbálgatta. — Azokat bizony nem raktam a kirakatba — vallja nevetve —, eleinte igen abszurdra sikerültek, alig álltak meg a fenekükön. Aztán mindig jobbak lettek és most már egészen jól megy. Nem is lehetne már úgy ránézésre kiválogatni a többi közül az ő „műveit”. — Fiatalokat nem tanítanak meg a mesterségre? — Próbáltuk már, de nekik nem volt annyi türelmük a tanuláshoz, mint nekünk a tanításhoz. Mivel az elsők nem sikerültek, hát itthagytak bennünket. Pedig jó lenne, ha legalább néhányan megtanulnák. — A piacon ilyen kosarakat nem is igen lehet kapni — bizonygatja id. Moór László. — Ilyen nagyságban van ugyan, de az sokkal gyengébb, ritkább kötésű és vékony veszszőből készül. S bizony megkérik az árát, darabonként legalább a negyven forintot. — Ez itt két évig kosár — mutat a kész darabokra Németh elvtárs —, míg a piaciak jó, ha egy évig kitartanak, s ezért éri meg a termelőszövetkezetnek, meg a kosárfonóknak is, hogy a téli hónapokat rászánják. S ha meggondoljuk, hogy évente két-háromszáz kosár kell, bizony nem is kevésről van szó, többezer forintról. S itt Zámolyon már sok éves hagyománnyá vált, hogy ezt saját maguk teremtik elő. D. Gy. „ÉN... A DOLGOZÓ MAGYAR NÉP FIA, ESKÜSZÖM..“ A Szabadság-tér ódon falai között fiatalosan ércesen hangzik az eskü. A Magyar Népköztársaságra, népünk alkotó munkájára, a haza hűséges védelmére tesz esküt az ezred. Csípős a szél, csontba markol a hideg, de mindezt mintha felolvasztaná az ünnepélyes eskü nagyszerűségének érzése. Egyenesen állnak a sorok, úgy tetszik, zsinórral húzták a tekinteteket is, amelyek egy irányba néznek. A katonás rend, a díszszemle fegyelme nem engedi most, hogy oldalt nézzenek, de talán azért feszesebb a szokottnál is a „Vigyázz?’-állás, azért keményebb a lépés, mert az eskütételre felsorakozott katona tudja, hogy édesanyja, édesapja, testvére, szíve választottja, munkatársai nézik, figyelik. Az ünnepélyes esküre érkezők népes serege, a rokonok, ismerősök tábora személyében, az ország népe képviseli itt magát, figyeli esküt tevő fiait. «] Képes beszámolónk a harmadik oldalon. Téli gondok a Közüli ■■Üzemi Vállalatnál Felkerestük Beke László elvtársat, a Székesfehérvári Közúti Üzemi Vállalat igazgatóját, s megkértük, hogy a vállalat téli munkájáról tájékoztasson bennünket. — Sziklába vágunk utat Pákozdnál. Fatuskó kitermelés folyik a börgömbi úton és csatornázunk Balatonalmádin. A munka dandárja azonban nálunk kora tavasszal kezdődik. Ezzel együtt azonban télen is megvannak a gondjaink. Ismeretes, hogy az útépítés mindig idénymunka volt. Ezért az erős hideg beálltakor szabadságra kell küldenünk a dolgozókat: fizetésnélküli szabadságra. Kormányunk rendelete értelmében erre az időszakra egész évi fizetésük alapján 15 százalékos idénypótlékot kapnak. Ez a normális téli időszakban gondtalan megélhetést biztosít számukra. Viszont ha hosszú és kemény a tél, bizony más kenyérkereset után kell nézniük. S ez a mi gondunk is. Ezért a téli időszakban a csökkentett létszámnak megfelelően elsősorban a nagycsaládosokat és az arra rászorultakat alkalmazzuk. Mindemellett elősegítjük, hogy erdőgazdaságokba, vagy más téli idénynek megfelelő munkakörökben munkát kapjanak dolgozóink. — Nem szeretnénk, ha nyáron, főleg az aratás és cséplés idején létszámhiánnyal küzdenénk. Ezért már most foglalkozunk azzal — építésvezetőink jelenleg is erről tárgyalnak —, hogy mely tájakról szerezzünk elegendő munkaerőt az említett időszakra. Többek között ezért toborozunk kubikosokat az Alföldről. — Úgy véljük dicsérendő, hoev a> váPa'at ve-'-tese: mindenek"11**! az emberekkel fortalkozik és ez áll téli gondjaik középpontjában. — Igen, mert ők javítják és építik az utakat — az emberek, akik gépkocsikon és járműveken összekötik a falvakat a városokkal, ők uralkodnak a szerszámok, a gépek, az anyag felett. Megszelídítik a hegyek vad szikláit, hogy simán roboghassanak rajta a gépkocsik. Ilyenkor télen teljes erővel folyik a beton- és asztali keverő gépek, vontatók, trafettorok, kotrók és egyéb gépeit nagyjavítása, karbantartása. Lehet, hogy hosszú lesz a tél, de mi úgy készítjük elő *, gépparkot, hogy ha leset, mér februárban teljes erővel megkezdhessük az utak építését. — Befejezésül arra kérjük* lat tervteljesítésének lehetőségéről. — Minden lehetőségünk meg van a terv teljesítésére. Szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy országos szinten — a Közúti Üzemi Vállalatok között nálunk a legmagasabb a munka termelékenysége. A terv teljesítése mellett ezt szeretnénk fokoz- ni 1964-ben. Biztosíték ere® dolgozóink — mindenekelőtt a törzsgárda —, összeszokottsága, szorgalma és lelkesedése —, akik tikkasztó hőségben, sárban és fagyban helytállnak az utakon. Persze az emberek szorgalma, a gépek karbantartása mellett anyagra, megfelelő mennyiségű kőtartalékra van szükségünk. Ezért várunk sokat a MÁV-tól — az úgynevezett forda-szerelvényektől is —, amelyeket a tröszt segítségével most igyekszünk megszerezni és amelyek Tapolca és Badacsony térségéből szállítják a kőanyagot. Jó lenne, ha minél gyorsabban létrehoznák ezeket a forda-szerelvényeket, hogy már most, tavasz előtt tartalékot képezhessünk. Ha megkímélne bennünket , az anyaghiány miatt előfordul a munkaerő-átcsoportosításoktól és egyéb időveszteségektől, s amely lehetővé tenné, hogy dolgozóink szorgalma új utakat nyisson a közlekedésnek — fejezte be nyilatkozatát Beke László elvtárs. Korom J. — Milyen más gondok fog- — És a gépeket hogyan állalkoztatják a vállalat ve- i litják az ember, itt építőszetőit? szolgálatába? hogy ha