Fejér Megyei Hírlap, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

- 9 — A Thant Stockholmban Stockholm (AFP, Reuter-AP) U Thant ENSZ-főtitkár pén­teken Moszkvából New York­ba hazatérőben Stockholmba érkezett. Négy órát töltött a svéd fővárosban. A repülőté­ren Torsten Nilsson svéd kül­ügyminiszter fogadta, majd a két államférfi a közeli Sigtu­­nába indult zártkörű megbe­szélések céljából. A Trient ki­jelentette a repülőtéren, hogy az ENSZ ciprusi békefenntartó alakulatainak jövőjéről, a le­szerelésről és az ENSZ-et ér­deklő egyéb kérdésekről, min­denekelőtt afrikai problémák­ról kíván tárgyalni a svéd ve­zetőkkel. Hírügynökségi jelen­tések szerint az ENSZ főtitká­ra annak a nézetének adott kifejezést, hogy az őszi köz­­£­ ülésen az afrikai problé­mák, írját korunk legsürgő­sebb kérdései, uralkodó­­szere­pet töltenek majd be a vitá­ban. A ciprusi kérdésről szólva U Thant kijelentette: az el­múlt időszakban folytatott utalásai közben állandóan fi­gyelemmel kísérte a szigeten uralkodó helyzetet és úgy gon­dolja, elérkezett az ideje, hogy új jelentést terjesszen e tárgy­ban a Biztonsági Tanács elé. (MTI) Megemlékezés Berlinben az első világháború kitörésének 50. évfordulójáról Berlint Nagy Zoltán az MTI tudósítója jelenti: Július 31-én Berlinben a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának elnöksége kibővített ülést tartott az első világháború kitörésének 30. évfordulója alkalmából. Az ülésen Albert Norden professzor, az NSZEP Közpon­ti Bizottságának tagja mon­dott beszédet. Ismertette az első világháború kitörésének okait, a német imperializmus háborús céljait. Rámutatott arra, milyen súlyos vesztesé­geket szenvedtek a világ né­pei, köztük a német nép is az első, majd a második világ­háborúban. Norden professzor a továb­biakban hangsúlyozta, hogy a nyugatnémet konszernek, mo­nopóliumok, revansvágyó ka­tonai körök a német impe­rializmus nyomdokain halad­nak. Új, harmadik világhábo­rú kirobbantásán fáradoznak. Ezért követelnek Strauss és Schröder olyan intenzíven atomfegyvereket a Bundes­­wehrnek. A világ népeinek, így a német népnek is létér­deke a leszerelés, — mondot­ta ezzel összefüggésben Nor­den professzor. — A leszerelés a békét jelenti, és csak ez telt. Az első világháború 147 milliárd márkájába került a német népnek, a második világháborúnak pedig, már 1350 milliárd dollár háborús kára volt. A második világhá­borúban Németország lakossá­gának 10 százalékát vesztette el. 1914. augusztus elsejének nagy tanulsága — hangzik a kiáltvány —, hogy­ a német imperia­izmus és militarizm"is összeegyeztethetetlen a né­met nép érdekeivel, a népek békeakaratával. Ugyanakkor, amíg Németország egyik részé­ben a népek érdekeit a mono­póliumok, bankok, a katonai körök érdekeinek rendelik alá, addig súlyos veszély fenyegeti nemcsak Németország, hanem egész Európa, sőt az egész világ népeinek létérdekeit is. A világ népeihez intézett­ felhívás befejezésül követeli az atomfegyvermentes öveze­tek megteremtését Észak-, Közép- és Dél-Európában, a Bundeswehr atomfelfegyverzé­sének megakadályozását, mindkét német állam elisme­rését, a békeszerződés megkö­tését mindkét német állam­mal, ezzel együtt a jelenlegi német határok megerősítését és garantálását. Pf­él évszázaddal­­előtt — ISI4 augusztus elsején­­ tört ki az első világháború, melyben az im­perialista hatalmak céljaiért tíz millió ember esett el és mintegy húsz milliót tett ki a sebesültek száma. A föld újra felosztásáért folytatott első tó­lágméretű küzdelem megindulása óta napjainkig kontinensünk politikai térképe óriási mértékben átformálódott. A 30 éves idők­et emrtm­tészetekben ábrázolt három Európa térképen világosan követhető a különböző — monarchikus, köztársasági és tekintély­uralmi — államformák változása mellet, az államformák tar­talmára utaló (pl. a parlamentális monarchiákat, a szocialista köztársaságokat, a nyílt fasiszta dikta­túrákat stb. jelölői különböző ábrák váltakozása­­«. Jelmagyarázat é­s - monarchikus államforma: I a - abszolút monarchia, különböző néven — mint pl. parlament — és igen korlátozó« módon válasz­tó« testület létezik ugyan, de az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik (parlamentáris monarchia);­­ b - az uralkodó már csupán jelképesen „szente­si«" a választott testületek által hozot határoza­tokat; 1/e - csak formálisan monarchia, uralkodó (király, császár, stb.) nélkül; 2 - köztársasági államforma; 2­ - polgári (bttr­­rsoá) köztársaság, a választók létszáma az egyes országokban fokozatosan megnövekszik ugyan, de általában csak formális jogokkal rendelkeznek; a szocialista köztársaság, az emberiség törté­nelme folyamán első ízben a legszélesebb néptöme­­tegek által, a legdemokratikusabb módon megvá­lasztott testület, az állami szuverenitás (fő hatalom) hordozója; 3 . tekintélyuralmi (autoritatív) államforma, az­ úgynevezett „vezér” kezében összpontosul minden hatalom; 4 - fasiszta önkényuralom, szélsőségesen reak­ciós erők nyílt terrorista diktatúrája; 5 - fasizálódó ország, szélsőjobboldali erők jelen­tős vagy közel döntő szerepet játszanak az ország bel- és­­külpolitikai életében. Az eltő térkép, ötven évvel ezelőtt Eu­róp-szerte az abszolút mo­narchia domin­ált. Egymással gyakorta szoros roko­ni kapcsolatban álló uralkodók kormányozták „né­peiket”, de az imperializmus egyeduralmának idő­szakában végsősoron az imperialista monopoltöke eszközei voltak vagy azt képviselték. A második térkép. Évszázados birodalmak hullottak azét, új orszá­gok jöttek létre az első világháború következmé­nyeként. Térképünk a második világháború kitör Bentéle térképek: Európa ötven éve résének időpontját csupán egy hónappal megelőző Európai helyzetképet tükrözi. Legfontosabb tényező, hogy kontinensünk politikai térképén megjelent a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a föld első szocialista köztársasága, a Szovjetunió. Földrajzilag is lemérhető továbbá az európai fa­­sizmus nagyarányú előretörése melynek következ­tében két ország Csehszlovákia és Albánia már el­tűnt Európa térképéről. A harmadik térkép. Napjaink térképén azonnal szembetűnik a szo­cialista világrendszer európai államainak súlya. A Szovjetunió európai területeivel együtt, a második világháború után született európai szocialista köz­társaságok a kontinens összterületének 65 %-án, azaz 6,85 millió négyzetkilométeren helyezkednek el és 280 millió lakossal Európa összlakosságának 4% -át teszik ki. Fontos tényező továbbá a fasizmus­nak, mint államtípusnak az Ibériai-félsziget terüle­tére történt visszahúzódása. Fejér megyei Hírlap . Szamba), 1964. augusztus 1. A varsói felkelés 20. évfordulójára Tragikus évfordulóra em­lékezik ezekben a napokban a lengyel nép, s vele az egész haladó emberiség: húsz év­vel ezelőtt, 1944. augusztus 1-én robbant ki az­ oly sok — és ami a legfájdalmasabb: felesleges — véráldozatot kö­vetelő varsói felkelés. 1944 augusztusában meg­­döbbenten értesült róla a vi­lág, hogy a hosszú évek óta fasiszta csizmák alatt nyögő Lengyelország fővárosában felkelés tört ki. Döbbenetet keltett a hír és méltán, mert ez a felkelés — és ez már akkor láthatóvá vált — ele­ve kudarcra volt ítélve. Mi e tragikus esemény háttere, melyek voltak a cselekmé­nyek rugói? 1944 július végén a felsza­badító szovjet csapatok len­gyel földre léptek. A már felszabadult területeken azonnal megindult az újjá­építés és az új élet építése. Az 1944 július 20-át követő napokban a Lengyel Mun­káspárt és a köréje tömörülő demokratikus erők megalakí­tották az első népi államha­talmi szenet a Lengyel társadalom legszélesebb réte­geinek a támogatásával —­megkezdte a népi szervek ki­építését; deklarációjában fel­vázolta az új demokratikus Lengyelország alapjait, s fel­szólította a népet: a Szov­jetunióval szövetségben se­gítse a lengyel föld teljes felszabadítását. Mindez rendkívül nyugta­lanságot váltott ki a londoni lengyel emigrációs kormány körében. Angol sugallatra lá­zas tevékenységbe kezdett annak érdekében, hogy a szovjet kormánnyal 1943-ban megszakadt diplomáciai kap­csolatokat újból felvegye. Mikolajczyk, a londoni emig­­rációs kormány feje Moszk­vába repült, hogy ott tárgya­lásokat kezdjen a szovjet kormánnyal, és saját kabi­netjét — tehát a londoni emigrációs kormányt — is­mertesse el Lengyelország hi­vatalos kormányaként Ehhez a politikai-hatalmi manőverhez kellett a varsói felkelés, amelyet a londoni kormány hazai képviselete robbantott ki. A hatalomból való kiszorulás veszélye kész­tette őket arra, hogy a világ közvéleménye előtt­­ doku­mentálják, mekkora befolyá­suk van az országra, annak lakosságára. Erre valóban Varsó volt a legmegfelelőbb, hiszen a hadiesemények kö­vetkeztében közvetlenül a front előterébe került, s az egész világ feszült figyelem­mel kísérte a város sorsát. E felkelésnek tehát Mikola­j­­czykék kezében az volt a célja, hogy visszasegítse a volt lengyel uralkodó osztá­lyokat a hatalomba és de­monstráljon­ a már megala­kult s óráról órára, napról napra izmosabb lengyel népi hatalom ellen. Az augusztus 1-én kirob­bant felkelés nemcsak a Lengyel Munkáspártot, a ha­zai antifasiszta mozgalmat érte teljesen váratlanul, ha­nem Varsó népét is. A var­sóiak természetesen nem lát­ták a háttérben meghúzódó politikai célokat, s gyenge fegyverzettel is egy ember­ként vetették magukat a harcba az annyira gyűlölt német fasiszták ellen. Küz­delmüket táplálta az a re­mény, hogy a felszabadulás napja közel van. A hamis po­litikai célok érdekében ki­robbantott felkelés így vált Varsó hősi lakossága hatal­mas szabadságharcává. A szovjet hadsereg csak 1944 szeptember 10—14 kö­zött — rendkívül súlyos har­cok árán — tudott a város közelébe jutni, s arra gon­dolni, hogy közvetlen segít­séget nyújtson Varsó hősi harcának. A felkelés ezekben a napokban már vége felé tartott. A szovjet csapatok , a velük együtt harcoló len­gyel egységek nagy erőfeszí­téseket tettek, hogy a felke­lőket­ átmentsék a Visztula másik oldalára. A felkelés vezetősége azonban a város központi területei felé ren­delte el a visszavonulást, ahol a varsóiak tíz és száz­ezerszámra az SS kezei kö­zé kerültek. A varsói felkelés hőseire gondolva, mi is meghajtjuk az emlékezés zászlaját bátor­ságuk, hazafiságuk előtt (U. S.) Hazai hírek A Balaton környékén for­gatják Sarkadi Imre „Vihar­ban” című novellájának tele­víziós változatát. A felvétele­ket Mihályfi Imre rendező vezeti. A női főszerepet Tímár Éva játssza, a férfi főszerepet pedig a „Karambol” című filmből ismert Bujtor István alakítja. A Magyar Filmgyár­tó Vállalat és a Magyar Te­levízió közös produkciójában háromrészes televízió-film ké­szül Szemes Marianne „őszin­tén beszéltem” című forgató­­könyvéből. „Alba Regia 1964” címmel kiadványt jelentet meg a Műszaki és Természettudomá­­nyi Egyesületek Szövetségé­nek székesfehérvári intézőbi­­zottsága az Alba Regia-napok alkalmából rendezendő ipari és mezőgazdasági kiállításba- A több mint száz oldalas Pedagógusképző Intézete­­i könyv tájékoztatást ad Se­nyeinkben az idén 2475 fiatal­kesfehérvárról és az ünnepi fejezte be tanulmányait. Az­­ rendezvényekről, ismerteti a város rövid történetét, ide­genforgalmi nevezetességeit, iparát és mezőgazdaságát. • Az első világháború után Párizsba vetődött magyar munkásfiatalok 1924-ben fut­ballcsapatot alapítottak No­mád néven. Az együttes — amelynek­­ tagja volt többek között Sebes Gusztáv is —­ 1926 januárjában még a szov­jet válogatott labdarúgókkal is találkozott. A nomádok nemcsak a zöld gyepen, ha­nem az életben is szoros ba­rátságot tartottak, s bár a cs­a­pat tagjai lassan szétszóród­tak — egy részük hazatért, más részük Franciaországban maradt — megfogadták, hogy nem válnak el végleg egy­mástól. A régi fogadalomhoz híven a közeli napokban a nomád#*l együtt ünnepük Budapesten csapatuk megalakulásának 40. évfordulóját. A Franciaor­szágban élő „játékosok” au­gusztus 3-án érkeznek, s a határon a Magyarok Világ­­szövet­ségének képviselői­­és a régi küzdelmek emlékét őrző sport­barátok várják majd őket. ősszel munkába lépő nevelők — óvónők, tanítótt, tanárok — országszerte augusztus 1-én­­ kapják meg a kinevezésről­­ szóló okiratukat, s egyidejű­leg ünnepélyesen fogadalmat tesznek.

Next