Fejér Megyei Hírlap, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

| Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban ______________JlfclMniiMiilllllBttV'mitl.l.'iHWlBriliMvfl A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága kedd délután magyar— jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titoval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. Tagjai voltak a£ elnökségnek: Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr■ Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, Biró József külkereskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. A 42 elnökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tömegszervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánné és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak, százalékos növekedését irányozzák elő a tavalyihoz képest. Ez sem jelent azonban végső határt, s arra kell törekednünk, hogy árucsereforgalmunkat a hosszúlejáratú megállapodások és konkrét kooperációs egyezmények tartós alapjára helyezzük. Jelentős az előrehaladás a műszaki és tudományos együttműködés terén is. Létrejöttek tehát a két ország szorosabb együttműködésének alapjai. Erre az alapra kell építenünk. Ma már nem két nincstelen agrárország lép kapcsolatba egymással, hanem két olyan szocialista ország, amely népeink munkájával színvonalas népgazdaságot teremtett. Mindez kedvező alap arra, hogy a jövőben is mélyítsük és fejlesszük kapcsolatainkat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a béke és a szocializmus világméretű erőinek érdekeit is szolgálják. Ezután a nemzetközi helyzetet elemezve kijelentette: Kedves elvtársak! — Történelmi tény, hogy a szocialista világrendszer fennállása és dinamikus fejlődése következtében az imperializmus többé nem dönthet egyedül a népek sorsáról. Ez elősegítette a gyarmati rendszer felbomlásának meggyorsulását és számos új állam létejöttét. A magyar és a jugoszláv kormány a nemzetközi kérdések többségében azonos nézeteket vall. Mindkét kormány úgy véli, hogy a leszerelés továbbra is elsőrendű fontosságú kérdés és támogatja az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat. Üdvözöljük és támogatjuk azokat a kezdeményezéseket is, amelyek Közép-Európában, a Balkánon és a világ más részein atomfegyvermentes övezetek megteremtését célozzák. Sürgető problémának tartjuk a német kérdés rendezését, amelynek kiindulópontja a két német állam létezésének elismerése, a békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet rendezése. Nagyra becsüljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barátság megszilárdítására, a leszerelés elősegítésére, a népek önrendelkezési jogának biztosítására, a fasizmus és a revansizmus újjáéledésének megakadályozására és a fejlődő országok fokozottabb támogatására. Kádár elvtárs ezután elemezte a kommunista mozgalom feladatait, majd így fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét: Kedves elvtársak! Tito elvtársnak és munkatársainak magyarországi látogatása fontos állomás népeink, pártjaink és kormányaink kapcsolatainak fejlődésében. Ezt tükrözi az általunk aláírt közös közlemény is. Újból bebizonyosodott egyetértésünk a lényeges nemzetközi kérdésekben és ez lehetővé teszi, hogy még gyümölcsözőbben munkálkodjunk együtt a békéért, a népek barátságáért, a vitás nemzetközi kérdések megoldásáért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Együttműködésünk az Egyesült Nemzetek Szerveztében és más nemzetközi fórumokon hozzájárul az általános és teljes leszerelés, a német kérdés mielőbbi megoldásához,a világkereskedelem fejlesztéséhez és mindazon kérdések rendezéséhez, amelyek ma a világ különböző tájain fenye- s getik a népek békéjét, függetlenségét, a világbékét Remélem, hogy jugoszláv barátaink elégedettek magyarországi látogatásuk eredményeivel. Mi a magunk részéről úgy érezzük, hogy jugoszláv barátaink látogatása, dolgozóinkkal való találkozása, tárgyalásaink jelentősen hozzájárulnak a két szocializmust építő ország, pártjaink, kormányaink együttműködéséhez, népeink barátságának erősítéséhez. Tito elvtárs és a többi jugoszláv elvtársunk a magyar dolgozókkal való találkozásaik alkalmával meggyőződhettek arról, hogy barátságunk ügye egész népünk érdekeit és óhaját fejezi ki. (Taps.) Még egyszer ezúttal is köszönetet mondunk Tito elvtársinak, kedves feleségének, s többi jugoszláv barátunknak, hogy meghívásunkat elfogadva, ellátogattak hozzánk. Őszintén és szívből sok sikert kívánunk munkásságukhoz, boldogulást kívánunk a szomszédos jugoszláv népnek. Éljen a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népeink barátsága, együttműködése ! Éljen a szocializmus ,és a világbéke! (Nagy taps ) Ezután Tito elvtárs állt a szónoki emelvényre. - TftiAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szerda, 1964. szeptember 16. «»JapHB-yi Mwlllfigi afjSBH? Ara: 50 fillér Kádár János elvtárs beszéde Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormányai s a magam nevében szívből köszöntöm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk, őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntöm körünkben Tito elvtársat, a jugoszláv kommunisták, a jugoszláv nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett jugoszláv elvtársakat, valamennyi kedves vendégünket. Kedves elvtársak! A szocialista országok vezetői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatásaikkal tovább erősítsék internacionalista kapcsolataikat. Ez a célja jugoszláv elvtársaink magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt árnyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista épíés és a béke megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen elnyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugoszláv kommunisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai közepette harcoltak a nemzetközi kapitalista monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. Kádár elvtárs ezután viszszapillantást nyújtot a hitleri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen — mondotta. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kapcsolatok alakultak ki a jugoszláv nép és a Jugoszláv Kommunisták Pártja között. A jugoszláv nép a felszabadulás után gyökeresen átformálta a háború előtti elmaradott Jugoszlávia képét. Újjáépítette a háborúban lerombolt városokat és falvakat. Fejlődött a népgazdaság; a nemzeti jövedelem ma már az 1939. évinek mintegy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tette a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolásét és e gazdasági ág gyors fellendítését, így Jugoszlávia egyre jobban bekapcsolódhatott a nemzetközi árucserébe és hozzáláthatott a dolgozók anyagi és kulturális életfeltételeinek szüntelen javításához. A kulturális fejlődést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugoszlávia három egyetemén mintegy 15 000-en tanultak, addig ma a hallgatók száma több mint 160 000. Jugoszlávia most készülő 7 éves terve a termelés, a termelékenység és a nemzeti jövedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvonal további emelkedését célozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és tehetséges jugoszláv nép megvalósítja terveit és a fejlődés újabb magaslataira emeli szép hazáját. Ehhez minden magyar dolgozó nevében sok sikert kívánok. • Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát. A világ első szocialista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először alakultak ki a világon olyan új erőviszonyok, hogy túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői,; a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált. Néhány belpolitikai számadat felsorolása után Kádár elvtárs így folytatta: A néphatalmat megszilárdítottuk, a gazdasági és kulturális építőmunka lendületesen fejlődött és a szocialista társadalom alapjainak lerakását befejeztük, így hazánkban ma minden társadalmi osztály és réteg alapvető érdekei azonossak. Az egész nép érdekelt a szocializmus építésében is. Ez . a legszélesebb körű nemzeti összefogás alanya. Ma minden eddiginél jobb lehetőség van arra, hogy mindenki tudásának és tehetségének legjavát adja a társadalomnak. Kötelességünk, hogy jól álljunk a szocialista társadalmi trend teremtette lehetőségek-kel, hiszen a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a maga munkahelyén mindenki terveink megvalósulásának tevékeny és tudatos résztvevője legyen. Munkánk célja, hogy országunk tovább virágozzék, népünk jóléte emelkedjék, dolgozóink szabad hazában, békében élhessenek. Rámutatott, hogy feladataink teljesítésének feltételei biztosítottak, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista-leninista politikát folytat, amely megfelel nemzeti érdekeinek és a kommunista világmozgalom nemzetközi érdekeinek. Majd így folytatta beszédét: Kedves elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai keletűek. Több mint ezer esztendeje vagyunk szomszédok. Sokszor sújtottak bennünket azonos megpróbáltatások, s a magyarok és délszlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó idegen hódítók ellen. Hunyadi törökök elleni csatája Szendrő váránál és Nándorfehérvárnál arany betűkkel van feljegyezve mindkét nép történelmében. Az évszázadok során magyar és jugoszláv jobbágyok sokszor üzentek hadat elnyomóiknak, a feudális nagybirtokosoknak. Amikor pedig ori szagainkban a munkásmozgalom bontogatni kezdte szárnyait, magyar, szerb, horvát, szlovén proletárok egységesen vívták harcokat a kizsákmányolók ellen. "A felszabadulás után népeink a szocializmus építésének útjára léptek. Az a tény, hogy Magyarország is és Jugoszlávia is a szocialista eszmék gyakorlati megvalósításának útján jár, nagymértékben megkönnyíti kapcsolataink további sokrétű fejlesztését. Felelős államférfiaink az elmult időszakban többször találkoztak, tömegszervezeteink küldöttséget cseréltek. E tanácskozások folyamán őszinte eszmecsere bontakozott ki jugoszláv elvtársainkkal. Kölcsönösen meggyőződhetünk arról, hogy egyetértés van közöttünk korunk olyan alapvető kérdéseiben, mint a béke védelme, a békés egymás mellett élés politikája, az általános és teljes leszerelésért folyó harc, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása, a gyarmati rendszer felszámolása. Az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése. Magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság alakult, amely sikeresen tárja fel a közös munka kiaknázására váró lehetőségeit. Az idei kereskedelmi megállapodások az árucsereforgalom 29 A TARTALOMBÓL: „A dolgozó népet szolgálom“ ☆ A polgárdi Vörös Csillag Tsz búzatermesztési tapasztalatai Az előleg Joszip Broz Tito elvtárs beszéde Joszip Broz Tito bevezetőben köszönetét fejezte ki a meleg vendégszeretetért, amellyel látogatásuk egész ideje alatt körülvették. Történelmi visszapillantást vetve szólott a két nép kapcsolatairól, majd a következőket mondotta: A háború óta negyedszer vagyok Budapesten. Benyomásaimról szólva elmondhatom örömet okoz, hogy nagy eredmények születtek, fővárosuk nagyot fejlődött. Meggyőződhettünk, hogy a Magyar Népköztársaság ma erős, fejlett ipari ország, olyan gazdasági alapokkal, amelyek biztosítják a még gyorsabb, a még sokoldalúbb fejlődést és lehetővé teszik, hogy a nép jobban és boldogabban éljen. Önök országukat nemcsak helyreállították, begyógyítva a múlt súlyos sebeit, hanem az iparilag fejlett országok színvonalára is emelték. Magától értetődő dolog, hogy ez nagy erőfeszítéstés sok lemondást is követelt a dolgozóktól, esősorban altim- s kososztálytól. De eddigi alkotói munkájuk eredményei biztosítják, hogy országuk felvirágozzék, népünk életszínvonala és jóléte még gyorsabban emelkedjék. Ehhez kívánok önöknek sok sikert. Munkásosztályuknak, országuk dolgozóinak a háborúutáni fejlődés sajátos gondjai közepette is jon erejű ahhoz, hogy legyőzzék a nehézségeket, megalapozzák a forradallmi távlatokat, a szocializmus igazi és humanista eszméibe vetett forradalmi hitet. Az ország munkásosztályának eb-iben a bonyolult harcában és nagy erőfeszítéseiben kiemelkedő szerepet játszottak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a jelenlegi magyar kormány vezetői Kádár János elvtárs és munkatársai. Ennek köszönhető, hogy a szocialista Magyarország ma egyre jelentősebb szerepre tesz szert a nemzetközi életben, s az európai, valamint a világbéke jelentős tényezőjévé vált. Ma jelentős téntvező Magyarország a nemzetközi munkásmozgalom-ban is. A magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkás? I pártnak és a magyar kormánynak ezeket az eredményeit mi őszintén becsüljük és melegen üdvözöljük. Kedves Barátaink! ! Országunkban a szabad, az igazán demokratikus társadalmi viszonyok szellemében nevelt fiatal nemzedék máris felelősséget, részt vállal a szocialista fejlődésért végzett munkából. Az ipar gyors növekedése következtében a mezőgazdasági lakosság aránya a háború ■előtti 76 százalékról 50 százalék alá csökkent. Ez szintén az országunkban lezajlott mély társadalmi változásokról tanúskodik. Szocialista társadalmi átalakulásunk folyamata felöleli mezőgazdaságunkat is. Állandóan növekszik a szocialista tulajdonban lévő mezőgazdasági terület s egyre több egyéni gazdálkodó működik együtt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekkel és szövetkezetekkel. Különösen az utóbbi tíz évben sikerült jelentős eredmén nyeket elérnünk az iparfejlesztésében, évente átlagosan 10 százalékkal növekedett a termelés. Az iparosítás jóvoltából Jugoszlávia megháromszorozta külkereskedelmi árucsereforgalmát, amelynek összetétele is megváltozott. Ma országunk egyre több készterméket exportál. Ezzel egyidejűleg megteremtettük Jugoszlávia és sok más ország termékeny gazdasági együttműködésének alapját. A nemzetközi kapcsolatok bővítését nagyban elősegítette, hogy vállalataink Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában eredményesen vesznek részt olyan nagyobb beruházásokban, mint kikötők, hidak és gyárak építése. Mindez nagy erőfeszítéseket és áldozatokat követelt dolgozóinktól. Az ország építésével párhuzamosan azonban változtak és javultak a lakosság életkörülményei. Mi, ugyanis mindig úgy vélekedtünk: a szocializmus építése azt a felelősséget rója ránk, hogy olyan társadalmi viszonyokat fejlesszünk ki, amelyek közvetlenül is bizonyságot tesznek a szocializmus fölényéről. Ezért állandóan figyelmet fordítottunk a lakosság életszínvonalának javítására. Az új társadalom építése természetesen nálunk sem — mint ahogy egyetlen más országban sem — ment végbe eryenletesen, nehézségek és erőfeszítések nélkül. Így a mi fejlődésünk és gyakorlatunk is gyakran összeütközésbe került az objektív és szubjektív problémák, nehézségek egész sorával. A problémákról, hibáinkról és fogyatékosságainkról is nyíltan beszélünk népünkkel, nyilvánosan megvitatjuk kiküszöbölésük módját, elemezzük e jelenségek okait és lehetőségeinket, a nehézségek gyorsabb és eredményesebbee küzdésére. Külpolitikai kérdésekről szólva kijelentette: (Folytatás a 2. oldalon)