Fejér Megyei Hírlap, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-14 / 11. szám

A megyei­­ tanács vb ülése január 13-án tartotta soron­­következő ülését a Fejér me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága Bujdosó Imre elvtárs elnökletével. Az ülésen az 1985. évi ta­nácsi szervek lebontásáról, a megyei illetményhivatal mű-­­­ködéséről és a Dunaújvárosi Városi Tanács városfejlesztési tevékenységéről szóló előter­­j­­esztéseket vitattak meg és­­ fogadták el. Végül bejelenté-­s­­ekben és panasz­ ügyekben­­ döntött a végrehajtó bizott­ság. Alakuló közgyűlés az Öreghegyi Művelődési Otthonban A Hazafias Népfront öreg­hegyi bizottságának kezde­ményezésére indult meg múlt év őszén a növényvédel­mi és kert­hasznosítási társu­lás szervezése. Az előkészí­tésben ténykedők ellátogattak Pécsb­e, ahol tanulmányozták a társulás működését, mun­káját. Pénteken este az öreg­hegyi Művelődési Otthonban találkoznak az érdeklődők, ekkor kerül sor a társulás alakuló közgyűlésére. Új szövetkezeti székház Tácon Tác községben mindezideig közös épületben székelt a ta­­nács-vb és a helyi termelő­­szövetkezet. A termelőszövet­kezet most változtatott a szű­kös helyzeten. 150 ezer fo­rintért vásároltak egy célnak megfelelő épületet és odaköl­tözött a tsz-vezetőség admi­nisztrációs részlege. Az igé­nyeknek megfelelően tágas helyiségekben jobb kedvvel, szívesebben végzik napi fel­adataikat a szövetkezeti kö­zösség dolgozói. I •• Az Önök utcája milyen szolgáltatást igényel ? — Közvéseménykutatás kerületenként — Távlati terv a lakossági szolgáltatások megjavítására — És addig?...— Nemrég vitatta meg és fo­gadta el a városi tanács vb a tanács ipari csoportjának je­lentését a lakossági szolgálta­tás fejlesztésének téri­ javas­latáról Székesfehérváron. A végrehajtó bizottság ugyanis még 1964 május 22-én meg­állapította:­­a lakossági szolgálta­tás az elmúlt évekhez viszo­nyítva javult, de ez lassú, színvonalában nem kielégítő. Ezért hozta a vb 47 1964 számú határozatát, amelyben utasította az ipari csoportot az igazgatási osztályt, az épí­tési és közlekedési osztályt, a kereskedelmi osztályt, hogy a KISZÖV és a KIOSZ veze­tőségével közösen dolgozzák ki a szolgáltatások perspek­tivikus fejlesztési tervét. A tervjavaslatot, amelyet most irányelvként fogadott el a Székesfehérvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga, hosszas és alapos mun­kával készítették elő. Még az elmúlt év nyarán kérdő­íveket bocsátottak ki a vá­rosban, s így, a lakosság se­gítségével, igyekeztek fel­mérni a szolgáltatásokra va­ló igényt minden választó­kerületben A statisztika ada­tait kiegés­ztették a jelenleg szolgáltatást végző egységek is: ktsz-ek, vállalatok, kis­iparosok 22 új szolgáltató egység A felmérések kezdetekor felszínre bukkantak az első, alapvető hián­yosságok, így például az a tény, hogy a szolgáltatást végző ktsz-ek részint korszerűtlen körülmé­nyek közt dolgoznak, részint, egységeik szétszórtak (ez pe­dig a jobb munkaszervezést gátolja), végül pedig számos olyan üzlethelyiséget foglal­nak el városszerte munka­helyként, amelyekben kor­szerű szolgáltató központokat lehetne nyitni a lakosság megnövekedett igényeinek ki­elégítésére. Felmerülhet, a kérdés: hát a kisiparosok? ők nem vesz­­­­nek részt a szolgáltatásban. Bizony, rájuk is számított a­­ tanács a lehetőségek felmé­résekor, csakhogy a már meglévő kisipari szolgáltató egységek — cipészüzlet, fod­rászüzlet, ruhatisztító és a többi — a Belvárosban és a Piac tér körül összpontosul­nak, így a külterületek nem, vagy csak nehezen részesül­hetnek szolgáltatásaikból. Ezen a jelenségen egyébként úgy segítenek a perspektivi­kus terv­ megvalósítása során, hogy a kisipari engedélyeket előre elkészített tervek sze­rint adják ki a külterülete­ken. A távlati fejlesztési terv pedig meghatározza: 1975-ig 22 új szolgál­tatási egységet kell létesítenünk Székesfe­hérváron. Egy-egy ilyen ter­vezett egység 6-8 ezer lakos szolgáltatási igényeit elégíti majd ki. Korszerű tervezés Épül az Ybl Miklós lakó­telep, épül a József Attila úti lakótelep, jórészt elkészült mindkét új városnegyedünk­. Csakhogy a tervezésnél meg­feledkeztek az illetékesek a szolgáltató egységek beter­vezéséről. Már­pedig korsze­rű lakótelep korszerű szol­gáltatás nélkül nincs. A táv­lati terv­ egyrészt ezeket a hi­á­ny­os s­z­án k­a­t pótolja, más­részt előírja, hogy melyik la­­kóterü­leten, hol és milyen szolgáltató egységeket kell létrehozni. Több már meglevő szol­gáltató egység zajos, vagy más „mellékkörülmények'' miatt nem illik a város bel­területére Ezért a tervek egy központi szolgáltató telep lét­rehozását irányozzák elő, amelyet a szolgáltatást­ végző ktsz-ek vesznek majd birto­kukba. És — ez is a korszerű ter­vezéshez tartozik — az­ 1965- ös esztendőt ismét felméré­sekkel kezdi a városi tanács vb ipari csoportja. Vállalatok­nál, kisipari termelőszövetke­zeteknél, magánkisiparosok­nál felmérik a tapasztalat szerinti forgalmat, s tovább­ra is a lakosság segítségét igénylik az igények felmé­rése során. Az első ütem És addig? Szép, szép, hogy tervezünk,­­alaposan, előre­látóan, de amíg 1975-ig folya­matosan megvalósulnak Fe­hérvár szolgáltatási hálóza­tának új egységei, addig is kell cipőt, ruhát javítani, fe­hérneműt Patyolatba vonni, fodrászhoz járni, órát javít­tatni, a nylonharisnya lefu­tott szemeit fölszedelni. Egy­szóval: a város egyik le­ége­tőbb problémája ma a lakos­sági szolgáltatás, különösen a külső kerületekben. Ezt vette figyelembe a táv­lati tervezés, amikor két ütemben alakította ki a In­nivalók­­sorrendjét, s az első ütem határidejéül 1965 vécét jelölte meg. így tervezik, töb­bek között, azt is, hogy a | Március 15 utcán, a Velence | Szállóval szemben korszerű, s nagy ,­fodrászkorpbi­nátor­­t alakítanak ki. S a másik be- | ruházás terve, amely az Ybl­­ lakóteren lakói számára ké­­­­szül: a Mészöly Géza utca és­­ a Dózsa György tér sarkán , egy korszerű szolgáltatási egy­ség berendezése, ahol ruha-­ tisztító fiók, háziipari felvevő­hely, cipészüzlet, és óra­javí­tó részleg szolgálja majd a lakosság igényeit.­­ S a többi? Bizony, nem egy-két év alatt fog minden terv megvalósulni. A szol­gáltatás hálózatának korsze­rű megszervezése tíz évig tartó jelentős feladata lesz Székesfehérvárnak , a szé-­­kesfehérváriak érdekében. A művelődési áb ülése Tegnap délután a Béke té­ri általános iskolában ülést tartott a székesfehérvári mű­velődési állandó bizottság. Az ülésen a város pedagógusai­nak m­unkakörülményeit vi­tatták meg, majd a központi politechnikai műhely működé­sének vizsgálatát értékelték az áb tagjai. Art: 50 fillér. fijiVarjöt Utas ! Rendesen, sz­kás SZt.­­­dett e műszakja Kecs­kés Ferenc kar­bantartó villany­szerelőnek. Elin­dult munkatársá­val a hideghenger­műbe. Az előző nap elromlott egy szállítószalag, azt akarta megjavíta­ni. Alig mentek néhány métert, az égbolt elsötétedett Kecskés Feri előtt, gyomrához kapott — elvesztette az eszméletét. A men­tők pillanatok alatt a kórházba vitték. Elkísérte Kovács Pista lakatos is. — Gyomorvér­zés — állapították meg az orvosok. — Súlyos, nehéz eset. Vérre van szükség, nagyon mi rém. Napközben sokat csengett a telefon a kórházban. Ér­deklődtek a sza­kik. Bognár Gyuri — az ács — dél­után személyesen jött, úgy surrant be a kapunál. Vit­te a hírt haza. Rácalmásra a csa­ládnak. Jöttek másnap a munka­társak, a rokonok is, hogy vért adja­nak Ferinek. — Nem lehet lá­togatni — mondta a portás elutasító­an. — Nem is ezért jöttünk — vála­szolták. Sok ember sie­tett a villanyszere­lő segítségére. Az életért aggódtak, az életüket akar­ták adni. Eddig nem volt egyik sem véradó. Most a bajbajutott se­gítségére siettek. Keglovics István, Móker Jani, Bog­nár Gyuri, ácsok az építőktől. Kelek Ferenc a kikötőből jött. Jöttek, hogy segítsenek. Tizennyolcan jöt­tek el, hogy vérü­ket adják munka­társuknak. Erre emlékezik a vil­lanyszerelő. Ma már jól van. Meg­volt a műtét. Visz­­szanyerte egészsé­gét. Fent jár, sé­tál, nevetgél, mo­solyog ... — Csillagos ötöst adnék a gyerekek­nek — mondja és komollyá válik te­kintete . .. — gubacsi — VILÁG PROLETÁRJAI, EGTRSÜ­JETEK V XXI. évfolyam, 11. sz. _______________________________fgEapM 1965-ben 414,5 millió utast szállít a MÁ­V A MÁV 1964-ben nagyobb zökkenők nélkül kielégítette a népgazdaság szállítási igénye­it 406,3 millió utast szállított, utasszállítási tervét 100,7 százalékra teljesítette. Az előzetes felmérések sze­rint 1965-ben 414,5 millió utasra kell számítani. Bár 250, korszerű személykocsival nő a járműpark, a férőhelyek száma nem nagyon emelke­dik, mert 300, kisebb sze­mélykocsit ki kell iktatni a forgalomból. A vasút jobb szervező munkával igyekszik enyhíteni a zsúfoltságon. To­­vább növelik a személyszál­lító vonatok sebességét is. 1964-ben a terv szerint 107,6 millió tonna árut kellett volna elszállítania a MÁV-nak. Ez­zel szemben 111,4 millió tonna árut juttatott rendelte­tési helyére. Különösen nagy feladatot rótt a vasútra az import, a tranzit szállítás, amely időnkén háttérbe szo­rította a belföldi szállítási igények kielégítését is. 1965 -ben 115,5 millió tonna árut kell rendeltetési helyére jut­tatni. Ennek a hatalmas áru­­mennyiségnek továbbításához­ a vasút 1965-ben 4150 teher­kocsit kap. (Kb. 2300—2500 vagont azonban selejtezni kell.) A vonóerő­park 52 Die­sel, és 18 új villanymozdony­­nyal gyarapodik. A forgalom meggyorsítására, Nyékládhá­­zán, Felsőzsolcán, Püspökla­dányban, Balatonalmádiban, Mezőzomboron, A­bon­yb­an, Monoron, Tuzséron és Alsó­örsön korszerűsítik a biztosító berendezéseket. Rövid távolságokra, a szál­lítási feladatokat az autóközle­kedésnek kell ellátnia. A MÁV 1964-ben a 111,4 millió tonna áruból körülbelül 12 millió tonnát fuvarozott 30 kilométernél rövidebb távol­­ságra. Ezzel 5700 vasúti ko­csit kötött le, amikor az autó­közlekedés egyes időszakok­ban szabad kapacitással ren­delkezett. A jövőben a jobb szállítási programozáshoz a MÁV fel­használja az elektronikus szá­mológépeket is. (MTI) Háromezer népfront-vezető tanácskozás sorozata a mozgalom feladatairól A most véget ért­ megyei népfrontértekezletek fórumán a bizottságok mintegy 3000 veze­tője tanácskozott a mozgalom jelenlegi helyzetéről, feladatai­ról és egy-egy országrész dol­gairól. Az átfogó véleménycse­re tapasztalatairól a népfront országos tanácsánál elmondot­ták:­­ a megbeszélés-sorozat arról tanúskodott, hogy a mozgalom tavaly újjává­­lasztott helyi irányító tes­tületei általában beváltot­ták a hozzájuk fűzött re­ményeket. Új tagjaik, akik már korábban is többszörösen bebizonyították segítőkészségüket, közéleti ak­tivitásukat, a­z elmúlt hóna­pokban is jól megállták helyü­ket, derekasan kivették részü­ket a közösség dolgainak inté­zéséből, szűkebb hazájuk gya­rapításából.­­ A véleménycsere résztve­vői számot adtak az élet legkü­lönbözőbb területeit jellemző eredményekről, de ugyanakkor számos olyan jelenségre is fel­hívták a figyelmet, amelyek akadályozzák lehetőségeink ki­aknázását, terveink valóravál­­tását és fölösleges bosszúságot okoznak a lakosságnak. Egye­bek között szóvátették, hogy még mindig sok energia megy veszendőbe a beruházások el­­aprózásával. Elmondották pél­dául, hogy Fejér megyében Mezőfal­ván három törpevizmű­vet építenek a különböző szer­vek, s mindegyik csak egy területet — gazdaságot, stb. — lát majd el. Ha koncentrálják a beruhá­zást, körülbelül 180 ezer fo­rintot megtakaríthattak vol­na, s — belátható időn belül — jó ivóvize lehetne a falu­nak is. Somogy megyében rá­­mutattak a felszólalók: az őszi mezőgazdasági munkák idején sokszor megnehezítette a közös gazdaságok helyzetét, hogy akadozott a pótalkatrész­ellátás. Felhívták az illetéke­­­­sek figyelmét: vizsgálják meg, milyen szervek mulasz­tásai miatt nem kapnak meg­felelő utánpótlást a magyar gyártmányú traktorokhoz és génekhez. Vas megyében azt kifogásolták, hogy jónéhány esetben késve érkezik a fal­vakba, a földekre a műtrá­gya. — Visszatérő panasz volt, hogy a javító-szolgáltató háló­zat fejlődése elmarad az elektromos háztartási gé­pek, a rádiók, televíziók, valamint a motorkerékpá­rok terjedésének ütemé­től. — Végül sok szó esett a falvak kulturális életéről. A népfrontvezetők jónéhány he­lyen elmondották, hogy nem fűtik a művelődési házakat, a klubokat, s emiatt még ma is az italbolt a társadalmi élet központja. Rámutattak: helyes lenne ha a na­gyobb községekben egy­­egy főállású népművelőre bíznák a kulturális mun­ka irányítását, akik felelősségérzettel és hi­­vatásszeretettel végeznék munkájukat. A tanácskozássorozat fóru­mán elhangzott észrevétele­ket, javaslatokat a Hazafias Népfront Országos Tanácsa eljuttatja az illetékesekhez. (MTI) Rövidesen vetítik a tokiói olimpiáról készült magyar filmet vöröke József a rirano­­film­stúdió sportszerkesztője, aki magyar forgatócsoport élén kint volt Tokióban a XVIII. nyári olimpiai játékokon, el­mondta, hogy heteken belül vetítésre kerül az olimpiáról készített másfélórás riport­­film. A kamerával főleg a magyar vonatkozású esemé­­nyeket örökítették meg, de­­ láthatják majd a nézők a vi­lág leghíresebb sportolóinak küzdelmeit is. A Híradó Filmstúdió 1965. évi terveivel kapcsolatban Csőke József közölte, hogy idén is 12 sporthíradót ké­szítenek a legfontosabb hazai és külföldi eseményekről. 4 tudományos- és műszaki k­u­ta­tóm­u­n­ká­k koordinálása Moszkva (MTI) A KGST tudományos és műszaki kutatómunkák koor­dinálására alakult állandó bizottsága Moszkvában meg­tartotta rendes ülését, amely­nek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió kép­viselői vettek részt. Külön­megállapodás értelmében az ülésen jelen voltak Jugo­szlávia képviselői is. Az állandó bizottság jóvá­hagyta az 1966-tól 1070-re ter­jedő időszakban végzendő kutatásokról szóló előzetes jelentést és megvitatta a tu­dományos és műszaki tájékoz­tatások területén folyó együtt­­működés kérdéseit. (MTI) A Malomcsatornán átvezető nyírfahídnál fej­járót készítenek a Szolgáltató Vállalat út­karbantartó részlegének dolgozói: Szabó István, Kovács László és Kecskeméti László.

Next