Fejér Megyei Hírlap, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

Kett, 1966. mázeros . ( --------M ■ A Szerencse tárgy sorsjáték nyereményjegyzéke (Folytatás a második oldalról) IX. 067 409 Kétszobás családi ház, berendezve, Trabant Limousine személygépkocsival. IX. 060 964 10 000,— Ft összegű vásárlási utalvány. XVI. 002 283 12 napos egyiptomi utazás 2 személy részére. XVI. 065 316 120 000,— Ft összegű vásárlási utalvány. IL NYEREMÉNYEK: 000 170 ^táskarádió, 000 939 perzsasz., 001 242táskarádió, 002 770 200,— Ft, 002 841 200,— Ft, 003 576 200,— Ft, 004 290 200,— Ft, 004 411 200,— Ft, j 004 431 LEHEL hűtőszekrény, 004 630 200,— Ft, 005 192 200,— Ft, 005 641*200,— Ft, 005 966 fénykép.gép, 006 680 karóra, 006 884 200,— Ft, 007 546 i 200,— Ft, 009 054 200,— Ft, | 009 747 *200,Ft, 009 825 fénykép.gép , 009 989 200,— Ft, 010 032 200 — Ft, 010 108200,— Ft, 010 594 200,— Ft, OIL 283 MADISON zseb. dió, 0111885 200,— Ft, 013 022 200,— Ft, 013 645 karóra, 014 972 200,— Ft, 0151048 200,— Ft, 016 238 200,— Ft, J 016VJ93 200,— Ft, 017 8i4 200,— Ft, i 017 983 200,— Ft, 018 912 200,— Ft, 019 SÍ'0 200,— Ft, 020 084 200,— Ft, I 020 291 200,— Ft, 020 351 fénykép gép, 021 509 200,— Ft, 021 801 200,— Ft, 021 92T 200,— Ft, 022 360 200,— Ft, 022 623Í 200,— Ft, 022 669 200,— Ft, 023 260* 200,— Ft, 023 554 200,— Ft, 023 913 \ 200,— Ft, 024 668 200,— Ft, 025 887 \ 200,— Ft, 026 083 200,— Ft, | 026 170 karóra, 026 903 200,— Ft, ; 028 070 m— Ft, 028 145 200,— Ft, ; 028 331 2>90,— Ft, 029 004 200,— Ft, : 039 104 24«,— Ft, 030 315 200,— Ft, 036 323 2ft0,— Ft, 030 332 200,— Ft, j 031 253 200,— Ft, 031 781 fényképgép, 032 101 200,— Ft, 033 191 MADISON zsebrádió, 033 587 200,— Ft, 053 817 200,— Ft, 035 193 MADISON zápbrácsita, 035 510 200,— Ft, 036,227 200,— Ft, 037 036 200,— Ft, 037 171 200,— Ft, 038 044 200,— Ft, 038 486 209,— Ft, 038 594 200,— Ft, 038 998 200,— Ft, 039 186 fénykép gép, 039 343 perzsasz., 039 631 200,— Ft, 040 287 200, — Ft, 041 676 200,— Ft, 041 723 200,— Ft, 043 685 200,— Ft, 044 380 200,— Ft, 045 958 200,r- Ft, 048 179 200,— Ft, 046 509 200,— Ft, 046 703 táskarádió, 047 410 200,— Ft, 047 335 200,— Ft, 048 938 táskarádió, 049 022 200,— Ft, 049 937 200,— Ft, 050 243 horizont tv, 050 934 200,— Ft, 051 397 perzsasz, 052 063 200,— Ft, 052 176 200,— Ft, 052 411 200,— Ft, 053 071 200,— Ft, 054 151 200,— Ft, 054 260 200,— Ft, 054 272 200,— iFt, 054 280 200,— Ft, 054 603 200,— Ft, 055 656 perszasz, 055 796 200,— Ft, 056 552 200,— Ft, 056 659 200,— Ft, 057 638 200,— Ft, 057 689 200,— Ft, 057 815 200,— Ft, 058 805 200,— Ft, 059 287 200,— Ft, 059 406 200,— Ft, 060 615 200,— Ft, 063 390 karóra, 063 424 200,— Ft, 063 641 MADISON zsebrádió, 064 565 200,— Ft, 064 692 200,— Ft, 066 002 200,----Ft, 066 732 200,— Ft, 067 965 200, Ft, 068 394 200,— Ft, 068 791 200,— Ft, 070 698 200,— Ft, 070 779 200,— Ft, 070 976 200,— Ft, 071 211 200,— Ft, 071 828 200,— Ft, 071 845 favorit tv, 071 928 200,— Ft, 072 352 200,— Ft, 072 449 200,— Ft, 072 748 200,— Ft, 073 066 karóra, 073 160 200,— Ft, 073 491 200,— Ft, 073 549 200,— Ft, 074 408 perzsasz., 074 475 200,— Ft, 074 882 200,— Ft, 075 053 200,— Ft, 076 783 200,— Ft, 076 966 200,— Ft, 077 860 200,— Ft, 077 973 200,— Ft, 079 390 200,— Ft, 079 827 200,— Ft, 080 029 200,— Ft, 080 289 200,— Ft, 081 814 200,— Ft, 082 388 200,— Ft, 082 536 200,— Ft, 083 898 200,— Ft, 084 507 200,— Ft, 084 811 200,— Ft, 085 804 3000,— Ft-os vásárlási utalvány, 086 234 200,— Ft, 086 335 200,— Ft, 087 199 200,— Ft, 087 724 táskarádió, 090 316 200,— Ft, 091 415 200,— Ft, 091 546 200,— Ft, 091 562 200,— Ft, 092 366 Madison zsebrádió, 092 628 200 — Ft, 093 256 200,— Ft, 094 000 200,— Ft, 094 343 200,— Ft, 094 445 200,— Ft, 095 017 200,— Ft, 095 590 200,— Ft, 096 770 200,— Ft, 097 565 200,— Ft, 097 630 200,— Ft, 097 870 200,— Ft, 098 257 200,— Ft, 098 541 200,— Ft, 098 579 200,— Ft, 099 634 200,— Ft. (Folytatás az 1. oldalról) a termelésből üzemi balesetek következtében. S noha ez 2000- rel kevesebb, mint az elmúlt évi tény, további felvilágosító és szervezőmunkával ezt a sajnálatos statisztikai számot tovább kell csökkenteni. Különösen bányáinknál és a Dunai Vasműben.” A beszámoló megállapította, hogy 1965-ben több mint 17 000 dolgozó vett részt a szocialista brigádmozgalomban. Munkabrigádokba tömörült a dolgozók mintegy 60 százaléka, s közülük többen már háromszor, néhányan hatszor nyerték el a szocialista munkabrigád címet. Ipari vállalataink termelése 1965-ben mérsékelten növekedett, a helyi ipar termelése az előző évi szinten maradt. Néhány vállalatnál ugyancsak szinten kellett tartani, illetve némileg csökkenteni a terme- l lés volumenét, míg másoknál az országos előirányzattól el térően 15—20 százalékos terv,feszítést is előírtak. Vállalataink zöme program szerint tett eleget tervkötelezettségének. A megyei székhelyű minisztériumi iparvállalatok 1,7 százalékkal, a helyi ipar 2,5 százalékkal teljesítette túl éves tervét, s a szövetkezeti ipar , ezen belül egyes szakmák kapacitásának kitöltetlensége miatt 0,4 százalékkal maradt el az előirányzattól. Építőiparunk az országosnál gyorsabban fejlődött 1964-hez, mint bázishoz viszonyítva, 4,5 százalékos létszámcsökkenés mellett 6,7 százalékkal termeltek többet. Különösen magas volt a volumennövekedés a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál, ahol a 27,2 százalékos felfutást 96,5 százalékos létszámmal oldották meg. Kiemelte a beszámoló a Közúti Üzemi Vállalat elmúlt évi teljesítményét, akik 82,8 százalékos létszámmal 91,8 százalékos teljesítményt végeztek. Mindezek a munkasikerek főképpen annak köszönhetők, hogy vállalatainknál megszilárdult a gazdasági vezetés és a párt termelést irányító munkája. Gyorsabban reagáltak a termelést akadályozó tényezőkre, jelentősen megnövelték az előkészítő, irányító munkát , és sikeresen hajtották végre a munkástömegeket tájékoztató és mozgósító akcióikat. A fejlődést akadályozó tényezőkről ■ szólva megállapította, hogy a egyes műszaki fejlesztési tériémák megvalósítása elhúzódik, ’, s így veszít hatékonyságából. ’ Ennek okai egyrészt a vállalatoknál kiépült ügykezeléss nehézkességében, másrészt az új ellenőrzés irányító szervek ne-hézkességében keresendő. Van olyan gyártmányfejlesztési feladat, amely megvalósításához 7—8 szerv hozzájárulását is ki kell kérni és ki kell várni. És itt a „ki kell várni”-ra helyezzük a hangsúlyt, hiszen a gyártás- és gyártmányfejlesztés érdeke nem általában követeli meg a műszaki fejlesztést, hanem műszaki fejlesztést követel, de időben és ésszerűbb mértékben. Természetesen vannak olyan tapasztalatok is, hogy a gyártmány- és gyártásfejlesztést egyes szakemberek önmagáért végeznék, figyelmen kívül hagyva annak gazdasági kihatásait, s ennek következményeként ezek a fejlesztések csupán a terméket drágítják meg. Éppen ezért emelte ki a beszámoló e témakörből a következőt: „A cél a gyártás- és gyártmányfejlesztés területén az kell legyen, hogy nagyobb műszaki képességű terméket termelékenyebb úton, speciális eszközökkel és módon, csökkentett költséggel állítsunk elő.” A korszerű félkész- és késztermékek előállításáról, felhasználásáról szólva elmondotta, hogy ár és egyéb tényezők még sok helyütt akadályai az új, a korszerű meghonosodásának. De nem megnyugtató például az építőiparban a tipizálás térhódítása sem. Itt csupán a lakásépítkezés területén elért eredményeinket lehet kiemelkedőnek mondani. A beszámoló taglalta a létszám- és bérgazdálkodás, valamint az alkalmazotti létszám csökkentéséről szóló határozatok és intézkedési tervek végrehajtását, a termelési költségek alakulását, a készletgazdálkodás helyzetét, a kényszerű büntetőkamatok és kötbérek okait, a termelés és a szállítás ütemességét, illetve ütemtelenségét, s rámutatott néhány vállalatunk nemzetközi kooperációjában észlelt hibákra, hiányosságokra. Megyénk ipari üzemeinek exporttevékenysége általában jónak mondható. Kiemelkedő a SZIM Székesfehérvári Köszörűgépgyára 149, az Ikarus székesfehérvári gyáregysége 105,5 és a Könnyűfémmű 106,1 százalékos export terv teljesítése. A vártnál kedvezőtlenebbül alakult az alumíniumtárcsa, lemez- és szalagtermék, rádió és férfiruházati cikkek exportja. Az 1965. évi eredményekről szólva összegezésként megállapíthatjuk, hogy az aránytalanságok és feszültségek csökkentek, s egész és részeredményeink jó alapot teremtettek az 1966. évi terveinkhez, a harmadik ötéves népgazdasági terv megvalósításához. Ezután az 1966. évi feladatokra tért át a beszámoló. Feladataink 1966-ban Ez évi munkánk és a következő évek tennivalói is az 1964. december 10-i, valamint az 1965. szeptember 14-i és az 1965. december 8-i határozatok szellemében kell hogy megvalósuljanak. Ösztönöznünk kell a bátor kezdeményezéseket, fel kell lépnünk a szakmai kon■zervativizmus és sovinizmus jelenségeivel szemben, tovább kell fokozni a termelés ütemességét havi bontásokban is, s lehetőséget kell adnunk arra, hogy vállalataink 1966-ban tovább koncentrálhassák eszközeiket és erőiket. Keresni és kutatni kell azokat az irányítási formákat és eszközöket, amelyekkel tökéletesebbé tehető az irányítás rendszere. „Dolgozóinknak jogos igénye,— mondotta Homoki József elvtárs —, hogy mind az ár-, mind a bérintézkedések szigorú betartása felett őrködjünk, azok végrehajtását fokozott figyelemmel kísérjük és határozottan lépjünk fel a rendellenességekkel szemben. Különös figyelmet kell fordítanunk a szabadpiaci árak ingadozására és ezt a termelőszövetkezetek és az állami készletek ésszerű felhasználásával időben és hatékonyan kell ellensúlyoznunk, a túlkapásokat letörni. Jogos és természetes is, hogy dolgozóinkat foglalkoztatták a végrehajtott ár- és bérintézkedések. Hiszen ezek közvetlenül hatnak a háztartásokra, a családok jövedelmére. Azonban az elkövetkező időben figyelmünket egyre , inkább a termelési feladatokra kell összpontosítanunk, hiszen a termelésben elért eredmények legalább olyan közvetlenséggel hatnak a családok jövedelmére, mint az említett intézkedések.” . Jelentősebb ipari üzemeink termeléséről szólva a beszámoló megállapította hogy átlagosan 7 százalék volumennövekedéssel számolunk. A módosított gazdasági mechanizmus első, kezdeti lehetőségeiről szólva Homoki József elvtárs beszámolójában figyelmeztetett arra, hogy: „Napjainkban, amikor a gazdasági irányítás reformjának előkészítése folyik, több felügyeleti szerv indokolatlanul jelentősen növelte a kötelező mutatók és a számítási irányadatok mennyiségét. Ez is, de főképpen a múlt évi elégtelen, befejezetlen állományképzés miatt több vállalatunk nem a terveknek megfelelő ütemben dolgozik. Különösen kirívó az ütemtelenség a Villamossági, Televízió és Rádiókészülékek Gyára 57,6 százalékos, az Ikarus székesfehérvári gyáregységének 53,8 százalékos, a Könnyűfémmű 95 százalékos, a Fejér megyei Bauxitbányák 93 százalékos és a Dunaújvárosi Szalmacellulóz gyár 91 százalékos első havi befejezett termelési tényszáma.” Mindezekből arra lehet — és joggal — következtetni, hogy e vállalatoknál még mindig teljes termelési értéket tartják legfontosabb mutatójnak, s nem gondolnak arra, hogy a januári 57, 53, 91 száalékos befejezett termelési értéket februárban, illetve évközben ki kell kerekíteni 100 százalékra. Ez az ütemtelenség kedvezőtlenül hat ki az energiaszolgáltatás, a szállítás, a kereskedelem tevékenységének ütemességére. Éppen ezért pártszervezeteinknek, a műszaki vezetésnek, a szakszervezetnek és a KISZ-nek saját területükön e jelenségekre érzékenyebben kell reagálni, határozottabban lépni fel az olyan szemlélet ellen, hogy amit januárban elmulasztottunk, márciusban behozzuk. Mert — és ezt nagyon jól meg kell érteni — a tervteljesítés éves eredménye annyit ér, amilyen arányban áll az a havi ütemes- iséggel. Pártszervezeteink elmélyültebben, politikai munkával hassanak a gazdasági tevékenységre. Fontos, hogy minden gazdasági vezető tudatában legyen annak, hogy ő az adott területek politikai vezetője is. Tehát felelősséggel tartozik az irányítása alatt álló területeken folyó gazdasági és politikai tevékenységért egyaránt. Pártszervezeteinknek viszont e vezetőket a fokozottabb felelősség vállalására kell felkészíteni és ösztönözni. Idei beruházási feladataink közül kiemelkedik a Könnyűfémmű szélesszalag-hengerművének 120 millió forintos, a hűtőház 48 millió forintos építési beruházása, a dunaújvárosi dunai partfal védelme, a papírgyári építkezés folytatása, valamint a lakásépítési program, amelynek során 904 lakást kell átadni és 641 építkezését kell megkezdeni. A beszámoló szólt az anyagi ösztönzőknek a fokozottabb jövedelmezőség szolgálatába állításáról, a műszaki fejlesztés szerepéről, a tervezési és technológiai munka megjavításának szükségességéről. Ezt követően megyénk évi és távlati feladatairól, fejlesztési lehetőségeiről szólva Homoki József elvtárs a következőket mondta: „A Politikai Bizottság 1965. szeptember 14-én tárgyalta megyénk helyzetét. Meghatározta a fejlesztés irányát és módját is, kimondta, hogy iparunkat a meglévő bázisokon kell fejleszteni. Ennek alapján fejlődik a jövőben Székesfehérvár déli iparvidékén az alumíniumfeldolgozó ipar, a híradástechnika, a járműgyártás és az élelmiszeripar, Dunaújvárosban a Vasmű és a papírgyártás vertikuma, s a móri járásban a szén- és ásványbányászat. A megye többi területén, főképpen a lakosság kommunális ellátására, a szolgáltatás fejlesztésére kerül sor. Nagy feladat áll a határozat végrehajtása során előttünk. Jövőnket kívánjuk viszonylag gyorsan a termelőberendezések fejlődésével és kiegészítésével megalapozni.” A feladatok megkövetelik a politikai és mozgalmi munka hatékonyságának fokozását. Ennek érdekében: 1 Tovább kell javítani*• • munkánk színvonalát, arra kell törekedni, hogy minden szerv a saját szintjén adódó feladatokat, problémákat idejében megoldja. Igyekezni kell a saját hatáskörbe tartozó feladatokat önerőből megoldani, ugyanakkor javítani kell a fentről lefelé irányuló segítségadást. O Fontos, hogy a pártmunnkában megfelelően érvényesüljön a demokratikus centralizmus, így tudjuk csak elérni, hogy tervszerűbb legyen a munka és tartalmi része tükrözze a felsőbb szervek elhatározásait. O Pártszervezeteink ne *•** vállaljanak át operatív gazdasági tevékenységet. /f Pártszervezeteinknek nagyobb gondot kell fordítani a távlatok felmérésére. Segíteni kell, hogy egy-egy feladat meghatározására több elképzelés szülessen, ezek közül a legjobbakat kell kiválasztani és azok végrehajtására ösztönözni. Nagyobb súlyt kell helyezni a politikai munkában a jó alkotó légkör, munkakedv biztosítására. Fő feladatunk, hogy a dolgozók tömegeit megnyerjük e célkitűzések végrehajtásához. Ezzel kapcsolatban szólt a szocialista munkaverseny fejlődéséről, az egyes időszakos versenyek eredményeiről, a termelési tanácskozások hatékonyságáról. Szólt a veszteségidők csökkentésének szükségességéről, az importanyagokkal való tar-karékosság fontosságáról, a műszaki fejlesztést előmozdít tó újítómozgalom eredményeiről, e mozgalmat akadályoz® jelenségekről. Befejezésül a gazdaságirájt nyitási rendszer változásairól és az erre felkészülés szüksé- gességéről szólt Homoki József elvtárs: „Az 1966-os esztendei gondjait növeli a nagyobb ön-4 állóságú munkavégzés, s némi egyszerű feladat a szemléletesül és megszokott gyakorlatok át alakítása. Itt ugyanúgy, mintszm más vonatkozásban, a megszokíottság még itt-ott gátolni fogja az újat, a konzervatív el el képzelések nehezíteni fogják az átállást. Ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a módosított gazdaságirányítá- si rendszer önmagában nem oldja meg az ellentmondásokat, feszültségeket. Erőinket arra kell összpontosítani, hogy ne érjen bennünket váratlanul, felkészületlenül és szer-vezetlenül az intézkedés. A gazdasági feltételekhez biztosítanunk kell a szubjektív fels tételeket is. Éppen ezért, az új feladatokból már 1966-ban kell magunkra vállalni, hogy a rendelkezésünkre álló két esztendő alatt átfogóan is megismerjük e célkitűzéseket és minimális zökkenővel tudjunk be- leilleszkedni. Az MSZMP Fejér megyei Bizottságának ülése legyőznek bennünket, akár így, akár úgy mindennek vége. „Hagyjatok bennünket! Csak krumplit veszünk magunkhoz és megyünk tovább!” kiáltja valaki az udvaron tört szlovák nyelven„Gyere be! Mi adunk neked!” válaszol Novotny, a felderítő osztag parancsnoka. Csend. „Adjátok meg magátokat!” szól újra egy sötét árny. „Nem!” Újra tüzelés indul minden oldalról. „Mindenki figyeli a magáét! Ne engedjétek közelebb őket!” parancsolja Novotny. „Hulala! Hulala!” üvöltenek odakint. „Fritz! Vorwärts!” Négy géppisztoly tüzel a sötétbe, abba az irányba, ahol az ellenséges fegyverek villanásait látni. Hakl megnyomja a ravaszt, az üres töltények a padlóra hullanak. Szeme sarkából még látja, hogy az erdész az ágy alá bújik. A lánya a konyhai nagy kályha mögé rejtőzik. A tüzelés újra gyengül. Négy szempár figyeli az erdészlak körüli mozgást. Senki sem beszél. A harmadik támadás a leghevesebb. Gépfegyver lövi a falat. A golyók szilánkokat hasítanak le a bútorból. „Haréé!” — „Vperjed!” vezényel egy magas hang a csatakiáltások közepette A sötétben tapasztalt harcedzett katonák közelednek, akik mögött szám,talán összetűzés, sokak mögött pedig a front van. Az ablakon keresztül gránát repül a konyhába. Robbanás. Horess összeesik. Az ajtón át behatol az első, a második banderista. Géppisztolyokkal pásztázzák a szobába vezető bejáratot Novotny leroskad. Ebben a pillanatban füttyszó — hosszú erős fütyölés hallatszik. Az erdő felől szabálytalan időközökben vörös fény villan fel. A tüzelés elnémul. Visszavonulnak? Két alak közeledik az erdészlakhoz. Vajon a mieink? „Vigyázat, fiúk! A jobb oldalon gépfegyver van! Beszórnak benneteket!” figyelmezteti őket Hakl. Fedezik magukat. Előugrások. És már itt is vannak: Jarda Bartousek és Jan Sevana. „Az őrségen tüzelést hallottunk .. • Tudtuk, hogy valahol ott lesztek.” „A banda, úgy látszik, visszavonult. Azt gondolták, hogy erős segítség jön...'**) „Elszaladok erősítésért”, ajánlkozik Hakl. ***) Ezt a nézetet Burlak is megerősítette vallomásában. A felderítőket azzal engedte be a körüljárásba, hogy az erdészlak udvara a legalkalmasabb hely a meglepetés számára. El akarta fogni az őrmestereket — így említi a jegyzőkönyv — és kihallgatás után fel akarta akasztatni őket az erdő szélére elrettentésül. Leereszkedik az ablakból. Az összelőtt házban újra négyen maradtak. Horejs magához tér robbanás utáni eszméletlenségéből — sértetlen. De Novotny nem él... A Nezbudská Lucka-i erdészlakot az Arany domb egység foglalta el. Reggel megtalálták a padláson a banderisták fészkét. „Itt aludtak”, vallja be az erdész. Letartóztatják és kísérettel elvezetik. Elesettek ? Sebesültek ? Senki. A támadók után csak a harc nyomai és vér maradt. „Elvitték őket A sebesülteket agyonlövik és a halottakkal együtt elássák”, állapítja meg Hakl azt, amit mindenki tudott. Lefeküdt a fáskamra mellé és elaludt. Egészen estig horkolt, akkor azután Jirka Bumbák felébresztette: „Kelj fel! Támadnak és te itt horkolsz!” Tüzelés az erdő irányában. Idő — 21 óra. Támadás. Lövöldözés a fák között. Burlak századával visszavonult az ősi stecnói vár alá. A Vág mellett futó országúton katonák és tankok álltak, a hadsereg elfoglalta az oda vezető útvonalakat... "ír «• __T.vi ’ Egy Szlovákiában foglyul ejtett banderista.A banderisták a második világháború után Loa&stetocszas keleti részén.