Fejér Megyei Hírlap, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

1­8 56 Iakái fénten felül­­ ítélt rádió és te müier A MEZŐGAZDASÁGI­­ GYAKORNOKOK ELHELYEZÉSÉRŐL Új rendelkezés jelent meg az agrárfelsőoktatási intézmé­nyekből és mezőgazdasági felsőfokú technikumokból ki­kerülő fiatal szakemberek gyakornoki elhelyezéséről. Ezek szerint az állam ezentúl a gyakornokok munkabérét egy évig valamennyi őket foglalkoztató termelőszövet­kezetnek megtéríti. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a gyakornokok nagyobb része kerüljön gaz­daságilag megerősödött, meg­felelő szakmai vezetéssel rendelkező termelőszövetke­zetekbe, így könnyebben ér­vényesül majd az a követel­mény is, hogy egy évig nagy tapasztalatokkal rendelkező gyakornok-nevelő szakember mellett dolgozzanak, aki fele­lős szakmai fejlődésükért és akiknek segítségével alapo­san felkészülhetnek az ön­álló munkakör betöltésére. \ 1%^^ '/iw pfi­r 1«. ISBK8j Sjj^Eag PpEg ffijSjffig XXII. évfolyam, 219. sz. Ara: 50 fillér. ■WVTfPPfBM99fB|PP^':MIV9¥99niVP9IRIVlil^^^Pn0B ,rLLGmaT^ V--------------------------—'— Az elmúlt tél nemegyszer bővelkedett kellemetlen meg­lepetésekben. Különösen a szombati és munkaszüneti na­pokon, amikor a háziasszo­nyok szinte egyidőben nyitot­ták ki a főzőkészülékek,boj­­­­lerek gázcsapjait. Nem volt a gáz. Elmaradt a nagymosás, nem sült meg a tészta, de még a kád sem telt meg me­leg vízzel. Érthető, hogy néhá­­nyan némi szorongással vár­ják a telet: megismétlődnek-e a kellemetlenségek? Rajtunk keresztül is meg­nyugtatja a székesfehérvári­­ gázgyár a fogyasztókat: van és­­ lesz is bőven földgáz, hiszen­­ folyamatosan szállítja váro­sunkba Hajdúszoboszlóról Bu­­­­dapesten át a nagyteljesítmé­nyű gázvezeték. A gáz minősége is megja­vult. A várpalotai vegyipari múzeumba kerülnek a régi szénretorták, nem szennyezik­­ tovább a város levegőjét füst­jükkel, megmenekülnek a gáz-­­ üzem dolgozói is a szénrakás­­­­sal, a retorták töltésével-üríté­­­­sével járó nehéz fizikai munk­i­kától, és a népgazdaság is je­­­­lentős devizát takarít meg. hi­­■ szén évi 450 vagon külföldi­­ szén futott be gázgyártás cél­­­­jaira a vállalat rakodójára.­­ Télre elkészül a vállalat­­ új, gőzüzemű földgázbontó­­ berendezése, amely a földgáz összetételét a jelenlegi háztar­tási fogyasztóberendezéseknek megfelelően alakítja át. A gőzt az ÉDÁSZ kazánházából­­ vezetik át a szomszédba. Jöv­­­vőre a nagyfogyasztók tábora is kiépül. Elsőnek a könnyű­fémmű kap földgázt, közvet­lenül a város határában vonu­­­­ló magasnyomású távezeték­­­­ből anélkül, hogy bármilyen­­ kevéssé is befolyásolná a la­­­­kosság ellátását. Utána sorban­­ bekapcsolódnak a többi nagy­­i üzemek.­­ Megváltozik távlatban a vá­ros gázellátásának jelenlegi formája. A város­ vezeték­hálózatának teljes rekonstruk­ciója után kiküszöbölik a gáz­bontó berendezések működé­sét. Az arra alkalmas gázfo­gyasztó készülékeket földgá­­zasra alakítják át, a többie­ket pedig kicserélik, s ezzel a fogyasztó magasabb kalóriájú gázt kaphat kisebb önköltség­gel. A második ötéves terv­időszak alatt Székesfehérváron 24 kilométer hosszú hálózat rekonstrukcióját végezte el a vállalat, az idén még sorra kerül a Dózsa György tér ke­leti oldalán és a Rákóczi utcá­ban húzódó, mintegy 1000 mé­teres csőhálózat kicserélése. Ma már bent van a gáz a Szeder utcai lakótélenen­­ és eljut minden újonnan léte-­­ sülő városi településre.­­ — Bartha — f t­i'iTEZf f •­­ Bőven lesz gáz a télen Folyik a vezeték-hálózat rekonstrukciója Évi 450 vagon szén • Ssobosslói földgáz ég a kályhákban VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ejér h­egyei —------------------­hu Fejér megye — ... 5 év alatt 60 százalékkal nőtt az ipari termelés „Fejér megye számokban” — [ ez a címe annak a nyolcvan dl-1­r dalas kiadványnak, amely most'­­) jelent meg a Központi Statisz-­­ tikai Hivatal Fejér megyei Igazgatóságának szerkesztésé­ben. A könyvecske érdekes adatait sokféle ábra, grafikon egészíti ki, így szemléletesen­­ tükrözi, hogy milyen hatalmas­­ fejlődést ért el a megye a II.­­ ötéves terv során, illetve a fel­­szabadulás óta. A gyors fejlődés kihatott a­­ megye lélekszámának alakulá­­sára is. A nagyarányú iparoso­dás sokakat vonzott ide: a me­gye területére költözés és a természetes szaporodás követ-­­keztében 1949 óta a lakosság száma 88 ezer fővel (30 száza­lékkal) emelkedett és elérte a 385 ezer főt. 1949. évhez képest Székesfehérvár lakossága több mint 60 százalékkal, Dunaúj­városé pedig 11-szeresére nö­vekedett. Jelenleg a megye la­kosságának 29 százaléka él a két városban. A megyében folyó nagyará­nyú beruházásokat jellemzi,­ hogy a II. ötéves terv idősza-­­­kában csaknem 11 milliárd fo­rint értékű beruházás valósult meg. 1964-ben az egy lakosra jutó beruházások értéke Ko­márom és Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megye után itt volt a leg­magasabb. A II. ötéves terv- ■ időszakban a megye iparának termelése mintegy 60 száza-­­­lékkal növekedett. A fejlődés nemcsak az egyes termékek­­ mennyiségének számszerű ■ emelkedésében nyilvánult meg,­­ hanem abban is, hogy a terme­lés választéka bővült. Az ipa­rosodás nagy lendületét a szo­­­cialista iparban foglalkoztatott munkások létszámának emel­kedése is jól tükrözi: öt esz­tendő alatt több mint negye­dével emelkedett a szocialista iparban foglalkoztatott mun­kások száma, jelenleg 37 ezer fő. A termelési viszonyok meg­változása kihatott az egész me­zőgazdasági termelésre is, amely a belterjesség irányában tolódott el. A fejlettebb agro­technikai módszerek a terme­lés növekedését eredményez­ték. A búzatermesztés terén az elmúlt évek során elért ered­ményekkel megyénk az elsők közé tartozott: a búza 1961—65 éves megyei termésátlaga 4,6 mázsával múlta felül az 1931— 40-es évek átlagát, a kukorica termésátlaga ugyanezen idősza­kokat egybevetve, 5,7 mázsás emelkedést mutat. A nagyobb terméseredmények elérése, il­letve az élőmunka ráfordítás csökkentése érdekében évről­­évre nő a felhasznált műtrágya mennyisége és a vegyszeresen gyomirtott terület. A földekre kiszórt műtrágya mennyiség tíz év alatt közel négy és fél­szeresére növekedett, 1965-ben az állami gazdaságok kukorica vetésterületük 64 százalékán, a termelőszövetkezetek pedig közös területük 45 százalékán végeztek vegyszeres gyomir­tást. A lakosság anyagi helyzeté­nek javulását jól tükrözik a bolti forgalom és a takarékbe­tétállomány egyre növekvő adatai. A megyében értékesí­tett árucikkek forgalma — vál­tozatlan áron számolva — öt év alatt 37 százalékkal emel­kedett, és 1965-ben csaknem hárommilliárd forintot tett ki. A betétállomány 1960 óta több mint négyszeresére nőtt, 1965- ben 525 millió Ft volt. Leszállt a Gemini-11 A fékező rakéták bekapcso­­l­­ása után a Gemini—11 elkezd­te a leereszkedést. Az eredeti tervek szerint, az űrhajósok a fedélzeti elektronikus számító-­­ rendszerre bízták az egész ma­nőver végrehajtását. Az űrka­bin a Bermudáktól délre, 14 óra 53 perckor (magyar idő)­­ bontotta ki első ejtőernyőjét, s az ereszkedő űrhajót már jól lehetett látni a Gaum nevű, amerikai helikopter-anyahajó-­­ ról, amelyet az űrutasok felkut­­­tatására jó előre kiküldtek.­­ A Gemini—11 14.59 órakor­­ pontosan az Atlanti-óceán ki­jelölt körzetében szállt le. Az­­ anyahajóról azonnal megindul-­­­tak­ felé a helikopterek. A kam­­­bin körülbelül 8 kilométernyi­re úszott a vízen a Gaumtól.­­ A rádión nyert értesülések­­ alapján a Kennedy-fokon hi­­­vatalosan bejelentették, hogy­­ az űrhajósok kitűnő fizikai ál­­­­lapotban vannak. (MTI) H­a az ember utazás köz­­ben kitekint a vonat ablakán a táj szépsége mel­lett az elvonuló építkezések, lakótelepek színes áradata is magával ragadja. Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, s minden nagyobb városunk év­ről évre gazdagodik valami­vel. Járjuk az építkezést. A teg­nap éjszakai eső maradványa­it kerülgetjük. Cipőnk mély nyomot hagy a felázott sárga­földben. Társam, akivel elin­dultunk a körútra. Felhősi Fe­renc főépítésvezető. Az épülő szélesszalag hengermű mun­­­­káinak felelőssége nyugszik a­­ vállán. Most, hogy végeztünk a ri­porthoz szükséges adatok fel- s jegyzésével, egy kicsit elka­nyarodunk a témától. Meg­­­­maradunk ugyan az építke-­­­zésnél, de a beszélgetés fone­­j­­át más iram­­bar­gom,hó­ vit­­­­juk. Képzeletben visszatérünk ! 1949-ig, mikor egy építésve­­­zetőm elindult, hogy részt vál­­­­laljon az ország újjáépítésé­­­­ből. Hogyan is kezdődött? ! — Budapesten kaptam meg a kinevezésemet, de az élet hamar vidékre szólított. Így sikerült bejárnom szinte az egész országot és szemtanúja, részese lenni sok új­ épület, gyár, intézmény születésének. Ha lehetne, akkor én ezt az időszakot „hőskornak” ne­vezném. Olyan állomások so­rakoznak mögöttem, mint Ka­zincbarcika, Várpalota, Pécs, és a mai Dunaújváros. És per­sze sok kisebb város is. M­­egállunk­ egy cigarettára, s amíg a gyűrött dobozt keresgélem zsebemben egy ér­dekes adattal rukkol ki. — A gépkocsivezetők kilo­méterekkel jegyzik a megtett utat, én pedig forintban mé­em az eddigi tevékenységem Ha csak a nagyobb munkák, értékét adom össze ak­kor i­a közel vagyok a tízmilárd fo­­■inthoz. Ennyire tehető azok­­mak­ az építkezéseknek az érté­ke amelyeken mint építésve­zető, vagy mint főépítész vezető dolgoztam. Ennyi értékre kel­lett ügyelnem az elmúlt 17 év alatt. ■A hogy körültekintünk, ide­­látszik a Könnyűfémmű tőszomszédságában épülő tíz­emeletes épület. Mikor az építők munkáját dicsérem, elismerően bólint, de látom, hogy fenntartással fogadja vé­­lemményemet. — Szép dolog a lakásépítés, de én mégsem cserélnék ve­lük. Valahogy jobban szere­tem ezeket a kombinációkat, amelyek egy ilyen gyár­épít­kezésen adódnak. És az a sok új megoldás, ami felszínre kerül változatossá, érdekessé teszi a munkát. Az építkezésen dolgozó em­­'■ere­k több mint hatvan szá­­■aláka törzstrgvak mondható ,kik mindenhová elkísérik a­z é­pít­ésvezetőt. Mosolyoiva meséli, hogy a ■mostani épít­kezés megkezdésére harminc emberrel érkezett, de egyhe­tes levélváltás után újra ösz­­szejött a régi kollektíva. Volt aki táviratban kérte, hogy tartsanak neki helyet, már vo­natra ült. Estefelé, amikor vége a munkának, a sáros gumicsiz­ma a sarokba kerül, s Felhősi Ferenc elindul otthona­ felé. Akik­ látják, azt mondják: ilyenkor mindig siet, hogy minél előbb otthon legyen. Hiába, ki kell használni az időt, mert a budapesti kisuno­­ka türelmetlen. A nagypapát már a kapuban várja, és kar­jába csimpaszkodva invitálja a megszokott sétákra. Ez elől pedig nem szabad kitérni. M­­egkezdődött az iskola, s ** Felhősi Ferenc mintha megváltozott volna. Vízhatlan esőkabátjában naphosszat ti­porja a sarat, de néha meg­áll és elgondolkozik. úgy látszik a gondolatában táncoló milliárdok mellé is be tud férkőzni egy kis lurkó, aki legalább annyi örömet szerez neki, mint a maga mö­gött hagyott eddigi nagy al­kotások. — B. Z. — Aki mem méri az éveket Múzeumba kerül a százéves gázlepárló berendezés. Növényvédelmi bemutató Velencén Növényvédő Állomás központ­jában, amelyen résztvettek a nagyüzemi gazdaságok főagro­­nómusai, növényvédelmi meg­bízottai, az állami szakigazga­tási szervek képviselői, vala­mint a mezőgazdasági techni­kumok, illetve szakiskolák hallgatói. Az értekezleten megjelent Hajba Kálmán, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese, és Paizer György, a székesfehér­vári járási pártbizottság első titkára. A tanácskozást Lipthai Ká­roly, a megyei tanács mező­­gazdasági osztály vezetője nyi­totta meg, majd Nagy Bálint, az FM növényvédelmi szolgá­latának igazgatója tartott elő­adást „A növényvédelem fela­datai az új gazdasági mecha­nizmusban” címmel. A nagy érdeklődéssel fogadott beszá­moló után Jelinek Pál, az AG­­ROTRÖSZT osztályvezetője is­mertette az 1966/67. évi nö­vényvédőszer ellátás helyzetét. A hozzászólások után a ta­nácskozás résztvevői megte­kintették a magyar gyártmá­nyú növényvédőgépek bemuta­tóját, többek között a repülő­gépről végzett védekezést is. Tegnap gépbemutatóval egy-­­ bekötött tanácskozást tartot­­t­tak Velencén, a Fejér megyei . Évadzáró túrára készül a Magyar Autóklub Még néhány szép nap, s hi­vatalosan is beköszönt az ősz, ami autósoknál már a holt­szezon kezdetét jelenti. Vi­szonylag elnéptelenednek az autóutak, s a csendes őszi és téli estéken előkerülnek a nyá­ri túrák emlékeit őrző fényké­pek, kisfilmek. Milyen volt az idei nyár a Magyar Autóklub székesfehérvári csoportjának életében, s lesz-e elegendő él­ményanyag télre? Ezzel a kér­déssel kerestük fel Döbrentei Lászlót, a klub titkárát: — Három jugoszláviai és egy osztrák túra van már mögöt­tünk 1966-ban. Mintegy száz­ötven klubtag ismerkedett meg Jugoszlávia csodálatos hegyvi­dékeivel, a tenger hűsítő hul­lámaival. Nyilvánvaló, hogy kihasználtuk a fotózás és fil­mezés lehetőségeit is — Mindezek már a lezárt évi statisztikából vannak? — Nem. Klubunk téli autós­­túrával kívánja zárni az évet. December 11 és 16 között újabb túrát vezetünk Ausztri­ába. A résztvevők személyen­ként kétezer forintért napi há­romszori étkezést, szállodai el­helyezést, útlevelet és vízumot kapnak. Egy napot Pozsonyban töltünk, négy napot Bécsben. — Kik és milyen körülmé­nyek között vehetnek részt ezen a túrán? — A Magyar Autóklub tag­jait a részvételre, illetve a je­lentkezésre feljogosítja a tag­sági igazolvány. S nyilvánvaló, hogy szívesen vezetjük a ma még klubon kívülieket is, ter­mészetesen a klubba való be­lépés feltételével. Jelentkezni a klub székesfehérvári székházé­ban (Rákóczi út 4.) lehet, szep­tember 21-ig. — Ez tehát az évadzáró tú­ra. De mit tudhatnánk meg az 1967. évi tervekből? — Több, érdekes külföldi tú­rát tervezünk 1967-ben is. De erről talán majd később, hiszen készülődnünk kell az ötnapos osztrák túrára. .. kv — 0 Új mezőgazdasági gépek az őszi idényre et vittek el eddig a termelő­­szövetkezetek. A Szovjetunió­ból közvetlenül érkezett 11 eke tartozékait pedig most szerelik össze, hogy néhány napon belül azok is rendel­tetési helyükre kerülhessenek. Eljutott 35 szervestrágya-szó­­ró is a gazdaságokba, miköz­ben másik 40 érkezésére ez­után számítanak az érdekel­tek. Burgonyaszedő összesen 35 állt a vevők rendelkezésé­re, s ma már csak néhány van az AGROKER székesfe­hérvári telepén. Több termelőszövetkezetben gondoltak a saját szárító ka­pacitás biztosítására is. A ko­rábbi évek kukorica tárolási gondját jól ismerve, Farmer típusú szárítógépeket rendel­tek, amelyek közül hatot birtokba is vettek gazdáik. Most újabb gépek meg­érkezését várják, szám sze­­rint még nyolcét. Szükség esetén e hasznos gépek há­rom műszakos üzemeltetésé­vel tetemes mennyiségű mor­zsolt kukoricát száríthatnak a tulajdonos gazdaságok, s ez bizonyos fokú biztonságot je­lent e szövetkezeti közössé­geknek még kedvezőtlen ősz esetén is. Kétségtelen: a nyá­ri nagy munkák gépesítési színvonala után lépésről-lé­­pésre fejlődik az őszi betaka­rítási és egyéb munkák gé­pi bázisa is. ge­A termelőszövetkezetek megrendelése alapján folya­matosan érkeznek az őszi me­zőgazdasági munkákban nagy segítséget jelentő gépek, me­gyénkbe. 16 DT 54-es nagy­teljesítményű traktorból il­

Next