Fejér Megyei Hírlap, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-09 / 239. szám
Az Inez tovább pusztít Mexico Az Inez hurrikán pénteken a mexikói Yucatan-félszigeten söpört végig 12 méteres hullámokat korbocsolva fel a tengeren. A félsziget lakosságát előzőleg az ország belsejébe költöztették, s így emberéletben nem esett kár. A forgószél azonban több ház tetejét letépte, fákat és telefonpóznákat csavart ki. Hatórás pusztítás után a forgószél Veracruz felé vonult tovább. Dacca Nem hivatalos becslések szerint a múlt heti ciklon, amely Kelet-Pakisztán partjain és a partmenti szigeteken söpört végig, 15000 személy halálát okozta. Az előzetes figyelmeztetések hatására a lakosság magasabban fekvő községekbe, középületekbe menekült, az alacsonyabban fekvő településeket azonban elpusztította a három méter magasságot is elérő szökőár. (MTI) kjér Pf— 1--------I Ara: so fmér ■MffffvpvpfPiiiPPpnn’fVfvvvfggiMfRHlPSgiiiv 1966. október 9. fiShS XXII. évfolyam, 239. sz.____ MELEG ÉJSZAKÁK UTÁN — Nagyjavításra készülnek a téglagyárban — 1967: megszünnek a minőségi kifogások Reggelenként, amikor a nap felkúszik az égre, a levegő felmelegítésén kívül már más dolga is akad. Fel kell szárítania az éjszaka maradványait, a fűszálaikon csillogó harmatot. Hiába, itt az ősz, a reggeli ködök és harmatok jelzik, hogy megérkezett. Nem örülnek ennek a székesfehérvári téglagyárban. Itt a száraz, csapadék nélküli idő egyike a jó munkafeltételeknek. A színekbe kihordott nyerstégla már nem elégszik meg az egyhetes szárítási idővel, két hétig kívánja a levegőt Lassan vége a gyártási szezonnak, s megkezdődik a szokásos évi karbantartás, felújítás. Már elkészültek a részletes tervek, de amíg megérkeznek a javítók, még van egy kis adóssága a kollektívának. Éves nyersgyártási tervünk teljesítéséhez még közel egymillió tégla hiányzik — mondja Kratochvil László, a fiatal művezető. — Kész téglából kétmillió még a hiányzó mennyiség. Ha továbbra is kedvez az idő, nem lesz semmi fennakadás. Szeretnénk kihasználni a jó időt. Az idei karbantartási munka megkezdésére sokkal jobb hangulatban készülnek a téglagyáriak, mint előtte bármikor. Hogy miért? — Új centrifuga prést kaptunk, közel egymillió forintos értékben. Annyit máris ígérhetünk, hogy 1967-ben megszüntetjük a minőségi kifogást. Jellemzőül egy-két adat az új gépre: közel kétmillió tégla pluszként való gyártását teszi lehetővé, kiváló minőségben. Úgyszólván eltűnik a másod- és harmadosztályú tégla, s helyette több elsőosztályú és nagyszilárdságú építőanyag hagyhatja el a telepet. Úgy gondolom, örömmel veszik ezt a közületek és kislakásépítők, de nem kevesebb örömmel a gyár agyagbányászai és a formázó munkások. Mert a minőségjavítás mellett óriási előnye a gépnek, hogy szinte válogatás nélkül minden kibányászott földanyagot fel lehet vele használni a téglagyártásra. A hatalmas erejű tömörítőprés kiszivattyúzza a nyersanyagból a levegőt, s ezáltal kiküszöböli a belső üregképződést, a törékenység egyik okozóját. Az új gép munkába állítása mellett ebben az évben is javítanak a szállítási körülményeken. A kisvasúti sínhálózaton közel félmillió forint értékben felújítást végeznek. Az évközben megrongálódott kemencéket is leomlasztják és új boltozattal látják el. Hogy mennyire szükség van erre a javításra, a termelés bővítésére, azt az üzemvezető egyszerűen fejezte ki: — Ha kétszer annyit tudnánk adni téglából, mint most, akkor is kevés lenne. Egyre több kislakásépítő keres fel bennünket, sajnos nem tudunk mindenkit kielégíteni. Reméljük, az új gép adta lehetőséggel, a kétmillió plusz téglával egyhítünk valamit a gondokon. Reméljük, az új gazdasági mechanizmus számunkra is hoz majd sok jó elgondolást, lehetőséget. Még füstöl a téglagyár hatalmas kéménye, de rövidesen eloltják a tüzet. Rendezik a portát, s felkészülnek a várható nagy feladatokra. Emberek és gépek egyaránt. Bogdán—Kabáczy Az agyagbányászok nagy gonddal keresik meg azokat a rétegeket, amelyek a téglagyártáshoz a legjobb anyagot biztosítják. Az új formázógép munkába állításával nekik is könnyebb dolguk lesz, nem kell annyira válogatniuk a nyersanyagot. Száradni indul a nyerstégla. A hideg éjszaka már érezztett hatását, kitolódik a szárítási idő. A TARTALOMBÓL: JCét Jelentés kongresszm a mtzákő z&tl gazdaságból*■ -fr Olaggpanelek cA negyedik és mon&it&k vállalás (Vasárnapi mLLékLet mmmEgatm ■ — —■ ■■mmwmméww Kádár János a Magyar Hajó-és Darugyár pártértekezletén Nagymúltú üzem kommunistáinak tanácskozásán, a Magyar Hajó- és Darugyár pártértekezletén vett részt szombaton Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károlynak, a budapesti pártbizottság első titkárának és Kónyi Gyulának, a XIII. kerületi pártbizottság első titkárának társaságában. Az üzem három budapesti és két vidéki gyáregysége csaknem 1500 párttagjának küldöttei tették mérlegre az angyalföldi gyáregység Váci úti művelődési házában tartott értekezleten, milyen eredményeket hoztak az elmúlt esztendők a több mint tízezer főt foglalkoztató gyáróriás életében, melyek voltak a gyorsabb előrehaladás gátjai, s mit kell tenniük a kommunistáknak a politikai és gazdasági munka hatékonyabbá tételéért. . A sikerek és fogyatékosságok összevetése azt tanúsítja — mint ez Egresi Károly titkár pártbizottsági beszámolójából kicsendült —, hogy a gyár kollektívájának nincs oka szégyenkezésre. A tervidőszakhoz fűződik 30 korszerű, új gyártmány bevezetése. Az eredményesebb munkával párhuzamosan vastagabb lett a boríték is: 1960—65 között a fizikai dolgozók átlagbére 13, az alkalmazottaké 5 százalékkal emelkedett. A kép teljességéhez tartozik azonban az is — s ez nyomatékkal kapott hangot a pártértekezleten —, hogy gondok, nehézségek is vannak szép számmal. A foglalkoztatottak létszáma ugyan csökkent, de az alkalmazotti állomány aránya magasabb a korábbinál. Jobban lehet és kell gazdálkodni a műszaki fejlesztési alappal, mert az eddigi elaprózás (tavaly például 727 fejlesztési témával foglalkoztak) nem hozta meg a várt eredményt Fel kell figyelni arra is, hogy a kelleténél jóval nagyobbak a készletek, s esztendőről-esztendőre magasabb régiókba szökken a túlórák grafikonja. Sürgető feladat a pártmunka tartalmasabbá tétele, a vezetési módszerek javítása és az egyes munkahelyeken ingatag talajon álló munkafegyelem megszilárdítása. A gyári pártbizottság beszámolóját eleven, őszinte hangú vita követte, amelynek során Kádár elvtárs is felszólalt »Hadijelentés a mikrofon mellől A nagy ütközetet számunkra kellemetlen meglepetés előzte meg: elromlott annak az URH kocsinak a berendezése, amelynek segítségével az eredeti tervek szerint a rádió a ceceieket kapcsolta volna össze a buzsáki vetélkedésekél. Így mindössze öten képviselték Csók István községet , ahányan abba a Trabantba befértek, amely Sárszentmiklósra szállította őket A hangulat ennek ellenére rendkívül bizakodó volt. Az ütközet „vezérkara” az István teremben tanyázó „derékhaddal” együtt mindvégig hatalmas lelkesedéssel és aktivitással állt helyt megyénk színeiben, s a két szárny, a dunaújvárosi Bartók Művelődési Ház balett-termében és a Rádió VI-os stúdiójában összehangolt hadműveleteket végzett. Kisebb ingadozásokkal több mint egy órán át fejfej mellett szereztük a pontokat — már-már úgy nézett ki, nehéz lesz a döntést bármelyik félnek is kierőszakolnia. A Fejér megyeiek legfényesebb haditette a vetélkedőnek talán legérdekesebb feladata alkalmával történt: alkalmi riportereknek 1980- ból származó fiktív rádióriportot kellett készíteniük a dunaújvárosi, illetve siófoki stúdióban. Hat dunaújvárosi versenyző rendkívül szellemes, ötletes riportot rögtönzött, a mikrofon előtt, s nemcsak a dunaújvárosiak kívánságait, hanem a jelen visszásságait is ügyesen beépítették a három perces műsorba. A verseny utolsó szakaszában vitathatatlanul a somogyiak szerezték meg a vezetést. Az eredmény 40:36 javukra. Ekkor „jobbszárnyunió” (a 6-os stúdió Fejér megyei versenyzői) megadta magát: a Somogy megyei híresség, a József Attila díjas Fodor András ellenében nem állítottak Fejér megyeit A vetélkedő igazi színét ezúttal a véletlenek adták. Ugyan ki gondolhatott volna rá a rádió műsorszerkesztői közül, amikor egyik feladatnak azt adták: találják el kik azok a színészek, akik a községek adtai kollektív módon költött verseket előadják (önmagán kívül még három neves művész hangját utánozta Agárdi Gábor), hogy a fehérvári István teremben akad valaki, aki a felszabadulásunkat követő évben jó időt töltött együtt a budapesti színésszel itt Fehérváron, s most — Vitray Tamás közvetítésével — néhány szóban fel is elevenítették ezeket az emlékeket S rendkívül érdekesek voltak azok a találkozások is, amelyek a riporternő magnós népdalgyűjtő körútján adódtak (a velencei postahivatalban például a népdalénekesnek zongorakíséretet is rögtönöztek), vagy a somogyi betyártörténet és a sárréti lápi lidérc mese mesélő embereinek véletlen találkozása. Az ütközet mindvégig „sportszerű” volt. A Fejér megyeiek megtapsolták a győztes somogyi ellenfelet, s a somogyiak sem fukarkodtak az elismeréssel (képviselőik ott tartózkodtak az István teremben is) a Fejér megyei eredmények hallatán. Bízvást állíthatjuk, hogy mi is nyertünk. Rengeteg érdekességét, értékét tárta fel megyénknek ez a vetélkedő a nagyközönség előtt. S dicséret illeti azt a többezer Fejér megyeit is, akik legjobb tudásuk, igyekezetük szerint harcbaszálltató megyéjük híréért — nevéért ezen a péntek estén. — mekis — Somogy 11 ponttal „elhúz“ & Magnó és zongora Lápi lidérc, somogyi betyár KÁPOLNÁSZNYÉKI KÉPEK A kápolnásnyéki vasútállomás mellett az Ercsi Cukorgyár iparvágányához hordják a cukorrépát. Eddig mintegy 60 vagonnyit szállítottak el és mintegy 500 vagonnyi répára számítanak ezen a gyűjtőhelyen. A tsz földjein törik a kukoricát is.