Fejér Megyei Hírlap, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-27 / 227. szám
A 380 megyei Arad ?• Bil. _________ ________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AV" Az üzemi demokratizmus fejlesztésének tapasztalatai Az SZMT Elnökségének ülése A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa Elnöksége szeptember 26-án ülést tartott, amelyen az első napirendi pontban az üzemi demokratizmus fejlesztésének tapasztalatairól esett szó. A részletes beszámoló hűen tükrözte azt a fejlődést, amely végbement ilyen szempontból üzemeinkben, vállalatainknál, intézményeinknél. A vita és a hozzászólás során négy kérdés köré csoportosult a mondanivaló. Bírálták, hogy egyes helyeken még mindig összevont termelési tanácskozásokat tartanak. Felhívták a figyelmet a legjobb követendő módszerre: az úgynevezett rétegtanácskozásra. A műszaki konferenciákról szólva elmondták, hogy azok színvonala növekedett ugyan, de ezt még egyértelműen nem lehet valamennyi vállalatra megállapítani. Végül a hatáskörbővülés nyomán egyes szakszervezeti bizottságok nem tudnak teljesen megbirkózni a feladatokkal, munkájuk elsősorban minőség tekintetében hagy kívánni valót maga után. A napirend előadója Nemes Ernő elvtárs volt, akitől a szünetben azt kérdeztük: hogyan értelmezi az Elnökség a már említett négy megállapítást — Kezdjük akkor az elsővel, az összevont termelési tanácskozásokkal. Ezeken tapasztalataink szerint általános dolgokról beszélnek, nem jelölik meg konkrétan a feladatokat. Felsorolnak egy sereg számsort, ami részint, nem érdekli az embereket, részint nem is értik azt nagyon. Ezért annak idején azt mondtuk: decentralizált tanácskozásokra van szükség s így mindig és mindenütt a helyi feladtoknak megfelelően beszélhetnek. Aki forgácsol, az nem igen tud ahhoz hozzászólni, hogy miért akadozik a műszaki fejlesztés, vagy miért nem szervezik meg jól a szállítást. az esztergályos igen sok jó dolgot mondhat el a forgácsolásról. Javaslatokat, ésszerű módosításokat közöl, és ezeknek már van értelmük. Ezek szerint az a javaslatuk, hogy üzemrészenként tartsák ezeket a megbeszéléseket? — Feltétlenül — hangzott a válasz. — S ehhez kapcsolódik a második kérdéscsoport, az úgynevezett rétegtanácskozás. Helyes, ha külön beszélik meg a tennivalókat a brigádvezetőkkel, a törzsgárda tagság problémáját a törzsgárda tagokkal, az újítási feladattervet pedig a gyár, vállalat újítóival. Az egyik nagyüzemünkben akadozott az újítás. Aszakszervezeti bizottság összehívta e mozgalom élharcosait és megbeszélte velük mi a feladat. Éppen a napokban vizsgáltuk: ma már annyi újítást adtak be ebben a nagyüzemben, mint tavaly, és az ésszerűsítések szinte egytől egyig a termelés fokozását, a műszaki színvonal emelését szolgálják. — Említették, hogy a műszaki konferenciák színvonala sem jó mindenütt. — Sajnos, ezeken is sok az általánosítás és kevés a konkrét. Egyes gyáregységet, vagy nagyobb termelőegységek feladatait nem bontják le az illetékes gazdaságvezetők, csak nagy általánosságban beszélnek. Ezekből nem sokat értenek az emberek. Az üzemvezető, a művezető vegyen annyi fáradságot, hogy a tanácskozás előtt szabja meg a brigádok, esetenként egy« személyek feladatát és azt mondja el a jelenlévőknek, e konkrét tennivalókról beszélgessenek a munkásokkal. A Dunai Vasműben, a Videotonban ez már nagyjából megvalósult. Szeretnénk, ha e módszer megyénkben mindenütt gyökeret verne. — Miért nem elégedettek egyes szb-k munkájával? — A vita során kiderült, hogy nemcsak a gazdasági vezetők hatásköre bővült, hanem a szakszervezeti bizottságoké is. Ez érthető, hiszen a kettő dialektikus egységben van. Ez azzal járt egyes szakszervezeti bizottságoknál, hogy sűrítve jelentkeztek a feladatok. Meg kellett beszélni tavaly a kollektív szerződés tervezetét De itt nem végezhettek alapos munkát, mert sürgette őket az idő. Ezután kidolgozták a hatásköri és jogköri feladatokat. Ez sem volt kis munka. Most a választásra készülnek mindenütt, de előttünk áll az újabb kollektív szerződés előkészítése, amely immár két évre szól majd. Tudjuk, sok ez a feladat, de azt is, hogy nem mindenütt osztják meg a munkát. Egy-egy személyre hárul minden, ugyanakkor azseb többi tagjai jóformán alig tevékenykednek. Mi arra gondoltunk ennél a kérdésnél, hogy meg kell osztani a feladatot, bíznunk kell egymásban. Ha így cselekszenek, akkor a sok munka ellenére sem kapkodnak majd, s minőségileg is javul a szakszervezeti bizottságok munkája — mondta végezetül Nemes Ernő elvtárs. Az elnökség ezután még több napirendet tárgyalt. 6. L Irodalmi emléknap Székesfehérváron Az 1848-as szabadságharc 120. évfordulója alkalmából tegnap délután irodalmi emléknapot tartottak a székesfehérvári építők klubjában. A jelenlevőket Czencz Ernő, a Székesfehérvári Járási Tanács vb-osztály vezetője köszöntötte. A szabadságharc és a magyar irodalom kapcsolatáról tartott érdekes előadást Wéber Antal egyetemi tanár. Előadásában irodalmunk sajátos szerepéről beszélt, melyet a történelemben betöltött. A magyar irodalom legjobbjai ugyanis ebben az időszakban magukra vállalták a politikai eszmék terjesztését. Vázolta Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai, Kemény Zsigmond és a szabadságharc többi jelentősebb írójának munkásságát. Az emléknap másik előadása a korszerű hazafiságról hangzott el, melyet Dorogi Zsigmond irodalomtörténész tartott. Ugyancsak tegnap irodalmi műsoros estet rendeztek az építők klubjában, melyen fővárosi vendégművészek szerepeltek. A Barátság Kőolajvezeték kápolnásnyéki szivattyúállomásán nyam előtt a tolózárat felnyitják az olajt. Katona fiatalok a nyomdában A napokban ünnepélyes KISZ-taggyűlésre került sor a székesfehérvári nyomda klubhelyiségében. Ezen vette fel „hivatalosan” is a kapcsolatot a nyomda és a néphadsereg József Attiláról elnevezett alapszervezete. A fiatalok a jövőben kölcsönösen segítik az alapszervezeteikben folyó KISZ-munkát, s közös rendezvények sorával járulnak hozzá a minél jobb elvtársi és baráti kapcsolatok kialakulásához. Első közös rendezvényként a Derkovits és a szocialista művészet című kiállítást tekintik meg a közeli napokban. Programjukban szerepel még október elején egy közös kirándulás, kispályás labdarúgó-mérkőzés és a legnagyobb tetszéssel fogadott program: a céllövészet. A két alapszervezet vezetőségi tagjai ezután rendszeresen egyeztetik munkatervüket, s igyekeznek minél több közösen végrehajtható programot kialakítani. — « — Tizenegymillió rubel export Csehszlovákiának A brnói vásáron megkötött export—import szerződések eredményeit most összegezik a Külkereskedelmi Minisztériumban. Megállapították, hogy a vásár ezúttal is hozzájárult a magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Az eddig beérkezett jelentések szerint a vállalatok 37 millió rubel értékű export—import szállításokra kötöttek szerződéseket. A megállapodások részben ez évi, de túlnyomórészt jövő évi, illetve 1970. évi áruszállításokra vonatkoznak. A csehszlovák külkereskedelem a jövő évre mintegy 11 millió rubel értékű magyar árut kötött le, ugyanakkor a magyar vállalatok tízmillió rubel értékű csehszlovák exportcikket vásároltak le Gyilmolcsozó együttműködés Moszkvában szeptember 26-án M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese találkozott T. Colevval, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettesével és Apró Antallal, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnökének helyettesével. Leszecsko bejelentette a szovjet kormány elhatározását, hogy elfogadja a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság javaslatát a Szovjetuniónak az AGROMAS társaság tevékenységében való részvételére vonatkozóan. Az AGROMAS feladata a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésnél alkalmazott gépek és eszközök műszaki fejlesztésének és gyártásának koordinálása. Apró Antal és T. Colov kormánya nevében megelégedéses fogadta a szovjet kormány elhatározását. A találkozás résztvevői megállapodtak, hogy az AGROMAS-t bolgár—magyar— szovjet társasággá alakítják és utasítják illetékes szerveiket, tegyék meg a Szovjetuniónak az AGROMAS tevékenységével való részvételével kapcsolatban szükségessé váló intézkedéseket. Jét termelőszövetkezeti kép Szarad a dohány a táci tsz pajtájában, ahová 25 hold termését hordják. TSZtSztpaprika-konzervnek készítik elő a zöldpaprikát az előszállási Lenin Tsz asszonyai. Automatizálták BT ÖntözőműrvízVpt Csütörtökön-pénteken Szolnokon tanácskoznak az országos vízépítőipari napok résztvevői. Az öntözőművek rendszerét, automatizálását és vízépítőipari módszereit tanulmányozzák. Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta: az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között a vízgazdálkodás önálló ágazattá vált. Fejlődésének egyik mérföldköve a Kiskörénél épülő második tiszai vízlépcső és a hozzácsatlakozó öntözőrendszer lesz. Ennek segítségével több mint félmillió katasztrális hold öntözése oldódik meg. A másik fontos vízügyi beruházás -■ a békési duzzasztó — a Körösök völgyében teremti meg a víz mezőgazdasági hasznosításának feltételeit. A nagyarányú beruházások eredményeként 1970-ben hazánkban már 440 000 hektárra terjed ki az öntözés.