Fejér Megyei Hírlap, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-27 / 227. szám

A 380 megyei Arad ?• Bil. _________ ________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AV" Az üzemi demokr­at­izmus fejlesztésének tapasztalatai Az SZMT Elnökségének ülése A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa Elnöksége szeptember 26-án ülést tar­tott, amelyen az első napi­rendi pontban az üzemi de­mokratizmus fejlesztésének tapasztalatairól esett szó. A részletes beszámoló hűen tükrözte azt a fejlődést, amely végbement ilyen szem­pontból üzemeinkben, vál­­lalatainknál, intézményeink­nél. A vita és a hozzászólás során négy kérdés köré cso­portosult a mondanivaló. Bí­rálták, hogy egyes helyeken még mindig összevont terme­lési tanácskozásokat tarta­nak. Felhívták a figyelmet a legjobb követendő módszer­re: az úgynevezett rétegta­nácskozásra. A műszaki konferenciák­ról szólva elmondták, hogy azok színvonala nö­vekedett ugyan, de ezt még egyértelműen­­ nem lehet valamennyi válla­latra megállapítani. Végül a hatáskör­bővülés nyomán egyes szakszerveze­ti bizottságok nem tudnak teljesen megbirkózni a fel­adatokkal, munkájuk első­sorban minőség tekintetében hagy kívánni valót maga után. A napirend előadója Ne­mes Ern­ő elvtárs volt, aki­től a szünetben azt kérdez­tük: hogyan értelmezi az El­nökség a már említett négy megállapítást — Kezdjük akkor az első­vel, az összevont termelési tanácskozásokkal. Ezeken tapasztalataink szerint ál­talános dolgokról beszélnek, nem jelölik meg konkrétan a feladatokat. Felsorolnak egy sereg számsort, ami részint, nem érdekli az embere­ket, részint nem is értik azt nagyon. Ezért annak idején azt mond­tuk: decentralizált tanácsko­zásokra van szükség s így mindig és mindenütt a helyi feladtoknak megfelelően beszélhetnek. Aki forgácsol, az nem igen tud ahhoz hoz­zászólni, hogy miért akado­zik a műszaki fejlesztés, vagy miért nem szervezik meg jól a szállítást.­­­ az esztergályos igen sok jó dolgot mondhat el a forgácsolásról. Javasla­tokat, ésszerű módosítá­sokat közöl, és ezeknek már van értelmük.­­ Ezek szerint az a javas­latuk, hogy üzemrészenként tartsák ezeket a megbeszélé­seket? — Feltétlenül — hangzott a válasz. — S ehhez kapcso­lódik a második kérdéscso­port, az úgynevezett rétegta­nácskozás. Helyes, ha­ külön beszélik meg a tennivalókat a brigádvezetőkkel, a törzs­gárda tagság problémáját a törzsgárda tagokkal, az újí­tási feladattervet pedig a gyár, vállalat újítóival. Az egyik nagyüzemünkben aka­dozott az újítás. A­­szakszer­vezeti bizottság összehívta e mozgalom élharcosait és megbeszélte velük mi a fel­adat. Éppen a napokban vizsgáltuk: ma már annyi újítást ad­tak be ebben a nagy­üzemben, mint tavaly, és az ésszerűsítések szin­te egytől egyig a terme­lés fokozását, a műszaki színvonal emelését szol­gálják. — Említették, hogy a mű­szaki konferenciák színvona­la sem jó mindenütt. — Sajnos, ezeken is sok az általánosítás és kevés a konkrét. Egyes gyáregységet­, vagy­ nagyobb termelőegy­sé­­gek feladatait nem bontják le az illetékes gazdaságveze­tők, csak nagy általánosság­ban beszélnek. Ezekből nem sokat értenek az emberek. Az üzemvezető, a művezető vegyen annyi fáradságot, hogy a tanácskozás előtt szabja meg a brigádok, ese­tenként egy« személy­ek fel­adatát és azt mondja el a jelenlévőknek, e konkrét tennivalókról beszélgesse­nek a munkásokkal. A Du­nai Vasműben, a Videoton­ban ez már nagyjából meg­valósult. Szeretnénk, ha e módszer megyénkben minde­nütt gyökeret verne. — Miért nem elégedettek egyes szb-k munkájával? — A vita során kiderült, hogy nemcsak a gazdasági vezetők hatásköre bővült, ha­nem a szakszervezeti bizott­ságoké is. Ez érthető, hiszen a kettő dialektikus egységben van. Ez azzal járt egyes szakszervezeti bizottságok­nál, hogy sűrítve jelentkez­tek a feladatok. Meg kellett beszélni tavaly a kollektív szerződés tervezetét De itt nem végezhettek alapos munkát, mert sürgette őket az idő. Ezután kidolgozták a hatásköri és jogköri felada­tokat. Ez sem volt kis mun­ka. Most a választásra ké­szülnek mindenütt, de előt­tünk áll az újabb kollektív szerződés előkészítése, amely­ immár két évre szól majd. Tudjuk, sok ez a feladat, de azt is, hogy nem mindenütt osztják meg a munkát. Egy-egy személyre hárul minden, ugyanakkor az­seb többi tagjai jóformán alig tevékenykednek. Mi arra gondoltunk ennél a kérdésnél, hogy meg kell osztani a feladatot, bíznunk kell egymásban. Ha így cselekszenek, akkor a sok munka ellenére sem kapkodnak majd, s minőségi­leg is javul a szakszervezeti bizottságok munkája — mondta végezetül Nemes Ernő elvtárs. Az elnökség ezután még több napirendet tárgyalt. 6. L Irodalmi emléknap Székesfehérváron Az 1848-as szabadságharc 120. évfordulója alkalmából tegnap délután irodalmi em­­léknapot tartottak a székes­­fehérvári építők klubjában. A jelenlevőket Czencz Ernő, a Székesfehérvári Járási Ta­nács vb-osztály vezetője kö­szöntötte. A szabadságharc és a ma­gyar irodalom kapcsolatáról tartott érdekes előadást Wé­­ber Antal egyetemi tanár. Előadásában irodalmunk sa­játos szerepéről beszélt, me­lyet a történelemben betöl­tött. A magy­ar irodalom leg­jobbjai ugyanis ebben az időszakban magukra vállal­ták a politikai eszmék ter­jesztését. Vázolta Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai, Kemény Zsigmond és a szabadságharc többi jelen­tősebb írójának munkássá­gát. Az emléknap másik előa­dása a korszerű hazafiságról hangzott el, melyet Dorogi Zsigmond irodalomtörté­nész tartott. Ugyancsak teg­nap irodalmi műsoros estet rendeztek az építők klubjá­ban, melyen fővárosi ven­dégművészek szerepeltek. A Barátság Kőolajvezeték kápolnásnyéki szivattyúállomásán n­yam előtt a tolózárat­ felnyitják az olajt. Katona fiatal­ok a nyomdában­­ A napokban ünnepély­es KISZ-taggyűlésre került sor a székesfehérvári nyomda klubhelyiségében. Ezen vette fel „hivatalo­san” is a kapcsolatot a nyomda és a néphadsereg József Attiláról elnevezett alapszervezete. A fiatalok a jövőben kölcsönösen se­gítik az alapszervezeteik­ben folyó KISZ-munkát, s közös rendezvények sorá­val járulnak hozzá a mi­nél jobb elvtársi és bará­ti kapcsolatok kialakulásá­hoz. Első közös rendezvény­ként a Derkovits és a szo­cialista művészet című ki­állítást tekintik meg a kö­zeli napokban. Program­jukban szerepel még októ­ber elején egy közös ki­rándulás, kispályás labda­rúgó-mérkőzés és a legna­gyobb tetszéssel fogadott program: a céllövé­szet. A két alapszervezet vezetőségi tagjai ezután rendszeresen egyeztetik munkatervüket, s igyekez­nek minél több közösen végrehajtható programot kialakítani. — « — Tizenegymillió rubel export Csehszlovákiának A brnói vásáron megkötött export—import szerződések eredményeit most összegezik a Külkereskedelmi Minisztéri­umban. Megállapították, hogy a vásár ezúttal is hozzájárult a magyar—csehszlovák gazda­sági kapcsolatok továbbfej­lesztéséhez. Az eddig beérke­zett jelentések szerint a vál­lalatok 37 millió rubel értékű export—import szállításokra kötöttek szerződéseket. A megállapodások részben ez évi, de túlnyomórészt jövő évi, illetve 1970. évi áruszál­lításokra vonatkoznak. A csehszlovák külkereskedelem a jövő évre mintegy 11 mil­lió rubel értékű magyar árut kötött le, ugyanakkor a ma­gyar vállalatok tízmillió ru­bel értékű csehszlovák export­cikket vásároltak­ le Gyilm­olcsozó együttm­ű­köd­és Moszkvában szeptember 26-án M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese talál­kozott T. Colevval, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének helyettesé­vel és Apró Antallal, a ma­gyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökének helyettesével. Leszecsko be­jelentette a szovjet kormány elhatározását, hogy elfogad­ja a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság javaslatát a Szovjetuniónak az AGROMAS társaság tevé­kenységében való részvételé­re vonatkozóan. Az AGROMAS feladata a zöldség-, gyümölcs- és szőlő­­termelésnél alkalmazott gé­pek és eszközök műszaki fej­lesztésének és gyártásának koordinálása. Apró Antal és T. Colov kormány­a nevében megelé­gedéses fogadta a szovjet kormány elhatározását. A találkozás résztvevői megállapodtak, hogy az AG­­ROMAS-t bolgár—magyar— szovjet társasággá alakítják és utasítják illetékes szervei­ket, tegy­ék meg a Szovjet­uniónak az AGROMAS tevé­kenységével való részvételé­vel kapcsolatban szükséges­sé váló intézkedéseket. J­ét termelőszö­­vetkezet­i kép Szarad a dohány a táci tsz pajtájában, ahová 25 hold termését hordják. TSZtSztpaprika-konzervnek készítik elő a zöldpaprikát az előszállási Lenin Tsz asszonyai. Automatizálták BT Öntözőm­űrvízVpt Csütörtökön-pén­teken Szol­nokon tanácskoznak az or­szágos vízépítőipari napok résztvevői. Az öntözőművek rendszerét, automatizálását és vízépítőipari módszereit tanulmányozzák. Szász­helyi Pál, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökhelyettese hang­­súly­ozta: az új gazdaságirá­nyítási rendszer körülmé­nyei között a vízgazdálkodás önálló ágazattá vált. Fejlő­désének egy­ik mérföldköve a Kiskörénél épülő második tiszai vízlépcső és a hozzá­csatlakozó öntözőrendszer lesz. Ennek segítségével több mint félmillió katasztrális hold öntözése oldódik meg. A másik fontos vízügyi beruhá­zás -■ a békési duzzasztó — a Körösök völgyében terem­ti meg a víz mezőgazdasági hasznosításának feltételeit. A nagyarányú beruházások eredményeként 1970-ben hazánkban már 440 000 hek­tárra terjed ki az öntözés.

Next