Fejér Megyei Hírlap, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-18 / 245. szám
CSO A Nagy hörcsög! Állami Gazdaság savanyító üzemében mintegy 30 ezer darab 5 literes üveg sorakozik, amelyekbe különböző savanyúság kerül. Il vietnami szolidaritási hét programjából Több hónapos készülődés előzte meg a Videotonban az októberi vietnami szolidaritási hét csütörtöki eseményét. Délután négy órakor a Videoton művelődési házában, a vállalat filmstúdiója a gyárban dolgozó vietnami fiatalok és a meghívott vendégek előtt bemutatta a Bontás című filmjét, amelynek főszereplői a Videoton különböző gyáregységeiben dolgozó vietnami fiatalok: Fan Thinga elektrotechnikus, a rádió II. gyáregység kedves, bogárfekete hajú ,,kislánya”, Tran Toan a gyárban dolgozó és tanuló vietnami fiatalok vezetője, s egyben a Vietnami Dolgozók Pártja székesfehérvári szervezetének titkára, valamint Do Van Ninh, a tank technikusa. Technika és líra, politika és általános emberi magatartás, háború és béke... minden felvillan a Miegend Árpád készítette és Tolnai Tibor hangmérnök által kiváló szinkronban hangosított filmben. A képen, a téma bontásban jelenik meg. Mindennapjaink békéjének, alkotó tevékenységének lírai költeménye az induló képsor. S mi tagadás, mármár valamiféle könnyű hatásvadászatot véltünk felfedezni, amikor a három vietnami fiatalt a virágpompás parkba kísérte a kamera. De az átváltás nemcsak sikeres volt, de megdöbbentő is. A következő képsorban gyerekek játszanak — katonásdit. Elemes géppisztolyokkal, automata játékpisztolyokkal — a szereplők egyébként a Videoton nyári napközis táborának kis lakóiból kerültek ki, s „alakításuk” azért is dicséretet érdemel, mert önfeledten őszinte volt a játék. Czukk Tamás, Vörös Pista, Páli János és Hernádi Laci talán nem is tudták, érteni biztosan nem értették, hogy játékuk milyen emocionális folyamat elindítója lesz. Váltott a kép: három vietnami fiatal a padon. Az egyik fiú cigarettára gyújt. Gondtalanul szökken magasba a füst, amikor a „rohamozó gyerekek” géppisztolyai rájuk szegeződnek. A fűmet — több más, hangulatában derűsebb filmmel együtt — végignéztük, végigéltük. S reméljük, hogy szándékait az őszi amatőrfilm fesztiválon is megértéssel fogadják. Kátay Antal Répanzelet én mélám Több, mint másfél hónapja már, hogy megkezdték cukorgyáraink a répafeldolgozást. Telnek a raktárak a finom cukorral, s ez ■ nagy öröm. De akad gond is. Erről beszélt Félix Andor, az ercsi gyár igazgatója a napokban, amikor találkoztunk. — Rengeteg répaszelet és melasz gyülemlett fel az utóbbi hetekben — mondta kissé bosszúsan. — Ennek örülni kellene — válaszoltam —, legalább vásárolhatnak belőle a megye közös gazdaságai. — Hiszen éppen itt a baj. Október 20 és november 20 között alig lehet találni termelőszövetkezetet, amely elvinné a megrendelt szeletet és melaszt. Tény, hogy a földeken most érnek el a munkacsúcshoz. Valamennyi közös gazdaságban igénybe veszi teljesen az embereket a kukoricatörés, a répafelszedés, a talajelőkészítés és vetés. Folyik ezzel párhuzamosan a kukoricaszár levágása, silózása, hogy legyen elegendő tömegtakarmány az állatállománynak télire. A szállítóeszközöket is nagyon leköti ez az időszak. — Ez igaz — helyeselt az igazgató —, de azért mégis módot kellene keríteni arra, hogy a szeletet és a melaszt elvigyék a gyárból. Írtunk már levelet is valamennyi érdekelt termelőszövetkezetnek — nem sok eredménnyel. Néhányan válaszoltak, mondván, majd később. Csak nehogy valóban késő legyen már akkor. A gyár vezetői ugyanis már fogalmazzák a másik levelet. Ebben azt közük, hogy nemleges válasz esetén értékesítik ezt a tapdus takarmányt más megyében, gazdaságoknál. Mert Veszprém, Komárom, Pest, vagy éppen Tolna megyéből szívesen jönnének Ercsibe a szeletért, melaszért. A jóindulat vezeti a gyáriakat, amikor felkérik a megye közös gazdaságait, szállítsák el a répaszeletet és a melaszt, s dolgozzák azt be a silóiba. Sokat javul ezzel a takarmány értéke, s ilyen száraz időjárás után nem kis jelentőségű ez. Ha másként nem megy, tárolják a termelőszövetkezetek a maguk portáján addig, amíg a silózáshoz hozzá nem látnak. Most még ugyan nem hiányzik ez az állattenyésztésből, de valószínű, hogy télen megbosszulja majd magát ez a mostani rá nem érés. .. t. &én*ewinii------------- 1068. Oktober i*. IMgMiMsPP XXIV. évfolyam, 245. sz. I v \ B Ar»; f nuar V--------------------------* /Hunkádum az utak mesterei ------ .VM-L-LWMJ» Joauuuwj-K- VVVV,- -■• *»•«* •Vv •. •*»’ •: ... > Ä ramgagaffigy, aMwíw. WÄRÄPsaft % Fehérvár határában a 63-as út és az építő M—17-es autópálya csomóponti leágazását építi a Közúti Építő Vállalat Bogár János aszfaltozó brigádja. A Vízügyi Igazgatóság Balatoni úti telephelyén az utak aszfaltozását és a gépek tárolóhelyén betonalapozást végez Král János brigádja. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK ! ífról, m. rlÜM 1151 „Telt házzal” kezdődött csütörtök reggel az országgyűlési ülésszak második napja, hiszen a napirend első helyén a miniszterelnök válaszbeszéde szerepelt. Jelen voltak Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a Kormány tagjai. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, ezután Fork Jenő kormányelnök emelkedett szólásra, és nyomban magyarázatot adott: miért halasztotta másnapra, azaz csütörtök délelőttre válaszbeszédét. Egy hírre várt, mondotta, amely a szerdai ülés időpontjában még csak körvonalaiban volt ismeretes. Időközben azonban aláírták a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti egyezményt, az ideiglenesen Csehszlovákiában tartózkodó szovjet csapatokról. — Ezt szerettem volna üdvözölni a Magyar Népköztársaság Kormánya nevében is — folytatta a miniszterelnök — és a megkötött egyezménnyel kapcsolatban kormányunk egyetértését kifejezni. Nagy örömmel olvastam Koszigin és Cernik elvtársak beszédeit. Teljes mértékben azonosítjuk magunkat ezekkel, ahogyan mindkét fél pozitívan értékeli a megkötött egyezményt. A továbbiakban egyetértését fejezte ki azzal az értékeléssel, amely szerint az egyezmény meggyorsítja a kibontakozást, ezért azt a szocializmus őszinte hívei mindenütt örömmel fogadják, hiszen meggyorsítja majd az egyetértést a testvérpártok és a szocialista országok között is. Voltaképpen a Karlovy Vary-ban és Bukarestben meghirdetett politika folytatásáról van szó, amely az európai béke és biztonság megszilárdítását célozza. Bejelentette a miniszterelnök, hogy rövidesen hazajönnek a Csehszlovákiában állomásozó magyar katonák. Örülünk ennek mondotta: egyrészt, mert ez jelzi a csehszlovákiai helyzet normalizálódását, másrészt, mert ismét családjuk körében lehetnek. Hozzátette, hogy a kormány haladéktalanul határozatot ad ki a Honvédelmi Minisztériumnak, amelyben intézkedik a csapatok hazatéréséről. Ezután a miniszterelnök rátért a beszámolóval kapcsolatos gazdasági természetű felszólalásokra, amelyekkel mint mondotta, túlnyomórészt egyetért, hiszen azok a termelő apparátus jobb hasznosítását, a termelés módszereinek további javítását segítik elő. Emlékeztetett rá, hogy a reform elindításakor az esetleges munkanélküliség meggátlására, „fékeket” iktattak be a mechanizmusba, amelyek elég erőseknek bizonyultak. Az aggodalom túlzott volt, s ezek az intézkedések némileg kedvezőtlenül befolyásolták a termelékenység alakulását. A továbbiakban úgy módosítják a szabályozókat, hogy a vállalatok még — ebben a vonatkozásban is — szabadabban gazdálkodhassanak, figyelemmel természetesen szocialista elveinkre, szociális kötelezettségeinkre. A sokak által említett vidéki ipartelepítést anyagilag — az eddigieknél még jobban — ösztönözni akarják, s általában gondosan mérlegelik mindazokat az észrevételeket és javaslatokat, amelyeket a képviselők a közlekedéssel, valamint a különböző — lakosságot érintő — szolgáltatásokkal, szociális kérdésekkel, a többi között például az óvodai férőhelyek növelésével kapcsolatban tettek. Nagy figyelemmel hallgatta az országgyűlés a miniszterelnök személyes hangú reflektálását egyik- másik képviselő észrevételeire. Behatóan foglalkozott a vidéket foglalkoztató egyéb kérdésekkel is, így például a tszek melléküzemági tevékenységével, amelyet az ésszerűség határain belül, továbbra is fejleszteni kell. Dr. Pesta Lászlónak válaszolva, a képviselő szavait a kormány munkájának legnagyobb dicséreteként értékelte. Befejezésül hangsúlyozta a kormány elnöke, hogy továbbra is ezen a kipróbált úton, a párt 12 éves politikájának útján kíván haladni a Kormány. A miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott felszólalása után a Kormány munkájáról adott tájékoztatást az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután került sor a közlekedéspolitika új koncepciójának, valamint a vasutakról benyújtott törvényjavaslatnak az ismertetésére. Dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter elmondotta, hogy új szakaszt kívánnak nyitni a magyar közlekedés történetében, s ezzel kapcsolatban utalt Széchenyi és mások egykori nagyszerű kezdeményezéseire, akiknek példája ma is időszerű. Amikor a vasúti és a közúti forgalom új problémáit kívánjuk megoldani — hangsúlyozta a miniszter —, legfőbb célunk a lakosság és a népgazdaság lehető legteljesebb kiszolgálása. Elmondotta, hogy a magyar vasút már a második világháború előtt elavult állapotban volt, s ezen a helyreállítás hősies munkája sem változtathatott lényegesen. Igaz, hogy ezután részleges fejlesztés következett, amelynek eredményeként ma a vontatás 60 százaléka már Diesel- és villanyerővel folyik. A továbbiakban a közúti hálózat fejlesztésével foglalkozott a miniszter. 1955 óta 5000 kilométer új, pormentes út épült, s ma már a közutak 80 százaléka pormentes. A személyautók száma 1960 óta az ötszörösére nőtt. Nem kevesebb, mint 3400 települést kapcsoltak be a közúti darabáruszállításba. Fejlődött a légiközlekedés és a hajózás is. Mindezt figyelembe véve sem elégítik ki a közlekedési szolgáltatások a személyszállí(Folytatás a 2. oldalon) ! • ■ INTHET . AZ ORSZÁGGYŰLÉS FOLYTATJA MUNKÁJÁT A miniszterelnök válaszbeszéde és a közlekedésfejlesztés vitája Az ülésteremben.