Fejér Megyei Hírlap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-03 / 1. szám
l WSs Spfc.tfl&S. Ptess BIM. Iparfejlesztés, városfejlesztés — egyesült erőivel Nem vagyok híve számadatok felsorolásának, mégis néhány ilyen száraz adatot is rögzítettem a székesfehérvári gazdasági vezetők legutóbbi tanácskozásán. Úgy gondolom beszedés és közérthető adat például a város ipara, kereskedelme és közlekedése által 1951—1965 között 940 millió forintról 6 milliárd 597 millió forintra növekvő termelési érték. Ugyanezen időszak alatt a 9 és fél ezer tagos munkáslétszám 28 ezerre, az egy munkásra jutó átlagos termelési érték 98 ezer forintról 236 ezer forintra emelkedett. A város lakossága ma 73 ezer fő és a két évtizeddel ezelőtti 11 604 lakásszám helyett, 18 és félüta mutat a statisztika. Az ipar és a lakosság jobb vízellátása érdekében 51 millió forintért behozták Zsikaszentgyörgyről az ivó- és ipari vizet. Jelenleg pedig építés alatt is 62 millió forintos beruházással az új szennyvíztisztító és főgyűjtő, de 1972-ig újabb szennyvíztisztító kapacitást kell biztosítani. Ipari üzemeinknek lehetőség adódik, hogy a mostani és majd a negyedik ötéves tervben az egyéb energiahordozók helyett a földgázt hasznosítsák. A kommunális ellátás javítása segítséget jelentett és jelent az ipari üzemeink fejlődéséből. A fejlődés gondjairól, távlatairól Kocsa László, a fehérvári tanács vb-elnökhelyettesse adott tájékoztatót .Arra törekedtünk, hogy a különböző, de mégis hasonló profilú, vagy kooperációra lehetőséget adó üzemeket •úgy telepítsük, hogy azok a távlatban a technológiai és gazdasági kapcsolat kialakításának lehetőségét szolgálják” ... A helyes törekvés megvalósulását példázza a könnyűfémmű és az építőipari vállalat új telephelyének szomszédságában létesített ÉVM Fémmunkás Vállalat, Aluminium Nyílászárószerkezetek Gyára. Az iparfejlesztési elképzeléseket kívánatos időben egyeztetni a városi tanács vb terveivel, hogy azok a várospolitikai tervben is helyet kapjanak. Rendelet kötelezi a tanácsot az általános rendezett terev országos főhatóságokkal történő egyeztetésére, ugyanakkor ezen szerveknek, üzemeknek nem rendeletben szabályozott kötelességük a középtávú és távlati tervek városi tanáccsal történő koordinálása. Márpedig erre feltétlenül szükség van. Az elvezezetés hiánya gondot okozott a 120 millió forintos nyílászárószerkezetek gyára és az új téglagyár esetében is. Jelenleg a Seregélyesi útra települő és új üzemmel bővülő színesfémöntös- területkijelölése ad munkát. A felszólalók szinte kivétel nélkül foglalkoztak az anyagi áldozatvállalással, mely kérésként hangzott el a kommunális előrehaladás érdekében. Az ilyen megoldandó feladatok között szerepel az ipari üzemek vasúti kiszolgálása, hozzájárulást kérnek a vízellátás javításához. Társadalmi együttműködésről, anyagi hozzájárulásról kereskedtek a tanács által ingben biztosított József utca és Rákóczi út sarkán a technika házának tervezéséhez, kivitelezéséhez Ha hasonló módon eveztették volna a már felépült ,vagy csak tervezés stádiumában lévő irodaházak, üzemi szolgáltató és kereskedelmi létesítmények előkészítési programját, úgy közös kivitelezésben korszerű, 10 vagy ennél többszintes épületek is emelkedhetnének a megyeszékhelyen. Az összefogással, helyi kooperációval is lehet gazdaságosabban építkezni. A lakásellátás javításáról is beszéltek. Hivatkoztak a Gazdasági Bizottság 6 /1968. sz. határozatára, amely a lakásépítés vállalati támogatásáról szól. Kimondja, a lakásépítés vállalati támogatására a részesedési alapból és az eredményből vállalati lakásfejlesztési alapot kell létrehozni. Ebből hozzájárulhatnak a dolgozók társas-, szövetkezeti-, családiház-építési igényeinek megoldásához, továbbá kifizetéseket eszközölhetnek a tanácsnál szolgálati, bér- és szövetkezeti lakások építéséhez. Ilyen esetben az első bérlő kijelölésének joga a befizető vállalatot illeti Az MSZMP Politikai Bizottsága 1965. szeptember 14-én, megyénk általános helyzetét és problémáit tárgyalta, megállapította: az ipart, az építőipart és a közlekedést megyénkben a már meglévő bázisok korszerűsítése és bővítése útján célszerű fejleszteni, mint például a híradástechnikai, az aliminiumfeldolgozó-ipart, a már kialakult gépgyártást Székesfehérvár térségében . . . E határozat adja a feladatokat napjainkban, amikor a rádió- és televíziógyártás, az alumínium félkész- és késztermék gyártásának jövőjét tervezik. Fejlődik az Ikarus székesfehérvári gyáregysége, amely a KGST autóbuszprogramjában hétezer jármű komplex összeszerelésére kapott megbízatást. E program végrehajtása során a KÖFÉM, Ikarus és Színesfémöntöde együttműködésére számítanak. Milyen lehetőség kínálkozik nők és fiatalkorúak foglalkoztatására ? A Hűtőház és Mirelitüzem esetleges továbbfejlesztése konzervgyárral és baromfifeldolgozó-üzemmel, ugyanehhez kapcsolódó tojásporgyárral, új lehetőséget teremtene munkaerő-foglalkoztatásra. Elképzelhető a Famuttextilművek és a Vörös Október Férfiruhagyár fehérvári telepeinek öszszehangoltabb munkájából textilipari és konfekcionális üzem a város déli iparvidékén. Számításba jöhetne szövőgyár létesítése is. .Sokat könnyíthet a nők és fiatalkorúak foglalkoztatásának gondjain a bedolgozó rendszer továbbfejlesztése. Említették, egy 1006—1500 lakás kapacitású házgyár, vagy épületelem előregyártó üzem kialakításának lehetőségét amely technológiailag együttműködhetne a nyílászárószerkezetek gyárával és az ÉVM új telephelyével. Gazdaságosságát indokolja, hogy jelenleg Dunaújvárosból 17 ezer forintos szállítási költséggel érkezik meg egyegy lakáshoz szükséges elem. A tanácskozók a sajátos ipartelepítési problémák mellett városfejlesztéssel is foglalkoztak. Javaslat hangzott el villanyújság ,,megjelentetésére”, foglalkoztak a város tisztaságának fontosságával, szóltak a nagyobb szórakozási és sportolási lehetőségek megteremtéséről, például a Hűtőház igazgatója hidegenergiát ajánlott fel egy műjégpálya létesítéséhez. A tanácskozás, a sok észrevétel hasznosan segíti a tanács és a város gazdasági vezetőinek együttműködését, a munka koordinálását az elképzelések összehangolt megvalósítását. Németh Erzsébet elhinni, hogy nagyon sürgős — válaszolt rá egy síró aszszonyhang. — Bokor doktor rendel — válaszolt Békés, de Kovács már ott volt mögötte. — Jöjjön be. Mi a baj? — kérdezte a síró asszonyt — Jaj, doktor úr, az uram... — Leitta magát? — Nem. Dehogy itta le magát Elütötte a Zetot. — Bokor doktor úrnál voltak már? — Voltunk, de nincs otthon. A pusztára vitték, ki egy órája. Jaj, meghal az uram — sírt az asszony. — Telefonálok mentőkért — mondta Kovács, s az asztany zokogástól remegvs várt az előszobában. A telefon nem adott vonalat.. Kovács verte a készülékek kocogtatta a kagylót, de süket maradt. Eszébe sem jutott hogy még a buli elején hagyta, hogy kihúzzák a csatlakozót a fali konnektorból. — Mindjárt jövök — kiáltott a társaságnak, s futott a garázshoz. Néhányszáz méternyire laktak csak Lahotáék. Az embert egyszerűen csak részeges Lahotának hívták a faluban Az öt gyerektől még a fejrevalót is elitta, ha belejött a kocsmázásba. Régi páciense volt már, krónikus panaszkodó. Kovács doktorban forrt a méreg, s fel-felágaskodott benne az ellenkezés: — Szabadságon vagy öregfiú. Az orvos ittas állapotban nem gyógyíthat... A részeg vezetést börtönnel is büntetheti a törvény... Lahotának kutyahaja sincs csak ki akarja íratni magát... Az ember láttán egy pillanatra kijózanodott. Pillanatokon belül döntött Lahotát a klinikára kell szállítani. Felrántotta a kocsiajtót, s amilyen óvatosan csak lehetett elhelyezték a hátsó ülésen. — Felment a törvény még akkor is, ha Lahoa belehal — érvelt benne az ellenkezés. — Tilos praktizálnod erősen ittas állapotban. önos műhibát követhetsz el. A diplomádba kerülhet ez a kaland. Meg a jogosítványodba...* Szédült. Hátát neki támasztotta a klinikai folyosó hideg csempeburkolatának, s várt. Több, mint két óráig tartott a műtét. A sebészfőorvos még ki sem mosakodott, úgy fogadta: — Gyors volt kolléga, s ez volt a szerencséje szegénynek. Ámbár, ahogy elnézem magát, a törvény felmentette volna... áz Elindult a kijárat felé. Késében az alkohol és a történtek kínzó gondolatkőzével. A néptelen utcán sokáig csavargót! Hagyta, hogy végigperegjen újra az elmúlt tizenkét óra története. Csak egyre nem akart gondolni — soha többé Hogy a törvény felmentette volna. Kátay Antal mswf tiktap-----— _ _____ Az építőipari vállalat új tmk-üzemében korszerű körülmények között javítják a gépeket. (Fató: Kaháczy) A klubvezető Bikárdi Lászlót, a megyei ifjúsági klub vezetőjét kerestem. Szobájában tucatnyi fiú és lány nyüzsgött, a klub szilveszteri műsorát állították éppen össze. Mit is mondjon magáról munkájáról? — Népművelő vagyok, ez a hivatásom. 1967-ben államvizsgáztam, októberben kerültem a klubhoz. Megmondom őszintén, nem nagy lelkesedéssel kezdtem, de most már látom a fantáziát benne. Csináltam már sok mindent, voltam könyvtáros, játszottam zenekarban, voltam művelődésügyi előadó, mégis itt érzem otthon magam. — Egységes törzsgardot akkarok kialakítani Első célunk hogy a fiatalok jól érezzék magukat Úgy érzem ez megvalósult. Most jön a munka nehezebbik része. Nemcsak a szórakozás, de a műveltség fokozása is célunk. Nem arra gondolok, hogy kialakítsunk egy sznob társaságot, hanem egészséges vitaszellemet, hozzáértők társaságát. Beszélgetésünk közben klubtagok dugták be fejüket az ajtón. ..Laci, a lemezjátszót. Laci mikor érsz rá, szeretnénk beszélni veled.” — Látja, ez az életem. De jólesik, mert már egyéni problémáikban is kikérik véleményem. További célom? Feladatul tűztem ki magam elé, hogy minél több dolgozó fiatalt bevonjunk a klubba. Egy pillanatra fiuvrlnak hangzik ez így, de egészséges összetételű társaságot akarunk létrehozni. Aki ide belép, jól töltheti idejét, nem marad magára. Mint a legújabb érkező, egy szőke, magas fiú. Levetette kabátját, szeme kutatón nézett körül, máris körülvették ismerősei. Harsán- üdvözlések hangzottak el egy perc múlva már érdekes kártyaparti közben akadtunk rá. — Ilyenaz élet nálunk —" tárta szét karját Bikárd László. Ilyen az élet a klubban: barátságos, meleg otthonos. És ebben ott van a klub- vezető munkája is. ” — Kékesi —• si földtörvény végrehajtásának tapasztalatai Elmúlt egy éve, hogy e földtörvény végrehajtásának előkészítését megyénkben megkezdték, s azóta a törvény céljáról, lényegéről számos tájékoztató jelent meg. Széles körű propagandamunkát végeztek a társadalmi és tömegszervezetek a megye községeiben, temetőszövetkezeteiben. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a földtulajdonosok közül sokan vagy nem szereztek tudomást a törvényben foglaltakról, vagy nem jól értelmezték azt. Többen nem is értenek, egyet a törvény végrehajtásával, s ennek hivatalos helyeken is hangot adnak. Ezért a végrehajtás fontos szakasza előtt hasznos még szólni a törvényről, s a végrehajtás néhány tapasztalatáról. A törvény fő célja hogy megteremtse a földtulajdon a földhasználat egységét és biztosítsa az új szocialista, közös termelőszövetkezeti földtulajdon kialakítását. Alapját képezi a termelőszövetkezetek gyorsütemű gazdasági és politikai továbbfejlődésének, megszünteti a nagyüzemi gazdálkodást zavaró ellentmondásokat, s a mezőgazdaság szocialista fejlődésének és a gazdaságirányítás új rendszerének megfelelően szabályozza a földtulajdon- és földhasználati viszonyokat. A törvény az eddigieknél jobban érvényesíti a közösségi és egyéni érdek összhangját, megbecsülést szerez a földnek. Ugyanakkor a nagyüzemi művelésre alkalmatlan, de hasznosítható földeken a személyi földhasználat stabilizálásával termelési biztonságot teremt, fokozottan védi és elősegíti az állampolgárok személyes szükségleteinek kielégítését közvetlenül szolgáló személy földtulajdont. A termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozása megszünteti a termelőszövetkezeti földek tulajdonjogának és használatának bonyolultságát. A föld termelőszövetkezeti tulajdonba vétele megszünteti a földkiadással és az öröklési korlátozással kapcsolatos vitákat, gondokat. Véget ér az a hosszú ideje tartó vita, amely a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezetből kilépett és földjüket elhagyó személyek között kialakult. A termelőszövetkezetek nemcsak használói, hanem tulajdonosai is lesznek a földnek. A törvény alapján a termelőszövetkezeti földtulajdon kialakulásának elsődlepee, forrása az, hogy a használatukban levő kívülállók földtulajdona 1969. január 1-i hatállyal — megváltási ár ellenében — termelőszövetkezeti tulajdonná válik. Lehetővé teszi a törvény azt is, hogy a termelőszövetkezetek a használatukban levő állam tulajdonú földeket saját tulajdonukba kérjék megváltási ár ellenében. A tényleges használattól függően szövetkezeti tulajdonba kerülnek a volt legeltetési bizottságok, a megszűnt mezőgazdasági szervezetek ingatlanai és a földalapi juttatások. Emellett a termelőszövetkezeti tagok önkéntes elhatározása alapján — megegyezés szerinti megváltási ár fizetése ellenében — felajánlhatják termelőszövetkezetbe vitt földjüket a közös gazdaságnak. Mindez fokozatosan teljessé teszi a szocialista földtulajdon és földhasználat egységét. A földtörvény végrehajtásának előkészítő szakasza megyénkben lényegében befejeződött. Az előkészítő munka fontos része volt az a bizottsági munka, amelyet a földhivatalok irányításával minden községben befejeztek. A bizottságokban részt vevő földhivatali, tanácsi és tsz-dolgozók szorgalmas, fáradságos munkája eredményes, volt, 31 000 kívülálló személynek közel 54 000 hold földje került megváltási ár ellenében . 1969. január 1-i hatállyal termelőszövetkezeti tulajdonba. Ezen kívül több mint 15 009 személynek 36 000 hold föld tulajdonjoga, mint letárgyalatlan hagyatéki ügy, a későbbiekben tisztázódik. Ilyen előkészítő munka után a törvény most a tényleges megvalósítás fontos szakaszába érkezett. A törvény módot adott a termelőszövetkezetekben földtulajdonnal rendelkező kívülállóknak, hogy a múlt év fol folyamán kérjék felvételüket termelőszövetkezeti tagnak. Amennyiben valamely termelőszövetkezet a kérelmezőt 1969. január 1-ig közgyűlési határozattal felvette tagnak, földtulajdona nem kerül megváltásra. Az előkészítő munka szakaszában jónéhány vitás probléma jelentkezett, amelyre nem minden esetben lehetett megnyugtató választ adni. Ezek közül nagyon vitatott kérdés volt a személyi földhasználat biztosítása. Ezzel kapcsolatosan a megjelent kormányhatározat és a végrehajtásról szóló MÉM-rendelet meghatározzák, hogy a kívülállók közül kik jogosultak továbbra is földhasználatra. A határozat alapján személyi földhasználatra jogosult az a személy is, akinek a zártkertében, vagy belterületen nincsen használatában földterület abban az esetben, ha az illető valamennyi földje termelőszövetkezeti tulajdonba került és részére a belterületen, vagy zártkertben visszahagyni (mentesíteni) nem lehet. A jogosultsághoz az is szükséges, hogy az érintett személynek a tsz már 1967-ben is valamilyen címen biztosított földhasználatot és hogy az illető a termelőszövetkezet székhelye szerinti községben lakjon, és a további földhasználatot személyi körülményei is indokolják A földtörvény végrehajtása nagy jelentősége miatt nemcsak egyszerű adminisztratív feladat, hanem sokoldalú politikai munkát kíván. Ara van szükség, hogy az illetékes szervek választ adjanak az érdekeltek részéről felmerült kérdésekre. Továbbra is sokoldalúan kell magyarázni a törvény célját, lényegét, a végrehajtással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Türelmes, meggyőző munkára van szükség, de ugyanakkor a végrehajtás során minden feladat végrehajtásánál a törvényben foglalt elvek és szabályok szerint kell eljárni, mert a földtörvény jó végrehajtása tovább erősíti megyénk termelőszövetkezeteit, s szilárdabb jogi és használati biztonságot teremt a földtulajdonosoknak. Bodor Károly