Fejér Megyei Hírlap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

— A­­ Nyu­gatberlini nyilatkozat — Nixon Rómában és Párizsban A Centropress esti helyzetképe: A nemzetközi közvélemény az elmúlt napokban feszült érdeklődéssel figyelte a Nyu­gat-Berlin körül alakuló fej­leményeket. Nem volt vitás, hogy a nyugat-berlini szená­tus az NDK javaslatára csak formailag mondja ki a választ, e döntés Bonnban törté­nt . Úgy tűnik,­­ hacsak az utolsó pillanatban nem jön közbe valami váratlan fordu­lat, hogy a Rajna­ partján is­mét, mint már annyiszor, a hidegháborús szellem győze­delmeskedett a józanság fe­lett. Miután ugyanis Diehl államtitkár, a bonni kormány szóvivője kijelentette: „Min­den amellett szól”, hogy a nyugatnémet elnökválasztá­sokat március ötödikén mégis Nyugat-Berlinben tartják meg, kijelentését Schütz nyu­gat-berlini kormányzó pol­gármester szinte szó szerint megismételte egy sajtókonfe­rencián. Az NDK vezető­ lapja, a Neues Deutschland kommen­tárban állapítja meg: Ismét megkerülték Bonnban és Nyu­gat-Berlinben a probléma magvát, azt az alapvető tényt hogy Nyugat-Berlin nem tar­tozik a Német Szövetségi Köztársasághoz. Nixon nyugat-európai kör­útja most már nemcsak diplo­máciai értelemben, nemcsak a kulisszák mögött, hanem a szó közvetlen értelmében is mind viharosabbá, válik. Miközben a római Quirinale palotában folytak az amerikai —olasz tárgyalások, tünteté­sek egész sorozata kavarta fel az „örök város” megszokott rendjét. Az egyetemen sú­lyos közelharcot vívtak a bal­oldali és jobboldali diákok, számos helyen tekintélyes, tö­megek tüntettek a NATO és Amerika egész politikája el­len. A tüntetések során több száz előállítás és sebesülés történt, sőt egy fiatal egyete­mista, a 24 éves Domenico Congedo, az egyetemi vere­kedés során életét vesztette. Ez az incidens nyilvánvalóan gyerekjátéknak bizonyult azok­hoz a problémákhoz képest, amelyek de Gaulle elnök pá­rizsi rezidenciáján, a tár­gyalóasztalnál várják Nixont. Az amerikai elnök érkezésekor ugyan az Orly repülőtéren „Az Egyesült Államok legré­gibb barátjának és szövetsége­sének” nevezte Franciaorszá­got és de Gaulle is szólt „A két országot összekötő két évszázados barátságról” , de a szépen formált mondatok nem téveszthettek meg sen­kit. Johnson elnöksége alatt a két ország jó viszonyának csak romjai maradtak meg és senkinél­ nem lehetett illúzió­ja afelől: az Atlanti-óceánon átívelő híd újjáépítése — ha egyáltalán megkezdődik — még esztendőket vehet igény­be. Nixon és de Gaulle találko­zója 2 óra 10 percig tartott, csaknem ennyi ideig tanács­koztak a külügyminiszterek is. Nixon és de Gaulle szom­baton a Versailles-i palotá­ban folytatja tanácskozását Párizsban az amerikai el­nök látogatásának alkalmá­ból sokan tiltakoztak az USA vietnami agressziója ellen. A Párizsi Metro alagútjaiban plakátokat ragasztottak ki, amelyeken Nixon nevének ,..” betűjéből horogkeresztet formáltak, a francia rendőr­ség őrséget állított az ame­rikai üzletek és más épületek elé. A francia kommunista párt szombaton délután 4 órára nagygyűlést hirdetett a Place de la Republique-ra. Az amerikai elnök ekkor Ver­­sailles-ben fog tartózkodni. Szovjet jegyzék az NDK kormányához A szovjet kormány jegyzék­ben hívta fel az NDK kormá­nyának figyelmét arra, hogy a­z NSZK be akarja vonni Nyugat-Berlint revansists készülődéseibe. Erre utal, hogy Nyugat-Berlinben több ezer lakost képeztek id a Bundes­­w­ehrnek. Mindezek után a szovjet jegyzék leszögezi: Tekintettel nemzetközi kö­telezettségeire és felelősségé­re azzal kapcsolatban, hogy ne engedje meg a militarista és revansista erők úja­bb agres­sziójának veszélyét, továbbá a Szovjetunió és az NDK 1964 június 12-én kelt barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződéséből kiindulva, a szovjet kormány felkéri a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányát, hogy az NDK és Nyugat- Berlin közötti útvonalak fö­lött gyakorolt ellenőrző funk­cióinak megfelelően, vegye fontolóra olyan intézkedések foganatosítását, amelynek cél­ja meghiúsítani a Német Szö­vetségi Köztársaság és Nyu­gat-Berlin hatóságainak és polgárainak a szocialista ál­lamok biztonságát és az euró­pai béke érdekeit sértő tör­vénytelen militarista tevé­kenységét. Az ilyen intézkedések össz­hangban állnának a Nyugat- Berlin státusét meghatározó nemzetközi egyezmények be­tűjével és szellemével, előse­gítenék a helyzet egészségessé válását az egész szóbanforgó térségben. Ezeket az intézke­déseket a Szovjetunió és min­den olyan ország, amely szí­vén viseli az európai béke és biztonság érdekeit, teljes mér­tékben támogatná. (MTI) J­edrychotcski nyilatkozata moszkvai látogatásáról Hável József, a MTI tu­dósító­ja jelenti: A szocialista Lengyelország és a Szovjetunió között a marxista-leninista ideológia közösségén, a szocializmus és a kommunizmus építése cél­jainak közösségén alapuló új­típusú kapcsolatok alakultak ki — hangsúlyozta Stefan Jed­­ryehowski, lengyel külügymi­niszter a Novoje Vremja cí­mű szovjet hetilap legújabb számában közölt nyilatkozatá­ban. A lengyel külügyminiszter, aki moszkvai látogatása során beható megbeszéléseket foly­tatott a szovjet vezetőkkel, nyilatkozatában a szovjet— lengyel barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­­ny­isi szerződést, valamint is hét európai szocialista or­szágot egyesítő védelmi jelle­gű Varsói Szerződést a len­gyel külpolitika alapkövének nevezte. Jelentőségük a len­gyel nép számára annál is nagyobb — húzta alá —, mi­vel a Szovjetunió, Lengyelor­szág és a többi szocialista or­szág régi ellensége, a német imperializmus még nem tűnt le a nemzetközi porondról. Az NSZK az egyetlen állam Eu­rópában, amely területi köve­telésekkel lép fel mindenek­előtt Lengyelországgal és a Szovjetunióval szemben is. Az európai biztonság kérdé­sére kitérve, Jedrychowski hangsúlyozta, hogy földrev­­szünk biztonsági rendszere megteremtésének útjában a fé­ akadály eddig is, most is az NSZK kormányának állás-­ pontja. Lengyelország — tette hozzá — javasolta az európai­­ biztonság és együttműködés kérdéseivel kapcsolatos össz-­ európai konferencia összehívá­sát A külügyminiszter hasz­nosnak és kívánatosnak mi­nősítette az NDK és az NSZK részvételét is egy ilyen értekezleten, majd hozzáfűzte:­ a konferencia előkészítésével kapcsolatos kérdések fontos­ helyet foglalnak el a lengyel diplomáciai tevékenységben és a különböző európ­ai álla­mokkal folytatott kétoldalú politikai kapcsolatokban. A lengyel külügyminiszter tegnap hazautazott Moszkvá­ból. Magyar elnök a Biztonsági Tanácsban Magyar­or­szág tölti be már­­ciusban a Biztonsági Tanács elnökségét. A tanács ügyrend­je szerint a tagállamok ABC- sorrendben, felváltva egy hó­napon át elnökölnek. Mint is­meretes, a Magyar Népköz­­társaságot 1968. január 1-től két évre választották a Biz­tonsági Tanács nem állandó tagjainak sorába, s a megbíza­tás ez év december 31-én járt le. A tanács elnökségét márciu­­usban C­saturday Károly nagykövet, a Magyar Népköz­­társaság állandó ENSZ-kép­­viselője látja el. ■ Fejér megyei Hírlap • Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között kötött kul­turális és tudományos együütt­­működési egyezményt. Törvényerejű rendeletével a felsőfokú híradás és mű­szeripari technikum, vala­mint a felsőfokú villamosgép­­ipari technikum egyesítésé­vel létrehozta a művelődés­­ügyi miniszter felügyelete alatt álló Kandó Kálmán Vil­­lamosipari Műszaki Főiskolát. Elhatározta megyei (fővá­rosi) bírósági és járásbírósági (városi, városi kerületi bíró­sági) népi ülnökök 1969. má­jus 16 és június 30-a közötti választását. Megtárgyalta és elfogadta az igazságügyminiszter jelenté­sét a kegyelmi ügyek intézé­sének 1968. évi tapasztalatai­ról. Végül a szarvasi járáshoz tartozó örménykút község te­rületén Kardos néven új köz­ség szervezését határozta el Folytatódik a DNFF offenzívája Hatalmas pergőtűzzel és rakétat­ámadásokkal foly­tatódott pénteken a DNFF harcoló alakulatainak immá­ron hatodik napja tartó kora­­tavaszi offenzívája. A DNFF legújabb hadije­lentéseiben beszámolt arról, hogy az általános támadás­­sorozat közben felszabadítot­ták a pacifikáció­s program ke­retében létesített számos, úgy­nevezett stratégiai falu lakos­ságát. A közlemények azt is hírül adják, hogy Dél-Viet­­nam több körze­tben egyebek között Saigon közelében, sok helyzetben népfelkelés tört ki A falusiak lelkesen fogadták a hazafiak előrenyomuló oszta­gait és menetoszlopait, s élel­met és szállást adtak nekik, a nép mindenütt odaadóan tá­mogatta a DNFF hadművele­teit. Az offenzíva hatodik hajna­lán a DN­FF az ország mind a négy harcászati övezetében raténa és nehézgránát táma­dásokat indított az amerikai expedíciós hadsereg és a dél­vietnami csatlós kormány tá­maszpontjai ellen. Különös­képpen súlyos károk érték a Da Nang-i és a Long Binh-i óriás-támaszpontokat. , A Da Nang-i bázisra becsapódó 122 milliméteres szovjet gyártmá­nyú rakéták felrobbantottak egy amerikai hadianyagrak­tárt. A robbanás — mint az AFP tudósítója jelentette — megveszkedtette szinte az egész várost. Az amerikai szóvivők a későbbi sajtótájékoztatón any­­nyit elismertek, hogy az ame­rikai haditengerészet három hajója, amely a támaszpont­város kikötőjében horgonyzott súlyosan megrongálódott. A Saigontól 30 kilométernyire kiépített Long Binh-i támasz­pontra ugyancsak rakéták zá­poroztak Long Binh az offen­­zíva kezdete óta ostromlott várossá változott. (MTI) Israeli gépek Jordánia felett Egy jordániai katonai szóvi­vő közölte, hogy izraeli va­dászgépek pénteken, kora dél­előtt két ízben is megsértették Jordánia légiterét és rakéta­­tűzzel árasztották el a Jordán folyó völgyét. A légvédelmi ütegek­­ azonnal működésbe léptek és visszafordulásra kényszerítették a támadókat Jordániai részről emberéletben nem esett kár. fi görög bíróság ítélete Iüisnolísz Glezesz ü­gyében Az athéni junta bírósága csütörtökön négy hónapi bör­tönbüntetésre ítélte Manól­isz Glezoszt, a hős görög hazafit Hasonló ítéletet hozott a bíró­ság Leonidasz Kirkosz, az EDA-párt, volt parlamenti kép­viselője ellen is. A bíróság az ítéleteket „sik­kasztási" vádjának ürügyén hozta. A két hazafit az 1967. áprilisi katonai puccs óta íté­let nélkül tartották fogva a koncentrációs táborrá változ­tatott Lerósz szigetén, mint a „közösség szempontjából ve­szélyes személyeket.” (MTI) Dr. Tim­ár Mátyás az NDK-ban Dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, a magyar­ NDK gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke Berlinbe érkezett. A képen: Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettes (középen) üdvözli dr. Tímár Mátyást a Schönefeldi repülőtéren. Wagner József életútja Felkészülés a forradalomra Személyesen 1948-ban, a centenáriumi év március 15-i műsorának próbáján talál­koztam vele először — ne­gyedikes középiskolás vol­tam akkor —, a szabadság­­harc emlékének megünnep­lésére készülődtünk. Kéri, ismételjük meg a programot a Tóváros pártszervezeté­ben. Utána többször beszél­gettünk, de igazán csak a kö­zelmúltban „ismertem meg” amikor hosszú és tartalmas életútját a különböző forrá­sok alapján felderítettem 1919. május 19-én a közel­látási népbiztosság egyik ren­delkezését ezzel a kiegészí­téssel továbbította a járások és falvak tanácsaihoz, felhí­vom címét, a rendeletben előírtakat a legnagyobb kö­rültekintéssel gyorsasággal és eréllyel foganatosítsa. Most lenne 92 éves: 1877. március 3-án született Szé­kesfehérvárott, itt is halt meg néhány esztendeje. Egész életét a körültekin­tés, a gyorsaság és az erély jellemezte. Nem véletlen, hogy az 1919. február 3-i ellenforradalmi kísérlet utáni napon a mun­kás- és katonatanács székes­­f­eh­érvári ülésén amellett foglalt állást, hogy­ a főis­pán-kormánybiztost le kell váltani, s amíg megfelelő kormánybiztos nem érkezik, a proletariátus képviseleté­ben hatos bizottság vegye át a hata­lmát. Apja 33 éves korában halt meg, az anyára várt az öt gyermek fölnevelése, köztük Wagner József volt a leg­fiatalabb. Nővére és egyik bátyja kivételével a kőmű­ves szakmát sajátították el —­­ Say Ferenctől —, és helybeli kisiparosoknál, vál­lalkozóknál kezdtek dolgoz­ni. Utána — a fehérvári részleges munkanélküliség következtében — Wagner „végi­gdolgoz­a az országot” a fővároson át, Fiuméig. A szocializmus igazságaival — Pintér Károly társaságában — Pesten ismerkedett meg, az első itthoni „iskolát” pe­dig az 1902-es sztrájk jelen­tette számára. A nyár végén — rövid időre — újra Pestre került, s 1903-ban, közös munkájuk eredményeként alakult meg az építőmunká­sok szakegyletének helyi cso­portja, majd a székesfehér­vári és Fejér megyei szociál­demokrata párt. Ettől kezd­ve — bár ebben az évben nősült — tevékeny tagja volt és maradt a munkásság har­cainak, s az ő érdeme is, hogy a szociáldemokraták már az 1905-ös választásokon képviselőjelöltet állíthattak. 1910-től az I. világháborúig — Bokányi Dezső ajánlatára — pénzbeszedőként dolgo­zott a helybeli betegségét űző pénztárnál. A „betegpénz­­tár”-nak az volt a politikai jelentősége, hogy a legális munka nehezítésének idő­szakában mint a mozgalom fédőszerve működhetett. Emellett kétségtelen, hogy a Wagner család (négy gyer­meke volt) megélhetését is Szombat, 1969. március 1 ELHUNYT NAMÉNYI GÉZA Elhunyt Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője. Namé­nyi Gézát hosszas szenvedés után érte a halál. Pályafutását, mint újságíró, kezdte, s 1945. után mint a párt tagja folytatott kimagas­ló újságírói, szerkesztői tevé­kenységet. Az ellenforradalom után részt vett a Tájékoztatási Hi­­vatal vezetésében, s ennek élén haláláig tevékenykedett Munkásságáért az Elnöki Ta­nács többször is kitüntetésben részesítette. Naményi Gézát, akinek te­metésére március 4-én kerül sor, a Minisztertanács sajáát halottjának tekinti. Tüntetés Rómában Nixon ellen Acélsisakos római rendőrök ártalmatlanná tesznek egy Nixon elleni tüntető diákot Róma belvárosában.

Next