Fejér Megyei Hírlap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
----- - -------------- Nagyüzem az ENSZ-ben New York Az ENSZ-közgyűlés megnyitása utáni napokban fokozódott a diplomáciai aktivitás. U Thant, a világszervezet főtitkára szerdán munkaebéden látta vendégül Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. A megbeszélések tárgykörét nem ismertették, de sajtóberkekben úgy tudják, hogy a Közel- Keletről is szó esett. A Thant szombaton este „munkavacsorát” ad az ENSZ- titkárság 38. emeleti termeiben. Meghívták a négy nagyhatalom külügyminisztereit is; közülük Schumann, a francia diplomácia feje szerdán érkezett meg New Yorkba. Valószínűleg ott lesz az esten Gunnar Jarring, U Thant közelkeleti közvetítője is, aki már hétfő óta New York-ban tartózkodik, miután néhány hónapja felfüggesztette közel-keleti működését. Gromiko és Rogers amerikai külügyminiszter először szeptember 22-én, hétfőn találkozik, másodszor pedig pénteken, mindkétszer társadalmi rendezvény keretében. Nixon a maga részéről konferenciákat vett tervbe egy sor diplomatával, köztük az angol, a francia és az izraeli külügyminiszterrel. Egy díszvacsorán, amelyet a Szovjetunió ENSZ-képviseletének rezidenciáján rendeztek szerda este, részt vettek számos szocialista ország delegáció vezetői: a magyar, a bolgár, a kubai, a mongol, a lengyel, a román, a csehszlovák, az ukrán, a belorusz diplomaták. Jelen volt Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete is. Egy másik diplomáciai esemény, a TASZSZ jelentése szerint Gromiko meleg baráti légkörben, a két országot kölcsönösen érintő, valamint közgyűlési kérdésekről tárgyalt szerdán Manescu román külügyminiszterrel. Úgy tudják egyébként, hogy csütörtökön, magyar idő szerint este 6 óra körül, az ENSZ székhelyén folytatódnak az amerikai—szovjet megbeszélések a közel-keleti kérdés rendezéséről. Diplomáciai érdekességként említi meg a Reuter iroda tudósítója, hogy jóllehet az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Köztársaság között a hivatalos kapcsolat az 1967-es háborúval megszakadt, csütörtökön, amikor Nixon elnök a közgyűlésbe látogat, a kairói képviselők is jelen lesznek az ünnepélyes fogadtatáson. A közgyűlés általános ügyrendi bizottsága kedden este egy sor napirendre javasolt kérdést, szám szerint 96-ot hagyott jóvá, de elhalasztotta a döntést arról, vajon napirendre tűzzék-e az észak-írországi problémát. Elfogadták 14 ország javaslatát, hogy — mint már az elmúlt években többször — ismét a fórum elé vigyék a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogai helyreállításának kérdését. A bizottság közfelkiáltással fogadta el ezt a napirendi pontot. Az ajánlók felterjesztésükben megemlítették, hogy a Kínai Népköztársaság „békés ország” és a nyugati hatalmak az „egészségügyi zárlattal”, amellyel Kínát kirekesztik a világszervezetből, az ENSZ alapokmányát sértik meg. Csak a csangkajsekista klikk képviselője emelt szót a kérdés napirendre tűzése ellen, de ő is csak az indokolás megfogalmazását kifogásolta, máskülönben — váratlan húzással — „elsődlegességet” kért a kínai kérdés megvitatásának abban az esetben, ha a plénum valóban foglalkozni kíván vele. A nyugati nyomásra a bizottság napirendre tűzte az úgynevezett koreai kérdés megvitatását is, jóllehet a „Korea újraegyesítésével és talpraállításával” foglalkozó ENSZ-bizottság — mint Malik szovjet külügyminiszter-helyettes mondotta — már kihalt testület és e kérdés nem tartozik az ENSZ fóruma elé. A bizottság elvetette azt a szovjet indítványt is, hogy legalább a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a dél-koreai rezsim képviselőit hívják meg erre a politikai vitára. Észak-Írországról nem született döntés; a közel-keleti kérdéscsoport megvitatását megjegyezések nélkül elfogadták, míg a többi napirendre elfogadott téma: a leszerelés, Rhodesia, a faji elkülönítés, gyarmati kérdések, valamint gazdasági és szociális problémák. Nixon beszéde Nixon amerikai elnök általánosságban az Egyesült Államok békés szándékait hangoztatta az ENSZ közgyűlés ülésszakán csütörtökön elmondott beszédében. Az elnök egyetlen konkrét kérdésben sem állt elő érdemileg új javaslatokkal, csupán megismételte az USA korábbi álláspontját. Vietnamról szólva Nixon azt mondotta, hogy hivatalba lépése óta ez a kérdés foglalkoztatja a leginkább. „Mi itt, az Egyesült Államokban véget akarunk vetni a háborúnak és készek vagyunk ennek érdekében minden ésszerű lépésre. De nem férhet kétség ahhoz a sarkalatos ponthoz, hogy tiszta lelkiismerettel nem fogadhatunk el, s a tartós béke érdekében nem is fogadunk el egy olyan rendezést, amely önkényesen szabná meg Dél Vietnam politikai jövőjét.” Mint ismeretes, az Egyesült Államok „önkényes feltételeknek" minősíti az ideiglenes forradalmi kormány javaslatait és azt állítja, hogy az ország északi részéről „külső beavatkozással" akarják eldönteni Dél- Vietram sorsát. Az amerikai elnök ellentétben a nyilvánvaló tényekkel, ezúttal is a VDK-t és az ideiglenes forradalmi kormányt tette felelőssé a párizsi tárgyalások elhúzódásáért Felszólította az ENSZ azon tagjait, „akik hosszabb idő óta tevékenyen érdeklődnek Vietnam békéje iránt”, hogy most „segítsék elő ennek megteremtését”. Az USA békés szándékát a bombázások megszüntetésével és az amerikai csapatok létszámának csökkentésével igyekezett bizonyítani. „Eljött az ideje annak, hog’ a másik fél válaszoljon e kezdeményezésekre eljött a béke ideje” — hangoztatta Nixon. A kelet-nyugati kapcsolatok és főként a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéséről szólva megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy a konfrontáció korszakából az együttműködés korszakába kel tovább lépni. „Az a véleményem, hogy kapcsolatainkat a Szovjetunióval a kölcsönös megbecsülés szellemében lehet építeni, elismerve nézetkülönbségeinket, s egyben a véleményeltérés jogát, elismerve érdekeink különbözőségét, de egyben a közös érdekeket is, elismerve szövetségeseink jogait éppúgy, mint a saját jogainkat” — jelentette ki Nixon. Utalva arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői tárgyalnak egymással a Közel-Keletről, kijelentette, reméli, hogy rövidesen megindulnak a megbeszélések a stratégiai fegyverek korlátozásáról is, amelyet a legfontosabb kérdésnek minősített. Azt állította, hogy a Szovjetunió nem adott választ a tárgyalások megkezdésére vonatkozó amerikai javaslatra, s a javaslat megtétele óta a helyzet súlyosabb lett, mert „a Szovjetunió gyors ütemben fejlesztette stratégiai erőit és maguk a fegyverrendszerek is bonyolultabbak és rombolóbb hatásúak lettek”. „Bár a probléma bonyolult, készek vagyunk arra, hogy komolyan, gyakorlataiasan és célratörően tárgyaljunk róla, és határozott kísérletet tegyünk arra, hogy ne csak megakadályozzuk a stratégiai fegyverek tárházának bővülését, hanem meg is fordítsuk ezt a folyamatot” — mondotta Nixon. Az amerikai elnök kijelentette: reméli, hogy rövidesen érvénybe lép a nukleáris fegyverek elterjedését megtiltó nemzetközi egyezmény. „Nem lehetnek olyan illúzióink, hogy a fegyverzet ellenőrzése önmagában meghozza a békét. A béke azt is igényli, hogy előbbre jussunk azoknak az állandóan jelenlevő politikai problémáknak a megoldásában, amelyek megosztják a világot.” „Az a szándékunk, hogy józanul és komolyan tárgyalunk a Szovjetunióval. Nem hat át bennünket az előítélet, nem vakítanak el érzelmek, s arra törekszünk, hogy ne propagandát folytassunk, hanem megállapodásokra jussunk". „És amikor a kommunista Kína vezetői elhatározzák majd, hogy véget vetnek önakaratukból létrejött elszigeteltségüknek, készek leszünk arra, hogy ugyanilyen őszinte és komoly szellemben tárgyaljunk velük” — hangoztatta Nixon a Kínai Népköztársaságra vonatkozó egyetlen mondatában. Az elnök csak igen röviden és ugyancsak általánosságokban foglalkozott a közel-keleti helyzettel, azt hangoztatva, hogy a rendezésnek az ENSZ fegyverszüneti határozatán kell alapulnia. „Meggyőződésünk, hogy nem jöhet létre béke akkor, ha lényeges változásokat akarnak végrehajtani a Közel-Kelet térképén. Meggyőződésünk gyávákkor, hogy a béke nem jöhet létre más alapon, mint a felek kötelező és megmásíthatatlan elhatározásán, hogy békében élnek egymással.” Az amerikai elnök védelmébe vette az Egyesült Államok világpolitikai szerepét és kijelentette, az USA „nem szándékozik elfordulni a világtól”. „Tudjuk, hogy erőnk felelősséget ró ránk. Nem akarunk kérkedni erőnkkel, nem is szándékozunk bocsánatot kérni miatta. Tudatában vagyunk ennek a ténynek, s annak is, hogy ez előnyökkel jár, de egyben bizonyos felelősséget is jelent” — mondotta. Az USA úgynevezett új csendes-óceáni és európai politikájára utalva Nixon kijelentette: „Az a célunk, hogy bátorítsuk az alkotó nacionalizmust, partnerekként csatlakozzunk, ahol ez helyénvaló és kívánatos, de ne helyettesítsük amerikai jelenléttel a független nemzeti erőfeszítéseket, ne okozzunk kárt a nemzeti méltóságnak és büszkeségnek.” „Nem hiszem, hogy az lenne a békéhez vezető út, ha magára hagynánk a szövetségi rendszereket, elfordulnánk barátainktól.” Hozzáfűzte, hogy a béke megőrzése „nem lehetséges amerikai, vagy bármilyen más diktátum alapján.” Az amerikai elnök az ENSZ feladatairól szólva a többi között kijelentette, a világszervezetnek lépéseket kell tennie a géprablások megakadályozására. Ugyancsak az ENSZ feladatai közé tartozik Nixon megállapítása szerint a gazdasági fejlődés és a születésszabályozás elősegítése a fejlődő országokban, a természeti környezet védelme és az űrkutatás előmozdítása. Nixon utalt arra, hogy a közelmúltban lépett első ízben az ember a Holdra. Nixon csütörtökön délelőtt érkezett Washingtonból a világszervezet székhelyére, New Yorkba. Az elnök érkezését nagyszabású biztonsági intézkedések előzték meg, az ENSZ székháza előtt azonban sok száz tüntető gyűlt össze, hogy tiltakozzék az Egyesült Államok vietnami háborújának folytatása ellen. Az elnököt Angie Brooks libériai delegátus, a közgyűlési ülésszak elnöknője köszöntötte. Beszéde elhangzása után az amerikai elnök rövid megbeszélést tartott U Thant főtitkárral, valamint az ülésszak elnökével, Angie Brooks-szal. Az amerikai elnök csütörtökön délután egész sor küldöttség vezetőjével tárgyalt. Nixon fogadta Stewart angol, Schumann francia, Manescu román, Rifai jordániai, Burgiba tuniszi, Khomnan thaiföldi külügyminisztert, továbbá a New Yorkban levő dél-vietnami külügyminisztert, és Mauritania külügyminiszterét. * 4 * Az amerikai elnök csütörtökön este a New York-i Waldorf-Astoria Hotelben fogadást adott az ENSZ- képviseletek vezetőinek tiszteletére, a fogadásra azonban nem valamennyi ENSZ-tagállam küldöttségének vezetőjét hívták meg. Kuba képviselője például nem szerepelt a vendégek listáján. Ott volt a fogadáson Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere is (MTI) Fejér megyei Hírlap Eltávolítják a barikádokat Belfastban. Észak-Írország fővárosában a lakosság eltávolítja a legutóbbi összetűzések során emelt barikádokat. (Telefoto — AP—MTI—RS) Hasszer elnök beteg A kairói Al Ahram közlése alapján Nasszer elnök megbetegedett. Az elnök betegágyánál három orvos, közöttük a kairói egyetem két professzora tart ügyeletet. Az Al Ahram egyúttal azt is közölte, hogy a következő időszakban „Naszszer minden hivatali ténykedését felfüggeszti”. Így bizonyosra vehető, hogy az EAK elnöke nem vesz részt az iszlám országok szeptember 22-ére Rabatba öszszehívott csúcsértekezletén. Az elnököt Anvar Szadat első elnökhelyettes, az ASZÚ Legfelső Végrehajtó Bizottságának tagja képviseli majd. (MTI) Péntek, 1969. szeptember 19. Kínaa nagy ünnep előtt Az AFP hírügynökség tudósítója, Pierre Comparet csütörtökön kommentárban foglalkozik azzal a hangulattal, amely Kínában az október elsejei ünnepségeket megelőzi. A tudósító azt írja, hogy a pekingi megfigyelők szerint a köztársaság kikiáltásának évfordulóját idén valóságos ostromállapot légkörében készítik elő. A jelszavak közzétételéből kitűnik, hogy „a forradalom folytatása”, a szocialista építőmunka, a termelés fokozása és a szigorú fegyelem mellett a háborús előkészületek problematikája került előtérbe. Ez a téma — írja az AFP tudósítója — ma azoknak az ösztönzőknek a helyébe lép, amelyeket a „kulturális forradalom” elsöpört. A francia tudósító utal arra, hogy a háborúra való felkészülést szorgalmazó kampány nem sokkal a KKP IX. kongresszusa után kezdődött. A nyáron a hatóságok számos felhívást tettek közzé olyan gabonatermés betakarítására, amely megfelelő tartalékokat biztosít. Augusztus elsején, a népi felszabadító hadsereg ünnepén, közzétették Mao jelszavát: „Ne féljetek sem a megpróbáltatástól, sem a háborútól”. A tudósítás hangoztatja, hogy Kínában a lakosság pilitarizálásának és a rendszer spártai jellegének erősítése került előtérbe az ünnepek előestéjén. Ezzel kapcsolatban utal arra, hogy a Zsenmin Zsipao csütörtöki száma külön hangsúlyozza a huszonkettedik számú jelszó fontosságát, amely azt hangoztatja, hogy szembe kell szállni bárminő háborúval. (AFP) Interjú a prágai zavargásokról személyt vettek őrizetbe; ezek többsége 18—26 éves. Az őrizetbe vettek többségét a vizsgálatok lefolytatása után szabadon bocsátották; 260 személy esetében javasoltak vádemelést. Ezek a tüntetések szervezői közül kerültek ki. Arra a kérdésre, hogy a tüntetések szervezettek voltak-e, Sturma kijelentette, hogy bár a nyomozás még nem ért véget, az eddigi eredmények is az akciók szervezettségére utalnak. A tömeges megmozdulások okait az 1969 augusztusát megelőző időszakban kell keresni. A röplapok terjesztésében, a külföldi rádiók és a külföldi sajtó propagandájában, emellett rá kell mutatnunk, hogy a fő felelősség e kampány szervezőit terheli. A propaganda-kampány megpróbálta a fiatalságot spontán ellenállásra buzdítani, a fiatalok nagy része hallgatott a biztonsági szervek felszólításaira, később azonban a tömegpszichózis hatása alá került. A nyugatiak tevékenységéről szólva Sturma elmondotta, hogy az eddig lefolytatott nyomozás teljességgel bizonyította a külföldi sajtószervek és rádióállomások szerepét az augusztusi ellenséges kampány ideológiai előkészítésében. A kampányban való konkrét részvételükről szólva hangsúlyozni kell, hogy az eddig rendelkezésre álló adatok még alaposabb elemzést igényelnek. A tények azonban tények maradnak. Közismert, hogy a tüntetések idején, és azt megelőzően, a Prágában tartózkodó nyugatiak tevékenysége aktivizálódott. Augusz,tus 21-ének előestéjén számos nyugati állampolgárt kellett kiutasítani az országból, és sok olyan külföldi állampolgárt vettek őrizetbe, akik a tüntetésekben aktívan részt vettek mondotta Sturma, a CTK tudósítójának. (MTI) A csehszlovák biztonsági szervek nyomozói részlegének vezetője, Sturma alezredes interjút adott a CTK hírügynökség tudósítójának az augusztusi zavargásokban részt vett személyek ellen indított eljárásokról. Mint elmondotta, a szövetségi gyűlés elnökségének augusztus 22-én kiadott utasítása alapján Prágában 1300 Észak-dunántúli képzőművészek tanácskozása Öt észak-dunántúli megye — Győr-Sopron, Vas, Fejér, Veszprém és Komárom — képzőművészei tanácskoztak csütörtökön Tatán, az új művelődési központban. Az értekezleten részt vett Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes is. Steiner Tibor, a Komárom megyei Tanács V. B. elnökhelyettese és Somogyi József, a Magyar Képzőmészeti Szövetség elnöke köszöntötte a művészeket, ezután Áron Nagy Lajos, a Képzőművészeti Szövetség Észak-dunántúli Területi Szervezetének művészeti vezetője ismertette a szövetség 20 éves fejlődését. Az előadó a vidéki művészek életkörülményeiről, alkotási lehetőségeiről szólva elmondotta, hogy mind több helyen építenek műtermes lakásokat. Az észak-dunántúli megyékben már 34 műtermes lakás segíti a művészek nyugodt, alkotó munkáját. A vitaindító után az öt megye szövetségi titkárai számoltak be területük képzőművészeti helyzetéről. (MTI)