Fejér Megyei Hírlap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

­ Egy délelőtt a 62-es szobában Házi betegápolónő Börtön után az életbe öregek napközije kellene Útjelző tábla kellene a be­járattól a második emelet 6­2-es szobáig a székesfehér­vári városi tanácsnál. Két emeletre felkapaszkodni ka­nyargó folyosókon eljutni, megkeresni a szociálpolitikai előadót, nem is olyan egy­szerű. Erre gondolok, miköz­ben jómagam is megjárom az vitát. Hogyan találnak vajon ide az „ügyfelek” akiknek többsége bizony reszketőslá­bú, levegő után kapkodó öreg. Kilenc óra múlhatott vala­mivel, de már nem én vagyok az első, aki bekopogtat. Bent az irodában az asztalokon ügyiratok sorakoznak Nem, ezek nem egyszerű papírla­pok. Sorsok és emberek hú­zódnak meg mindegyik mö­gött. Embereké, akik rá van­nak szorulva a társadalom segítségére öregek, akiknek nincs jövedelmük nyugdíjuk Létük még így a társadalmi gondoskodással sem mondha­tó kielégítőnek Sajnos az anyagi feltételek egyelőre legalább is­­ végesek, korlá­tozottak A házi betegápottmő most indul éppen, hogy beko­pogtasson azokhoz az idős emberekhez, akik­nek szükségük van a se­gítségre. Az imént csengett a telefon, s a kórházból jelezték hogy a mai napon hazaszállítják L Jolánt, akinek nincs hoz­zátartozója. Hozzá, illetve a lakására indul tehát az ápo­lónő. Be kell fűteni, szellőz­tetni, kitakarítani és megvet­ni az ágyat. A múlt héten egy idős nőnek a haját mosta meg, másnak az ételt viszi haza a vendéglőből, vagy a boltba jut el, hogy néhány apróságot vásároljon. Miféle munkakör ez? Bizony nehe­zen lehetne meghatározni. Ezt az újfajta státuszt nem túl régen engedélyezték, leg­utóbb, amikor beszélgettünk, még csak szó volt róla. Az ápolónő kabátot vesz és elin­dul, ma talán három, vagy négy ajtón bekopogtat Vannak tizen, tizenhár­man, akikhez rendszere­sen el kell jutnia. A minisztérium érettségihez kötötte ezt a munkakört El­gondolkoztató. Érettségizett leány — fiatal lány — szinte alig akad, aki vállalná, s azt hiszem ehhez elsősorban nem érettségi bizonyítvány szük­séges, hanem valami egészen más. Sándorfalvi elvtárs előve­szi az Egészségügyi Miniszté­rium kiadványát, amely meg­határozza és szabályozza a munkájukat Ha leírnám mindazt, ami a feladatkörük­be tartozik, tele lenne vele e cikknek szánt hely. Ezért csak a legfontosabbakról beszé­lünk. Kétségtelen, hogy sok új vonással gyarapodott a munka. Azt jelen­ti-e ez, hogy szaporodott volna a szociális gondoskodás területe? Hogy több az ügy, több a problé­ma? Igen is, nem is. Minden­esetre árnyaltabb lett, egyes területekre jobban ráirányul a figyelem. Itt van például a csökkent munkaképességűekkel való foglalkozás. Pontos nyilván­tartás, pontos helyzetkép ar­ról, hogy a városban meny­nyi munkahely, milyen fog­lalkozási ágakban áll e célra rendelkezésre, s mennyi az üres hely. A vállalatok álta­lában betartják a rendelke­zéseket, segítik a csökkent munkaképességűeket. S akik vég­érvényesen nem tud­nak dolgozni, azoknak állan­dó járadékot állapítanak meg. A börtönből szabadultak utógondozása, patronálá­­sa is a szociálpolitikai osztály hatáskörébe tar­tozik. Segítik elhelyezkedésüket, tartják a kapcsolatot az őket befogadó munkahelyekkel szocialista brigádok vezetői­vel A legtöbb fejtörést azt hi­szem mégis az öregek okoz­zák. A szociális otthoni elhe­lyezések — amelyet elintézni a legjobb akarat mellett sem könnyű, hiszen a székesfehér­vári betegek szociális ottho­nában mindössze 160 férőhely van, s a városban 25-en vár­nak előjegyzésben, némelyi­kük már több, mint egy esz­tendeje. Némely név mellett ott olvasom a megjegyzést, hogy „meghalt” — mielőtt még bekerült volna a szociá­lis otthonba. Működik a vá­rosban egy napközi otthon is, ellátás, felügyelet szempont­jából szintén ide tartozik. Ezt szeretik az öregek több kellene. De hol? Honnan, mi­ből? Mégis kellene. Akárho­gyan és akármiből is. Mert százan vannak a város­ban, akik abból a né­­hányszáz forintos segély­ből élnek, amelyet ha­vonta kapnak. Ez a keret évek óta nem emelkedik. Az árak igencsak változtak azóta. Igaz, hogy olykor kiegészítődik rendkí­vüli segéllyel, tüzelőutal­­vánnyal karácsonytájt élel­­miszerutalvánnyá. De meny­nyi szenet, fát lehet vásárol­ni 120 forintból? Közben nyílik, csukódik az ajtó. Legkülönfélébb ügyek­ben kérnek intézkedést. Én pedig még feljegyzem néhány címszóban, mi mindenfélével kell foglalkozniok: szülőtar­tási ügyek cigányok helyze­tének javításával kapcsolódó egészségügyi, szociális fel­adatok, utógondozottak, bör­tönből szabadultak szociális helyzetével, rokkantjármű­vek forgalomba hozatalával, kórházi ápolási díjakkal, stb. Már búcsúzom éppen, ami­kor megérkezik a kórházi védőnő, s bejelenti, hogy K. bácsit is hazaengedik a kór­házból. Valamennyien egy­másra néznek, ismerik, tud­ják K. bácsi életét, akit jóhi­szeműsége végül is kifosztott­­ságra, magányosságra, egye­düllétre ítélt. Hogyan segít­hetnének rajta? — Balázsné — Szóvátesszük Filléres figyelmesség Új szolgáltatást vezet be a Fejér megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat tizen­nyolc székesfehérvári élelmi­szerboltjában. Elsejétől úgy­nevezett „vásárlókönyvet" nyitnak a boltok törzsvendé­geik részére, s minden ház­hoz szállított rendelés után a számla összegének egy szá­zalékát a vevő javára írják. Minden náluk elköltött fo­rintból egy fillért. Az eszten­dő végéig összegyűlt forinto­kat aztán levásárolhatja a vevő a boltban, szilveszterre kitelik belőle egy üveg pezs­gő, vagy még egy liter aján­dékba kapott tava is. Apróság, filléres figyel­messég az egész. Mégis, úgy vélem, jóval többet ér annál az egy százaléknál maga a szándék — a kereskedő fi­gyelmessége. Régi kereskedő­­hagyományokat elevenít fel azzal az intézkedéssel a fe­hérvári kereskedelem, s jó hagyományokat. Mindenki­nek jól esik, ha törzsvendég­ként üdvözlik valahol, régi kedves ismerősként, s csak egy csöppet el­őzékenyebbek iránta, csak egy csöppet több jogot élvez, mint az átfutó idegen. Ez a lélektani jelen­ség viszi, teszem azt, mindig ugyanahhoz a borbélyhoz az embert, vagy ugyanannak a pincérnek az asztalához. Üzletnek sem utolsó ötlet. Három nagy fehérvári ABC- áruház, élelmiszerboltok egész sora a Sóstótól egészen a Marx térig, a Liszt Ferenc úttól a Vöröshadsereg útig — több tízezer vásárló fordul meg bennük napon­ta. S köz­tük hány ezer törzsvendég? Nagyon sok. Hiszen az élel­miszer olyan dolog, hogy igyekszik az ember minél kö­zelebb megvásárolni. S ha az ismerős bolt dolgozói most szerteküldik a levelezőlapo­kat, mellékelve mindkét a naponta szükséges fűszerek, élelmiszerek, háztartási sze­rek listáját — „Tessék vá­lasztani!” —, akkor ez az apró figyelmesség bizonyára jól esik majd ennek a sok­ezer fehérvári törzsvendég­nek. S nemcsak az egy szá­zalék miatt. Egyáltalán. S éppen ezért: jó ötlet­e­m — harmat endre • , a­ras­ Rutyin Kertészlegény­bel­y püspök Ekkor avatkozott bele először a birodalom magas funkcióinak elosztásába, és a siker alighanem őt is meglepte. Odaállt a cári pár elé és azt kérte, barátja, a sztranyik, vagyis vándorzarándok korából megis­mert Vamnava szerzetes legyen Tobolszk új püspöke. A kérés majdnem olyan volt, mintha egy minisztérium nagybajuszó altisztje számára folyamodott volna a bár­sonyszékért. Várnává ugyanis soha nem tanuult semmiféle teoló­giai akadémián és a minapi kertészlegényt semmi nem predesztinálta még egy falusi papalakba sem — azon az egy szál tényen kívül, hogy véletlenül ismerte Rasz­putyin­t. A szent Szinódus azonnal tiltakozott, de a cári ukáz ellen nem volt apelláta, Várnává püspök lett. Ez a püspükfalat az Igaz Oroszok torkán akadt. Dühöngve — 25 — Fejér megyei Hírlap BERUHÁZÁS —1970 Nyilatkozatot kértünk a Fejér megyei Tanács vb tervosztályától 1970 beruhá­zásairól, információt azokról az építkezésekről, melyek csak ezután fognak kezdőd­ni, s másokról, amelyek már rövidesen befejeződnek. A véletlen — vagy inkább az év eleji munkasűrű — úgy hozta, hogy a beszélgetésből inkább afféle kerekasztal­­beszélgetés lett, a tervosz­tály és a Fejér megyei Be­ruházási Vállalat vezetőinek, munkatársainak részvételé­­vel Győri panel, a variációs lehetőség Ki gondolná, hogy olykor nemcsak a földszintes csalá­di házhoz nehéz az építő­anyagot megszerezni, hanem lakótelep-méretű beruházá­sok esetében is gonddal jár. Elsősorban a Beruházási Vállalatnak fáj a feje emi­att, nehéz az új lakóépüle­tekhez a panelt megsze­rezni. Pedig az idén alaposan szükség lesz rá. Az eredeti tervek szerint 180 lakás épí­tését kellett volna ebben az évben befejezni Székesfehér­váron. A lakásépítés ütemé­nek gyorsítására azonban or­szágosan 1400 lakás került szétosztásra, s ebből me­gyénkre 500 lakás jutott, ter­ven felül. A megyeszékhely 280 lakást kapott az ötszáz kontingensből, így összesen 460 állami és szövetkezeti lakás készül el a módosított terv alapján idén Fehérvá­ron. Az építkezések panel­­szükségletét továbbra is első­sorban Dunaújváros fedezi megyénkben. Sikerült azon­ban újabban kapcsolatot te­remteni a győri házgyárral is, így északról is érkezik után­pótlás számos fehérvári épít­kezésre. A többirányú kapcsolat más szempontból is rendkí­vül hasznosnak tűnik. A győ­ri panelek bizonyos variáci­ós lehetőséget tartósítanak az új fehérvári városkép kiala­kításában, színesebb, válto­zatosabb lesz majd az eltérő típusú lakóházak révén a la­kótelepek képe.­­ Így már az idén győri pa­nelből épül a hosszú sétatéri házak közül öt lakástömb, a D/1, a D/2, a D/3, a D/4 és a D/5. Ezenkívül a Vesinszky lakótelepen nyújt segítséget a győri építőanyag, az ötszin­tes G/l épület és a tízszintes G/2 épület felépítéséhez, va­lamint három tízszintes lakó­ház — az A/1, A/2 és A12 *-i átadásához. 840 család egy fedél alatt Fehérvár nagyvárossá vá­lásának újabb lépését kezdi meg az idén, az első igazi magasépület, Fehérvár leg­magasabb lakóháza épül a Vesinszky lakótelepen. A 20 szintes épülettömb messzi ki­emelkedik majd társai közül, s a városkép egyik jellegze­tességévé válik. Ebben az egyetlen házban 340 család él majd egy fedél alatt Természetesen egy ilyen magas lakóépület fel­építésénél, megtervezésénél sok rendkívüli tényezőre kell ügyelni. Így például az épület tetején víztárolót lé­tesítenek. Az építkezés még ebben az évben megkezdő­dik, s előreláthatóan 1972- ben adják át a monumentá­lis épülettömböt rendelteté­sének. A csákvári lakás gondjai Természetesen nemcsak a megyeszékhely épül-szépül az új esztendőben, hanem egész Fejér megye. A beru­házások egyenletesen oszla­nak szét, mindenütt a szük­ségletek és lehetőségek egy­behangolásával. A lakásépítés szempontjá­ból például a megye határo­zottan megelőzi a megye­­székhelyet. Dunaújvárosban mindent összevetve hozzáve­tőlegesen 500 új lakás fog épülni ebben az esztendőben. (összesen az erre az ötéves tervidőszakra beütemezett 2500-as lakástervet már bő­ségesen túlteljesítette me­gyénk.) A másik járási székhelyen, Mórott, 52 állami lakás épül fel ebben az esztendőben. E közül 40 lakás az áttelepí­tett bányászcsaládoké lesz. Tizenkét lakás egy rendkívül takaros épülettömbben kap helyet, amelynek földszint­jén a Nemzeti Bank járási fiókját helyezik é. A kisebb építkezés nem jelent egyúttal kisebb gon­dot is. Ellenkezőleg: gyakran nagyobbat, mint a nagy. Csákváron 9 lakást kellene átadni az idén a szanatóri­um egészségügyi dolgozói számára. A gondot az okoz­za, hogy nehéz az ilyen kis volumenű építkezéshez kivi­telezőt találni. A Beruházási Vállalatnak, mióta irodából vállalat lett,­ sokoldalúbb, gazdagabb feladatkörrel kell megbirkóznia. Idei 660 milli­ós tervének teljesítése során sok-sok bonyolult közvetítő, összehangoló feladatot kell megoldaniuk, hiszen az új gazdaságirányítási rendszer­rel a partner­vállalatok is mind önállóbbak lettek, s ma már nem lehet egyszerűen azt mondani egy kivitelező vállalatnak: csináld meg! A nagy építővállalatok nem látnak üzletet a kis építkezésekben. A problémán — a csákvárin is — úgy pró­bálnak tehát segíteni, hogy kis építő cégeket, elsősorban ktsz-eket bíznak meg a kivi­telezéssel. Hasonló gondok jelentkez­nek egyébként a közműépí­tés területén is. Csak nehe­zen sikerült például meg­győzni a Közmű és Mélyépí­tő Vállalatot, — említette példaként az igazgató — hogy maradjanak továbbra is megyénkben, és fejezzék be az 1—0—0 vezeték építé­sét. A tárgyalások eredmé­nyeként átveszik a közmű­építők egyébként a 7—0—9 csatorna építését is. Tanműhely, kórház, sütőüzem Nagy fontosságot tulajdo­nítanak megyénk illetékesei a lakásépítés mellett a kom­munális beruházásoknak is* Hiszen a lakosságnak me­gyénk városaiban és közsé­geiben egyaránt szüksége van a korszerű kereskedelmi ellátásra, egészségügyi szol­gáltatásokra, a korszerű ok­tatás létesítményekre, így az idén befejeződő be­ruházások között kapott he­lyet egy igen fontos élelmi­­szeripari létesítmény, a bics­kei sütőüzem. A 11 millió fo­rintos költséggel épülő kor­szerű kenyérgyár naponta tíz és fél tonna kenyeret bo­csát majd a fogyasztók ren­delkezésére. Idén kezdődik meg a ha­­sonló kapacitásúra tervezett­ velencei sütőüzem építése. Ezt a létesítményt előrelát­­hatóan jövőre adják át ren­­­deltetésének. Fontos la­kossági szükség­­­letet elégít majd ki a fehér­vári Patyolat új mosodája. A 22 millió forintos létesítmény kivitelezéséhez szántón taég, ebben az évben hozzá kell látni, nem is annyira a tisz­títóü­zem kapacitásának nö­velése érdekében, hanem azért, hogy a jelenlegi kor­szerűtlen üzem tarthatatlan állapotát megszüntessék. Befejeződik, még 1970-ben­ a fehérvári kórház új, 80 ágyas ideggyógyászati pavi­lonjának építése. Ugyancsak idén kezdik el, s várhatóan még ebben az évben be is fe­jezik a megyeszékhely kö­zépiskolái számára készült központi tanműhelyt Tizen­két millió forintos költséggel 7 műhelyt létesítenek itt, az Ybl Gimnázium mellett épü­lő munkaoktatási központ­ban. Idén kezdik el a Párt-­ oktatók házának kivitelezé­si munkálatait is, 1971-es be­fejezési határidővel. — mebis —» Fehérvár legmagasabb lakóháza Lakások, terven felül A kis munka a nagy gond ? ismerték fel, hogy Raszputyinban nem reménykedhet­nek többé. Ha háború, hát legyen háború — mondták és azok, akik Carszkoje Szeloba juttatták a sztarecet, nekiláttak, hogy kitúrják onnan. A gépezet megindult. A muzsikát nem fogadták töb­bé abban a két házban, amelyeknek oly sokat köszön­hetett, a Nyikolájevics nagyhercegek — a „monteneg­rói asszonyok” férjei — palotáiban. Egyik Nyikoláj Nyikolájevics nagyherceg, az orosz hadsereg későbbi főparancsnoka a Varnava-ügy után kijelentette: „Nem akarom többé látni azt az ördögöt”. Az egyház pedig elküldte Raszputyin egyik felfedezőjét, Fenton archi­­mandriát, a pétervári teológia akadémia rektorát a cárhoz: a papi hierarchia nevében hivatalosan kérjen vizsgálatot a muzsik ellen. Az első győzelem — Ördögnek bizonyult az, akit Fellégtek — velem együtt szentnek hittek — mondta a törékeny, alacsony aggastyán, a cárne egykori gyóntatója. Alekszandra el­küldött a sztarecért. Ismertette az ellene felhozott vá­dakat (de sokszor hangzottak el a későbbiek során még ezek a vádak, mindenekelőtt az erkölcstelen életmódé) és Grigorij Jefimovics — hányszor tette később ugyan­ezt és ugyanilyen eredményesen — őszinte csodálko­zással és alázatos meglepetéssel vette tudomásul a „rá­galmakat”. Feofant, a nagyhatalmú egyház­fejedelmet eltávo­lították Pétervárról és a Krímbe, Szimferopolba he­lyezték — ez lett a vizsgálat egyetlen következménye — 26 — Vasárnap, 1970. február . „Ezt a csapdát szerencsésen kikerültem” — mondta bi­zalmasainak Raszputyin. A muzsik megnyerte első nagy politikai csatáját. 7. a muzsik és a nagyherceg Ezután még sok győztes csata következett. A muzsik kegyvesztetté tette korábbi pártfogóját, Germogén püs­pököt. Az ultra-reakciós Sztolipin miniszterelnöknek — bizonyos jelek szerint — miatta kellett meghalni, utód­jának, Kokovcovnak pedig távoznia. Arról, hogyan szabadult meg legveszélyesebb ellen­ségétől, érdemes részletesebben szólnunk. 1914-be­n kitört az első világháború. Kevés ember fogadta boldogabban ezt hírt, mint Nyi­koláj Nyikolajevics nagyherceg, a hadsereg főparancs­noka. A puritán, mélyen vallásos szikár óriás, az ak­kor 56 éves, marcona külsejű hadfi ősi törzsfőre emlé­keztetett. Ez a tehetséges, megszállott katona nem vé­letlenül vezette a háborús pártot már esztendők óta. Azt remélte, — így is történt — hogy ő lesz a főpa­rancsnok és ebben a minőségében még látványosabban bizonyíthatja azt, amit úgyis mindenki tud: hogy óriási a különbség az ő és a cár képességei között. 1915 június elején Raszputyin — aki tudta, hogy a nagyherceg „haragszik rá”, de nem tulajdonított je­lentőséget ennek — táviratozott a főparancsnoknak: engedje meg, hogy a főhadiszálláson megáldhasson egy ikont. Nyikoláj ekkor követte el azt a hibát, amely a karrierjébe került. Sürgönyválasza így hangzott: — Gyere csak, csaló. Legfeljebb felakasztatlak. (Folytatjuk) — 27 —

Next