Fejér Megyei Hírlap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

I XXVI. évfolyam, 47. sz. ^__ Ara: 80 fillér Rakoncátlan patakok, tervszerű megelőzés Védelem az ár- és belvíz ellen A bicskei járási tanács vb-ülése — Az árvíz és belvíz elleni védekezéssel kapcsolatos fel­adatokról tárgyalt keddi ülé­sén a Bicskei Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tennivalókat kormányrende­let alapján vették számba. Az átfogó intézkedések meg­tétele és a községek közötti koordinálás érdekében lét­rehozták a járási tanács köz­ponti védelemi szolgálatát. Különösebb műszaki eszkö­zökkel felszerelt árvízelhá­rító osztaggal nem rendel­keznek, de a lakosság bevo­násával szállító, rakodó, gépi eszközök mozgósításával szükség esetén hathatós men­tési és elhárítási intézkedé­seket tehetnek. Felhívták a községi taná­csokat, gondoskodjanak az útmenti árkok hótól, jégtől való megtisztításáról, az el­dugult átereszek, kocsibejá­rók rendbentartásáról. Nyil­vántartásba vették a mozgó­sítható közerőt, szállítóesz­közöket és munkagépeket. Működik a vízállásfigyelő szolgálat. Az intézkedéseket különösen jól hajtották vég­re Tabajdon, Alcsúton és Mányon. A járásban mintegy 150 km III. kategóriájú vízfolyás rendszer karbantartását kell megoldani, ebben nem sze­repelnek az útmenti árkok és tsz-ek üzemi vízfolyásai. Az árkok tisztántartását úgyszól­ván egész éven át szorgal­mazzák. A községekből ér­kezett jelzések szerint a la­kosság ezt a munkát elvé­gezte. Akadozott Bicskén, ahol 37 esetben szabálysértési eljárást indítottak. Eredményesen befolyásol­ta a tevékenységet a víztár­sulatok létrehozása. A buda­­környéki vízitársulat két év óta dolgozik, ezalatt Etyeken a Bente-patakot, Mányon a Sajgó vízfolyást rendezte. A válvölgyi társulat 6,2 km hosszúságban, a vértesbog­­lári, jelenleg pedig ugyan­ekkora szakaszon a Sósi-ér medermunkálatait végzi. Ez­zel mintegy 800 hold rét, szántó, legelő vízmentesítése oldódott meg. A nagyobb vízrendezések mellett számottevő a terme­lőszövetkezetek által végzett üzemi vízrendezés is. Ily mó­­don 21,6 km belvízlevezető csatorna készült el. A me­derrendezések nagymérték­ben hozzájárultak az ár- és belvízvédekezés hatékonysá­gához. Idén tovább folytató­dik a társulatok munkája. Befejeződik a Sósi-ér meder- és a vértesacsai, valamint a Sajgó- és az etyeki vízfolyás rendezése. A vértesboglári Új Élet Tsz 7,1 km-es, a csabdi összetar­tás Tsz 3,6 km belvízlevezető árok rendezését végzi el. Bicskén a Kirov úti vízfo­lyást rendezi a községi ta­nács. A Vízügyi Igazgatóság a Császárvíz és a Szent Lász­lói- víz bicskei szakaszának rendezésére kötelezte el ma­gát. Feladat még a járási szék­helyen a Kiskutéri-patak, Etyeken a Magyar-kúti vízfo­lyás tisztítása. Megoldandó még az utcák, utak vízleve­zető árkainak, átereszek ál­landó karbantartása. Ebben a termelőszövetkezetek is segítenek, erőgépeket, foga­tokat, gyalogmunkásokat küldenek. A végrehajtó bizottság a múlt évi községfejlesztési munkát és idei feladatokat is megvitatta, értékelte a nép­­számlálás végrehajtását is. — n. e. — VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEKI .Szerda: BvN­k IHttP 1970. február 15. |||B W© ti ( Tudományos konferenciára készülnek Martonvásáron A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete és Gazdasága a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából tudományos kon­ferenciát rendez. A kutatóintézet és gazda­ság 20 évéről dr. Rajki Sán­dor, a biológiai tudományok doktora, az intézet igazgatója tart előadást. A martonvásá­­ri növényélettani és biológiai kutatásokról, valamint a nö­­vénynemesítési kutatásokról dr. Gáspár László, a biológiai tudományok és dr. Kovács István, a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusa tart előadást. A növénygenetiikai kutatásokról dr. Rajki Sán­dor, a növénytermesztési ku­tatásokról pedig dr. Györffy Béla, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa ad szá­mot. Az intézet kísérleti gaz­daságának tevékenységét Kú­ti András, a gazdaság igazga­tója ismerteti. A marton­vásári jubileumi tudományos tanácskozáson az ország más intézeteiből és külföldről is várnak vendége­ket. Százezer tonnával több acél A KGM miniszteri értekez­lete a Dunai Vasmű munká­jával terveivel foglalkozott. A vállalat műszaki intéz­kedésekkel 1970-ben vala­mennyi fontosabb termékből növeli termelését, javítja a minőséget. Az oxigénes tech­nológia kiterjesztésével és egyéb intézkedésekkel a tava­lyinál 100 ezer tonnával több acélt gyártanak. Bővítik a meleghengermű kapacitását, a melegszalagsort pedig al­kalmassá teszik az eddiginél nagyobb darabok hengerlésé­re is. A Vasmű Lőrinci Hen­germű-gyáregységében kor­szerű tolókemencét építenek, s nagyteljesítményű darabo­ló ollót helyeznek üzembe, amelynek segítségével akár 40 milliméter vastag lemeze­ket is szét tudnak vágni. Az idén megkezdődik a spirál-csőgyártás lényeges bővítése is. A Csepel Vas- és Fémmű­vek külföldi licenc alapján új csőgyártó gépet, csővég­­marót és próbaprést készít, amelyet a Dunai Vasmű 1971. elején helyez üzembe. Segít­ségükkel különleges gáz- és olajcsöveket gyártanak majd. A föld­gázprogram végrehaj­tásához és a „Barátság 2.” olajvezeték építéséhez. A vállalat vezetői elmon­dották, hogy 1970-re 950 mil­lió forint nyereséget tervez­nek, 10 százalékkal többet a tavalyinál, ugyanakkor 14 százalékkal több nyereségadót fizetnek be, mint 1969-ben. Fejlesztési alapjukon kívül mintegy 150 millió forint beruházási hitelt is fel akar­nak venni a gyár fejlesztésé­hez. Rekordlétszám az óvodákban Staisztika készült a gyer­mekintézményekről. Eszerint a felszabadulás óta az idén a legmagasabb a létszám az óvodákban. Az ország 3385 óvodájában 213115 kisgyer­mekről az óvodáskorúak 64,3 százalékáról gondoskod­nak. A múlt esztendőben a helyek száma 6 ezerrel, az óvodákba járó gyerekeké vi­­szont tízezerrel emelkedett. Annak ellenére, hogy 68 új intézményt adtak át rendel­tetésének, még mindig sok óvoda zsúfolt. (MTI) A 25. évfordulóra Fejér megyei irodalmi antológia kiadásának elő­készületei folynak Székes­­fehérváron. A szerkesztés alatt álló gyűjtemény ma­gában foglalja majd a ter­vek szerint a felszabadulás óta eltelt negyedszázad Fe­jér megyei irodalmi tényeit, körképet ad a felszabadu­lásunk óta megyénkben élő és munkálkodó írókról, s alkotásaikról. Az antológia előrelátha­tólag az év második felében lát majd napvilágot. VISSZAVONULÓBAN A HONGKONGI 111 ezer új beteg a­rcÉlien - Inain: influenzagóc - Szövődményei! Kétheti tetőzés után las­sanként visszavonulóban van megyénk területén az influ- i­enzajárvány. A megye járá­saiból és városaiból keddig befutó adatok szerint — mint a fehérvári KÖJÁL közölte — már csak 18 ezer friss megbetegedés történt a leg­utóbbi egy hét folyamán. Fehérvár enmerencsésebb A megelőző héten még 21 500 Fejér megyei lakos kapta meg az ú1 vírus fer­tőzését. Három és félezerrel csökkent tehát a beteglét­szám megyei szinten — ezt a jelenséget az egészségügyi hatóságok rendkívül kedve­zőnek tartják. A betegszint alakulásából ugyanis joggal lehet arra következtetni, hogy a járvány lassanként alábbhagy, a következő he­tekben még fokozottabban kevesebb új beteggel számol­hatnak a körzeti orvosi ren­delők. A megye lakóterületei kö­zül egyébként Fehérvár bi­zonyult a legszerencsésebb­nek, a beteglétszám-csökke­­nésnek egyharmada ugyanis innen származik. Míg a meg­előző héten 5278 hongkongis megbetegedés történt, a leg­frissebb adatok már csak 4200 friss influenzást mutat­nak ki. Dunaújvárosban tartja ma­gát legmakacsabban a beteg­góc. Itt még mindig növek­szik az újonnan megbetege­dettek száma, nemhogy csök­kenne. Míg korábban 2100-as beteglétszámmal számoltak a dunaújvárosi orvosi körzetek, a legutóbbi napokban 2200 friss beteget jegyeztek be az orvosi naplókba. A járásokban mindenütt csökkenő tendenciát mutat a járvány. Makara azövődmények Az országos megfigyelések­kel egybeesik az a másik megfigyelés, hogy míg a friss influenzás esetek száma fo­kozatosan csökken, a szövőd­mények száma viszont nő. Úgy tűnik, mintha a vissza­vonulóban lévő vírus így bosszulná meg magát. Ezért indokolt, hogy a járvány el­terjedésekor hozott egészség­­ügyi rendszabályokat tovább­ra is érvényben tartsák. Így­ továbbra is tilos a kórházi beteglátogatás, s nem taná­csos a lakásukon fekvő influ­enzás betegeket sem láto­gatni. A szövődmények számának emelkedése mellett vigaszta­ló tény, hogy az újabb szö­vődmények között viszony­lag kevés a súlyos eset. Ezt a megállapítást igazolja az a tény is, hogy egyharmadá­­val csökkent azoknak a sú­lyos influenzás betegeknek a száma, akiket kórházba kel­lett szállítani. Az elmúlt hé­ten már csak 66 új beteggel gyarapodott az influenza­osztály betegeinek száma. Az A­2 után B év ? Az Aj helyett most egy új* influenzavírust figyel a KÖJÁL megyénkben: a B vírust. Ez sem veszélyesebb ugyan a már ismert, s a jár­ványt okozó A1-nél, csupán azért tart számot az orvosok „érdeklődésére” mert az A2 okozta betegségen való túl­­esés még nem biztosít immú­­nitást, azaz ellenállóképessé­get a B vírussal­­ szemben. Aki tehát influenzás lett az A-vírustól, könnyen megkap­hatja újra az influenzát a B-vírus fertőzése következ­tében. B-vírust azonban, szeren­csére, mindeddig nem­ sike­rült még kimutatnia az egészségügyi hatóságoknak megyénk területén. — mekis — Április 30— május 10 : GRAZI VÁSÁR Hazánk első ízben idén vesz részt a Grázi Dél­ keleti Vá­sáron. Ebből az alkalomból február 23-án Steffler Josef úr, a stájer tartományi kor­mány képviselője, Gráz vá­ros polgármester-helyettese, valamint az osztrák nagykö­vetség és a grázi vásárváros képviselői Budapesten talál­koztak a magyar sajtó kép­viselőivel. Ismertették a grazi vásár hétévtizedes múltját, jelenét és tervezett jövőjét. Elmondták, hogy a 142 ezer négyzetméter hasznos felület­tel bíró vásárvárost évről év­re bővítik, korszerűsítik, s a nemzetközi érdeklődésre jel­lemzőként említették meg, hogy az elmúlt évben négy­­százezer külföldi turista láto­gatta meg a vásárt. Idén, te­kintettel arra, hogy hazánk is kiállítási anyaggal rendelke­zik, várhatóan megnövek­szik a magyar turisták száma is. Különösen a határ­terüle­tekről várnak sok látogatót. A sajtótájékoztatón osztrák vendéglátóink nagy részle­tességgel foglalkoztak a ma­gyar—osztrák árucsereforga­­lommal is. Többek között megemlítették, hogy ennek mértéke 1969-ben meghalad­ta a 110 millió dollárt, s ez húsz százalékkal volt maga­sabb, mint az 1968. évi áru­csereforgalom. Érdeklődé­sük azonban ennél is nagyobb a magyar ipar és mezőgazdaság termékei iránt, s a ja­nuári kereskedelmi tárgya­sok kö­vetkezményeként várhatóan további 15—20 milliós növe­kedéssel folytatódik kereske­delmi kapcsolataink szélesí­tése. — ky — ___________________________A TARTALOMBÓL: Tehenészeti telep Degen A befejezett könyv Ma font a Séden Lovasberényi 15 milliós betétállomány, hatmilliós kölcsönkeret A napokban lezajlott takarékszövetkezeti küldöttgyűlés ismét bebizonyította: a Lovasberény és Vidéke Takarékszö­vetkezet megyénk egyik legeredményesebben tevékenykedő falusi pénzintézménye. A tavalyi világtakarékossági nap óta új székházban tevé­kenykedő takarékszövetkezetnek több mint­­2700 főnyi tag­sága van, s közel 15 millió forintos betétállománnyal, 6 mil­lió forintos kölcsönkerettel rendelkezik. Mint lovasberényi tudósítónk, Csató József hozzáfűzi, az elmúlt gazdasági év végére az egy betétkönyvre jutó átlag­betét 8163 forint volt, a betétösszeg tehát egyetlen év alatt 18 százalékkal emelkedett.

Next