Fejér Megyei Hírlap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-19 / 115. szám
6 Vita a törzsgárdák megbecsülésének készülő irányelveiről A SZOT elnöksége legutóbb 1961-ben adott ki irányelveket a törzsgárdák tagjainak, fokozott megbecsüléséről. Az azóta történt változások, az új Munka Törvénykönyv megjelenése szükségessé teszi ezeknek az irányelveknek a kiegészítését, módosítását. A SZOT illetékes szervei elkészítették az új irányelvek tervezetét, s ezeket a szakszervezetek a legkülönbözőbb szinteken megvitatják. A vélemények, javaslatok alapján a tervezetet átdolgozzák, azt újra vitára bocsátják, majd az év második felében a SZOT elnöksége elé terjesztik jóváhagyásra. Az irányelv-tervezet helyesli a törzsgárdák létrehozását, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a törzsgárdatagok megbecsüléséért már sokat tesznek az illetékesek, ugyanakkor a törzsgárdaszabályáitok számos helytelen, sőt jogszabályellenes megoldást is tartalmaznak, vagy nem rendeznek egyértelműen egyes fontos kérdéseket. A tervezet értelmében a vállalati törzsgárda szervezetileg, felügyeleti és irányítási szempontból a vállalati szakszervezeti bizottsághoz tartozik. A tervezet kidolgozói helyesnek tartják, ha a törzsgárda tagsága szűkebb körű, három-öt tagú vezetőséget választ a törzsgárda ügyviteli, nyilvántartási feladatainak ellátására s képviseli a törzsgárdát a vállalat gazdasági vezetésénél. A törzsgárdának azonban nem szabad elkülönülnie a vállalat többi dolgozójától, nem alakulhat külön társadalmi szervezetté. A tervezet szerint a törzsgárdák megalakítása nemcsak a vállalatoknál, hanem hivatalokban, intézetekben, intézményekben is helyeselhető, mindenütt, ahol szakszervezeti tanács vagy szakszervezeti bizottság működik. Azokat kell törzsgárdatagnak tekinteni, akiknek megszakítás nélkül legalább ötéves munkaviszonyuk van azonos munkahelyükön, beleszámítva azt az időt is, amit előző vállalatuknál töltöttek, feltéve, hogy onnan a régi jogszabályok szerint népgazdasági érdekből, 1968. január 1-e után pedig akár indokolás nélkül helyezték át új munkahelyükre. A tervezetet készítők egyetértenek azzal is, hogy aki korábban már jelenlegi vállalatánál dolgozott, onnan kilépett, s újra visszalépett, a régebben eltöltött idejét is vehessék figyelembe. Az irányelv-tervezet helyteleníti, hogy a törzsgárdatagsághoz bárhol megköveteljék a szakszervezeti tagságot. A szakszervezeteknek joguk és lehetőségük van arra, hogy a törzsgárdán belül is előnyben részesítsék a szervezett dolgozókat. A tervezet javaslatokat tartalmaz a törzsgárdatagság erkölcsi és anyagi elismerésére. Eszerint ötévi, megszakítás nélküli munkaviszony után a törzsgárdajelvény bronz, tíz év után ezüst, tizenöt év után pedig a törzsgárdajelvény arany fokozatával tüntetnék ki a törzsgárda-tagokat. A tervezet változatlanul helyesnek tartja, hogy a törzsgárdatagság megkülönböztetett anyagi juttatásokban részesüljön, például nagyobb év végi részesedést, hűségjutalmat kapjon. Más esetekben csak akkor szabad anyagi előnyökhöz juttatni a törzsgárda tagjait más dolgozókkal szemben, ha az egyéb feltételek azonosak. Ilyen például a bel- és külföldi üdültetés, a külföldi tanulmányút, az állami kitüntetés, az évközi béremelés, a gyermekek bölcsődei, óvodai felvétele, a lakásépítés segítése, a tanulmányi szerződések, az előmeneteli lehetőségek stb. A tervezet javasolja, hogy hasznosítsák a vállalatok a törzsgárda-tagság sokéves tapasztalatait, fokozottan támaszkodjanak kezdeményezéseikre, javaslataikra. Az irányelv-tervezet helyesli, hogy a törzsgárda-tagok felvételéről szavazással döntsenek. Az is elfogadható megoldás lehet, ha esetenként egy-egy kiemelkedő teljesítményt elért dolgozót soron kívül törzsgárda-tagnak nyilvánítanak. A törzsgárda-tagtól el kell várni a fegyelmezettséget, munkájának lelkiismeretes ellátását. Ezért nem lehet a törzsgárda tagja, illetve a tagságra méltatlanná válik, aki a munkafegyelmet megszegi, fegyelmi vétségeket követ el vagy kötelezettségeit hanyagul, felületesen teljesíti. Az ilyen dolgozó a törzsgárdába nem vehető fel, illetve a törzsgárdából ki kell zárni. Nem lehet azonban akadálya annak, hogy a kizárt törzsgárda-tagot, ha hibáit kijavítja, ismét fölvegyék a törzsgárda tagjainak sorába, és korábbi törzsgárda-éveit is beszámítsák. (MTI) kedves szerkesztő úr, kérem, hallgason meg néhány percre. Igen sok ismerősömnél jártam modern lakásokban. S tapasztaltam azok kényelmes komfortját, mely megkönnyíti a nők második műszakját. Bevallom, magamban mindig a sárga irigység fogott el. S hogy ez egyszer el ne öntsön, hát elhatároztam, ha addig élek is, szerény lakásomban komfortosítani fogom a magam második műszakját. Filléreimet összerakosgatva március végére eljutottam a műszaki áruházba. Gáztűzhelyet vásárolni. Többet is szemeztem, mert a magam módján azért válogatós vagyok. Végül is az M 103-as típus tetszett meg s a pénztárnál kifizettem öszszegyűjtött vagyonkámból a kettőezerharminc forintot, örömöm, ugye mondanom sem kell, határtalan volt. Szinte már ott láttam konyhám díszeként s rajta a rotyogó, forrdogáló éleit. Az áruházban kapott papírral gyorsan elrohantam a gázgyárhoz bejelenteni nem kis összegű beruházásomat és kérni annak bekötését, a gázpalackot. Júliusra igazolták vissza. Megkeseredett szájízzel álltam ott, s földbegyökeredzett lábakkal. — De kérem — dadogtam — hát kis tűzhelyem addig hasznavehetetlen? Három hónapig csak nézegessem? S a legnagyobb nyárban izzadjam tovább a második műszakot a tűzhely mellett? S kétségbeesett miértjeimre mit gondol kedves szerkesztő úr, mi volt a válasz? — Korlátozták a gázpalackok kiadását. Még ez év februárjában. Mindössze, négyezer az évi keret. És én nem tudtam róla! Pedig a minap háromszor is elolvastam a Gázügyben kérdeztük című cikket az újságban. De a korlátozás ebből sem derült ki. Csak annyi, hogy míg korábban hetekre, hónapokra vállalták a palacokok bekötését, addig 1968-ban már ez a határidő két hétre csökkent. S a boltban is így mondták: néhány nap, legfeljebb két hét a várakozási idő. Nem, gondoltam, arra, hogy ma 1970-et írunk. Ulmastartunk. TRAKTAR ÉS MŰHELY CÉLJÁRA ALKALMAS HELYISÉGEKET KERESÜNK, AZOKAT BÉRBEVENNÉNK, VAGY MEGVÁSÁROLNÁNK. ÁFOR SZÉKESFEHÉRVÁR, ADY ENDRE U. 8. TELEFON: 26—35. 1866. I HÍRLAP A biztonságos gázcsap Megesik, hogy a gáztűzhelyre vizeskannát, vagy tejjel megtöltött lábast teszünk fel és közben... elbóbiskolunk. A víz illetve a tej forrni kezd, kifut, leönti az égőfejet és ha nem ébredünk fel időben, kész a tragédia: halálos gázmérgezés. Igen veszélyes a gázszivárgás is a hermetikusan nem záró gáztűzhelyi csapokból. Ezt a veszélyt van hivatva kiküszöbölni egy új lengyel találmány: az új típusú gázcsap, amelyet Marian Kawecki, az lodzi Hőtechnikai Intézet dolgozója szerkesztett. Az igen ötletesen konstruált gázcsap önműködően elzárja a gázt mindenféle kritikus, bajjal fenyegető helyzetben: nyomáscsökkenéskor, vagy akkor is, ha a kifutott étel eloltja a gázlángot. OROSZLÁN-VIZIT „Ha férfi vagy ölj oroszlánt!” így szólítják fel belső Afrikában a Masza-i fiatal fiúkat az idősebbek, hogy ezzel bizonyítsák erejüket. S aztán csatárláncot alkotva késekkel és lándzsákkal támadnak a kiszemelt oroszlánra. Kutatók megfigyelték, hogy ilyenkor az oroszlán, támadói közül mindig a leggyengébbre veti magát. Képesek-e kívülről kapott információkat mérlegelni a vadállatok? — A vadállatoknak nincsenek az emberhez hasonló tulajdonságai, mondja dr. Szedernyei Ákos az Állatokert főigazgatója, — az állatokat csak a mi fogalmaink szerint minősítjük és nevezzük gyáva nyúlnak, vagy bátor oroszlánnak. — Gyáva tehát a gyáva nyúl és bátor-e a bátor oroszlán? Erről mesélik, hogy mennyire önkényesen adományozzuk ezeket a titulusokat. Sokszor megfigyelték, hogy a nyúl, amikor váratlanul elébe bukkan egy nálánál kisebb testű állat harciasan, sok esetben támadóan lép fel, két lábával mintegy rutinos bokszoló pofozza áldozatát. De előfordult már az is, — nem is ritkán —, hogy ha körül kerítik még a vadászkutyának is nekirohan. Elsősorban tehát akkor támad, ha már a támadója túllépte az úgynevezett menekülési távolságot. — Még az állatkertben is megvan a veszélyes távolság mondja a főigazgató. — Ez azt jelenti, hogy azontúl már nem ajánlatos megközelíteni a vadállatot, mert ha az érzi a sarokbaszorítottságot nem bátorságtól, hanem rettegésből támad. A legtöbb vadállat jelzi, ha támadni készül. Általában azonban elkerüli a támadást, inkább menekül. Ha megtámadják, vagy megsebesül majdnem biztosra vehető, hogy ő is támad. — Az oroszlán támadása különösen jellegzetes. Saját szememmel is láttam afrikai utazásom idején — teszi hozzá dr. Szedernyei Ákos. — Lelapul, rángatózik a bajusza, farkával csapkodja a földet. Sörényét csuklyaszerűen felvágja — felborzolja. Majd rövid dobogásszerű dübörgő vágtában kezd, kitátja a száját és ordít. Az utolsó lépések előtt teljes testét megfeszíti és szinte repül az áldozat felé. Fogaival és karmaival egyszerre vág az áldozatába. Az oroszlán hatalmas erejére jellemző, hogy mancsának egyetlen csapásával képes leteríteni egy jólfejlett szarvast. Mégsem az oroszlán a legveszélyesebb, mert például a viszonylag szelídnek elkönyvelt bivaly sohasem jelzi, ha támadni készül. Apró, sunyi szemével, mintha máshová nézne, s egyszercsak hirtelen letiporja kiszemelt áldozatát. Hihetetlen, hogy testéhez képest parányi szemével majd olyan tökéletesen lát mint a sas. — Mikor esznek az állatok embert? — Az oroszlán általában akkor lesz emberevő, ha elöregszik, ha elpuhulnak az izmai, ha már ugrásai elvétik a kiszemelt áldozatot, ha már lábai nem viszik olyan sebesen, hogy utolérjen egy egészséges szarvast. Először a sérült állatokat támadja meg az ilyen oroszlán, aztán a szürkületben mozgó gyenge embert. Ha megkóstolta az embervért azt mondják, általában már emberevő is marad. A fekete párduc például a legritkább esetben támad emberre. A tigris akkor merészkedik embert ölni, ha a prédaállatok elfogynak, hiába vadászik nem lel zsákmányra, akkor éhségében felfalja az embert is. — Lehet-e barátkozni vadállatokkal? — Lehet, csak nem mindenkinek — erre a kérdésre már Huszár Sándor az Állatkert egyik legtapasztaltabb vadállat-ápolója felel — azokban, akik a vadállatokkal foglalkoznak évek során megfelelő érzék alakul ki, amely szinte riasztóberendezésként működik. A vadállatnál éppúgy különféle hangulatváltozások tapasztalhatók mint az emberben. Ilyenkor nem jó a barátságot erőltetni, teszi hozzá tréfásan. A ketrecben viszont, mivel nagyon kicsi a hely, mindig könnyedén és nagyon lassan szabad csak mozogni. Nagyon óvakodni kell, minden hirtelen mozdulattól, gesztustól, hangos beszédtől, de még így sem veszélytelen egy oroszlán-vizit. Komoly barátságot alakított ki Huszár Sándor 32 évi állatkerti szolgálata alatt több oroszlán-generációval. Szinte érzelmi szálak fűzték Leillahoz, a nőstény oroszlánhoz. — Egyetlen egyszer sértődött csak meg, akkor bizony csöppet nekem is melegem lett — emlékezik vissza. Éppen kölykei voltak. Azt hittem ilyenkor még engem sem enged közel magához, de a sok éves ismeretség eredményeként ugyanolyan barátságos maradt, mint a szülés előtt. Egy tv-közvetítéskor azonban megkértek, hogy hozzam ki egyenként a kis kölyköket a ketrecből. Az elsőnél még csak mozgott, a másodiknál már üvöltött, amire nem volt még példa, felém csapott félelmetes mancsaival. Aztán két kiló friss hússal bocsánatot kértem. — Mikor válik vérengzővé a vadállat? Amikor nemcsak tápláléka megszerzéséért öl. — Rendkívül vérengző állat a menyét. Sokkal több állatot öl meg, mint amenynyit elfogyaszt. Ha nyájat támad meg, akkor vérengző a tigris is, és a párduc is, mert megrészegül a kiömlő vér szagától és néha iszonyatos pusztítás marad támadása nyomán. Regős István Megszűnt a vízhiány Bodajkon Bodajkon a hosszú ideje fennálló vízhiány megszűnt. Nincsenek időszakos korlátozások, s a község magasabb területein is egyenletes és zavartalan a vízellátás. Április 23-án üzembehelyezték az új, percenként 380 liter ivóvizet adó fúrt kutat. Így a régi ásott kút percenként 250 literes vízhozamával együtt, ki tudják elégíteni a község vízigényét. A kutak szivattyúberendezései közvetlen a hálózatba nyomják a vizet, s azt a mennyiséget amit a a hálózat már nem tud felvenni, a község melletti hegyen kiépített zárt medencébe tárolják. Bármilyen üzemzavar esetén ez a vízmennyiség a tartalék. Könyv a régi képtárról A Szépművészeti Múzeum időszaki és állandó kiállításai az egyetemes művészet kiemelkedő alkotásait tárják a látogató elé. Az olasz reneszánsz, a XVII. századi németalföldi és mindenekelőtt a spanyol festészet egyedülálló gyűjteménye Európa legnevesebb képtárai közé emelik a magyar Szépművészeti Múzeumot. A katalógusok, múzeumi ismertetők mellett mindenekelőtt a szép, színes reprodukciókat tartalmazó albumok hivatottak arra, hogy a gyűjteményt a legszélesebb körben ismertessék, népszerűsítsék. Úgy, ahogy ezt a Corvina Kiadó gondozásában Remekművek a Szépművészeti Múzeumban sorozatban megjelentetett Régi Képtár című kiadvány teszi — kevés szóval és sok képpel. Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója megismerteti az olvasót a több mint 200 éves gyűjtemény történetével. A mai épületébe költöző és 60 éve megalakuló Szépművészeti Múzeum már megnyitásakor nagyszerű anyaggal rendelkezett. A Pyrker, az Eszterházy, az Ipolyi-képtárak, majd a később megszerzett Pálffy, Ráth és Zolchy-gyűjtemény, valamint az utóbbi évtizedek tervszerű vásárlásai tették teljessé a képtár anyagát. A 2000 remekművet számláló gyűjtemény olyan képeket sorakoztat fel, mint Giorgione Férfiképmása, Gentile Bellini Comaro Katalinja, Dürer Férfiképmása, Palma Vecchio Jegyespárja, Tintoretto, Raffaello, Correggio Madonnái, Rembrandt Rabbinusa, Tiepolo Szent Jakab oltárképe, Claude Lorrain, Van Dyck, Frans Hals, a holland mesterek gazdag sorozatát, s mindenekelőtt a spanyol képeket a Murillókat, Goyákat, Grecokat, Zurbaránokat. A szerző nemcsak a jól ismert és méltán csodált műveket részletezi, méltatja, de felhívja a figyelmet azokra a képekre is, amelyeket korunk fedezett fel újra, s tette a remekműveket megillető helyre. A kötet az európai festészet fejlődéséiről nyújt áttekintést, a XIII. századtól a XIX. század elejéig, az újabb és legújabb kori művészet kibontakozásáig. A hatvan táblakép színes reprodukciója természetesen csak korlátozott képet adhat a múzeum képanyagáról. De a legkiemelkedőbb és legjellemzőbb alkotásokat összefoglaló válogatás érzékelteti a gyűjtemény értékét, és kedvet csinál a képnézéshez, a tárlatlátogatáshoz. Könnyű a pesti embernek, diáknak. Művészettörténet óra után, egy-egy tv-műsor, vagy képzőművészeti írás hatására buszra, villamosra ül és végignézi, megcsodálja a Szépművészeti Múzeum páratlan anyagát. S igaz, hogy a szép képekért, a nagyszerű élményért érdemes egyszer-egyszer vidékről is (sőt külföldről) Pestre utazni. De mennyivel könynyebben elérhető és gyakran felidézhető (akár előre vagy utólag is) az élmény, ha végiglapozunk egy ilyen jól szerkesztett, gondosan válogatott kiadványt, mint a Régi Képtárat ismertető. S akinek nem áll módjában a képnézésért Pestre utazni, így is lehet műélvező. Ezért üdvözöljük különös örömmel az ismeretterjesztő, népművelő feladatokat teljesítő kötetet . (km) Fürdőjárat Következő hónap 13-án indul a fürdőzőket szállító busz, amely Velencéig közlekedik majd. A busz minden szombat-vasárnai — Fehérvár és Velence közt — érintve Agárdot és Gárdonyt közlekedik. A világ országai A világ eseményei naprólnapra új területekre, országokra, népekre irányítják az újságolvasók, rádióhallgatók, tv-nézők figyelmét. Ahhoz, hogy a történéseket, azok öszszefüggéseit, jelentőségét megérthessük, szükség van olyan tájékoztatásra, amely lehetővé teszi, hogy megismerhessük a szóbanforgó országok jelemző adatait. Ezt a célt kívánja szolgálni dr. Rátóti—Tolnay: ,,A világ országai” című kötete. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent szép kiállítású mű e tekintetben valóban hézagpótló. A kötet megismertet a Föld valamennyi — több mint 150 — országával. A földrajzi adatok, a politikai berendezkedés, a lakosság száma, a főváros neve adatszerű közlései után röviden foglalkozik az egyes országok történelmével, földrajzi adataival, leírja jellemző tájait. A legfrissebb világstatisztikai jelentések alapján megismerhetjük a gazdasági élet, a bel- és külkereskedelem, a közlekedés, a kulturális helyzet időszerű problémáit. Mindezt színesen, olvasmányos formában tárja elénk a könyv. Külön ki kell emelni a kötet ilusztrálását szolgáló rendkívül áttekinthető és szemléltető 165 térképet, amelyek önmagukban is nagy segítséget nyújtanak az olvasónak az eligazodáshoz. (g) Kedd, 1970. május 19. ^ A megyei pártbizottság Li. JL JffiSL m 1 és a megyei tanács lapja. r| — Sfup CB ■ _ -J Főszerkesztő: f -----* * » 1 " BENKO KAROLY. - k íVÜni ^ ■ ai J Kiadja: a Fejér megyei y P ^ni p w Tf Lapkiadó Vállalat."• — Felelős kiadó: SÓGORKA BÉLA. Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. Telefonok: Szerkesztőbizottság: 25—32. Szerkesztőségi titkárság, panaszfelvétel: 15—84 Belpolitikai rovat: 15—83. 25—31. Főmunkatársak: 21—89. Közgazd. rovat: 29—53. 46-os mellék. Fotó és sport: 25—90. Kiadóhivatal: Székesfehérvár, Március 15. utca, Velinszky László utca sarok. Telefon: 25—21, 25—24. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25.056. Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár.