Fejér Megyei Hírlap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

| Ara: 80 Egy Üdítő korty s­zerencsére a vízről már nem olyan aggódva beszélhetünk, mint akár pár napja is. Kivonulóban van az ár és az a víz, amit mostaná­ban gyakrabban emlegetünk, már a meleggel, a forrósággal és az ezzel kapcsolatos szom­júsággal van inkább kapcso­latban. Tavalyi emlék. Agárdon az állami gazdaságban aratás közben kínáltak hideg üdítő­itallal a kombá­j­nosok. Éppen akkor járt ott a gazdaság bü­féskocsija, felszerelve a leg­­szükségeb­bekkel. Ezek között azokban a forró napokban a jégbehűtött bambinak, mál­nának volt a legnagyobb ke­letje. Jólesik a hideg ital és szük­séges is azoknak, akik a ha­tárban munkálkodnak, ka­pálnak, szénát gyűjtenek, vagy éppen a kombájnnal, a kombájn körül dolgoznak. És üdíti a hideg ital a kohászt, a péket, a melegüzemek dol­gozóit, de jólesik egy-két korty a füllesztő melegben, a hivatali előadónak, a gépíró­nőnek. És szükséges a frissítő annak is, aki jól megérdemelt szabadságát tölti. Az üdítőital bármilyen fon­tos is, nem egyetlen szükség­lete a nyárnak, sok minden kell még ahhoz, hogy a for­róság ellenére is elvégezzük, jól végezzük munkánkat. A KQIAL — méginkább az egészségügyi követelmények­­— szerint a szokásosnál is na­gyobb tisztaság és az, hogy azonnal kiöntsék a maradék ételt, ne melegítsenek köny­­nyen romlandó eleséget Az is fontosabb, mint hidegebb időben, hogy a kukásedények ne nyitva tátongjanak az ud­varon. És bár más természe­tű dolognak tűnik: lényeges, jó szervezéssel elérni a bol­tokban, a vendéglátóhelyeken azt, hogy lehetőleg ne sokat kelljen várakozni és ne kell­jen kétszer háromszor vissza­menni ugyanazért a holmiért, csak mert még nem jött meg a szállítmány. Például félkész tortáért se kelljen hat-hét boltot végigjárni. A nyár nincs verejték, iz­­zadságcseppek nélkül, külö­nösen akkor, ha harminc fok körül van a hőmérséklet. De az már nagyon sokunkon, szinte valamennyiünkön mú­lik, hogy a lehető legkisebb­re csökkentsük a forrósággal járó gondokat, problémákat A meleg mindenütt meleg, de a kohászati üzemekben, a pékségekben, a mozdonyokon, a sofőrök vezetőfülkéiben és a mezőgazdaságban a szabad ég alatt elviselhetetlenebb, kellemetlenebb. Egy korty üdítőital nagyon fontos, nagyon lényeges. De nem kicsinyelhető le a türe­lem, a figyelmesség szerepe. A zsúfolt buszon máskor is kellemetlen egy-egy izgága utas, vagy nem megértő busz­vezető, kalauz, hát még ká­nikulában. A természet me­legét leküzdeni segít ha fe­gyelmezzük saját természe­tünket", s ebben segítségünkre lehet az is, ha eszünk­be jut, hogy három hete még a szokatlan hideget, a hosszú esőzéseket szapultuk. Ezzel ugyan nem jutottunk előbbre, türelemmel, a ren­delkezésre álló lehetőségek kihasználásával azonban da­colni tudunk a forrósággal is, amely, valljuk meg, mégis csak idején való­­ b­­a ­ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Távró barátok között Mongóliába érkezett Losonczi Pál Zsamszrangij­ Szambunak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksége elnökének meghívására hiva­talos baráti látogatásra Mon­góliába érkezett Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke, fe­lesége Losonczi Pálné és a hivatalos­ kíséret tagjai, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Gyenes András külügyminiszterhelyettes. A Malév különrepülőgépe ma­gyar idő szerint hajnali 3 órakor — a hét órai időelté­résnek megfelelően — ragyo­gó délelőtti napsütésben szállt le a két ország állami zászlóival fellobogózott, Lo­sonczi Pál és Zs. Szambu arcképeivel feldíszített Ulan- Bator-i repülőtéren. A magyar vendégek foga­dására megjelent Zs. Szam­bu, a Nagy Népi Hurál el­nökségének elnöke, J. Ceden­­bal, a minisztertanács elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bi­zottság és a kormány számos tagja. A repülőtéren jelen voltak az Ulan Bator-i diplomáciai testület tagjai. Jelen volt Krajcsik Mihály, a Magyar Népköztársaság Ulan Bator-i nagykövete is, aki állomáshelyén csatlako­zik a hivatalos tárgyalásokon részt vevő magyar küldött­séghez. A küldöttség a repülőtér­ről szálláshelyére hajtatott, majd Losonczi Pál megko­szorúzta a két mongol nem­zeti hős, Szuhe Bator és Csojbalszan mauzóleumát. Helyi idő szerint 12 óra 30 perckor Losonczi Pál tisztel­gő látogatást tett Zs. Szam­­bunál és J. Cedenbalnál 13 órakor a párt Központi Bizottsága, a Nagy Népi Hu­rál elnöksége és a kormány közös díszebédet adott Lo­sonczi Pál tiszteletére. Az ebéden megjelentek Ceden­­bal, Szambu, valamint a Po­litikai Bizottság és a kor­mány tagjai. Cedenbal pohárköszöntőjé­re mondott válaszbeszédében Losonczi Pál utalt arra, hogy bár érkezése óta mindössze egy-két óra telt el, a megbeszéléseken máris érin­tették a két felet kölcsönösen érintő kérdéseket. (MTI) * Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke hétfőn délután felesége társaságában megte­kintette a központi állami múzeumot, majd szálláshe­lyére hajtatott Zsamszramgiim­ Szambu, a Nagy Népi Hulál elhetőségé­­nek elnöke délután helyi idő szerint 6 órakor viszonozta Losonczi Pál délelőtti láto­gatását, szálláshelyén kereste fel az Elnöki Tanács elnökét. A mintegy félórás szívélyes­ baráti hangulatú találkozón jelen volt a teljes magyar delegáció. A találkozó után — már Cedendal miniszterelnök, a párt KB első titkára jelenlé­tében — ünnepélyes aktusra került sor: Losonczi Pál át­nyújtotta Zs. Szambónak, a Magyar Népköztársaság Zász­lórendjének Gyémántokkal ékesített első fokozatát „A szocializmus építése, a mon­gol—magyar kapcsolatok fej­lesztése terén elért kiemel­kedő érdemei elismerésekép­­pen, 75. születésnapja alkal­mából.­ • A magyar küldöttség este 7 órai kezdettel az Állami Opera és Balettszínház dísz­előadását tekintette meg. Losonczi Pál látogatásának második napja a hivatalos tárgyalásokkal kezdődik. Székesfehérváron, a Münnich lakótelepen újabb három épületet raktak össze az építők. Sok millió tégla, túlmunkával Az árvíztől és belvíztől megrongált házak helyreállí­tásához és újjáépítéséhez — az ÉVM kérésének megfele­lően — szeptember közepéig 66 millió égetett téglát szállí­tanak az árvíz sújtotta terüle­tekre a tégla- és cserépipari egyesülés vállalatai. Így na­ponta 950 000—1 000 000 tég­lát kell vagonba rakni és útnak indítani. A rakodáshoz, a gyárból a vasútállomásra történő szállításhoz azonban csak nagyon kevés munka­erő és szállítóeszköz áll az üzemek rendelkezésére, s ez­ért támogatásért fordultak a termelőszövetkezetek és kü­lönböző vállalatok vezetőihez. Az év elején a kedvezőtlen időjárás nagyban hátráltatta a tégla termelését, s további gondot okozott az árvíz ide­jén, hogy­­víz alá került a fe­hérgyarmati téglagyár, to­vábbi három téglaipari válla­lat több gyáregységében pe­dig azért szünetelt a terme­lés, mert a dolgozók a gá­takon segítettek a védekezés­ben. A termeléskiesést túl­munkával, elsősorban szabad szombati és vasárnapi mű­szakokkal pótolják. Ennek alapján eddig 6,7 millió ége­tett téglát és 17 millió nyers­téglát termeltek. A békéscsabai és a mályi téglaipari vállalat műszála brigádokat küldött Fehér­­gyarmatra, hogy segítsék a víztől megrongált gyár rend­­behozását. Ez­t az üzemet nemrégiben korszerűsítették és kapacitását évente 40 millió téglára növelték, a műszaki brigádok segítségével előre­láthatólag augusztusban újra megkezdheti a munkát a korszerű gyár, s rövidesen elkészül új részlege, a tégla­blokk üzem is, amelynek ter­mékeivel jelentősen gyorsít­hatják az újjáépítést. (MTI) Beérett a „Csabagyöngye“ Egerben, a Szőlészeti Kutató Intézet üvegházában beértek a legkorábbi fajták, a „Csaba­gyöngye” és a „Gárdonyi Géza” fürtjei. Az utóbbi a nagyközönség előtt még kevéssé is­mert­­fajta, sötétkék színű. A „Csabagyöngye” és a „Medoc noir” kereszteződéséből állítot­ták elő. Az intézetben a fotoriporter megörökítette azt a mozzanatot, amikor a beérett fürt­ről letépett szem nedvéből refraktométer segítségével állapítják meg a cukorfokot.­­ (MTI fotó : Kunkovács László felv.) VÍZISPORT KÖZPONT A tófejlesztés programjáról tárgyalt a VIB elnöksége Az eddigi eredmények és a jövőbeni tennivalók szere­peltek az elnökségi ülésen, melyen részt vett Dobrónaki Gyula államtitkár, a VIB el­nöke, Homoki József, a me­gyei pártbizottság titkára, Tóth Gyula, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és dr. Springer Ferenc, a VIB tit­kára.­­ Elsőként a Velence-tavi 'S központi fejlesztési progra­­i­­mot beszélte meg az elnöksé­gi ülés. A program alapvető célkitűzése, hogy a következő 6éves terv időszakára (1971— 1975) a gazdaságossági köve­telményeknek megfelelő és műszakilag megalapozott ja­vaslatot dolgozzon ki a tó­part üdülőterületté fejleszté­sére. A fejlesztési program kiterjed a kommunális és más ellátottság biztosítására, a tóparti üdülők kulturális szintjének emelésére, a ter­mészeti és táji értékek védel­mére. A program szerint a kö­vetkező ötéves terv időszaká­ban a következő legfőbb fel­adatokat kell megoldani a tó­fejlesztésben. A vízszint ál­landósítása sürgeti, hogy a zámolyi tározó befejezése után, megkezdődjön a pátkai tározó-tó építése. Folytatni kell a partépítést a déli par­ton, ugyanakkor az északi parton a nádirtást és meder­kotrást végezni. Elsőrendű feladat az üdü­lőterület erőteljes fásítása és parkosítása. Vonatkozik ez a feltöltendő partterületekre és az északi partoldalra egy­aránt. Fontos teendő a déli parton a regionális vízmű teljes hálózatának kiépítése és az északi rész bizonyos ré­szére is eljuttatni a szükséges hálózatot Hasonlóan a szennyvízmű kiépítése a szükséges mellékcsatornák­kal, valamint a központi tisz­títótelep egyidejű bővítésé­vel. A tófejlesztés mondhatni történelmi mozzanata, az északi üdülőterület létesítése. Az autós­strand és az üdülő­strand megépítése — az M7- es autópálya idegenforgal­mának és belföldi turistafor­galmának kívánalmai szerint — elsőséget nyer a fejlesztés sorrendjében. Ugyancsak a negyedik ötéves terv feladata vízisport-központ és az eve­zős kajak-kenu pálya elké­szítése, a maga szállóival, vendéglátóipari egységeivel. Nagy beruházást igénylő program a főutak, gyűjtő- és lakóutak, járdák és parkolók építése. A vasútállomásokon aluljárókkal tervezik lebo­nyolítani a gyalogos forgal­mat, a közúti forgalmat pe­dig felüljárók teszik zavar­talanná. A program javasolja a Budapest és Székesfehér­vár közti vasútvonal villa­mosításának előbbrehozata­­lát Az előirányzat szerint a vendégfogadásra — összessé­gében mintegy 10 ezer ember számára — újabb vállalati és SZOT-üdülők, szállodák, társasüdülők és magánnya­­ralók épülnek. A negyedik ötéves terv célkitűzései csak részben old­ják meg a tó üdülőterületté fejlesztésének problémáit. Ám irányt mutatnak ahhoz a nagyvonalú fejlesztéshez, mely mintegy 15 évre ele­gendő munkát ad mindazok­nak a szerveknek, vállala­toknak, akik szívügyüknek érzik a Velencei-tó ügyét.

Next