Fejér Megyei Hírlap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

Ismerjék meg a jogszabályokat A polgári védelmi kötelezettséget teljesítő személyeket megillető térítések, költségek. A rendelet (a 6/1964. Kormány­rendelet) kimondja, hogy „a polgári védelmi kiképzésben és továbbképzésben részt­vevő személy részére kereset­t (illetmény-, jövedelem­-, stb.) valamint útiköltség térítés nem jár.” A polgári védelmi gyakorlaton való részvétel esetén járó térítés. A polgári védelmi gyakorlattal kapcsolatos szabályok — szemben a munkaidőn kívül megtartásra ker­ülő polgári védelmi kiképzéssel (továbbképzéssel) — kötelezettek tar­­tósabb, esetleg a munkaidőre is kiterjedő igénybevételét teszik lehetővé. A gyakorlatokkal kapcsolatban ezért már felmerül a kieső munkaidőre járó keresettérítés szabályo­zásának szükségessége. A polgári védelmi gyakorlatokon résztvevő személyt — a Korm. rendelet 12 §-ának (1) bekezdése értelmében — a polgári védelmi gyakorlat miatt kieső munkaidőre, ha­­ munkaviszonyban áll, munkáltatójától az átlagkereset megtérítése (Mt. V. 140. §.), — kisipari szövetkezeti tagsági viszonyban áll. a szövetke­zettől az átlagkereset megtérítése (amelynek kiszámí­tásánál ugyancsak az Mt. V. 140. §-a szerint kell el­járni.), *A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, a mezőgazda­sági termelőszövetkezettől munkaköri beosztásában egy napra járó átlagmunkaegység jóváírása, illetőleg egy­napi munkának megfelelő készpénzjavadalmazás; ha a gyakorlat a napi munkaidőnél rövidebb ideig tart, az egy napra járó munkaegység, illetőleg készpénzjavadal­mazás időarányos része, a_ egyénileg dolgozó paraszt, önálló kisiparos, kiskeres­kedő vagy esetenkénti munkabérből (napszámból) élő,­­ a községi, városi, (fővárosi) kerületi tanács vég­rehajtó bizottságától — a munkaszüneti nap kivételé­vel — napi 30,— Ft, illetőleg, ha a gyakorlat nyolc óránál rövidebb ideig tart, időarányos része illeti meg. Az átlagkereset kiszámításánál a dolgozó részére a bér­költség, valamint a részesedési alap terhére pénzbeni ré­szesedésként kifizetett minden díjazást alapul kell venni. Költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek dolgozói tekintetében a béralap és a jutalmazási, valamint a pénz­ügyminiszter által meghatározott egyéb keret terhére ki­fizetett díjazások képezik a kiszámítás alapját. Az átlag­­keresetbe az időbéres és havidíjas dolgozó személyi alap­bérét az átlagkereset kiszámításakor érvényes összeggel kell kiszámítani. Nem számíthatók be az átlagkeresetbe a szociális jutta­tások, a hűségjutalom, a jubileumi jutalom és az újítási díj, stb. Ha a polgári védelmi gyakorlaton résztvevő személy kisipari szövetkezeti tagságban áll, a polgári védelmi gya­korlat miatt kieső munkaidőre a szövetkezettől az előző­eknek megfelelően kiszámított átlagkereset megtérítése illeti meg. A polgári védelmi gyakorlaton azonban részt vehetnek olyan személyek is, akiknél személyi körülményeik alap­ján a gyakorlaton való részvétel következtében kereset­­veszteség vagy keresetcsökkenés nem áll elő. Ilyenek le­hetnek általában a nyugellátásban részesülők, ha még polgári védelmi kötelezettség alatt állanak, továbbá az egyéb okból kifolyólag kereső foglalkozást nem folytató polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek (pl. ház­tartásbeliek). Ezeket a személyeket, akár nyugellátásban részesülnek, akár kereső foglalkozást nem folytatnak (pl. háztartásbe­liek), polgári védelmi­ gyakorlaton való részvételből kifo­lyólag keresetveszteség, illetőleg keresetcsökkenés nem éri, tehát őket térítés sem illeti meg. A polgári védelmi gyakorlattal kapcsolatos útiköltség megtérítése. A polgári védelmi kiképzést (továbbképzést) — a jog­szabályi rendelkezések szerint, — a polgári védelmi köte­lezettek lakó-, illetőleg — a munkahelyén kell megtar­tani, és így a megjelenéssel kapcsolatosan számottevő úti­költség felmerülésével számolni nem kell, ezért ilyen eset­ben útiköltség-térítésnek helye nincs. Más a helyzet azon­ban a polgári védelmi gyakorlat esetében, amelyeket álta­lában egy-egy nagyobb igazgatási területen levő polgári védelmi szervek, illetőleg szervezetek, felkészültségének lemérésére, együttműködésének begyakorlására stb. szer­vezik. Ennek folytán előfordulhat egyes kötelezetteknél, hogy a gyakorlaton való megjelenés elkerülhetetlenül helyközi utazást tesz szükségessé és az már számottevő útiköltséggel járhat. A térítés a polgári védelemnek azt az államigazgatási, illetőleg üzemi szervet, terheli, amelynek polgári védel­mi szervezetében a gyakorlaton résztvevő személy tarto­zik. Az útiköltség felmerülését az utazásra felhasznált paenetjeggyel kell igazolni. B* •** A alapelvei Százha­tvan ezren az oktatáson Megyénkben is megkezdtük a lakosság 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatását. A tájékoztató 1964. őszétől 1970. tavaszáig tartott. Az elmúlt 6 év alatt kb. 150—160 ezer személyt részesítettünk az oktatásban. A 15 órás tájékoztató előtt 1961—64-ig 10 órás kiképzés volt a lakosság részére, amikor is főleg az elméleti alap­ismereteket oktattuk. Az 1964-ben megkezdett kiképzés célja volt, hogy a la­kosságot megtanítsuk a védekezés alapelveinek gyakorlá­sára. Fontos feladatként jelöltük meg még kezdetben az oktatás színvonalának állandó emelését, a gyakorlatiassá­­­got, a lakosságnak ténylegesen rendelkezésére álló szük­ségvédő eszközök készítésének és használatának begyakor­lását. Ennek a nagy tömegeket érintő és mozgató oktatás­nak eredményes végrehajtása szükségessé tette, hogy a párt és társadalmi szervek irányításával és közreműködé­sével hathatós politikai, propaganda munkát fejtsünk ki.­­ A kiképzések közvetlen irányítását a tanácsok Végrehajtó Bizottságai, az üzemek, a vállalatok, az intézmények ve­zetői végezték. Nagy jelentőségű volt az MHSZ és a pol­gári védelem megyei, városi, járási szerveinek együttmű-­ ködése, a kiképzések szakmai irányítása területén. . a megfelelő agitációs és propaganda munkának tudható be, hogy megyénkben káros, vagy ellenséges hangulatot, illetve megnyilvánulást nem tapasztaltunk. Az érintett la­kosság megértette az oktatás szükségességét és jelentősé­gét. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a megjelenés, az ok­tatások alatti aktivitás, érdeklődés kielégítő volt. A tájékoztató egész időszaka alatt jó helytállásról, poli­tikai érettségről tettek tanúbizonyságot a foglalkozás­ve­zetők és az instruktorok. A kiképzéseket közvetlen irányig tó, a foglalkozásokat vezető aktivistáink időt és fáradtsá­got nem kímérve oktatták, gyakoroltatták a tanrendben előírt feladatokat. A szakmailag jól felkészített előadói­ az előírt anyagon túl a napi - és aktuális politikai kér­désekkel is foglalkoztak, politikailag is alátámasztották az oktatás szükségesség­ét. Az instruktorok ellenőrző, irányító tevékenysége elősegítette az oktatás eredményes befeje­zését. Most, amikor befejeződött a tájékoztató — véleményem szerint — külön is kell foglalkozni az oktatást megyei szinten irányító társadalmi polgári védelmi osztállyal. Ez az osztály a párt, a társadalmi szervek, a fegyveres testü­letek, az MHSZ aktivisták tagjaiból tevődött össze. A fel­sorolásból is látszik, hogy különböző munkaterületek, kü­lönböző beosztású személyek a társadalmi érdek figyelem­be vételével irányították, szervezték, ellenőrizték az okta­tásokat. Összegezve: az oktatás eredményes volt és a megye la­kosságának közel fele kapott alapvető polgári védelmi is­mereteket. A társadalom minden rétege, minden embere komolyan és jó hozáállással végezte ezt a munkát akkor úgy gondolom kimondhatjuk, hogy a tájékoztató oktatás megyénkben az egész lakosság érdekében, az egész lakos­ság közreműködésével történt. A Központi Bizottság Titkárságának 1964-es határozata alapján az előírt feladatot végrehajtottuk. Azonban nem szabad és nem lehet megállni. Nem mondhatjuk azt, hogy a lakosság felkészítése érdekében megoldottuk azokat a feladatokat, amelyeket a korszerű háború megvívása al­kalmával, a kialakult helyzetnek megfelelően a nagy tö­megekre hárul. Tovább kell fokoznunk a lakosság fel­készítését. Az új kiképzési forma módszerei, rész­kérdései most vannak kidolgozás alatt. Elöljáróba annyit, hogy a jövő évben induló kiképzés célja, hogy tovább fokozzuk a lakosság felkészítését, megismertessük, begyakoroltassuk a védekezés bonyolultabb mozzanatait, sőt gyakorlatban is meggyőződjünk az eddigi felkészítési módok eredményei­ről. Természetesen most már nem csak a 10 órás oktatás anyagára, hanem a 15 órás oktatás során elsajátított is­meretekre is támaszkodunk. A hat év részletes értékelése, a tapasztalatok feldolgozása most van folyamatban. Ezért nem volt cél, hogy a részletes adatokat, számokat ismer­tessünk. Az értékelésre, a számokban tükröződő eredmé­nyeinkre a következő számunkban még visszatérünk. B. J. P­ol­­ . . .. . . A fejér megyei filmelleklete Kitüntetettjeink ! Ez alkalommal a polgári védelem járási és községi ■zerveinél, valamint különböző szakszolgálatoknál huza­mos időn át, a polgári védelem érdekében kifejtett ki­emelkedő munkájuk és a beosztásukkal járó feladatok Hazánk Felszabadulásának 25. évfordulója alkalmával, a polgári védelem területén elért eredményeik, példás helytállásuk és magatartásuk, valamint 10 éven át azonos beosztásban végzett munkájuk elismeréseképpen a Hon­védelmi Miniszter Elvtárs a H­onvédelmi érdemérem kitüntetést adományozta SÁS JÁNOS elvtársnak, a Fejér megyei Polgári Védelem Parancsnok­ság, és NAGY IMRÉNÉ elvtársnőnek, a Dunaújváros Városi Polgári Védelem Pa­rancsnokság polgári alkalmazottjainak. maradéktalan, s példás végrehajtása elismeréséü­l 15 évi polgári védelmi tevékenységükért a honvédelmi minisz­ter elvtárs­a Honvédelmi érdemérem kitüntetést adományozta BALAJTHY JÓZSEF elvtársnak, Mióri Járási Ta­nács V. B. titkárának, aki munkájával nagymértékben ségítette elő a polgári vé­delem színvonalának eme­lését és a szervezet fejlő­dését FIRNICZ IGNÁC elvtársnak, a Székesfehér­vári Járási Tanács V. B. Igazgatási Osztály főelőadó­jának, aki mindenkor ak­tívan tevékenykedett a ki­képzések eredményességé­ért és a polgári védelem fejlesztéséért. TŐZSÉR LÁSZLÓ elvtársnak, Gárdony Nagy­község Tanácsa V. B. elnö­kének, aki 1955-től tevé­kenykedik a polgári véde­lem területén, a műszaki­mentő, majd a szállító szakszolgálatoknál s az utóbbi években, mint a község PV. parancsnoka a lakosság tájékoztató okta­tásában fejtett ki elisme­résre méltó tevékenységet. KOVÁCS NAGY ANTAL elvtársnak, a Székesfehér­vári Járási Tanács V. B. Ipari és Kereskedelmi Osz­tály vezetőjének, aki pél­dásan, fegyelmezetten és komoly szakértelemmel végzi a reá háruló felada­tokat. Munkájára minden­kor számítani lehet.

Next