Fejér Megyei Hírlap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

Ára: 80liter XcOt',*i Aw VV Urs) ,^YRAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ MRJP * ■ _ _______. | Jó magyar búza — a Bezosztása Mi gondok mégsem csökkennek Milyen volt az idei aratás? Erről, a gabonabetakarítás tapasztalatairól és az őszi mezőgazdasági munkákat átfogó kérdésekről tárgyaltak tegnap délelőtt az állami gazdaságok igazgatóinak első helyettesei az Állami Gazdaságok Fejér megyei főosztályán. Megállapították: a termelésben és a betakarításban változatlanul példaadó nagyüzemekben is nehéz aratás volt az idei. Most, a gabonabetakarítás végén egyértelműbbéváltak azok az észrevételek és tapasztalatok, melyek részint az időjárás kedvezőtlen hatásait mutatták meg, valamint a termesztésben felfedett néhány módszer kiigazítására utaltak. A szakvezetők beszámolói és jelentései szerint a megye állami gazdaságai betakarították a búzavetésterület 84,5 százalékát, és hamss elkövetheten éő napokban folyamatosan dolgozhatnak a gépek, augusztus 13-ig lezajlik az idei aratás. Számok alapján: 7-ig a 26 512 hold búzából mindössze 4000 hold maradt. A búza termésátlaga — úgy tűnik, véglegesnek tekinthető—17,2, az őszi árpáé 18,4, a tavaszi árpáé 11,9 mázsa. Az előző év átlagához mérten 2 mázsa körüli a holdankénti mínusz. Három gazdaság — a sárszentmishályi, a bodokajtori és a mezőfalvi — magasodik ki búzatermés eredményével. Az előbbi — végleges adat — 20,3, az utóbbiak 19 mázsás átlagot értek el. Ezek alapján a búzáról megállapították: a köztermesztésben levő fajták közül az idén is a Bezosztása szerepelt legjobban. Az említett három gazdaság azonban nemcsak erre ad bizonyítékot, hanem újra napirendre érlelte az őszi-tavaszi nitrogén fejtrágyázás témáját is. Következésképpen a termesztéstechnológián indokoltnak látszik egy kis változtatás, az őszi-tavaszi nitrogénes „kezelés”. Napirendje volt a tanácskozásnak a tarlóhántás, a nyári mélyszántás, és a vetés is. Az őszi vetőmag jó minőségben most is rendelkezésre áll, de néhány apróságot a vetéssel kapcsolatosan ezúttal is feljegyeztek. Brunner Tibor, az Állami Gazdaságok Fejér megyei főosztályának vezetője a szakvezetők beszámolói alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a búza monokulturális termesztésének mi lehet a határa. Tapasztalat: a második év kifogástalan, de a harmadik — a táblavizsgálatok még hátra vannak, és igazolhatják — már kockázatos. A miértre később minden gazdaság megtalálhatja a választ, mert egyelőre minden hozzáértő megállapítás és vélemény kiegészítésre szorulhat. Továbbá indokolt, hogy kövessék a gazdaságok a kutatóintézetek tanácsát: október végén, november elején vetett búzák nagy kockázatot jelentenek, még akkor is, ha évek tapasztalatai alapján itt-ott semmivel sem volt gyengébb az október elejinél. A búza ideális vetési ideje október 5—20-ig. A holdankénti magfelhasználás pedig 185—190 kiló körül legyen. Külön foglalkoztak a szakvezetők a lucernaterméssel, és szinte kivétel nélkül kimagasló hozamokról számolhattak be. Az állami gazdaságok átlaga magas, 30 mázsa feletti holdanként. Jó termést becsülnek napraforgóból és az ágazaton belül nagy területen termesztett növényből, a kukoricából is. És azt mondják az üzemek a búzánál ért terméskiesést pótolják, pontosabban hozzák azt a termelési értéket, ami erre az évre rögzített. Néhány gond és megoldás az ősziek betakarítását illetően is témája volt a tanácskozásnak. Az Agrotröszt nem biztatja a gazdaságokat, hogy idejében megérkeznek a francia licenc alapján gyártott, és általuk megrendelt Brand-féle kukorica-adapterek. Előreláthatóan csak az év utolsó negyedében számíthatnak rájuk, ami azt jelenti, egy gonddal több lesz az őszi érésű növények betakarításában. És érzik már most, hogy erre nagyon fel kell készülniük, mert különben 71-ben is kukoricázhatunk az idei terméssel a földeken. Érvényesnek és megoldásnak tekintik az enyingi módszert: nem megvárni a szárítógépet, és aszerint törni, hanem teljes sebességgel betakarítani, és prizmázni a termést, aztán folyamatosan történhet a szárítása. A prizmában kifogástalanul megőrizhető a kukorica, és ténylegesen alkalmazható módszer mindenütt. Peresztegi T. Ferenc Bőséges lesz a hétvégi árukínálat Milyen lesz szombaton és vasárnap Székesfehérváron a piaci árukínálat? E kérdésre kerestünk választ a város két termelőszövetkezetében, a Szabad Életben, és a Kossuthban. Mint ismeretes ugyanis e két közös gazdaság kertészeti termékeinek javarészét a fehérvári piacon értékesíti. Árki Lászlóné, a Szabad Élet Termelőszövetkezet üzletvezetője így tájékoztatott bennünket: — Úgy hiszem, hogy az idei év legjobb piaca lesz szombaton és vasárnap. Az árak most már viszonylag elfogadhatók, a legtöbb zöldség- és gyümölcsfélékből nagy a kínálat Megtudtuk, hogy Bodakajtorról mintegy 100—150 rekesz őszibarack érkezik. Saját termelésű paradicsomból, amiből már befőzni is lehet, 15—20 mázsát várnak a földekről. És meglepően olcsó az ára is, mindössze 2 forint. Csemegeszőlőt is értékesítenek — saját termésűt — e közös gazdaság üzleteiben. Igaz nem sokat szüreteltek még, 20—30 kilót csupán, s viszonylag ezt sem drágáért adják, 15 forintért mérik kilóját. A zöldpaprika ára pénteken 7 forint volt. Szombatra és vasárnapra 4—5 mázsát szednek le a kertészeti dolgozók. Ugyancsak sok dinnye — sárga és görög — érkezik a hét végén és más egyéb zöldségféléből is megrakják a polcokat, ládákat. — Minden lesz szombaton és vasárnap — szólt végezetül Árki Lászlóné — most szombaton és vasárnap az eddiginél finomabb, de olcsóbb ebédet főzhetnek a háziasszonyok. Beszélni akartunk még Lauschman Ottóval a termelőszövetkezet főkertészével, de nem találtuk a helyén. A kertészetben szorgoskodott, hogy mindazokat a zöldségféléket leszedjék és elszállítsák a kertészetből, amiket Árkiné kért. Ugyancsak kedvező hírrel szolgált Ruszanov Györgyné, a Kossuth Termelőszövetkezet üzletvezetője. — Majdnem csak minden zöldségfélének zuhant az ára. A paprikát nemrég még 20 —25 forintért mértük, most 6 forint és 6,60 az ára kilónként. A paradicsomot 57 forint helyett már 2,60—3 forintig adjuk. Jól dolgozik a fehérvári vasútállomás háta mögött létesített kertészetben a Kossuth Termelőszövetkezet brigádja. Ennek köszönhető jórészt, hogy mindenféle áruból most már jól elláthatják a termelőszövetkezet értékesítő pavilonját. Igaz, hogy őszibarack, körte, alma nemigen lesz ezen a helyen, viszont dinnyéjük nagyon ízletes , és sok is van illetve lesz belőle. Az árakat itt is lejjebb szállították. Jellemzőként csak annyit, hogy az elmúlt szombaton majdnem 20 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. Ma is lesz ugyanannyi vásárlójuk mint egy héttel ezelőtt, de a bevétel nemigen lesz több, mint 10 ezer forint. Az előrejelzés szerint tehát nem lesz drága a szombati és a vasárnapi piac. És ennek elsősorban a vásárlók, a háziasszonyok örülnek legjobban. (Piaci jelentésünk a 12. oldalon.) —o — Pénteken délelőtt megtörtént a 2. számú, 1000 vagonos gabonasiló műszaki átadása is Székesfehérváron. A 12 centiméter hiányával 39 méter magas létesítményt csúszózsalus technológiával építették. A műszaki átadás azt jelenti, hogy a 9,8 millió forint költséggel épült silóban máris megkezdhetik a berendezés szerelését. Hódíthat a „Napraimig** Milliókat ért társulós a MezőMa Csütörtököm a sárosdi fezben Nagy Lászlónak, a Mezőföldi Tsz-szövetség elnökének előterjesztése alapján a „Napraszig”-termeléshez csatlakozó gazdaságok: a hantosi, a nagylóki és a besnyői szövetkezetek képviselői jegyzőkönyvben is rögzítették a hivatalos állásfoglalást. A többi között az egyszerű tsz-közi társulás tevékenységi körét, alapszabályának előkészítését. Amint arról lapunk egy korábban megjelenő számában ismertetést adtunk: a „Napraszig”,, a napraforgószárból készíthető hőszigetelő — a kísérleti termékek alapján — az eddig ismert és alkalmazott anyagoknál jobb, és időszerű minél nagyobb tömegben gyártani. Akikor ismertettük előnyeit, és azt is, hogy a mezőgazdasági építkezésekhez pillanatnyilag nem gyárt a hazai ipar elfogadhatóbbat. A besnyői kísérleti üzem — Kovács József vegyészmérnök irányításával — „Napraszig” terméke meggyőzte a szakembereket, az Állami Minősítő Intézetet és engedélyezték a széles körű termelést. Az új hőszigetelő anyag tulajdonságainak ismételt felsorolása helyett a sárosdi tanácskozás résztvevői megismerkedhettek azokkal a számokkal is, melyek az anyag termelési hasznosságát igazolják. Idén 30 ezer köbméter Naprajzig készül, de 1971- ben már 600 ezer négyzetméter, illetve 60 ezer köbméter, ami pontosan 99 millió termelési értéknek felel meg. Annak a négy üzemnek, amely a szövetkezeti gazdaságokban működik majd, ilyen mennyiség utáni tiszta bevétele a társulásnak eléri a 8 millió forintot. A napraforgó szár ezután — ami eddig sajnos mezőgazdasági talajaink termőértékét itt-ott erősen mérsékelte — nem a földbe, nem is a tűzre kerül, hanem ezekbe az üzemekbe, melyek az említett hőszigetelő alapanyagához szükséges százért külön bevételhez jutnak. Azért, ami eddig csak gondot és bajt okozott, most — az 1971-re vonatkozó termelés számai szerint — 4 millió 300 ezer forintot várhatnak. A társuláshoz csatlakozó gazdaságok képviselői egyértelműen határoztak tegnap Sárosdon arról, hogy a termeléshez szükséges gépeket — hozzávetőleges adat: 200 ezer forint az üzemenkénti gépi beruházás — gyorsan beszerzik társulásuk megbízottai révén. Elfogadták az igazi, a két sárbogárdi, az alapi és a szabadegyházi tsz csatlakozását, és várják más gazdaságok jelentkezését is. Egyetértettek abban is, hogy az új hőszigetelőt országosan az Agrotröszt forgalmazza megyei vállalatainál. Számítanak az Észak-Fejér megyei Tsz-szövetség csatlakozására, illetve kezdeményezésére, mert megyénkben ilyen hasznos és jövedelmező szövetkezeti „iparág” fejlesztésére kiváló adottságaink vannak. (pdf) MI LEGYEN A SZALMÁBÓL ? Nem selyem, levelezőlap. Ilyen hatalmas tekercsekben fut a közismert postai levelezőlapok papírja. (A dunaújvárosi papírgyárról szóló riportunk a 3. oldalon.) Ma záróülés a konferencián Könnyűszerkezetek — nehéz órák Az időjárás túlságosan „kegyes” volt a konferencia rendezőihez: hazánkban szokatlanul magas, 35—37 Celsius fokos hőmérséklettel ajándékozott meg bennünket, így érthető, hogy nehéz órákat élnek át a nemzetközi tanácskozás résztvevői. Többek között a technikai személyzet, az adminisztrációs ügyeket a szó szoros értelmében hajnaltól késő estig végzők, a rendezés és lebonyolítás fárasztó munkáját magukra vállaló GTE- sek, az Ikarusból, Videotonból, s nagyobbrészt a Könynyűfémműből érkezett adminisztratív és műszaki dolgozók. A székesfehérvári Könnyűfémműről és vezetőiről külön is kel szólnunk, hiszen mind szellemileg, mind anyagilag igen nagy mértékben járultak hozzá e tanácskozás sikeréhez, s ugyanakkor a mértéktartó házigazdák tiszteletreméltó szerénységével talán még az indokoltnál is kisebb arányban sajátították ki maguknak a konferenciát. A konferencia utolsóelőtti munkanapja a szokásos időben, reggel fél kilenckor kezdődött. A tanácskozás elnöki tisztét ezúttal Bozsik Imre, a Dunai Vasmű gyáregység-vezetője látta el Az előző napokban Hegedűs Ernő egyetemi tanár, Rudnay Guido professzor, valamint a konferencia fővédnöke, dr. Szabó János építési és városfejlesztési miniszterhelyettes töltötték be ezt a tisztséget, s valamennyien nagy elismeréssel szóltak a konferencia aznapi munkájáról. A tanácskozás egészére jellemző figyelemmel és szakmai érdeklődéssel fogadták dr. Matolcsy Mátyás kandidátus és Kokesch Sándor gépészmérnök „Az autóbuszkarosszéria elemeinek részvétele a teherviselésben” című előadását. Ugyancsak (Folytatás a 3. oldalon)