Fejér Megyei Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
2 Brandt nyugatnémet kancellár szerdán másodízben tartott megbeszélést az ellenzék képviselőivel. A CDU részéről Rainer Bartel, a CSU részéről Richard Stücklen vett részt a megbeszélésen. A kiadott kommüniké szerint a CDU—CSU képviselői előterjesztették véleményüket az úgynevezett berlini kérdés „kielégítő megoldásáról”. Utána eszmecserére került sor, azzal a céllal, hogy egységes álláspontra jussanak. A megbeszéléseket folytatni fogják. Bonnban egyébként megerősítették, hogy a négy nagyhatalom nagykövetei szeptember 30-án tartanak újabb megbeszélést Berlinben. Brandt ismét tárgyalt az ellenzékkel Ostromállapot Jordániában (Folytatás az első oldalról) hogy képviselje a kormányt azokon a közvetítő tárgyalásokon, amelyeket az Arab Liga bizottsága folytat a jordániai hatóságok és a Palesztinai partizánok között. Az ammani rádió felszólította a palesztinai partizánokat, hogy adják át fegyvereiket azoknak a szervezeteknek, amelyekhez tartoznak. A beszolgáltatásnak az a célja, hogy a fegyvereiket ..szétosszák valamennyi állampolgár között., függetlenül minden területi meggondolástól''. A rádió azt kérte a partizánoktól, hogy legyenek tudatában a Jordániát fenyegető veszélynek, tanúsítsanak mérsékletet, hogy „szembe lehessen szállni az igazi ellenséggel”. A palesztinai ellenállási szervezetek elrendelték az ellenállási mozgalomhoz tartozó valamennyi reguláris csapat, osztag és milícia azonnali hatállyal történő egyesítését. Az ellenállási szervezeteik egyik rádiója szerint az egyesített csapatok főparancsnoka vá Jasszer Arafatot nevezték ki. A palesztinai ellenállási szervezetek központi bizottságának szerdai ülésén érvénytelenítették azt a múlt hét végén hozott határozatot, amely felfüggesztette a Palesztinai Népi Felszabadítási Front tagságát. Mint ismeretes, a központi bizott-*ság a géprablásokban játszott szerepe miatt közösítette ki a szélsőséges PNFF-t. Arafat a Központi Bizottság nevében „fasiszta kormánynak” minősítette az új jordániai katonai kabinetet. Magához hivatta az arab országok Ammanban akkreditált nagyköveteit, és közölte velük, hogy a „palesztinai mozgalom elszántan védi magát, mindaddig, amíg meg nem dönti a jordániai katonai uralmat”. A Központi Bizottság számos szakszervezettel együtt felszólította a lakosságot, hogy csütörtöktől kezdjen országos sztrájkot, ezzel fejezve ki nemtetszését a katonai diktatúra iránt. Nixon elnök az új jordániai kormány megalakításának bejelentését követően azonnal összehívta katonai tanácsadóit, hogy megvitassák az ammani fejleményeket. A Fehér Ház sajtótitkára nem volt hajlandó a kétórás tanácskozás részleteiről nyilatkozni. Új szovjet nagykövet Pekingben A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége Vaszilij Tolsztyikovot nevezte ki a Szovjetunió új pekingi nagykövetévé. Tolsztyikov az SZKP KB és a Legfelső Tanács Elnökségének a tagja. A Szovjetunió új pekingi nagykövete 1917-ben született és vasútmérnöki képesítése van. 1948 és 1962 között fontos párt- és állami tisztségeket töltött be Leningrádban. 1962 óta a leningrádi területi pártbizottság első titkára. Folytatódtak Jan Marko budapesti tárgyalásai Jan Marko csehszlovák külügyminiszter és felesége, valamint a magyar—csehszlovák tárgyalásokon részt vevő csehszlovák küldöttség tagjai — Péter János külügyminiszter társaságában — szerdán délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. A csehszlovák vendégek megkoszorúzták a Hősök terén lévő magyar hősi emlékművet is. Ezt követően felkeresték a mezőgazdasági kiállítást, ahol dr. Gergely István, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Szőke István, a kiállítás igazgatója üdvözölte a vendégeket. A házigazdák társaságában megtekintették a kiállítás főpavilonját, s ellátogattak a csehszlovák pavilonba is. Az ezt követő körséta befejeztével a bemutató tribünjéről megtekintették a felvonultatott nagyteljesítményű, korszerű mezőgazdasági gépekeket és a lovasbemutatót. Jan Marko nagy elismeréssel nyilatkozott a kiállításon látottakról az MTI munkatársának. Szerdán délután a Külügyminisztériumban folytatódtak a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Jan Marko csehszlovák külügyminiszter vezette csehszlovák delegáció (balról) és a Péter János vezette magyar küldöttség a tárgyalóasztal mellett (MTI foto : Vigovszki Ferenc felv. — KS) Izrael teljes támogatást vár az Egyesült Államoktól Bócz Sándor, az MTI kairói tudósítója jelenti: Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter kedd esti sajtóértekezletén kijelentette: nyilvánvalóvá vált, hogy az USA képtelen betölteni ■az igazságos közvetítő szerepét, s máris visszatért a hagyományos közel-keleti politikához, az agresszor Izrael politikai, katonai, és gazdasági támogatásához. " Washington" a jeleik szerint, végképp feladta a békés rendezés kísérletét, s megtagadta a saját kezdeményezését. Golda Meir izraeli miniszterelnök washingtoni útját a követelések további kiterjesztése előzte meg. A Jarrsrisl-misszió bojkottja és a soron kívüli Phantom-szállítmány után Meir totális katonai és gazdasági támogatást vár Washingtontól, s Nixon legutóbbi kongresszusi üzenete már tartalmazza is ezt a jóváhagyott, óhajt, mivel az elnök szerint „Amerikának érdekében áll Izrael gazdasági és katonai támogatása". Meir, a Jeruzsálemből érkezett hírek szerint, most tovább megy egy lépéssel. Nixon elé tárja Izrael új térképét, amelyet a „biztonságos határok” elve alapján rajzoltak meg. Eszerint Izrael olyan rendezést követel, amelynek eredményeként megtarthatja a megszállt arab területek jelentős részét, így a szíriai Galan-magaslatokat, a gázai övezetet, a Sínai-félszigeten egy Sarm El Sejkig vezető folyosót, az egész Jeruzsálemet és a Jordán folyó völgyét. Ha Nixon elfogadná a „biztonságos határok" tervét, ez Meir szerint „megkönnyítené” Izrael dolgát a Jarring-misszióval kapcsolatban. Golda Meir ezen túlmenően két feltételt szab a Jarring-misszió felújításához. Meir asszony szerdán utazott el az Egyesült Államokba. A New York Times szerdán egy washingtoni keltezésű tudósításában közölte: az Egyesült Államoknak bizonyítéka van arra, hogy Izrael megsértette a közel-keleti tűzszünetet. A lap első oldalon közölt cikke szerint amerikai hivatalos személyek állapították meg, hogy Izrael megsértette a tűzszüneti megállapodást azzal, hogy felderítő repüléseket hajtott végre egyiptomi terület felett és megerősítette állásait a Szuezi-csatorna mentén. * *:• * Az USA külügyminisztériuma hivatalosan is megerősítette: Izrael megszegte a tűzszünetet azzal, hogy felderítő repüléseket végzett a csatornaövezetben. RÖVIDEN 0 Az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség első csoportja Rácz Pál külügyminiszterhelyettes vezetésével szerdán New York-ba utazott. 0 A Szovjetunió első ízben vesz részt a Helsinkiben szeptember 17-én megnyíló nemzetközi vásáron. 22 szovjet külkereskedelmi vállalat sorakoztatja fel export-cikkeit. A nemzetközi vásár megnyitására szovjet kormányküldöttség utazik a a finn fővárosba. A Kuba és a Német Demokratikus Köztársaság Gazdasági és Tudományos- Műszaki Együttműködési Bizottságának negyedik ülésszakára , az NDK gazdasági küldöttsége megérkezett Havannába. Az ülésszakon megvitatják a két ország gazdasági, tudományos és műszaki együttműködése megszilárdításával kapcsolatos kérdéseket. Háromezer madridi építőmunkást elbocsátottak állásából, mert részt vettek a frjunkaibizottságok által kezdeményezett nagyszabású sztrájk -akcióban. A Wroclawi Vajdasági Bíróság szerdán megkezdte Waldemar Frey lengyel állampolgár bűnperének tárgyalását. Frey a múlt hónap 7-én erőszakkal eltérítette útvonaláról a LOT légitársaság Szczecin—Katowice útvonalon közlekedő menetrendszerű repülőgépét. Kedden az Egyesült Államok hat államában tartottak előválasztásokat a november 3-án sorra kerülő részleges kongresszusi választások előtt. Ezek során Hubert Humphrey volt alelnök elnyerte Minnesota állam demokrata agrárpártjának (DFS) jelöltségét a szenátusi választásokra. Humphrey a politikai élettől viszszavonuló McCarthy volt elnökjelölt szenátor helyét pályázza meg. Az angol lapok szerdán élesen elítélték a belügyiminiszternek azt a döntését, amellyel kiutasította az országból Rudi Dutschkét, a szélsőbaloldali nyugatnémet diákvezért. Dutschke, mint ismeretes, az ellene végrehajtott gyilkossági kísérlet után Angliában gyógykezeltette magát, egyetemi tanulmányaihoz azonban a hatóságok nem járultak hozzá. MILAP -Csütörtök, 1970. szeptember 17. Prágai lap a „dubcekizmus“ ideológiájáról A Tribuna, a CSKP KB cseh irodájának hetilapja, amely egyik fő feladatának tekinti az 1969-as csehszlovákiai események gyökereinek hiteles feltárását, újabb elemző tanulmányt közöl a társadalmi válság kialakulásának okairól. Oldrich Svestka főszerkesztő, a cseh iroda titkára mindenekelőtt azt vizsgálja, hogy a január előtti pártvezetés súlyos hibái miiképpen készítették elő a talajt a revízionizmus térnyerése számára. Azokkal vitatkozva, akik mindmáig „puccsnak” minősítik januárt, kimutatja az 1968-as proplénum történelmi szükségszerűségét. „Mindazok — állapítja meg —, akik jelenleg valamiféle „puccsról” beszélnek, lényegében ki akarnak bújni a január előtti viszonyokért reájuk háruló felelősség alól. Ha ugyanis rátermett politikusok lettek volna, megelőzhették volna az áldatlan helyzet kialakulását, de mindenesetre erre kellett volna törekedniük. A kommunisták és az állampolgárok csakis úgy értelmezhették a januári politikát, mint a korábbi fogyatékosságok és hibák helyrehozására irányuló törekvést. Svestka január eljövetelének közvetlen okai között említi a gazdasági problémák megoldatlanságát, a minden realitást nélkülöző tervek meghirdetését és azt a körülményt, hogy a párt képtelennek bizonyult határozatai teljesítésére. A párt továbbá nem dolgozott ki megfelelő politikát az értelmiség irányában, s a politika elsőbbségéről szóló lenini tételt leszűkítették a hatalmi jegyek hangsúlyozására. Mindennek következtében rohamosan csökkent a párt tekintélye, nőtt a széles néptömegek elégedetlensége. A cikk szerzője külön kiemeli annak a ténynek a súlyosságát, hogy minél nagyobb hatalom összpontosult Antonin Novotny kezében, annál kevésbé bízott munkatársaiban. Ezt — mutat rá Svestka — nem jellembeli fogyatékosságai, hanem a problémák megoldására való képtelensége és a korábbi balfogások hatása okozta. A fenti hibák általános nyugtalanságot és bizonytalanságot keltettek a pártban és a társadalomban, s az emberek többsége arra a meggyőződésre jutott, hogy a bírálat hiábavaló. Mindenütt passzivitás lett úrrá. Ezek a tényezők pedig kapóra jöttek a jobboldali és szocialista-ellenes erőknek. A tanulmány nagy teret szentel Alexander Dubcek szerepének. Svestka megállapítja, hogy Dubcek jobboldali opportunista nézetek hordozójává, csehszlovák, szlovák és cseh nacionalistává, szovjetellenes elemmé vált. A lényeg abban rejlik, hogy a pártnak sohasem szabad ekkora hatalmat adni a Dubcek-típusú emberek kezébe. 1968-ban pártunk és nemzeteink bálványozták. Kisszerűségében nagyzási hóbortba esett. Egyre inkább ,,a világszocializmus megmentőjének” szerepében tetszelgett, ám az ilyenfajta megváltás szüli az eszmei és politikai árulást.. A „dubcekizmus” alapja az elvtelen liberalizmus, főleg pedig a nacionalizmus és a szovjetellenesség lett. Dubeek politikájával nagyban segítette a jobboldalt, mert legmélyebb lényegét, az elvtelenséget sokáig szocialista jelszavakkal, a pártról és a munkásosztályról szóló jelszavakkal álcázta. A ,,dubcekizmus” a munkásosztály és a dolgozó nép elárulásának ideológiája. Jelenleg a „dubcekizmus” elhal, de ennek ellenére nem becsülhetjük le legfontosabb elemének, a nacionalizmusnak az életképességét — írja Oldrich Svestka. PRAVDA: „Egyesített erőfeszítés“ Egyesített erőfeszítés címmel kommentálja a Pravda szerdai száma a magyar— szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírását. Vlagyimir Geraszimov kommentátor megállapítja: a szocialista országok népgazdasági terveinek egyeztetése új lehetőségeket tár fel a gazdasági együttműködés ütemének gyorsítására. A népgazdaság alapvető ágazatait felölelő koordináció elősegíti a termelés szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztését, az ipari és mezőgazdasági kölcsönös áruszállítások növelését, a tudományos-műszaki kapcsolatok bővítését. A testvérországok — a KGST tagjai — a KGST 23.rendkívüli és 24 ülésszakán közösen kidolgozott programot megvalósítva hozzálátnak a szocialista gazdasági integráció folyamatának kibontakoztatásához. A Pravda az 1971/75-re vonatkozó magyar—szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírásában annak tanúbizonyságát látja, hogy az együttesen kitűzött program gyümölcsözően és sikeresen válik valóra. A cikkíró a magyar—szovjet együttműködés jelenlegi színvonalára jellemző vonásként emeli ki, hogy az együttműködés munkájában nem csupán a két ország tervező és külkereskedelmi szervei vesznek részt, hanem — gyakorlati ténykedéssel is — az öszszes ipari minisztérium. Jelentősen fejlődik az együttműködés a két ország között a gépgyártás területén, mindenekelőtt annak legfejlettebb ágazataiban. Konkrét példákat sorolva, a cikk utal arra, hogy a Szovjetunió bővíti Magyarországra irányuló személy- és tehergépkocsiszállítmányait, valamint az ezekhez szükséges pótalkatrészek kivitelét. Ami pedig az Ikarus autóbuszokat illeti, ezek mind nagyobb számban jelennek meg a szovjet utcáikon és utakon. A magyar ipar, a kooperációs tervnek megfelelően, bővíti a közúti járművekhez, továbbá a Volgai Autógyár személygépkocsijához szükséges különböző felszerelések gyártását. Ez az egyetlen iparágra vonatkozó egy példa is — húzza alá a kommentátor — kitűnően megmutatja az együttműködésnek azokat a formáit, amelyek előmozdítják a műszaki fejlesztést, a termelés növelését — a legkorszerűbb technikai színvonalon. A Pravda imponálónak nevezi a magyar—szovjet, árucsere-forgalom fejlesztési távlatait tükröző számadatokat, s ennek kapcsán kiemeli, hogy 1971—75-ben másfélszeresére nő a korábbi ötéves időszakhoz képest az áruforgalom értékösszege, amely meg fogja haladni a9 milliárd rubelt. A Párái Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével a magyar—szovjet tervegyeztetési tárgyalásokon részt, vett magyar küldöttség szerdán hazaérkezett Moszkvából. Magyar—nyugatnémet gazdasági egyezmény A szeptember 8-tól 16-ig Bonnban folytatott magyar— nyugatnémet gazdasági tárgyalások eredményeként szeptember 16-án a két ország képviselői hosszú lejáratú, öt évre szóló árucsereforgalmi és gazdasági-műszaki együttműködési megállapodást parafáltak. A megállapodás az eddigieknél szélesebb alapokra helyezi a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, és a kereskedelmi kapcsolatokon túl a gazdasági-műszaki kooperációra is kiterjed. A megállapodás célul tűzi ki az árucsereforgalom bővítését, és annak kiegyenlített, harmonikus fejlődését. Ennek keretében előirányozza, hogy az NSZK a magyar árukra még fennálló beviteli korlátozásokat megszünteti. A megállapodást a két delegáció vezetője, magyar részről Mádai István, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az NSZK részéről dr. Peter Hermes, a külügyminisztérium tárgyaló nagykövete parafálta. A megállapodás aláírására Budapesten fog sor kerülni. A megállapodás hatálya 1970. január 1-től visszamenően 1974. december 31-ig terjed.