Fejér Megyei Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

IS­­­MI A második lépcső­ n n­emrégiben az egyik­­ termelőszövekezeti ve­zetőivel hosszasan beszélget­tünk, vitatkoztunk a mező­­gazdasági és ipari munkakö­­­rülményekről. Valóságos szó­csatát vívtunk egymással. A végén egyetértettünk abban, hogy a gyárakban üzemek­ben jobb az egészségügyi és szociális ellátás, mint jelen­leg a mezőgazdaságban. A szociális körülmények foko­zott javítása elsősorban a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok feladata. És ha azt akarjuk, hogy mindig le­gyen munkaerő, hogy jól érezzék magukat a növény­termelők, az állatgondozók, fogatosok, traktorosok, akkor az elkövetkezendő esztendők­ben sokat kell változtatni a jelenlegi gyakorlaton. Gon­doskodni, törődni kell az em­berrel. Azzal az emberrel, aki milliós, tízmilliós értéke­ket állít elő kemény kanika árán. Az említett tsz-ben sok po­zitív dolgot hallottam. El­mondták, jelenleg nem küz­denek létszámhiánnyal, hi­szen meg tudják művelni a földet, ellátják az állatállo­mányt, s a trakorok sem áll­nak árván, vezető nélkül a gépudvarban. De amikor ter­veikről szóltak, kissé halkab­ban beszéltek. A jövőben egy komoly, ütőképes építőbri­gádot akarnál felállítani, hogy ezzel ne csak saját fela­dataikat valósíthassák meg, hanem besegíthetnének a ta­nács építési munkáiba, eset­leg a szövetkezeti tagok ház­építését, renoválását is el­vállalhatnák. Komolyan, megfontoltan munkálkodnak a termelés bővítésén, s megteremtik ehhez a tárgyi feltételeket. És mi lesz az emberrel? A kongresszusi irányelvek ugyanis világosan leszögezik, hogy az elkövetkezendő évek­ben még fokozottabban kell gondoskodni a dolgozókról. A termelőszövetkezetekben, általában a mezőgazdasági üzemekben is legalább olyan feltételeket kell teremteni, mint az ipari üzemekben. A gyáraikban az étkezde meg­szokott, régi dolog. Itt fo­gyasztják el az ebédet mun­ka után, vagy éppen a dél­utáni műszak megkezdése előtt. Sőt, nem egy helyen arra is van lehetőség, hogy elvigyenek egy vagy két adag ebédet. Az öltözővel, mosdóval, fürdővel sem mondok újat. Bizony kelle­nének ezek a létesítmények a föld dolgozóinak is. Tisz­ta ruhában érkezni és ugyan­abban hazamenni. Legyen kéznél az öltöző, a fürdő, a zuhanyzó. Az is igaz, hogy a melegen tűző napot nem le­het leárnyékolni, de hatását csökkenteni lehet azzal, hogy a mezőn húsút adó „me­nekülőket” létesítenek. S rendszeresíteni lehetne, főleg munkacsúcsokban, hogy va­laki mindig árusítson büfé­árut. Az étkezdék felépítésé­re is kellene költeni — az alapanyagot előteremtheti maga a termelőszövetkezet S ha már itt tartunk: vajon nem küldhetné minden év­ben legalább egyszer gyógy­fürdőbe azokat a traktoroso­kat akik hosszú hónapokon át ülnek a rázós gépeiken? Nem dőlnének ki nyolc-tíz év után a traktor mellől. A mezőgazdaság dolgo­­zói eddigi eredménye­ik alapján rászolgáltak arra, hogy szociális vonatkozásban is többet törődjünk velük. Ebben a második lépcsőben kell megkeresni, megtalálni a módját annak, hogy egyre több fürdő, öltöző épüljön, hogy megnyíljon előttük az üdülők százainak ajtaja, ahol egész évi fáradságukat kipihenhetik, új erőre kap­hatnak. . . o. t »lue PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEKI ri.ir-T—wn—».' ,, , GSim­iCn# “S?7 ............. Ara. 1 forint Nem mérsékelhető a búza vetésterülete A mezőgazdaság őszi próbatétele A héten a Minisztertanács ülése, tegnap DR. DIMÉNY IMRE mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fog­lalkozott a sajtó munkatársai előtt az őszi mezőgazdasági munkákkal. Általános érvényű megállapítás: az utóbbi évek legnehezebb aratása után hasonlóan nagy erőfeszítéseket kö­vetel az őszi vetés és betakarítás. Fejér megye adottságait és gazdasági körülményeit tekintve a témában semmivel sem rózsásabb a helyzet. Lipthay Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője szombaton, délelőtt arról tá­jékoztatta lapunk munka­társát, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek gondja elég je­lentős. Ugyanis a nyári munkák befejezése után jó­formán szünet tartás nélkül hozzá kellett fogniuk az őszi érésű növények betakarítá­sához, illetve a vetéshez. Ennek ellenére is lega­lább 2—3 hetes késésben vannak a gazdaságok az előző évekhez mérten. Szinte kivétel nélkül mindenütt munkatorló­dásokkal lehet számolni. Az ősszel több mint 15 ezer holdról a silókukoricát, 93 ezer holdról a kukoricát, 5 ezer holdról a cukorrépát, 21 ezer holdról a napraforgót és 4,5 ezer holdról a burgonyát kell gyorsan betakarítani. Ezzel együtt természetese­n nagy munka az a 159 ezer hold talajművelés és vetés, valamint a 236 ezer 500 hold őszi mélyszántás. Mindemel­lett nem lehet figyelmen kí­vül hagyni az állami gazda­ságokban a 4400 hold illet­mény és a 30 ezer hold ház­táji föld munkaigényét, de a szüretet és a szőlőterüle­tek őszi munkáját sem. Az osztályvezető elmon­dotta: az őszi betakarítású nö­vények zöme gazdag ter­mést ígér, mint az előző években, sőt az előzetes becslések alapján a ku­korica májusi mormok­­ban számítva 24, a bur­gonya 74, a napraforgó 9,5, a cukorrépa 200, a szőlő 27 mázsa feletti ho­zamot garantál. Ezért van szükség magas­fokú felkészülésre, a szerve­zettebb munkára. A tanácsok mező- és élelmiszergazdasá­gi szakigazgatása időben fel­kérte a gazdaságok vezetőit: az őszi munkákra vonatkozó­an készítsenek részletes fela­dattervet, és a gépi erőt min­denütt teljes sebességre kap­csolják, mert az előrejelzés szerint az ősz sem lesz sok­kal kedvezőbb a mezőgazda­ságban, mint a nyár volt. Bizonyos mértékig külön az is aggasztó, hogy az őszi munkákból — jogos időará­nyos szemléletből is — na­gyon keveset sikerült elvé­gezni. A silózásra ilyenkor már csak emlékeztünk, je­lenleg viszont még 40 száza­lék hátra van. A burgonya­­termésnek a 70 százalékát ta­karították be. Megkezdődött a napraforgószedés, a gépi be­takarítás a megye délibb fek­vésű tábláin. Kukoricát még csupán néhány helyen törtek a korábbi fajtákból. Javuló ütemű a vető­szántás, ami azt jelenti, hogy szeptember végére 65 százaléknál tartunk. A vetésre előirányzott területeknek egy részé­ről még a termést kell mielőbb betakarítani. Néhány égető gond közül megemlítette a vetőmagellá­tást, a gazdaságok felelőssé­gét, a magvak csírázóképes­ségének következetes vizsgá­latában, a csávázásban. Nagy gond lesz a gép- és al­katrészhiányban, a termény­szállítás. Nem engedhető meg — mondotta Lipthay Károly — az, hogy a nagyüzemek nem elfogadható meggondo­lásból mérsékeljék a búza vetésterületét. Ilyen infor­máció érkezett a polgárdi, a táci és a mezőszentgyörgyi tsz-ből is. A Gabonafelvá­sárló Vállalattól azt várják, hogy lehetőleg gyorsítsa meg a felvásárlás ütemét, illetve szüntesse meg az átvevőhe­lyek előtti torlódásokat. zott. A szülők és Gyuri fiuk. A hatodik fiú is megállja a helyét Szombaton délelőtt Szé­kesfehérváron a helyőrségi klubban Kovács Pál vezér­őrnagy a néphadsereg po­litikai főcsoport­főnöke kö­szöntötte Berkes Ferencet, a sárbogárdi Kossuth TSz tag­ját és feleségét. A szülőkkel együtt hallgatta az elismerő szavakat Gyuri fiúk is, aki immáron egy éve katona. A Berkes gyerekek közül ő az ötödik, aki becsülettel szolgál a néphadseregben. — Nem akarok elmaradni bátyáimtól, akik mind helyt­álltak, s közülük az egyik kétszeres kiváló katona és szakaszvezetőként szerelt le. A papa büszkén hallgatja fiát és csak annyit mond: — Így is kell ennek len­nie, erre neveltük őket. — I A hatodik fiú is nemsokára I katona lesz, bízom benne,­­ hogy ő is megállja a helyét. I Az őszhajú ember, aki ara­tó munkás, napszámos volt a felszabadulás előtt, öröm­mel újságolja, hogy a hat fiú közül öt szakmunkás lett. Persze, szeretettel beszél a leányairól is, akik szintén szorgalmasan dolgoznak, il­letve tanulnak. Felesége, akire a család nevelése és a házkörüli teen­dők nem kis részt várnak ma is, elérzékenyülve mond­ja: — Arra neveltük őket, hogy becsületesen munkál­kodjanak, dolgozzanak. Mi ezt tettük egész életünkben. Kovács Pál vezérőrnagy a honvédelmi miniszter meg­bízásából a Haza Szolgálatá­ért érdemérem aranyfokoza­tát nyújtotta át Berkes Fe­rencnek és feleségének. A gratulálók között volt Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei ta­nács vb-elnöke, Kálazi Jó­zsef vezérőrnagy is. A bensőséges ünnepségen ezenkívül még több kitünte­tést, jutalmat adtak át és ki­váló munkájukért több tar­talékost részesítettek előlép­tetésben. A kitüntetettek, a megju­­­talmazottak nevében Sófalvi István mondott köszönetet azon a baráti fogadáson, amelyet a kitüntetettek, az előléptetettek tiszteletére rendeztek a helyőrségi klub­ban, a fegyveres erők napja alkalmából. B. B. Gyakorolnak a harckocsizok. (Interjú Kalazs József vezérőrnaggyal a 7. oldalon) ■■Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusa (2) bekezdése alap­ján az országgyűlést 1970. szeptember 30-án — szerdán — délelőtt 11 órára össze­hívták. India elnöke október 4-én érkezik Október 4-én érkezik hazánkba az Indiai Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására V. V. Giri, az Indiai Köz­társaság elnöke és felesége október 4—7 között hivatalos láto­gatást tesz Magyarországon. Kiskertek mesterei kiállítás és bemutató Ma egésznapos kiállításra és bemutatóra utazik számos érdekelt a MESZÖV és az Agrártudományi Egyesület Fejér megyei szervezete ren­dezésében Pomáz községbe, ahol a tanács különtermében bemutatkoznak a kiskertek mesterei. A kiállítás megte­kintése után ültetvény-szem­léin vesznek részt, tanulmá­nyozzák, hogyan lehet a há­zikertekben gyümölcsöst te­lepíteni és szőlőt termelni. A Cooptourist autóbuszán azok utaznak a pomázi prog­ramra harmincketten, a me­gye községeiből, ahol már le­zajlott a zártkertrendezés, valamint a fehérvári kertszö­­vet­­ezetek tagjai.

Next