Fejér Megyei Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
Csütörtök, 1970. október . HÍRLAP Törvényjavaslat a negyedik ötéves tervről (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország számottevő bauxitvagyona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését, amely az ország belső szükségleteinek kielégítésében és az exportban is nagy szerepet játszhat. Ezért arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk lehetőségeinket. A KGST XXIII. és XXIV. ülésszaka nagy jelentőségű határozatokat hozott a KGST-országok közötti gazdasági integráció továbbfejlesztéséről. Pártunk és kormányunk többször kinyilatkoztatta, hogy a gazdasági integráció fokozatos kialakítását objektív szükségszerűségnek tekinti, és érdekelt megvalósításában. Ebben a munkában továbbrais alkotóan részt kívánunk venni. Ezeket a tényezőket figyelembe véve, azt tervezzük, hogy az 1971—75-ös időszakban külkereskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül, ezen belül a forgalom fejlődése a KGST-országokkal valamelyest gyorsabb lesz. Fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országaikkal és a fejlett teávyországokkal is. A kapcs-ulatok bővítésének előfeltétele itt is a kölcsönös előnyök biztosítása. Az áruforgalom bővítése mellett fokozottabban törekszünk a vállalatok közötti termelési kooperációk létrehozására és a műszakitudományos együttműködés fejlesztésére. 30 százalékkal több beruházás Az ötéves terv előirányozza mindazokat a beruházási erőforrásokat, amelyek gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez szükségesek. A tervidőszakban mintegy 480—500 milliárd forint értékben határoztuk meg népgazdaságunk beruházási teljesítőképességét. Ez körülbelül 150 milliárd forinttal, mintegy 30 százalékkal több, mint amenynyit a harmadik ötéves tervidőszakban beruháztunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy népgazdaságunknak milyen fontos érdeke fűződik ahhoz — és gazdaságfejlesztési céljaink megvalósulása szempontjából is döntő jelentőségű —, hogy a beruházási tevékenység valamennyi fázisában megjavítsuk munkánkat. A nemzetközi, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködés és a hazai termelésnövekedés alapján a jelenleginél mintegy 30 százalékkal több alumínium fém áll majd rendelkezésünkre. Nagy feldolgozóipari beruházásaink nyomán körülbelül 70 százalékkal növekszik a fél gyártmányok termelése. Tovább fejlődik a kedvezőbben értékesíthető és hasznosítható késztermékek gyártása is. 1975-re évi autóbusztermelésünk meghaladja a 10 000 darabot, és így a tervidőszakban a szocialista nemzetközi együttműködés alapján gépiparunk Európa egyik legnagyobb autóbuszexportőrjévé fejlődik. A korszerű gépipari termelés fejlődését, szolgálja az a nagyjelentőségű program, amelyet a KGST-országok összefogásával a számítástechnikai eszközök termelésnek és felhasználásának területén hajtunk végre. Figyelembe véve a részvevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 9 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata. Az építőipari , teljesítőképesség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyagiparban, valamint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kétharmaddal nagyobb, mint amenynyit hasonló célra az előző ötéves terv időszakában fel-, használtunk. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a könnyűiparban a ruházati termékek termelő harintás bővítésének és korszerűsítésének programja, valamint a papír-, cellulózipar fejlesztése. Több milliárdos program a nagyüzemi állattenyésztésben A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmányfelhasználás hatékonysága is növekedjék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésének több milliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. A negyedik ötéves tervben utánépítésre, korszerűsítésre és fenntartásra 36 milliárd forintot irányzunk elő. A javító- és szervizhálózat, az alkatrészellátás és az üzemanyagtöltő állomások hálózatának bővítésére, a terv a vállalati pénzeszközök kiegészítésére 3,3 milliárd forintot irányoz elő. A tervidőszakban az általános iskolai tantermi hálózat minőségének javítása érdekében 2500 osztálytermet építünk, és 400 osztályterem építésével bővítjük a középiskolai hálózatot. A felsőfokú oktatás fejlesztésére mintegy 2,8 milliárd forint beruházást biztosítunk. Számottevő a fejlődés az egészségügy területén is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8600-zal nő, a szakorvosi órák száma napi 6900- al növekszik, és 550 új orvosi körzet létesül. A negyedik ötéves tervben életszínvonal-politikánk fő törekvése, hogy a társadalom javára végzett munkával összhangban, a nagyobb teljesítményekkel arányosan növekedjék a dolgozók jövedelme, tovább, javuljon a szociális-egészségügyi ellátás és tovább javuljanak a feltételek a széles tömegek számára a művelődéshez szükséges ismeretek elsajátítására és a pihenésre. A nemzeti jövedelem fogyasztást szolgáló részét 30 százalékkal tervezzük növelni, a közvetlen áruellátás fejlődését kifejező kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékkal nő. Intézkedések az életszínvonal további emelésére — árpolitikánk A nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használjuk fel az életszínvonal emelése érdekében, mint korábban. Különösen jelentős a tervnek az a célja, hogy a lakásellátás javítására és a kapcsolódó kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a harmadik ötéves tervidőszakhoz képest. A következő öt évben összesen mintegy 400 000, ebből állami erőforrásból 180—200 000 lakás épül fel. A lakások több mint 60 százaléka városokban létesül. Arra törekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyors legyen és a reáljövedelmiek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főse jutó növekedését a terv 25—27 százalékban, a reálbérek növekedését egy keresőre 16—18 százalékban irányozza elő. A keresetek tekintetében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőteljesebben és differenciáltabban jusson kifejezésre a szakképzettség, a munka jellege és bonyolultsága, és a beosztással járó felelősség. Életszínvonal - poltikánknak továbbra is fontos elve marad az eltartottak számától függő családi jövedelemszóródás mérséklése. Ezért gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az öregek, gyermekek, betegek eltartásához az állami hozzájárulás növelésével számolunk. Egyes kategóriákban nyugdíjkorrekciót hajtunk végre és tovább növeljük a családi pótlék összegét. Emellett a bér- és árpolitika útján — feltételezve a munka hatékonyságának előirányzott javulását — garantáltan biztosítani kívánjuk, hogy a reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben emelkedjenek. Azzal számolunk, hogy a tervidőszakban folytatódni fog az áttérés a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők. Ezt fontos politikai és társadalmi kérdésnek tekintjük. Ami a fogyasztói árpolitikát illeti, alapvető követelménynek az árstabilitás biztosítását tartjuk. Ugyanakkor számolunk azzal a gazdaságii realitással, hogy a fogyasztói árrendszer és az árarányok nem merevíthetők meg hosszú időszakra és azokat a ráfordítás alakulása, a társadalmi megítélés, valamint a kereslet és kínálat egyensúlya alapján fokozatosan korszerűsíteni kell, lesznek áruk, amelyek ára objektív okok miatt majd emelkedik, más áruk ára pedig csökken. Az árszínvonal és árarányok változása azonban nem sértheti a tervben előirányzott reáljövedelem és reálbér növekedést. A tervidőszakban tovább folytatódik az ipar területi koncentrációjának és a nagyobb ipari centrumok kiemelt fejlesztése is. A nagy beruházások, a központi fejlesztési programok és a vállalati saját forrásból történő beruházások eredményeként fokozódik az egyes körzetek ágazati specializációja. Azzal számolunk, hogy a mezőgazdaság is mind ütemét, mind szerkezetét tekintve differenciáltan fog fejlődni. A dinamikusan fejlődő városok között: Székesfehérvár Továbbfolytatódik az urbanizáció és a városok lélekszáma, számításaink szerint mintegy 260—280 ezerrel nő. Legdinamikusabban az a 9 vidéki város fejlődik — Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Szombathely, Szolnok —, amely egyben az iparfejlesztés nagyobb vonzási centruma is. A tervidőszakban tovább folytatjuk az egyes kiemelt idegenforgalmi és üdülőterületek — fejlesztését. Különösen a Balaton és a Velenceitó környékének fejlődése gyorsul meg. Az elkövetkező öt évben a balatonvidék fejlesztése érdekében mintegy 5—6 milliárd forint, a velencei üdülőövezet fejlesztése érdekében pedig kft. 1 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. Gazdaságirányítási rendszerünkben gazdaságpolitikai céljaink elérését nagymértékben tervszerű pénzgazdálkodással segítjük elő, és ebben fő szerepe van az állami költségvetésnek. A költségvetési mérlegre vonatkozó számítások is azt mutatják, hogy tervünk reális, végrehajtható, ha a végrehajtás folyamatában nem térünk el a gazdaságpolitikánkban magunk elé állított legfőbb elvektől. Mindemellett szükséges felfigyelnünk arra, hogy olyan jelenségek is tapasztalhatók, amelyek a gazdasági egyensúly erősítése ellen hatnak. Ilyenek mindenekelőtt némely területen az erőnket meghaladó ágazati fejlesztési elgondolások, az államii támogatások iránti túlzott igények, az értékesítési lehetőségekkel nem kellően számoló termelési törekvések. A negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslat új vonása, hogy nemcsak a terv célkitűzéseit, a megvalósítandó feladatokat tartalmazza, hanem a terv végrehajtását megalapozó szabályozó rendszer lényeges alapelveit is. A terv elfogadásával tehát terv-törvény, a legmagasabb szintű jogszabály fogja az irányítás közvetlen és közvetett közgazdasági szabályozó eszközeinek lényegét, az ár-, pénzügyi-, hitel-, bérpolitika, valamint a külkereskedelmi szabályozás alapelveit, a területi fejlesztés fő szabályozó eszközeit rögzíteni. Az 1968-ban életbe léptetett szabályozók rendszerén elvi jellegű módosítás nem történik. Úgy véljük, hogy azok alapjában biztosították a gazdaság tervszerű fejlődését és igen fontos az is, hogy a vállalatoknak a távlati érdekeket is szem előtt tartó gondolkodását a szabályozó rendszer lényegibevágó gyakoribb változtatása ne gátolja. Olyan változtatásokat akarunk végrehajtani, amelyek erősítik a kedvező tendenciákat és hozzájárulnak a gazdálkodás megjavításához azokon a területeken, ahol a szabályozás eddig nem bizonyult elég hatékonynak. Kormányunk azzal a meggyőződéssel terjeszti szocialista társadalmunk építésének negyedik ötéves programját az országgyűlés, dolgozó népünk elé, hogy az találkozik társadalmunk egyetértésével és elnyeri támogatását. * Párdi Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének a következő ötéves tervről szóló előterjesztése után a törvényjavaslat vitája következett. A vitában — többek között — felszólalt Kerkai Andorné, megyénk országgyűlési képviselője is. Felszólalását lapunk 2. oldalán közöljük. Húszéves a szakszervezeti társadalombiztosítás A felszabadulást megelőző időben a társadalombiztosítást a széttagoltság jellemezte. Több, mint 30 biztosító intézet foglalkozott a lakosság 31 százalékát kitevő biztosítottak ügyeinek intézésével. A dolgozók egy rétegét kizárták a társadalombiztosításból, s a bevontak részére juttatott szolgáltatások is igen eltérőek voltak. A biztosító intézetet állami felügyelet alatt álló látszat-önkormányzati szervek irányították. A különböző társadalombiztosító intézetekegyesítése után az Elnöki Tanács 1950. évi 36. sz. törvényerejű rendelete 1950. október hó 1-től a SZOT irányításával a szakszervezetekre bízta a társadalombiztosítás igazgatását. A szervezeti változások eredményeképpen nemcsak közelebb került a biztosítottakhoz a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetése, de megteremtődött ezzel annak a lehetősége is, hogy a dolgozók maguk kapcsolódhassanak be a társadalombiztosítási ügyek intézésébe, ellenőrzésébe. A szakszervezeti bizottságok mellett a dolgozók által választott társadalombiztosítási tanácsok, az SZMT-k mellett létrehozott társadalombiztosítási bizottságok jogorvoslati hatáskört kaptak, s hatáskörük fokozatosan bővül. Lehetőség nyílt arra, hogy a társadalmi aktívák ezrei kapcsolódjanak be a társadalombiztosítási ügyek intézésébe. Ez tette lehetővé az ügyintézés nagyfokú decentralizálását, melynek eredményeképpen ma már a bérből és fizetésből élők 90 százaléka a bérfizetéssel egyidőben, munkahelyén kapja meg a társadalombiztosítási szolgáltatásokat és családi pótlékot. Ugyanakkor ez a rendszer teszi lehetővé a dolgozók közvetlen bekapcsolódását a társadalombiztosítási munka ellenőrzésébe. A társadalombiztosítás fokozatosan kiterjedt a munkaviszonyban álló dolgozókon kívül egyéb dolgozó rétegekre: a ktsz-tagokra, a mezőgazdasági tsz-ek tagjaira, majd a kisiparosokra és kiskereskedőkre is, továbbá a különböző alapok, munkaközösségek tagjaira, az egyházi személyekre, tanulóifjúságra, stb. Ma már a lakosság több mint 97 százalékának ellátását nyújtja a társadalombiztosítás. A nemzeti jövedelem 11 százalékát fordítja államunk társadalombiztosítási célokra. A kiadások 1969. évben meghaladták a 27 milliárd forintot, az 1970. évi ennél jóval nagyobb öszszeg lesz.ós érzékeli a fejlődést, ha jelenlegi adatokat a 10 évvel ezelőttivel összehasonlítjuk. 1969-ben a biztosítottak száma a megyében 132 000 fő volt és a társadalombiztosítási kiadások 213 millió forintot tettek ki. Jelenleg a biztosítottak száma 182 000 és az 1970. évi várható kiadások elérik a 310 millió forintot. Ez az összeg még nem tartalmazza a kórházi, rendelőintézeti és orvosi költségeket, a nyugdíjkiadásokat. 1960-ban táppénz címén 41 millió forintot fizettünk ki, gyógyszerre 22 milliót, családi pótlékra 47 millió forintot fordítottunk. Ez évben előreláthatólag táppénzre 83 millió, gyógyszerre 66 millió, családi pótlékra 95 millió forintot fizet megyénkben az SZTK. A szolgáltatások körében és mértékében bekövetkezett változások közül a leglényegesebbek felsorolása is érzékelteti azt a hatalmas fejlődést, mely az elmúlt időben bekövetkezett. A táppénzszolgáltatásnál megszűnt a napibér osztály, s a tényleges munkabér alapján állapítjuk meg, s a dolgozók zöme átlagkeresetének 75 százalékát kapja a betegsége alatti keresetveszteség pótlására. Bővült a táppénzalapba beszámítható bérek és bérjellegű juttatásoknak köre is (jutalom, nyereségrészesedés is beszámítható.) Új szolgáltatás a gyermekápolási táppénz, mely lehetővé teszi, hogy a dolgozó anyák és az egyedülálló férfiak beteg gyermeküket otthon ápolják és ezalatt táppénzben részesüljenek. A szülési szabadság és ezzel a terhességi és gyermekágyi segélyezés tartama 12 hétről 16 hétre, majd 20 hétre emelkedett, s rendellenes szülés esetén további 4 héttel meghosszabbítható. A segély a szülő nők teljes keresetével azonos összegű. Világviszonylatban is kiemelkedő az 1967. január hó 1-én bevezetett gyermekgondozási segély, mely a gyermek harmadik életévének betöltéséig illeti meg az anyát. A rendelet először csak a 8 órai munkaidőben dolgozó nők részére biztosította a szolgáltatást. Azóta a jogosultak köre tovább bővült, a napi 6 órai munkaidő is jogosít e szolgáltatásokra. Az egységes, minden dolgozónak azonos jogokat nyújtó nyugdíjrendszer bevezetése is a társadalombiztosításnak a szakszervezetek irányítása alá kerülése óta történt meg. Népgazdasági lehetőségeinkhez képest a régebben megállapított, alacsony nyugdíjakat több ízben emelték. A legutóbbi, 1970. március 1-től hatályba lépett rendelkezés is mintegy évi 900 millió forinttal javította a nyugdíjasok helyzetét. Igen nagy jelentőségű az ötéves megszakítással kapcsolatos, hátrányos következmények megszüntetésére hozott rendelkezés is. 17 rövid áttekintésből — amely a társadalombiztosításban a legutóbbi 20 év alatt bekövetkezett változásoknak csak egy igen kis részét sorolta fel. — megállapítható, hogy a szakszervezetek megfeleltek a társadalombiztosítás irányításával járó nagy feladatoknak. A húsz évi tapasztalat alapján joggal bízunk abban, hogy a dolgozókról történő szociális gondoskodás és ennek egy kiemelkedően fontos területe, a társadalombiztosítás az elkövetkező években is töretlenül tovább fejlődik. Benkő György, a megyei Társadalombiztosítás Igazgatóság igazgatója : Romantika nélkül (Folytatás az első oldalról) morzsoltként számítva: 26 mázsa. Nem rekord hozam, de negyven nap múlva — ha az idő is kedvez — pontosan mérhető a 3276 hold termése. A központi agronómus elégedett a marton Vásári hibridek „szereplésével”, főként az MVSC—570 —530 jelzésű fajtákkal. — Pontosabban és részletesebben: hogyan történik a betakarítás? A betakarítás természetesen az idén is tovább korszerűsödött náluk. A múlt évben a 2900 hold termését három adapteres kombájnnal takarították be. Az idén ennél 376 holddal többet — nyolc SZK—4-essel. Két műszakban 16 kombájnossal, s szállító részleg 11 gépkocsivezetővel, illetve traktorossal és segéd-munkaerővel. 8—8-am „leterhelőként”, más szóval lerakodóként vesznek, részt a munkában. A szárító berendezésnél 2 villanyszerelő, a mázsaháznál 2 laboráns dolgozik. A szervizkocsikon négyen teljesítenek szolgálatot, és ha a csípős őszi éjszakákon szolgálatot teljesítő teafőzőket is beszámítjuk, mindösszesen 55-en — kivéve a leterhelőket — takarítják be a gazdaság kukoricatermését. Gépek, de főként ilyen összetett, komplex rendszer nélkül ma senki sem vállalkozna közel ezer vagon kukorica megtermelésére. És mégis ez a természetes. Nincs kukoricatörés, fosztás, morzsolás — nincs romantika, ha csak az éjszakai műszakban nincs valami ehhez hasonló. Miként már j ósdinak számít, és nem „sikk” a kapálás, itt a Csákvári Állami Gazdaságban is a betakarítás ténylegesen nehéz munkáját szintén a gépekre bízza az ember. Akarata szerint — csak az alkatrészhiány fékezheti lendületét — mozdul sok ezer lóerő, csupán a kombanás, a kiszolgáló személyzet figyelme szükséges hozzá. És, aki ott az úton megáll és néhány perce nézi, figyeli a gépeket, elcsodálkozik: hihetetlen, így okoskodik, micsoda elmés szerkezet, letöri a csöveket, lefosztja és le is morzsolja, aztán ki is adja magából a szemet. Természetesen, hogy nem egészen így történik. Az jár közelebb az igazsághoz, aki a gabonabetakarításhoz hasonlítja az adapteres „csőtörést”, a morzsolást is. A központi agronómus nagyképűség nélkül mondta: itt kezdődik a korszerű betakarítás. Mert most még negyven nap kell 3276 hold betakarításához, és 55 ember. ..élőmunkaerő”. De vannak már és születnek új konstrukciók — ez bizonyosság, nem álmodozás a tábla szélén — amihez még több értelem kell, és még kevesebb „lapát”. (pdf)