Fejér Megyei Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

\ ■ | rz VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \ megyei január 13. , XXVII. évfolyam, 10. sz. Ara, 80 fülét _________________________te mim Látogatás a „mini" Videotonban : Gondok közt kovácsolódik a törzsgárda — Nem volt könnyű! — fogalmaznak így sokan a vállalatok vezetői közül, utalva az elmúlt esztendőre. S mindjárt­­hozzá­teszik, hogy ez természetes. Különö­sen vonatkozik ez az újonnan létesített, vagy vidékre tele­pült üzemeknél, üzemegysé­geknél, mint például a VI­DEOTON sárbogárdi gyár­egységénél. Amikor Nagy István, a gyáregység igazgatója az el­múlt évről beszél, elsőként említi a gyáregység kitelepü­lésével járó kezdeti nehézsé­geket, köztük elsősorban a létszámgondokat. A gépjaví­tó állomás — ennek objektu­mait hasznosították, alakítot­ták át és bővítették — törzs­gárdájának igen jelentős ré­szét 1970 februárban átvet­ték, mintegy 300 dolgozót. Néhány hónap múltán azon­ban ez a létszám a felére csappant. Jelentkező, új munkaerőben nem volt ugyan hiány — főként nődol­gozókban — azonban nekik is végig kellett járniuk a be­tanulás egy-két hónapos idő­tartamát. S pont abban az időszakban, amikor a gépál­lomás törzsgárdája, kiknek jelentős részét nyár átképez­ték, betanították, szállingóz­ni kezdett. A munka nem állhatott meg, sőt — érthetően — egy bizo­nyos teljesítményszintet is kellett produkálni, s ennek biztosítása bizony nem volt egyszerű. Ugyanakkor a kite­lepülés tervszerűsége sem borulhatott fel, s egyre több rádió- és tv-alkatrész gyártá­sát vették át a központi gyár, Ságvári gyáregységétől. Egy­re több embert kellett fel­venni, kiképezni, betanítani. Mindezek mellett szervezni az ügyvitelt, a tervszerű kar­bantartást, a szerszámgép­­gyártást, az építkezést, stb. Persze, ezt nem panasz­ként mondja el Nagy István. Az egyszerű felsorolással akaratlanul is bizonyítja, a kis kollektíva — köztük igen sokan, főként nők, életükben először dolgoznak ipari üzemben — ilyen nehézsé­gek mellett is helytállt. S így az év utolsó napján jelent­hették, hogy a Ságvári és a sárbogárdi gyáregység együt­tesen, maradéktalanul telje­sítette a rájuk háruló felada­tokat. Jelenleg 567-en dolgoznak a hajdan más feladatok ellá­tására épült falak között. A vb előtt • Balesetelhárítás, munkásvédelem A­­ székesfehérvári járás termelőszövetkezeteinek bal­esetvédelmi helyzetéről szó­ló jelentést tárgyalta tegnap a járási tanács vb, amelyet a mezőgazdasági és élelmezési osztály terjesztett elő. A tájékoztatóban szereplő adatok arról tanúskodnak, hogy e területen nincs min­den rendben, s hogy a gépe­sítéssel, a kemizálással pár­huzamosan növekszik a bale­seti veszély is. A járás termelőszövetkeze­teiben 1969-ben az ezer főre ju­tó balesetek száma 54 volt, az egy balesetre jutó ki­esett napok száma pedig 26,8. Ezt a számot, ha kivetítjük valamennyi termelőszövetke­zeti tagra, azt jelenti, min­den egyes ember közel más­fél napot hiányzott a terme­lésből. A tájékoztató érdekes módszert választott, összeve­tésül egy ipari üzem — köny­­nyűfémmű — baleseti ada­tait. Ezek az adatok arról ta­núskodnak, mintha a tsz-ek balesetveszélyesebb munka­helyek lennének egy olyan üzeminél, mint a Kö­­fém. Itt ugyanis 31 az 1000 főre jutó balesetek száma. Nézzük az adatokat köze­lebbről : A székesfehérvári járás termelőszövetkezeteiben 1969- ben 437 baleset történt, 1970-ben — nagyjából ugyan­ennyi — 426. Legveszélye­sebb munkaterület a szállítás, a rakodás, az állatokkal való bánás — és a munkagépek. A biztonságos munkakö­rülmények megteremtését, az üzemi balesetek szá­mának csökkentését, az óvórendszabályok betartá­sát a termelőszövetkeze­tekben rendeletek szabá­lyozzák. Többek között a tsz vezető­ségeknek el kell készítendőik a negyedik ötéves tervidő­szakra a munkavédelmi in­tézkedési terveiket. Szabály­zatban határozzák meg a ba­lesetelhárítási oktatások rendjét is és évenként rend­szeresen tájékoztatják a tsz tagságát az általános munka­­védelmi helyzetről, a megtett intézkedésekről. A távlati munkavédelmi intézkedési tervek készítése most folyik. Ezt nehézzé te­szi az a körülmény, hogy sok tsz nem rendelkezik távlati fejlesztési tervvel. Ami a biztonsági szemlé­ket illeti: legalább hat ha­vonként kellene tartani, a különösen veszélyes munka­­területeken ennél gyakrab­ban. Az a tapasztalat, hogy a szemlebizottságok nem végzik rendszeresen a mun­kájukat, a tsz-ek vezetői gyakran arra hivatkoznak, hogy a termelés az első. Ellentmondás van abban is, hogy a végrehajtási rendelet a tsz-ek vezetőit teszi felelőssé a biztonsá­gos munkafeltételek meg­teremtéséért, a gyakorlat pedig az, hogy szinte min­den feladat a biztonsági megbízottakra hárul, akik kevés kivétellel­­ nincse­nek függetlenítve. Az ellenőrző szervek a ta­pasztalt hibákra minden esetben felhívják a tsz-ek vezetőinek figyelmét, az in­tézkedést azonban gyakran kell adminisztratív eszközök­kel sürgetni. A továbbiak­ban a fő feladat a megelő­zés, az ezt szolgáló intézke­dések megtétele. A vb a tá­jékoztatót tudomásul vette. Sárbogárd első, jelentős ipari üzemében összesen 140 szakmunkás al­kotja a tmk és a szerszám­készítő üzem kollektíváját. A dolgozók többsége — főként nők — excenter-préseken és más gépeken dolgoznak, s mintegy ezer rádió- és tv-al­­katrészt gyártanak, kétszakos termeléssel. Az 567 dolgozó­ból időlegesen 114-en Székes­­fehérvárra, a Ságvári gyár­egységbe járnak be dolgozni, hogy elsajátítsák a bonyolul­tabb, nagyobb figyelmet és ügyességet igénylő tv-szerel­­vények gyártását. S ez már a gyáregység jövőjét jelenti, elsősorban az idei év felada­tát. Az elképzelés ugyanis az, hogy év végére a Ságvári gyáregységtől átveszi az üzem a rádió- és tv-alkatrészek, szerelvények gyártását. (Lá­togatásunk után tartották meg azt a tárgyalást, ami ezt volt hivatott eldönteni.) Az elképzelések megvalósí­tásához még sok mindent meg kell valósítani. S a gyár­egység igazgatója máris so­rolja a fejlesztési terveket: 16 új excenter-prést vásárol­nak. Még az idén elkezdik a 2400 négyzetméter alapterv­(Folytatás a 3. oldalon) Rendkívüli kelés Rendkívüli kelés • Szánk úton­ 7- Útirányuk Észak­is­­Nyugat-Euripa - Égi hintek­léniáin Osztás Imre, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya szakfel­ügyelője, és egyúttal a Ta­nácsi baromfikeltető Állo­más vezetője tegnap a kora reggeli órákban rendkívüli eseményre hívta szerkesztő­ségünket. Amire még eddig példa nem volt: januárban kikeltek az első naposcsibék. Pontosabban másfél két hó­nappal előbb a szokásosnál. A nyolcadik működési évébe lépett tanácsi üzem történe­tében is első alkalom, de egyúttal ténylegesen rendkí­vüli kelés. A szakfelügyelő tájékozta­tása alapján választ kaptunk a szokatlan eseményre. Al­vállalkozója a keltető állo­más a Bábolnai Állami Gaz­daságnak, amely viszont a KGST tagországok baromfi­program­jának­ jelentős hazai „főszereplője”. Ebből része­sedik évre szóló szerződés szerint a fehérvári állomás, pontosan 4 millió csibével, szállítási kötelezettséggel, felelősséggel. A L.-húshibri­dek útiránya az NDK és Csehszlovákia baromfihús­termelő nagyüzemei. És az a 80 ezer kedd reggeli kelés — a fotón látható két elismert szakmunkás: Mezei Józsefné (jobbra) és Czirok Dezsőné társaságában, az útrakészítés perceiben — ma már „le­ereszkedett” egy külön repü­lőgépen a címzetthez. Az állomásnak az év első — még ha szerény haszonnal is — hónapjában jegyzett ténykedése ez újszerű vállal­kozás, a bérkeltetés szeren­csés kedd reggelén azt is fel­jegyezhettük, hogy fehérvári naposcsibe-gyár megkezdte a harminckettedik millió baromfi „előállítását", ami egyébként arra utal, hogy ezen a helyen évi 4 milliós a keltetés lehetősége. De min­denképpen arra is felelet, hogy megbízható partnere Osztás Imrével az élen a fe­hérvári üzem egy szocialista programnak is. (Pdf) Megnyugtató helyzetképet adtak a MÁV, a KPM, a Volán, a BKV és a légiforgalom ügyeletesei ked­den. A tájékoztatás szerint az elmúlt napokhoz viszonyítva tovább javultak a közlekedési viszonyok. A vasúti forgalmat keddre virradóra csupán a he­lyenként fellépő köd zavarta, azonban ez sem volt országos jellegű. Látási nehézségek miatt kissé lelassult a személyszállí­tó vonatok sebessége, de na­gyobb késés ennek ellenére sem fordult elő a vonalakon. A nemzetközi vonatok egész minimális késéssel érkeztek, illetve indultak. A főútvonalak,­­ amelyeket a hajnali órákban felszórtak — országszerte jár­hatók, s ugyanez vonatkozik az alsóbbrendű utakra is. A járművek vezetőit viszont még mindig óvatosságra intik a sí­kosság miatt. A csehszlovák kormányküldöttség látogatása Székesfehérváron Bizottsága titkárának veze­tésével tegnap Székesfehér­várra látogatott. A vendége­ket elkísérte dr. Aj­pad Miklós, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnök­­helyettese, az együttműködé­si bizottság magyar tagoza­tának elnöke, Kovács István, a kohó- és gépipari minisz­ter első helyettese, valamint Frantisek Dvorsky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság rendkívüli és meghatal­mazott budapesti nagykö­vete. A vendégek elsőként a Vi­deoton Rádió- és Televízió­­gyárba látogattak, ahol Papp István vezérigazgató tartott tájékoztatót a több­ mint tíz­ezer munkást foglalkoztató híradástechnikaii nagyüzem életéről, munkájáról, ered­ményeiről. A csehszlovák vendégek és kísérőik megte­kintették az üzemet, felke­resték a televíziógyáregység végszereld­éjét, a rádió egyes gyáregységét, a hangszóró­üzemet és a szerszámüzemet. Ebéd után a vendégek a Könnyűfémműben látogat­tak. Itt Juhász János vezér­igazgató köszöntötte őket, s ismertette meg velük a hazai alumínium­ipar „fellegvárá­nak” munkáját, életét, ered­ményeit. A vendégek ezután megtekintették a présművet és a szélessszalaghengermű­­vet D. E. A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési ve­gyesbizottság 8. ülésszakára Budapestre érkezett csehszlo­vák kormányküldöttség M. Hruskovic-nak, a vegyesbi­­­­zottság csehszlovák tagozata elnökének, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Félév vége az esti egyetemen I * ~ ........ Befejezentek az esti egyetem első félévi előadásai és osztály foglalkozásai a filozófiai tanszékem A hallgatók a jövő hé­ten adnak na mat • dialektikus materializmus témakörből

Next