Fejér Megyei Hírlap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
Vasárnap, 1971. augusztus 1. Ilyelmet és szigort! A Minisztertanács csütörtöki ülésén az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter közös előterjesztése alapján megvitatta a beruházási egyensúly javítása érdekében szükséges intézkedéseket. Így kezdődik az a közlemény, amelyet a Minisztertanács csütörtöki üléséről kiadtak, s igen jelentős megállapításokkal folytatódik. Többek között megállapították, hogy a beruházási tevékenység az elmúlt években a népgazdaság minden területén jelentősen fokozódott. Ezzel még nem is lenne különösebb baj, ha ez a fokozódás arányosan magával hozta volna a beruházások hatékonyságának növekedését is. Ez viszont nem következett be, sőt: a legtöbb beruházásnál valamiféle liberalizálódás tapasztalható; a költségek szüntelen növekednek, a kivitelezési idők meghosszabbodtak. Na, most jön megint a fejrekoppintás — mondta pénteken reggel egy nem kis beruházásban érdekelt vezető, s mert nem értettem egyet pesszimizmusával, vitatkoztunk. A vitában természetesen elhangzott a „legsúlyosabb” érv is: új gazdasági mechanizmus van, s ha megkötjük megint a beruházók kezét, akkor szépen visszakanyarodunk a korábbi kötött, agyonellenőrzött gazdálkodáshoz. Ki tagadja, hogy hazánkban új gazdasági mechanizmus van? És ki tagadja, hogy ez a szüntelenül tökéletesedő, kisebb megtorpanásoktól nem mentes gazdálkodási és irányítási rendszer szinte végtelen szabadságot biztosít a beruházási politikának is? Csakhogy nem az akármilyen beruházási gyakorlatnak, hanem a tervgazdálkodáson alapuló, szocialista beruházási politikának!s Csakis annak a beruházási elképzelésnek nyithatja meg a párt és a kormány a politikai és gazdasági zsilipeket, amelyikről tervezői, elhatározói bizonyítani tudják, hogy közvetlenül vagy közvetve egybevág a központi elképzelésekkel, az ipar, a mezőgazdaság vagy akár a szolgáltatóipar közép és hosszútávú terveivel, s a gazdasági fejlődés garanciájával biztosítja pártunk és kormányunk életszínvonalpolitikájának töretlenségét. Ezt megkövetelni az államnak és a pártnak nemcsak joga, de kötelessége is, hiszen nem kell sem kommunistának, sem közgazdásznak lenni ahhoz, hogy bárki is megértse vagy meglássa: az olyan beruházások, amelyekbe milliókat vagy százmilliókat ölnek bele, s ezek a befektetett milliók hónapokig vagy évekig „mozdulatlanok” maradnak a gazdaság számára, s miután „megmozdulnak”, tehát termelésbe lépnek, funkcionálni kezdenek, akakor a szolgáltatóipar középkorszerűségét az öt-hat év előtti állapotok határozták meg, most pedig eladhatatlan. Nem minden beruházás ilyen, sőt: igen sok kis és nagy beruházás állapota, sorsa ma is megnyugtató, de nem kevés a „rendhagyó” beruházás sem, s a várható intézkedések, a közösség jogos szigorának érvényesítés© ezekre és csakis ezekre vonatkozhat. De ezekre vonatkozzon is! Elengedhetetlenül fontos, hogy a lehető leggyorsabban vizsgálják felül a folyamatban levő beruházásokat, s kötelező szigorral bírálják el a tervezés alatt levő beruházásokat is. Ellenőrizni kell hogymi biztosított-e a pénzügyi lehetőségek és a műszaki kivitelező kapacitások összhangja, mert további feszültséggócokat teremteni megengedhetetlen. Meg kell vizsgálni a kivitelezési határidőket, a berendezések tervezett technikai színvonalát, általában a létrehozott vagy létrehozandó beruházások korszerűséget kielégítő feltételeit, stb. Ellenőrizni kell az eddigieknél sokkal szigorúbban, és sokkal szélesebb látókörrel. Mert sajnos a jelenlegi beruházási feszültségnek „látóköri” gondjai is vannak. Nevezetesen olyan gondok, hogy esetenként a beruházási területek gazdái akkor is engedélyezték munkák megkezdését, amikor nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy annak népgazdasági szinten is előnyeivel számolhatunk. Ellenőrizni kell, s megfelelő intézkedési tervek készítésére kell kötelezni a beruházások kivitelezőit is. Fő és alvállalkozókat, szekció- és generálkivitelezőket egyaránt Mert sajnos a beruházási feszültség következményeként a beruházók manapság igen gyakran fogadnak el magyarázó jelentéseket a kivitelezőktől, ahelyett, hogy szigorúan ragaszkodnának kötbérigényeikhez. Mert — úgymond — , nem lehet kikezdeni egy építőipari vállalattal — büntetlenül Ha ma jogaimhoz ragaszkodok, holnap nem vállalja az újabb megbízásokat. Az ellenőrzés önmagában természetesen kevés. Ehhez a munkához, tehát a beruházások egyensúlyának mielőbbi megteremtéséhez segítséget is kell nyújtani. A pártnak és a kormánynak az összefüggések feltárásával, azok pontos megvilágításával kell és lehet oda hatni, hogy a beruházásokban közvetlenül érdekelt beruházók és kivitelezők megértsék az összefüggéseket, s megtalálják a megoldásokat. Nincs tragédia, s nem is lehet a beruházások piacán sem. A különböző szervek jelentéseire támaszkodó minisztertanácsi vita, s az ebből eredő intézkedések tervszerű ellenőrző és vizsgálati munka eredményei. De ez az időbeniség nem jelentheti azt, hogy bárki is egy vállrándítással elintézheti ezt a feladatot. Mert népgazdaságunk tervszerű és arányos fejlesztésének egyik kulcskérdéséről van szó. S ezért, ki ki a saját beosztásával járó felelősség mértéke szerint tartozik munkálkodni. Ezért is zárul így a Minisztertanács üléséről kiadott közlemény: „A beruházások tervezésének javítása, szervezettebb megvalósítása, a beruházási döntések előkészítésében és végrehajtásában részt vevők felelősségének fokozása érdekében a kormány határozatot hozott és nem önmagukért, hanem is az általuk képviselt és védett célokért kell végrehajtani a határozatokat. Tehát jelenünk és holnapjaink érdekében, védelmében. S ez nem kis felelősséggel járó feladat Kátay Antal HÍRLAP Meghalt Devecseri Gábor ötvennégy éves korában, hosszú és súlyos betegség után, szombatra virradó éjszaka elhunyt Devecseri Gábor, Kossuth-díjas költő és műfordító. (MTI) Újabb áruk részletre A Belkereskedelmi Minisztérium — a Magyar Nemzeti Bankkal és az OTP-vel egyetértésben — módosította az áruhitel akcióban árusítható cikkek jegyzékét. E szerint augusztus 2-től nem adják részletre a Jawa M—20-as típusú, a Jawa 250- es és 350-es motorkerékpárokat és — az MZ gyártmányok kivételével — az egyéb import-motorkerékpárokat. Hitellevélre vásárolhatók viszont a 125, a 175, a 250 köbcentis és az ennél nagyobb motorkerékpárok, továbbá az 1500 forintnál drágább vezetékes háztartási gáztűzhelyek és a hazai gyártmányú propán-bután gáztűzhelyek. A minisztérium ezzel kapcsolatban felhívja a vásárlók figyelmét, hogy a gáztűzhelyek hitelre történő árusítása nem jelenti egyben a bekapcsolási engedély megszerzését. Ugyancsak augusztus 2-től kedvezőbb fizetési feltételeket állapítottak meg néhány cikknél A mosógépet ideiglenesen 5000 forintig 10 százalékos, azon felül 20 százalékos előleggel árusítják. Az év végéig 10 százalékos előleg lefizetésével kapható részletre mindenféle televízió, a Szatmár típusú Videoton gyártmányú rádió és 5000 forintig egyéb rádió valamint magnetofon és háztartási varrógép. A jövő év márciusáig érvényes az a rendelkezés, amely szerint a 125, a 175, a 250 köbcentiméteres és az annál nagyobb motorkerékpárokat, valamint az 5000 forintnál olcsóbb elektromos háztartási hűtőgépeket 10 százalékos előleggel, az 5000 forintnál drágább hűtőgépeket pedig 20 százalékos előleggel árusítják a hitelakcióban. (MTI) Holnaptól: Ruházati vásár Augusztus 2—14-e között rendezik meg országszerte a hagyományos nyári szezonvégi ruházati vásárt — jelentették be a Belkereskedelmi Minisztérium szombati sajtótájékoztatóján. A kedvezményes vásár árualapja csaknem 800 millió forint, a tavalyinál 35 százalékkal több. Budapesten 351 bolt és áruház mintegy 190 millió forint értékű árut hoz forgalomba 20—30—40 százalékos kedvezménnyel (MTI) . 25 éves a forint C Huszonöt évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején került forgalomba a forint, s ezzel véget ért hazánkban a történelem legnagyobb inflációja, stabilizálódott a magyar valuta. A negyedszázados évforduló alkalmából a stabilizációról, a forint tekintélyéről a következő tájékoztatást adták a Magyar Nemzeti Bankban az MTI munkatársának: Mint ismeretes, a forint bevezetését a háború utáni — addig soha nem tapasztalt — infláció tette szükségessé, amely törvényszerűen következett a háborús készülődés érdekében meghirdetett — Darányi által kifejtett — egymilliárd pengős, úgynevezett győri programból. Az infláció tehát nem 1945-ben, hanem már 1937-ben kezdetét vette. A forgalomban lévő bankjegy mennyiségét 1937 végétől 1944 végéig több mint negyvenszeresére emelték. A háborús pusztítást szenvedett országban 1946 nyarán az infláció végkifejlődésének olyan stádiumába jutott, amikor az árak a rohamosan növekvő bankjegyforgalomnál is lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek. A forgalomnak mind nagyobb része bonyolódott le aranyban, dollárban, főként pedig cserekereskedelem útján. A stabilizációt mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a rendkívül kedvezőtlen anyagi és pénzügyi viszonyok ellenére az országban nagyszerű újjáépítési munka folyt. A munka termelékenysége — a dolgozók nélkülözései, a kedvezőtlen műszaki körülmények ellenére is — javult, a mezőgazdaságban a terméskilátások kedvezőnek ígérkeztek, s a vasúti közlekedés helyreállítása is erőteljesen hozzájárult az ország vérkeringésének megindításához. Hatékony baráti segítséget kaptunk a Szovjetuniótól Segítette a stabilizációt, hogy az USA visszaszállította a Magyar Nemzeti Bank elhurcolt 28,3 tonna aranykészletét, s megindult az árucsere a baráti államokkal és néhány nyugati országgal 1946. augusztus elsején 200 millió adópengő, illetve 400 ezer kvadrilió pengő ért egy forintot. Az első ötéves terv túlzott célkitűzései azonban szükségessé tették 1951. decemberében az ár- és bérrendezést. A fogyasztási cikkek árai a régi kötött áraknál magasabbak, a szabad árakénál pedig alacsonyabbak lettek. A jegyrendszert eltörölték, s az új árakkal együtt a névleges jövedelmeket is felemelték. Ez a rendezés azonban az életszínvonal stagnálását, illetve csökkenését váltotta ki. Az utána következő évek politikai ingadozásai kihatottak a gazdaságpolitikára is, s néhány éven belül egymásnak szinte homlokegyenest ellentmondó koncepciók születtek, de a forint nem ingott meg. S az ismert történelmi körülmények között lezajlott ellenforradalom idején a forintvaluta olyan erőpróbát állt ki, amely rendszerünk szilárdságát mindennél beszédesebben bizonyítja. A forint értékének megóvása, a forint iránti bizalom megőrzése napjainkban is döntő fontosságú. E bizalmat tükrözi az is, hogy a lakosság egyre nagyobb összegeket takarít meg. A forint iránti bizalom itthon és külföldön egyaránt azt igazolja, hogy valutánk kiállta az idő próbáját. Ennek nem mond ellent az sem, hogy egyes fogyasztási cikkek ára emelkedik, hogy az árszínvonal évről évre kismértékben nő. Olyan nyílt gazdaságú országra, mint hazánk, ahol az évi nemzeti jövedelemnek mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi kapcsolatokban realizálódik, a növekvő világpiaci árak miatt feltétlenül hat a tőkés valuták inflációja. A termékek választékának bővülése, a növekvő igényeknek megfelelő értékesebb áruk részarányának emelkedése a termelésben és a fogyasztásban ugyancsak szükségszerűen az árszínvonal növekedésével jár. A lakosság pénzbevételeinek bővülése azonban évről évre túlhaladja az árszínvonal emelkedését, s így az általános életszínvonal mind kedvezőbben alakul. Ma a nagyobb vállalati önállóság, a szabadabb éves bérgazdálkodás, a piachatások érvényesülésének tágabb keretei között, a forint belföldi, illetve a többi valutához mért jónak nevezhető pozícióját fenntartva kell gazdasági feladatainkat megoldani. Ez napjainkban annál is inkább szükséges, mert nemzetközi pénzügyi kapcsolataink bővülése nyomán (ide sorolható a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kötvényeinek kibocsátása is) a külföldi pénzügyi szakemberek is érdeklődéssel figyelik a forint hazai vásárlóerejének alakulását. Továbbra is csak a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosíthatja a reálbérek és ezzel egyidejűleg a reálfogyasztás folyamatos növelését. Ez a biztosítéka a forintba vetett bizalom megőrzésének, a további eredményes gazdasági munkának. 3 Ilegalitásbbin élni és harcolni lehet és kell is illegalitásban élni, harcolni, de milyenek ezek az emberek, hogyan látják világukat, mik a céljaik, hogyan harcolnak azokért? Ebbe ad betekintést az a beszélgetés, amely az illegális Brazil Kommunista Párt két harcosa és kiszes ifjúsági vezetők között folyt le a minap. Az egyikük a Brazil Kommunista Ifjúsági Szövetségben dolgozik, másikuk a Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Férj és feleség. Egyszerű, szerény, póztalan emberek. „Harcunkat a Szovjetunió és a szocialista országok léte teszi reálissá”. „A szocializmust is könnyebb építeni, ha a mi harcunk eredményesebb.” „Ezzel hozzájárulunk a világszocializmus megteremtéséhez” mondották tájékoztatójuk bevezetéseként. A latin-amerikai helyzet iránti érdeklődést a hozzájuk intézett kérdések is mutatják. (Válaszaikat egyetértésük alapján rövidítve közöljük.) — Tapasztalhatók-e nem marxista irányzatok a Brazil Kommunista Pártban? — Igen, tapasztalhatók ilyen irányzatok, annál is inkább, mivel a párt olyan tagokat is vonz, akik nem sajátították még el a marxista ideológiát. A párton kívül is dolgoznak az ellenállási mozgalomban olyan emberek, akik nem marxista koncepciók szerint tevékenykednek. A párt feladata, hogy meggyőzze azokat, akik primitív harci módszerekkel akarnak sikert elérni. Napjainkban különösen erős — a nehéz brazilaii helyzet miatt is — a radikális, ultra baloldali koncepció. Ők lényegében tagadják a tömegeit közötti nevelőmunka jelentőségét. Sok ember fejében kialakult valamiféle harcos romantika, amely egyben politikai elmaradottságukra is utal. Különösen tapasztalható ez a fiatalok körében. Pártunknak kemény munkát kell végezni az emberek meggyőzése érdekében, meg kell találnunk ehhez a megfelelő eszközöket is. Széles körű agitációs munkára törekszünk a gyárakban és megragadunk minden adódó más lehetőséget is. Pártunknak van központi lapja, a „Munkáshang”, amely külföldi lapokat is kommentál Elméleti lappal is rendelkezünk, igen nagy hangsúlyt fordítunk a vidéki munkára. Mindezek ellenére meg kell jegyeznünk, hogy az előttünk álló igen nagy feladatokhoz mérten eszközeink száma kevés. — Milyen a párt gazdaságpolitikai koncepciója? . — A párt gazdasági vonala a nemzeti gazdaság megteremtésére és megerősítésére irányul Ez lehet csak az alapja a társadalmi, politikai változásoknak is. Ennek a változásnak a kikényszerítésében érdekeltek más politikai erők is, velük egységben dolgozunk. — Milyen a kapcsolatuk az európai szocialista országok kommunista pártjaival? — Az európai szocialista országok kommunista pártjaival való kapcsolatunkról csak a legjobbakat mondhatom. Kapcsolataink a párt önállóságára és önálló felelősségére épülnek, ugyanakkor alapvető jellemzőjük a kölcsönös szolidaritás, a jó elvtársi viszony. Igen jó a kapcsolatunk az SZKP-val és az MSZMP-vel is. — Milyen a párt viszonya az ifjúsághoz? — Brazília a fiatalok országa. A lakosság 52 százaléka 20 év alatti. A pártnak politikai munkája során messzemenően figyelembe kell veni és figyelembe is veszi ezt. Az ifjúság közötti munkát jelentősen segíti a párt irányításával működő illegális ifjúsági szövetség. A fiatalok ifjúgárdistákként vesznek részt a haladó mozgalmakban. Pártunk Központi Bizottságának egy külön ifjúsági ügyekkel foglalkozó csoportja van. Messzemenően számítunk fiatal párttagjaink véleményére és építhetünk aktív munkájukra is. — Miképpen értékelik a radikális diákmozgalmat és más radikális irányzatokat? — Ők a diktatúra ellen harcolók azon csoportjához tartoznak, akik ultra radikális eszközökkel kívánnak gyors eredményt elérni Mindenek előtt azt akarjuk megértetni a diákokkal, hogy a primitív harci formákról át kell térni a körültekintőbb, tudományosan megalapozott politikai harcra. Meg akarjuk győzni őket arról hogy ultra balosságuk az imperializmust segíti. Meg kell érteniük, hogy a forradalmi harc irányítása a munkásosztályé, hogy a munkásosztállyal való aktív együttműködés során érhetnek csak el eredményeket — Milyen a párt és az értelmisét viszonya? — Az értelmiség többsége szemben áll a diktatúrával Haladó kulturális életet, cenzúranélküliséget akarnak. Harcolnak a demokratikus szabadságjogokért, a bebörtönzött hazafiak kiszabadításáért. — Hogyan értékelik a brazíliai egyház politikai szerepét? — A katolikus egyház sokat változott az utóbbi évtizedben. Van az egyháznak egy haladó része, amely a már jelzett politikai programok megvalósításáért együtt harcol a kommunistákkal, a baloldallal, segíti a munká-sok és parasztok szervezését. Több fiatal pap börtönben ül . — Miként értékelik a chilei változásokat? Van-e remény — Peruban és Bolíviában szocialista fordulatra? — A chilei változásokkal kapcsolatosan két dolgot fontos megjegyezni. Egyrészt azt, hogy Kuba után a második ország, ahol a kommunista párt kiveszi részét a hatalomból és mutatja e változás azt is, hogy az imperializmust le lehet győzni. Másrészt nagyon fontos az a tapasztalat, hogy minden országnak megvan a sajátos útja. Ez azért jelentős számunkra, mert a kubai forradalom után sokan azt hitték, hogy az az egyedüli latinamerikai út. E koncepció hívei kevesebb gondot fordítottak saját országuk helyzetének elemzésére, értékelésére." A bolíviai és perui események a földreformmal kapcsolatos intézkedések, a demokratikus jogok biztosítása, az erős munkásosztály reményt ad a szocialista fordulatra. A megtett intézkedések mindenképpen ezt segítik elő. — Milyen a Brazil Kommunista Ifjúsági Szövetség helyzete? — Az 1964-es puccs után az ifjúsági szövetség is illegalitásban dolgozik. Dolgoznak a szakszervezetekben, iskolákban, kulturális szervezetekben, különböző helyi szervekben. A fő erőt a diktatúra ellen fordítják. A párt vezette ifjúsági szövetség igen nagy erőt jelent országunkban. — Milyen mérvű az analfabétizmus és a munkanélküliség? — A több, mint 90 milliós Brazília lakosságának 30 százaléka analfabéta. Köztük olyan öregek is, akik soha nem jártak iskolába. Évente 1 millió fiatal keres munkát. Ezen új munkaerőtömegnek 60 százaléka tud elhelyezkedni a többi alkalmi munkából él, vagy nem jut munkához. Végül így összegezték harci programjukat: — az idegen imperialista kizsákmányolás felszámolása, a nemzeti vagyon és gazdaság kézbe vétele. — A demokratikus szabadságjogok kivívása. — A földreform végrehaj- tása. E programok megvalósításáért nemcsak a kommunisták küzdenek. Érdekelt megvalósításukban a nemzeti burzsoázia, a parasztság , a nép nagy része, így nyik lehetőség arra a széles körű összefogásra, amelyben megfoganhatnak elképzeléseik. Szombath József