Fejér Megyei Hírlap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

— 2 ------- Részlet a moszkvaiak május elsejei felvonulásáról a Vörös­ téren.­­ (Telefoto—TASZSZ—MTI—RS) Szerdán még nem kezdődik el a ratifikációs vita A hosszúra nyúlt hét végén az NSZK politikai köreiben folyt a lázas tevékenység, hogy a bonyolult helyzetből kiutat keressenek. Az már bi­zonyos, hogy szerdán semmi­képpen sem kezdődik el a ke­leti szerződések ratifikációs vitája a bonni parlamentben, amint azt eredetileg tervezték. E pillanatban a bonni me­netrend a következő: kedden a két koalíciós párt, a szociál­demokraták és a szabad de­mokraták, valamint az ellen­zéki kereszténydemokraták elnökségei és parlamenti frakciói külön-külön tanács­koztak. Szerdán délelőtt újabb Brandt—Bartel találko­zóra kerül sor, amelyen meg­vizsgálják van-e lehetőség valamiféle kompromisszumra, vagyis kölcsönösen elfogad­ható értelmezésre a szovjet— NSZK, illetve a lengyel— NSZK szerződéseknél. Szer­dán délután dönt azután a „szeniorok tanácsa” a parla­menti munka szervezeti rend­jét, ügymenetét kidolgozó tes­tület a Bundestag következő, a ratifikációs vitát napirend­re tűző ülésének összehívásá­ról. Erre az ülésre csütörtökön is sor kerülhet, de nincs ki­zárva, hogy valamivel később. Sok halasztásról nem lehet szó, biztosítják Brandt, Scheel és a kormány, valamint a koalíciós pártok más vezetői. S arról sem lehet szó, hogy Brandték —­­ amint éppen a kancellár megfogalmazta — elvtelen kompromisszumba menjenek bele, és a keleti szerződéseket nem a megtár­gyalt, aláírt formájában ter­jesszék a parlament elé rati­fikálásra. A vita lényege az, hogy a kereszténydemokraták, érezve az elszigetelődés veszélyét mind az országon belül, mind nemzetközi vonatkozásban, egyszerre hajlandóságot mu­tatnak bizonyos feltételek mellett a ratifikálásra, a kor­mánynak pedig olyan kicsi, s a disszidens képviselők miatt bizonytalan a többsége, hogy egészen egyszerűen nem ta­gadhatja meg a nem ügyetlen taktikázó kereszténydemokra­táktól az ajánlkozásukat, hogy közös külpolitikai vonal ki­dolgozására hajlandók. A kö­zös külpolitikai koncepciónak — a kereszténydemokraták elképzelése szerint — egy, a ratifikációs vitához fűzött nyilatkozat volna a kifejező­je. E nyilatkozatba Barte­­lék olyan fogalmazásokat sze­retnének, amelyek kinyilvá­nítanák: a szerződések nem tekinthetők békeszerződések­nek, nem befolyásolhatják a német egységtörekvéseket és az önrendelkezési jogot. Amennyiben egy ilyen nyi­latkozat nem gyengíti és ve­szélyezteti a szerződések lé­nyegét, hatékonyságát és fő­leg a partnereknél, a Szovjet­uniónál és Lengyelországnál az NSZK-nak és kormányá­nak szavahihetőségét, Brand­ték nem zárkóznak el előle. Sőt már ki is dolgozták — Bahr és Frank államtitkárok közreműködésével — a ma­guk nyilatkozat-tervezetét és még május elsején este eljut­tatták azt az ellenzéknek. Mindenesetre a május 1-i hétvége rendkívül megerősít­hette Brandtot, kormányát és a koalíciós pártokat abban a meggyőződésükben, hogy a lakosság túlnyomó többsége mögöttük, a keleti szerződé­sek ratifikálása mögött áll. Minden gyűlés és demonstrá­ció ezt bizonyította, míg az ellenzéknek és főleg a szélső­­jobboldali köröknek rosszul ütött ki ez az erőpróba. A ,,Menet Bonnba”, múltból ittmaradt lovagjainak annyi­ra nem sikerült az akciójuk, hogy a beígért 10 000 (tízezer) helyett legfeljebb 2500 nem nagyon magabiztos szerződés­ellenfelet tudtak felvonultat­ni, a főváros utcáin, Köln­ben, Dortmundban, Nyugat- Berlinben és más városokban ezzel szemben százezer szám­ra tüntettek harcosan és el­szántan a tömegek a ratifiká­ció és az azt követelő kor­mány mellett. Ez a tényező, a tömegek véleményének határozott ki­­nyilvánítása is nyilvánvalóan latba fog esni abban a nem könnyű harcban, amely a kö­vetkező órákban, napokban Bonnban a kormány és a koalíciós pártok előtt áll. (N. J.) Különös rendelkezés Bukarestben nyilvános­ságra hozták az államtanács törvényerejű rendeletét, amelynek értelmében a ro­mán állam tulajdonába ke­rülnek a törvényes rendel­kezések megszegésével épült lakások. A rendelet beszá­mol arról, hogy egyes állami intézmények és gazdasági egységek vezetői felelősség­­teljes tisztségükkel vissza­élve, a fennálló törvényes rendelkezések megsértésével építettek maguknak lakáso­kat. Vagy másoknak jogta­lan kedvezményeket biztosí­tottak. SALT Washington Richard Nixon amerikai elnök vezetésével hétfőn a Fehér Házban rendkívüli munkaértekezleten vitatták meg a stratégiai fegyverze­tek korlátozásának kérdé­seit. Az amerikai elnök leg­fontosabb tanácsadóinak be­vonásával tartott értekezle­ten jelen volt Gerard Smith, a SALT-tárgyaláso­­kon részt vevő amerikai küldöttség vezetője is. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn es­te nyilatkozatot olvasott fel a sajtó képviselőinek. Ebben kijelentette: a SALT-tárgyalásokon elő­rehaladásokat sikerült el­érni és jelentős mértékben növekedett annak lehetősé­ge, hogy a stratégiai fegy­verzetek korlátozásáról a két ország között megálla­podás jöjjön létre. Ronald Ziegler szerint Nixon elnök felkérte Ge­rard Smith-et, hogy még hétfő este utazzék vissza Helsinkibe és az új utasí­tások birtokában folytassa a tárgyalásokat a szovjet kül­döttséggel. HÍRLAP Fidel Castro körútra indult a kubai elnök hazánkba is ellátogat Fidel Castro kubai elnök hétfőn elhangzott televíziós nyilatkozatában közölte, hogy kedden kezdődő körútja so­rán kilenc országba látogat el. Guineán és Algérián kívül a kubai elnök hét szocialista országban tesz hivatalos lá­togatást. Ezek a következők: Bulgária, Románia, Magyar­­ország, Lengyelország, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Csehszlovákia és a Szovjetunió. Castro hozzáfűzte, hogy az európai szocialista országok­ban teendő látogatások kife­jezésre juttatják a Kuba és a szocialista országok — min­denekelőtt a Szovjetunió — között kialakult gyümölcsöző kapcsolatokat. Az elnök televíziós nyilat­kozatában bírálta az Egye­sült Államoknak azt a fenye­getését, hogy az amerikai haditengerészet közbeavat­kozhat, ha kubai hadihajók támadásokat kezdeményezné­nek a Kuba partmenti terü­leteit veszélyeztető kalózha­jók ellen. Castro hangoztat­ta: „az Egyesült Államoknak több hadihajó és repülőgép áll rendelkezésére, mint Ku­bának. Hadihajóik és repü­lőgépeik, valamint a Guan­­tanamói támaszponton lévő berendezéseik azonban a ku­bai tüzérség hatósugarán be­lül vannak”. Az elnök a továbbiakban hangoztatta: az Egyesült Ál­lamok cinikus, szégyentelen politikát folytat, s különböző manőverekhez folyamodik, hogy diplomáciai eszközökkel valósítsa meg azt, amit ka­tonai erővel képtelen volt el­érni. Egy pillanatig sem ké­telkedünk abban, hogy az Egyesült Államok manőverei kudarccal végződnek — mondotta Castro, majd hoz­záfűzte, hogy Kuba teljesen bízik a Szovjetunió külpo­litikájában. Apollo—16 Vizsgálják a kőzeteket Hétfőn megkezdték a houstoni űrhajózási központban az Apollo—16 legénysége által hazahozott holdkőzetek vizsgá­latát. A vizsgálatokat nitrogénnel töltött steril kamrában végzik. Megállapították, hogy a három űrhajós által összegyűj­tött holdkőzetek együttes súlya mindössze 96,5 kilogramm,­­ azaz 14,5 kilogrammal kevesebb, mint ahogyan először be­csülték — az előző expedíciók során összegyűjtött talajmintá­­■­kéhoz képest azonban így is rekordmennyiségű. Az első vizsgálatok eredményei alapján — mondotta egy houstoni geológus — a Földre hozott kőzetminták a jelek sze­rint a tudósok „legvadabb elképzeléseit is felülmúlják”. (MTI) Dél- viet­na­mi helyzet Quang Tri a népi erők kezén Veszélyes helyzetbe került Hai B 52-es amerikai nehéz­bombázók keddre virradóan a Mekong folyó deltavidé­kén, az A Stiau völgyben, Da Nangtól délre a tengerpar­ton, a központi fennsíkon, valamint a hétfőn elfoglalt északi Quang Tri és a­ Sai­gontól észak-nyugatra fekvő An Loc tartományi székhe­lyek térségében bombáztak. Különösen heves volt a lé­­gitevékenység Quang Tri vi­dékén, ahol az amerikaiak mindenáron meg akarták semmisíteni azokat az üzem­anyag-raktárakat és nehéz ütegeket, amelyeket a tarto­mányi fővárosból kiszorított kománycsapatok vissza­hagytak. Quang Tri, a legészakibb dél-vietnami tartományi székhely elestét kedden reg­gel már Saigonban is elis­merték. A népi felszabadító erők teljesen elfoglalták a várost, felmorzsolták a kor­mányhadsereg harmadik hadosztályát. A hadosztály parancsnoka mintegy 80 amerikai tanácsadóval, 50 katonatiszttel és néhány új­ságíróval együtt helikopte­ren hagyta el a várost. Az AP amerikai hírügy­nökség tudósítója a várostól 50 kilométerrel délebbre fek­vő Hué irányába vezető 1. számú országúton a vert ha­dak visszavonulásának meg­szokott kép­eiről tudósít: a páncélosok megpróbálják le­szorítani az útról a gyalogo­sokat és a személyautókat. Géppisztolyokkal hadonászó katonák megállítanak min­den arra haladó járművet és kísérletet tesznek birtokba­vételükre, a menetoszlopok hosszan elnyúlnak, rende­zetlenek, a katonák felszere­lése hiányos... A Reuter tudósítója hang­súlyozza: a népi erők Quang Tri elfoglalásával a kor­mánycsapatok szempontjá­ból veszélyes helyzetbe hoz­ták az egykori császári fővá­rost, Huét. A két város kö­zött ugyanis — írja — nin­csen természetes védelmi vo­nal, ahol a kormánycsapatok megpróbálhatnák megvetni a lábukat. Mint az AFP tu­dósítója rámutat, a kor­mánycsapatoknak az északi fronton most első számú cél­juk Hué védelmének meg­szervezése lett. A francia tu­dósító úgy értesült, hogy Hié védelmét a kormánycsapatok tengerészgyalogságára és az első gyalogos hadosztályra bízzák. A DP­A nyugatné­met hírügynökség munka­­tássa ugyanakkor arról tudó­sít, hogy Hué polgári lakos­sága körében pánik tört ki annak a hírnek a hallatára, hogy a kormánycsapatok na­gyobb erőkkel akarnak a volt császári székvárosban véde­kezni. Saigonban Quang Tri eles­­tének hírére egyórás tanács­kozást — „sürgős tanácsko­­­zást” — tartott Thieu, a re­zsim elnöke, Ellsworth Bun­ker amerikai nagykövettel és Creighton Abrams-szal, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancs­nokával. A megbeszélés rész­leteit nem közölték. A rezsim hivatalos ellenzékének egyik vezetője, Tran Van Tuyen parlamenti képviselő köve­telte a Quang Tri védelmé­ért felelős tisztek, mindenek­előtt az északi katonai kör­zet parancsnokának, Hoang Xuan Lam tábornoknak a le­váltását. A Saigontól északnyugatra fekvő An Loc tartományi székhely térségében hétfőn is változatlan hevességgel foly­tatódtak a harcok. A felsza­badító erők tüzérsége 650 lö­vedéket lőtt ki a kormány­­csapatok állásaira. Nyugati jelentések szerint­ a városban kedden hajnalban is utcai harcok voltak. Az AFP hírügynökség arról számol be, hogy hétfőn Saigontól 30 kilométerrel délnyugatra, ütközött meg a népi erők egyik előretolt csoportja a kormánycsapatok alakulataival. A központi fennsíkon a fel­szabadító erők tovább szű­kítették a Kontum tartomá­nyi székhely körül vont gyű­rűjüket. Kiverték a kor­mánycsapatokat a várostól 10 kilométerre fekvő egyik támaszpontjukról. A tengerparti Binh Dinh tartományban — mint az AP jelentéséből kitűnik — a felszabadító erők bekerítet­ték és megtámadták a kor­mánycsapatok utolsó jelen­tősebb állását, az „English” repülőtéri leszálló övezetet. (MTI) Szerda, 1972. május 3. mai SUmmimiEB Sarokba szorítva Dél-Vietnan egyik fon­tos tartományi székhelye, Quang Tri hétfőn este a szabadságharcosok kezé­re került. Egy nappal ko­rábban, vasárnap este, William Rogers amerikai külügyminiszter nyilatko­zott az NBC tv-állomás­­nak. Akkor a Tiheti-csapatok, amerikai segédlettel, még tartották Quang Tri-t, de látható volt már, s Rogers nyilván tudta, hogy nem sokáig. Talán az újabb vereség előrevetődő ár­nyékában volt beszéde meglehetősen kétnyelvű. Nemcsak azt mondta ugyanis, hogy az USA „nem engedi, hogy az el­lenfél jelenlegi offenzívája Dél-Vietnamban vereség­gel végződjék". Ez termé­szetes, mi mást mondhat? Ha nem azt mondaná, ak­kor azonnal csomagolhat­na a Vietnamban állomá­sozó egész amerikai had­erő. E rutin-kijelentés mellett érdekesebb azon­ban, hogy Rogers azt is sejteni engedte: Washing­ton rugalmas lesz a ko­rábban előterjesztett nyolcpontos tervet illető­en, s reméli, hogy a pá­rizsi Vietnam-értekezlet ezen a héten konstruktí­vabb lesz. Csütörtökön majd kide­rül: van-e aranyfedezet Rogers szavai mögött, vagy taktikázásról van-e szó csupán megint? Erre vonatkozóan az Avenue Kiéberen csütörtökön sor­ra kerülő tárgyalásig nem jósolhatunk. Azt azonban már most leszögezhetjük, hogy Rogers egyáltalán ezt a kijelentést is meg­engedte magának, az nyilvánvalóan a sarokba szorítottság jele Thieu-ék és amerikai patrónusaik számára. Nem várták, nem hitték, hogy a sza­badságharcosok tavaszi offenzívája ilyen hosszú ideig tartó, ilyen félelme­tes és ennyire sikeres lesz. Május else­ja Chilében Allande bejelentései Santiago A dolgozók és a népi egy­ség kormánya közötti egység jegyében ünnepelték Chilé­ben május elsejét. Dr. Salva­dor Allende köztársasági el­nök egy santiagói nagygyű­lésen hétfőn fontos bejelen­téseket tett. Közölte: a kor­mány pénteken javaslatot tesz a kongresszusnak az észak-amerikai tulajdonban levő Itt konszern államosítá­sára. Az Itt vagyona Chilé­ben mintegy 200 millió dol­lár, a vállalat magáénak tudja a chieli telefon­társa­ságot, két luxus­hotelt, egy távközlési társaságot és egy autókölcsönzőt. A hatalmas anyagi erőforrásokkal rendel­kező Itt — nemrég nyilvá­nosságra kerül dokumentu­mok tanúsága szerint — te­vékenyen közreműködött Salvador Allende hatalomra­­jutásának megakadályozásá­ban. Az 1970. évi reakciós puccskísérletet a népi erők meghiúsították, most a kor­mány — alkotmányos jogai­val élve — az államosítással akar visszavágni a jobbol­dalnak. A chilei elnök az ellenzék és a haladó erők között az államosítások ügyében kiala­kult heves vitát esetleg még ebben az évben megtartandó népszavazással kívánja el­dönteni. Chile rövidesen nagyköve­ti szinten kapcsolatra lép a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­sággal. Hamarosan kapcsolat létesül Chile és a Bengáli Népi Köztársaság között is. Allende ünnepi beszédében külön hangsúlyozta a szocia­lista országok által Chilének nyújtott támogatás jelentő­ségét. (MTI) Pünkösdi látogatás Kedd reggel óta az NDK- beli állampolgárok már ha­tárátlépési engedélyt igé­nyelhetnek nyugat-berlini rokonaik és ismerőseik szá­mára, az NDK által kezde­ményezett, nyolcnapos pün­kösdi látogatási akció ke­retében. Mint ismeretes, legutóbb, húsvétkor mint­egy 450 000 nyugat-berlini lakos kereste fel a Német Demokratikus Köztársasá­got. Az NDK nyugat-berlini irodái, ahol a nyugat-berli­niek közvetlenül is kérhetik és átvehetik az engedélyt, szerdán reggel nyitják meg kapuikat.

Next