Fejér Megyei Hírlap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
Kedd, 1973. október 2. A pákozdi győzelem évfordulója tiszteletére Honvédelmi ifjúsági napok (Folytatás az 1-es oldalról) Vasárnap délelőtt ott szurkolt a vonuló csoportoknak. Az talán megbocsátható, hogy a fehérváriaknak szorított, hiszen ehhez a városhoz köti munkája, hivatása. — Pedagógus vagyok és jó ideje úttörő titkári minőségben dolgozom. Nagyszerű lehetőségeink vannak a megyeszékhely nyolcezres létszámú kisdobosainak és úttörőinek foglalkoztatására. Ma már egyre több pedagógus tartja szívügyének hivatásával együttjáró kötelességének az iskolai nevelő munkát. Nélkülük és az egyre önállóbban dolgozó gyermekvezetők nélkül sokkal szegényesebb volna mozgalmunk. A sokszínű úttörő programból ez alkalommal csak egy munkaformát ragadunk ki. Azt a területet, amelyért Közeli Ferencné a dr. Münnich Ferenc laktanyában kitüntetést kapott. — Székesfehérváron alakult meg az országban elsőként a Zalka Milté honvédelmi úttörő zászlóalj. Azóta már sokfelé eredményesen működnek a miénkhez hasonló zászlóaljak. A mi városunkban ötszázötven-hatszáz pajtás nevezett be az iskolában szakkörként dolgozó honvédelmi szakaszok foglalkozásaira. Az iskolai pedagógusok mellett ugyan sok katona segítőnk van. Mi állandó kapcsolatot tartunk Bagics Zoltán alezredessel, aki nemcsak hogy részese egy-egy akciónak, hanem számos ötlettel járul hozzá a program kialakításához. Az együttműködésnek, amelyben nagy szerepe van a városi úttörőtitkárnak, a pajtások százai látják hasznát. Azok, akik számos élménnyel gazdagodnak az úttörő honvédelmi szakkörben. Ezen az úton jutottak el az izgalmas, éjszakai lövészetre, így voltak részesei laktanyalátogatásnak, ilyen segédlettel kereste fel az egyik szakasz névadójának, Sziklai Sándornak özvegyét és lehetne folytatni a harci túrákkal, a haditechnika közeli megismerésével. — Ebben a tanévben ismét akarunk valami újat és maradandót nyújtani. Valószínűleg sikerül megszervezni a honvédelmi úttörőtábort. De az évi helyi program is olyan, ami lelkesítő és megvalósításához éppenúgy várjuk és igényeljük katona segítőink munkáját, mint ennek előtte. Minden kitüntetés valamilyen munka elismerését jelenti, ám ugyanúgy ambíció adó is. Kötelezi az embert újabb cselekvéssorozatra. Ez alól Közeli Ferencné sem kivétel. Németh Erzsébet készlet a haditechnikai kiállításról Füszért-napok október 4-11-ig Időnyerés a vállalat tanácsaival A Fejér—Veszprém megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat megalakulásának negyedszázados jubileumát ünnepli. Október 4—11 között a Füszért napokon, (október 4-én) egy hétig nyitvatartó kiállítást rendeznek, melynek témája és címe: „Modern háztartás—korszerű életmód”. A kiállítás célja — a jubileumra történő emlékezés mellett — az, hogy áttekinthetően mutassa be az élelmiszer és háztartási vegyiáruknak azt a széles választékát, amely megkönnyíti az otthoni munkát, mind a konyhában, és a lakás „karbantartásában”. A Kossuth utcai Építők Művelődési Házában látható kiállításon bemutatják a korszerű mosó- és mosogatócikkek, bútor-, szőnyeg- és kárpitápolók, ablak- és csempetisztítók, a szép padló kellékeit, a testápolás szereit. Mindent a maga helyén: a szoba, a konyha és a fürdőszoba „tisztaságőrei” a felhasználás szerint csoportosítva kínálják „magukat” alkalmazásra. Hasonlóan gazdag az élelmiszerek bemutatója is. Az itt szereplő hús- és ételkonzervek, szardíniák, különféle levesporok, ételízesítők, száraztészták és sütemények mind-mind azt jelentik, hogy a konyhai főzéselőkészítés ideje lejárt, helyükbe a félkész- és késztermékek bővülő választéka került. Ez az áruparádé a kiállítás mottója. Több szabad időt az embernek. A kiállítás társrendezője, a Fejér megyei Iparcikk Kereskedelmi és az ALBAKER Vállalat. A kiállítás zártkörű megnyitása az ünneplő vállalat vevő- és szállítópartnerei, a párt-, tanácsi- és társadalmi szervek jelenlétében október 4-én délelőtt történik. Ezen a napon délután a nagyközönség számára is megnyílnak a kiállítás kapui. Október 5-én pénteken Székesfehérvárról, Dunaújvárosból, Veszprémből, Pápáról és Tapolcáról a Füszért fiókoktól egy-egy autóbusz azonos célhoz indul. A vállalat Balatonfüreden az Annabella Szállóban rendezi meg régi dolgozóinak találkozóját. Azok akik húsz, vagy ennél több évet töltöttek a Füszértnél, illetve a nyugdíjasaik kaptak meghívót a találkozóra. Október 9-én, kedden délelőtt 10 órakor ismét Székesfehérvár lesz a színhelye a korszerű életmód kiállításnak. Itt az élelmiszer és vegyiáruk egy-egy szakembere tart majd tájékoztatót a termékekről. Október 10-én délután 17 órakor ismeretterjesztő előadást hallanak az érdeklődők. Betekintést nyerhetnek a korszerű háztartás műhelytitkaiba. A kiállítás árui kóstolhatók. A vegyiáruk felhasználásánál szaktanácsok hangzanak el. A két előadást izgalmas pillanatok követik: a jelenlevők között — a kiállítás anyagából válogatott — mintacsomagokat sorsolnak ki HÍRLAP A piaci „nyolcas" Bőséges választék Kétségtelen, hogy piaci napokon — szerdán és szombaton — a megyeszékhely „vásárterén” nagy a forgalom, az emberek ezrei kínálják árujukat, s több tízezer vásárló válogat a szebbnél szebb portéka között. A MÉK Vállalat „nyolcas” boltja előtt sorban állnak az emberek. Vajon mi az oka ennek? Maga a boltvezető, Viniczai Pálné válaszol: — Talán dicsekvésnek hangzik, de nálunk a vásárló mindent megtalál, amit venni akar, a zöld kaportól a fejes káposztáig, vagy a szilvától , az eltenni való almáig. A vállalat igazgatója, Nemes Géza azonnal közbeszól: — Miért tűnne ez dicsekvésnek? Hiszen mindenkor elismertük, hogy a legjobb boltvezetők egyike. — Ha tudnátok — folytatja Mayer Károly, a székesfehérvári kirendeltség vezetője —, hányszor szól, hogy ez meg ez kell, ilyen és ilyen minőséggel szolgáljatok ki. — És ez baj? — Bár mindenki így tenne! — Volt olyan napunk, amikor másfél vagon árut, illetve zöldséget adtunk el. Alig néhányan. Mert nem sokan vagyunk. Most már ide tartozik még egy zöldséges bolt, s az az üzlet is, ahol kizárólag mirelit áru kapható. S a felelősséget egyszemélyben a boltvezető, Viniezainé vállalja. De ki csodálkozik azon, hogy vezetői is csak jót mondanak róla, hiszen nyolc éve tevékenykedik ennél a vállalatnál, s kétszer kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést. Korábbi munkahelyén ötször vette át a legjobbakat megillető jelvényt. — Nem fárad el? — Mit mondjak? Vannak napok, amikor valósággal „belezuhanok” az ágyba. Dehát ez a szakmával jár. Korán kezdeni, mindig mosolyogni és későn befejezni a munkát. Nem szólva arról, hogy otthon is akad tennivaló. Tőle tudom, hogy nem „kibírhatatlan” az, amit csinál, hiszen kiváló kollégái vannak, a teljes személyzetet (ne sértődjenek meg) nem sorolja, de említi Szeip Györgynél Borján Ferencnét, akik a zöldségboltban, illetve a mirelitüzletben dolgoznak. S a „nyolcas” két reménységét, a harmadéves Martinek Katalint és a másodéves Szabó Erzsébetet. Persze azért valamennyi dolgozónak sok köze van ahhoz, hogy mind több törzsvásárlót tartanak nyilván, s igyekeznek, hogy aki egyszer „idebotlik”, az másodszorra, s mindig idetaláljon. Gondoljuk csak el: majdnem egymillió forintos forgalmat lebonyolítani — nyolc embernek! Fél kiló paprika, egy fej káposzta, pár szem alma vagy körte, mennyi ez értékben? Néhány forint. S az ilyen „kis pénzekből” jön össze havonta az a 900 000 forint, amit ma jegyeznek. S lehet, ha még nagyobb lesz az árukínálat (de lehet-e már ennél nagyobb), szebb a mosoly, udvariasabb a hang, jövőre már valóban az egymilliónál tartanak majd. De igaza van Viniczainénak, amikor így érvel: — Sokszor arra sincs időnk, hogy megköszönjük a pénzt, amit a zöldségért kapunk, mert ott van a nyomában a másik vevő. Nem marad más, csak egy odahintett mosoly, s bizalom, amely „visszahozza” a háziasszonyokat s a feleségüket kiválóan helyettesítő férjeket. Amikor elköszönünk, nekünk is már csak egy félmosoly jut... o.t. Rossz területen jól termelni Egy négyzetméteren: 346 forint Nincs könnyű helyzetben a Sárszentmihályi Állami Gazdaság. Már csak azért sem, mert 2176 hektárnyi szántója 11 községben és két megyében terül el, ezt az erősen tagolt földrészt is a gyenge minőség jellemzi. Az alacsony hozamok miatt évekig állami támogatásban részesült a gazdaság, de az új üzem- és munkaszervezés lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy „jobb vizekre evezzenek”. Mostani tényeik már mindenkit meggyőznek arról, hogy helyesen cselekedtek, hiszen tavaly tiszta nyereségük majdnem elérte a kétmillió forintot, s ha reményeik beválnak, idén még több jut a közös borítékba. Állattenyésztésükben nagy szerepet játszik a tenyészállat-nevelés. Már eddig eladtak 1200 kocasüldőt és mintegy 800 kansüldőt. Ez utóbbiból csak ötszázat terveztek erre az évre, s számításaik szerint nemigen „állnak meg” az ezernél. Az új szervezés hozza a forintokat. Ugyanis leegyszerűsítették a termelésszerkezetet, a gyenge talaj egy részén — 160 hektáron — sövényrendszerű gyümölcsöst telepítettek, s megvalósították régi elképzeléseiket is: mezőgazdasági célra használják fel az Inotai Erőmű addig kárbavesző fölösleges hőjét. S ez egyben találkozott a párt és a kormány programjával is. A hat hektáron elterülő üvegházról van szó. A fentieken kívül a hatalmas méretű hajtatóház felépítését az is indokolta, hogy Várpalota felesleges munkaerejének egy részét itt foglalkoztassák. Egyben a környező városokat, megyéket friss primőrökkel látják el, virágot is termesztenek, s nem titkolják, hogy ez a tevékenységük haszonnal jár. Már az első év, pedig az csonka évnek számít, 649 ezer forint nyereséget hozott — mondja Rozsos Lajos kertészmérnök, a hajtatóház vezetője. — Mit terveztek erre az évre? — Mi az 1973. évet a második ciklusnak nevezzük — folytatja az igazgató, Hovorka András —, érthetően nagyobb termelési értéket és tiszta hasznot várunk. A 18 és félmillió forint értékesítés mellett reálisnak tűnik az 1,8 millió forint jövedelem. A termesztés aránya: 60 százalék zöldség, 40 százalék pedig dísznövény. Rozsos Lajos is az az ember, aki számol, tervez, és akkor sem restell a papír fölé hajolni, amikor már a temérdek paprika, paradicsom, szegfű, aszparágusz a vásárlókhoz került. — Beszélhetünk most is számokban? — Szeptember 15-ig „kész” a mérlegem. Szegfűből addig 116 300-at értékesítettünk, de leszedünk még idén több, mint 600 ezret. Ha az átlag alapárat veszem, akkor egyegy négyzetméterre 346 forint termelési érték jut. Ez önmagában több, mint ötmillió forint, de figyelembe kell venni azt is, hogy a szegfűt még januárban, februárban és márciusban is árusítjuk. Egyébként a legigénytelenebb és a legjobban kifizetődő dísznövény. Alig jut valami élőmunka egy-egy négyzetméterre, mégis 205 forint bevételt jelent az adott egységnyi területről. A hegyes, erős paprika is ,hálás” volt, 1 550 0O0 darabot vittek a piacra, paradicsomból pedig 17 000 kilót! Úgy tűnik, hogy a holland Moneymaker és a Bonset végképp gyökeret ver Inota szomszédságában. A paradicsomból egyébként egy-egy négyzetméterről nyolc kilót szedtek le, ami nemzetközileg is már a fejlett termesztési módszerre enged következtetni. Az óriás méretű hajtatóházban most a palántanevelés mellett a legnagyobb sláger a szegfű és a gomba. December 31-ig 1,2 millió forint értékű sampinyont hoznak forgalomba: a telepített rész első felében már megkezdték a szedést, a végén még most „kupacolják” a kitűnő minőségű istállótrágyát. És ahogy fogy a gomba (hat kilóra számítanak négyzetméterenként, ez sem rossz!), úgy növekszik majd a paradicsommal, paprikával beültetett terület. Nem fárad el a föld, megtermeli azt, amire az embernek szüksége van. Csak szakszerűen, tervszerűen kell csinálni mindent. Ebből pedig nem szorulnak „importra” a sárszentmihályiak... Orsovai Tibor Napjainkban egyre égetőbb problémává válik a környezetvédelem kérdése. A levegőtisztaság-védelem, a zajártalmak elleni védekezés, a kommunális környezetvédelem, a táj és a környezet védelmének kérdése nagy mértékben érinti a közel száznegyvenezer embert foglalkoztató intézményt, a Magyar Államvasutakat is. Október 4—5-én Magyarországon első ízben Székesfehérváron rendeznek kétnapos tanácskozást a környezetvédelem a vasúton témában. A Közlekedéstudományi Egyesület helyi szervezete rendezésében a tanácskozás keretében többek közt előadás hangzik majd el „Az ember és környezete”, a „Vasúti környezetvédelem feladatai”, a „A környezetvédelem szociálpolitikai vonatkozásai a vasúton” címmel. Orvosok, jogászok, közlekedési szakemberek adnak a kollokviumon áttekintést a vasúti környezetvédelem általános kérdéseiről. A tanácskozás második munkanapján közvetlen szakmai kérdéseket vitatnak meg, így szó lesz az új vasúti létesítmények telepítésének környezetvédelmi szempontjairól, a környezetvédelmi tevékenységről a vasútgépészet szakszolgálatnál, a telepített üzemek és a vasúti szállítás-átrakás környezetvédelmi kérdéseiről. A kétnapos tanácskozásra közel százötven hazai vasúti szakembert várnak. ___ Országos tanácskozás Székesfehérváron Környezetvédelem a vasúton