Fejér Megyei Hírlap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

FEJÉR MEGYEI­­ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mintha piknikre jött volna a dózer, a billenő platós Sko­da és a markológép, úgy do­hogják körbe a nádasszéli fe­hér „abrosszal” terített mo­csarat. Igar határában a Bozót­patak árterén furcsa nézniva­ló állítja meg, tartóztatja az arrajárót. Fehér szőnyeget te­rítenek az ingoványra, nád­ra, hogy aztán sóderral, ka­viccsal terítsék, terheljék. Út épül az ingoványon. Nem, mintha nem lenne meg a régi, hiszen ott raj­zolja furcsa „S” betűjét a falu határában, dehát éppen azért az „S” betűért épül az új. Szaknyelven így mond­ják: kiváltják a régit, s új nyomvonalon építik az újat. — Át a mocsáron? Mesélik az építők, hogy minden falubéli ezt kérdezte, mikor meglátták a kitűző fá­kat. — Át.­­­­— Azon maguk át nem jut­nak — volt a szentencia. Most meg két napja már ötvencentis víz fölött het­­vencentis iszap, hét méter mély mocsár fölött alakul az út. Úgy épül, hogy három em­ber: a legjobb brigádból, Ha­mar István brigádjából, név­­szerint pedig Király Gyula, Baksa Sándor és Székely Jó-Terülj-terülj „asztalkám” zsef a gumicsizmával zsom­­békról zsombékra lépve leta­possa a nádat úgy tíz méter hosszan. Akkor azt mondja egyikük. — Na most a BIDIM. Ezek a nádtaposók olyan természetes egykedvűséggel mondják az újat, mintha egész életükben ezzel dol­goztak volna. Dehát nem, mert Fejér megyében most használják először ezt a tech­nikai „csodát.” Út épül az ingovány 250 métere felett, úgy, hogy nem kell a mocsár aljáig rob­bantani a földet, nem kell a robbantott árkot tölteni jó talajjal, nem kell hordani köbméterek százezreit. — A BIDIM lényege az, — mondja Fülöp László, a Fe­jér megyei Közúti Építő Vál­lalat építésvezetője —, hogy textíliát terítünk a mocsár fölé. A textília nem engedi a töltés anyagához a mocsár iszapját, így az nem ronthat­ja az utat. A textílián átszi­­várog ugyan a víz, de azt megfogja a töltés legalsó ré­tege a kavics, amit most te­rítünk rá. Ezután már a ha­gyományos rétegeket tesszük az útra. — Nem süllyed? — Ahol már építettek így, ott mindenhol bevált, így lesz itt is. Kevesebb hát a munka az új technológiával. Gyorsabb­­is, meg olcsóbb is. Úgy mondják a BIDIM nélkül há­romszor többe kerülne ez a 250 méter. Az útépítők kubikos ősei kinevetnék ha látnák most Király Gyulát a géppel. Igen, mert amikor leszab­ták a filcszerű világosszürke textíliából a megfelelő, útszé­­lességnyi darabot, s ráterí­tették már a letaposott nádra, akkor szólnak társai Király Gyulának, hogy: — Na, varrónő! Mert Király Gyula kezeit a kis kézivarrógépet összevarrja br gyorsasággal az „ab± jait. — Varrónő? — A, csak irigyelnek, ők is csinálnák, dehát én vagyok a gépész.­­• — Aztán milyen géppel dolgozott eddig? — Vibró­lappal, meg vibró­­kishengerrel. — Ez meg félkezében elfér. — El. Csak tán nem baj? összevarrja a térítőt. A gé­pek hordják tovább a kavi­csot, sódert. Hárman meg újból tapos­sák a nádat. Utat­ csinálnak az útnak... s. boda Út az ingoványon Szabják az utat a „szabásminta” szerint (Fotó: Kabáczy Szilárd) Országos sportaktíva Szerdán budapesti, megyei párt, állami, társadalmi és sport­­szervezetek vezetői, az MLSZ elnökségének tagjai, az NB I-es labdarúgó csapattal rendelkező sportegyesületek és bázisaik ve­zetői, valamint sportújságírók részvételével országos értekezle­ten tárgyalták meg a labdarúgás fejlesztésének időszerű felada­tait. (MTI) A népesedéspolitikai határozat végrehajtásáról Az egészségügyiek dicséretes segítsége Ü­lést tartott a megyei tanács vb Ülést tartott tegnap dél­előtt Székesfehérváron Fejér megye Tanácsának Végre­hajtó Bizottsága. Az ülésen Závodi Imre tanácselnök el­nökölt, részt vett a vitában Takács Imre, a megyei párt­­bizottság titkára is. Első napirendi pontként a vb megvitatta azt a jelen­tést, amelyet dr. Péntek Jó­zsef, az egészségügyi osztály vezetője terjesztett elő a né­pesedéspolitikai kormányha­tározat végrehajtásának ér­dekében tett intézkedésekről, az egészségügyi munka ta­pasztalatairól. A jelentés megállapította, hogy az élveszületések ará­nyát és a természetes szapo­rodás számait tekintve Fejér megye a legkedvezőbb hely­zetben levő 3­5 megye közé tartozik. Ennek ellenére fel­tűnően magas a gyermekte­len házaspárok aránya (27,2 százalék), valamint az egy gyereket nevelő családoké (40 százalék) Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint a megyében élő csaknem 76 ezer család közül nem egé­szen hatezer azoknak a szá­ma, ahol három vagy annál több 15 éven aluli gyereket nevelnek. A művi vetéléseket enge­délyező rendelkezés megjele­nése után 1968-ban volt a legtöbb abortusz a megyé­ben, de örvendetes, hogy ez a szám csökkenő irányzatú. Tavaly minden eddiginél ke­vesebb volt a művi vetélés, s az élveszületések számának 70 százalékát tette csak ki ez a szám, ami jóval alacso­nyabb az országos átlagnál. Sajnálatos azonban, hogy a húsz éven aluli páciensek aránya számottevően meg­nőtt. A számoknál maradva, né­hány biztató tény arra vo­natkozóan, hogy a népesedés­­politikai határozat végrehaj­tásának következményeként nő a születések száma. Ez év januárjában és februárjában hatszázzal több volt a ta­nácsadáson újonnan megje­lent terhes nők száma, mint az előző év első két hónap­jában. Az ifjúság fokozottabb er­kölcsi és egészségügyi neve­lése, a fogamzásgátló szerek megismertetése, a terhes és kisgyermekes anyák nagyobb társadalmi, munkahelyi meg­becsülése és sok más intézke­dés érezteti jó hatását. Szólt az anyag — és a vég­rehajtó bizottság vitája is — azokról a nehézségekről, gon­dokról, amelyek nehezítik a határozat maradéktalan vég­rehajtását, a szülő nők és a gyerekes anyák, családok helyzetét. Nyomatékkal ke­rült szóba, hogy kevés pél­dául a bölcsődei férőhely: általában rossz a megye gyermekintézményekkel való ellátottsága A meglévő böl­csődék többsége túlzsúfolt, ezért az indokoltnál több a légúti fertőzés, az érzékeny gyermekek idegrendszerileg se tudják elviselni a zsúfolt­ságot, sok szülő kénytelen házi gondozásba adni a gye­rekét. Egy másik sajnálatos tény: kevés a szülészeti ágy, az ellátás lényegesen rosz­­szabb az országos átlagnál. Különösen a székesfehérvári kórház tudja nagy nehézsé­gek árán ellátni feladatát. A végrehajtó bizottság ál­tal elfogadott határozat a többi között kimondja: gon­doskodni kell arról, hogy a városokban és az ipari tele­püléseken a három és több gyereket nevelő családok so­ron kívül lakáshoz jussanak. A községekben is megkülön­böztetett gonddal segítsék a nagycsaládosokat. Neveléssel, az érzelmi hatás lehetőségei­nek kihasználásával segíteni kell az anya- és gyermekkul­tusz erősítését. A vb szüksé­gesnek látja a lakosság még átfogóbb egészségügyi, er­kölcsi-etikai nevelését, a csa­ládtervezés módszereinek, széles körű megismertetését. Második napirendi pont­ként a vb a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat gazdasági helyzetéről és a szanálási bi­zottság tapasztalatairól ké­szült jelentést vitatta meg, a súlyos gondokból kivezető megoldásokat összegező ha­tározatot fogadott el. Meg­vitatta és elfogadta az ápri­lisi tanácsülés elé kerülő két jelentést, majd bejelentése­ket tárgyalt a végrehajtó bi­zottság, F. F. P­énzjutalom ás­ok le­szel A társadalmi mánián legjobb települések Tegnap délelőtti ülésén hagyta jóvá a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Hazafias Népfront Fejér megyei El­nökségével közösen meghirdetett község- és városfejlesztési, szépítési, társadalmi munka versenyének értékelését. Az érté­kelés megállapítja: a versenykiírásban szereplő célok helye­sek voltak, segítették felkelteni a lakosság, a lakóterületi és munkahelyi kollektívák érdeklődését a fejlesztési, község- és városszépítési feladatok iránt. Tavaly a megyében a lakos­ság, a különböző vállalatok, szövetkezetek, intézmények, tár­sadalmi és tömegszervezetek által végzett társadalmi munka értéke 104 millió forint volt, 23 millió forinttal több az előző esztendeinél. A versenyben legjobb eredményt elért települések ta­nácsi és népfrontbizottsági vezetőinek a vb-ülés szünetében adta át a településfejlesztésre fordítható pénzjutalmat és el­ismerő oklevelet Závodi Imre tanácselnök és Csóka János, a megyei népfrontbizottság titkára. A városok közötti versenyben első Székesfehérvár, jutal­ma egymillió forint. A nagyközségek között első Gárdony (500 ezer forint), második Velence (250 ezer forint), harmadik Sárbogárd (oklevél). A 2000 lakosúnál nagyobb községek kö­zött első Szabadbattyán (250 ezer forint), második Lajosko­­márom (150 ezer forint), harmadik Sárkeresztúr (oklevél). A 2000 lakosnál kisebb lélekszámú községek között első Sár­­szentágota (150 ezer forint), második Mezőkomárom (100 ezer forint), harmadik Csókakő (oklevél). A településfejlesztést segítő társadalmi munkában kitűnt vállalatok, intézmények, kollektívák közül elismerő oklevelet kapott a székesfehérvári Könnyűfémmű, a szabadh­idvégi Vö­rös Csillag Tsz, a kápolnásnyéki Általános Iskola, a székes­­fehérvári Vasvári Pál Gimnázium és Szakközépiskola, a ba­­konycsernyei községi KISZ-szervezet. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Csütörtök, 1974. március 28. XXX. évfolyam, 73. szám • •• Ára: 80 fillér Vorosilovgrádi fiatalok A nemrégiben Magyaror­szágra érkezett 110 szovjet fiatal között, — akik három hétre jöttek hazánkba, — 33 olyan fiatal is van, akik Fe­jér megye testvérmegyéjé­­ből Vorosilovgrádból érkez­tek. Testvérmegyénk fiatal­jai öt napot megyénkben töltenek, é­s március 25—29- ig ismerkednek majd a me­gye fiataljaival, üzemeivel, a várossal és megyénk törté­netével, jelenlegi eredmé­nyeivel. Az első nap programja­ként a megyei tanácson fo­gadta a szovjet fiatalokat Sudár Iván, a megyei tanács elnökhelyettese. A kövt­kező napok programja pedig az is­merkedésé és szórakozásé.

Next