Fejér Megyei Hírlap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

A munkahelyi demokrácia „dossziéja” Emléktábla nélkül Videoion—MTK 2:1 (0:0) Vasárnapi melléklet Építők kommunista műszakja „Mindkét évben, 1974 és 1975-ben, egy-egy szabad szombati napon kommunista műszakot tartunk, amelynek munkabérét elsősorban gyer­mekintézmények létesítésére fordítjuk. Társadalmi munká­val a tervidőszakban 100 óvo­dai férőhely kialakítását tesz­­szük lehetővé ...” A fenti idézet a Fejér me­gyei Állami Építőipari Válla­lat kollektívájának a XI. pártkongresszusra és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére tett mun­kaverseny felajánlásból való. Felajánlásuk valóra váltására szombaton, május 4-én a vál­lalat kollektívája kommunista műszakon vett részt. A vállalat központjában ér­deklődésünkre elmondották, hogy a kollektíva szinte min­den tagja megjelent munka­helyén és folytatták a terme­lői munkát ott, ahol pénteken abbahagyták. Vagyis vala­mennyi fehérvári építkezésen dolgoztak, sőt, még vidéken is. Például Balatonaligán a vál­lalat üdülőjében — a szezonra való felkészülés jegyében — egy festőbrigád tevékenyke­dett. A kommunista műszakon végzett termelésért járó, mintegy félmillió forint mun­kabért a székesfehérvári fel­sővárosi óvoda felújítására, átépítésére ajánlják fel. Egységes jótállási jegy június 1-től jelenik meg a kereskedelemben és legké­sőbb 1975. június 30-ig min­den elődjét felváltja az új jót­állási jegy, amelynek formá­ját és tartalmát a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztéri­um közös ágazati szabvány­előírása határozza meg. Ha­zánkban több mint 30 gép­ipari vállalat állít elő tartós fogyasztási cikkeket, amelyek különböző formájú, és tartal­mú jótállási jegyekkel látták el áruikat. Ennek a vásárlók eligazodását nehezítő sokfő­­ségnek vet véget az új szab­vány. Sok gyártó vállalat a ter­mékek minőségének javulásá­val — helyesen — a kötelező jótállási időt növelte, maga határozta meg, hogy mennyi időre és mire vállal pótgaran­­ciát, de papíron ez nagy ösz­­szevisszaságot eredménye­zett. Ezen a területen volt a legtöbb vita a javító vállala­tok és a vevők között. Június 1-től a pót­jótállás időtarta­mát továbbra is a gyártó vál­lalat jelöli ki, azt is maga szabja meg, hogy mire vállal térítés nélküli hosszabb hiba­­javítási kötelezettséget, de ezekhez a javításokhoz egysé­ges, betűjelzéssel ellátott jót­állási szelvényeket mellékel­nek. Így világosan különválik a kötelező és a pótgarancia. A vásárlóknak a régi jótál­lási jegyeket csak 1974. június 1-e előtt sorozatban gyártott termékekre kell elfogadniuk, de azokhoz is csak legkésőbb 1975. június 30-ig. (MTI) FEJÉR MEGYEI HÍR­LAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jubileumi ünnepség Seregélyesen Kiváló vállalat az algárdi Állami Gazdaság Szombaton, május 4-én délután ünnepség volt Seregélyesen a Münnich Ferenc Művelődé­si Házban: ekkor adták át az agárdiaknak a Kiváló Vállalat kitüntetést, s emlékeztek meg az állami gazdaságok fennállásának 25. évfor­dulójáról. Az elnöklő Dányádi Károly, a VSZB titkára üdvözölte Takács Imrét, a megyei párt­­bizottság titkárát, Tringer Gyulát, a járási párt­­bizottság első titkárát, Váncsa Jenőt, a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter helyette­sét, Pálfalvi Andrást, az SZMT vezető titkárát, Lipthay Károlyt, a megyei tanács osztályvezető­­ jét, Brunner Tibort, az ÁGOK Fejér megyei fő­osztályának vezetőjét, Verbó Gézát, a KISZ Fe­jér megyei Bizottságának titkárát, Nász Istvánt, a MEDOSZ Fejér megyei bizottságának titkárát. Köszöntötte a megjelent dolgozókat, az állami gazdaságok küldötteit. Először Ozvald László, az Agárdi Állami Gazdaság igazgatója beszélt a kollektíva sikereiről, amelyek nyomán elnyer­ték a magas kitüntetést, majd Takács Imre, a megyei pártbizottság titkára szólt a résztvevők­­höz. Takács Imre, a megyei pártbizottság titkára külön köszöntötte beszéde elején azokat, akik 25 évvel ezelőtt kezdtek dolgozni az állami gazdaságokban. A még ma is aktívan dolgozó Pásztor Jó­zsef traktorost, Juhász Ernő villanyszerelőt, B. Szabó Jó­zsef traktorost, Lampert Jó­zsef gépkocsivezetőt, Nagy János kerületvezetőt, Rosz­­kopf István és dr. Rákóczi Ferenc igazgatókat. A sok­sok nyugdíjas közül vala­mennyiük nevében üdvözölte Perl Józsefet, Varga Józsefet, Békés Imrét, Schneider Jó­zsefet, s a többieket, akik hosszú esztendőkön át dol­goztak eredményesen, becsü­letesen. Utalt beszédében arra, hogy a fordulat éve után mi­ként hajtották végre a párt által kidolgozott, a mezőgaz­daság fellendítésére vonatko­zó határozatot, hogyan jöttek létre az első mezőgazdasági nagyüzemek, az állami gaz­daságok.­­ Amikor a magyar mező­­gazdaság úttörőiről beszé­lünk, akkor mindig, minden­hol és minden esetben az ál­lami gazdaságok dolgozóit említjük, ezt a sok tízezres munkáskollektívát, amely képes volt betölteni azt, amit a párt elvárt tőlük, példa­­mutatással, gazdálkodási eredményeikkel meggyőzően bizonyították a szocialista nagyüzem erejét, fölényét a kisparaszti gazdaságokkal szemben. Hány és hány olyan parasztember él ma is közöt­tünk Bicskétől Enyingig és Sinateleptől Mórig, akik ép­pen az állami gazdasági dol­gozók érveléseire szakítottak a régi kisüzemi módszerek­kel és választották helyette a korszerűbbet és léptek töme­gesen a közi­­gazdálkodás útjára. Arról szólt ezután, hogy milyen segítséget kaptak az állami gazdaságoktól az el­elmúlt 25 év alatt a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek. Beszédét így folytatta: " Amikor hazánkban ál­talánosan uralkodóvá vált a szocialista nagyüzemi mező­­gazdasági forma, az állami gazdaságok alapvető felada­tai is módosultak kissé. Hát­térbe szorult a közvetlen gaz­dasági támogatás igénye, s helyét a mind modernebb termelési, szervezési formák alakítása, terjesztése foglalta el. A szövetkezetek is erősöd­tek, fejlődtek, ma már egyre inkább méltó partnereik az állami gazdaságoknak. Lét­rejöttek a magasabb szintű együttműködés feltételei. Néhány tényezőt sorolt fel ezt követően, amelyek befo­lyást gyakoroltak a gazdasá­gok termelési rendszerére, szervezetére, vezetési mód­szerére. Hangsúlyozta többi között, hogy a nagy biológiai értékű vetőmagvak, hatalmas teljesítményű célgépek, ha­tékony tápanyagpótló és nö­vényvédő szerek megjelenése gyökeres változást hozott a növénytermelés több ágaza­tában is. Az egymáshoz il­leszkedő termelési folyama­tok, gépsorok összekapcsolá­sával néhány — korábban igen munkaigényes — nö­vénynél zárt termelési rend­szer alakult ki. A legtovább e területen a kukorica- és a cukorrépatermesztésben ju­tottunk, s bár csak kijelent­hetnénk ez évforduló alkal­mából, hogy állami gazdasá­gaink éppen úgy zárt rend­szerben termesztik a szántó­földi zöldséget és a cukorré­pát, mint a búzát vagy a ku­koricát. (Folytatás a 2­ oldalovf) Az ünnepi ülés résztvevői Takács Imre beszámolóját hallgatják VIDEOTON A fiatalok és a vállalat Pénteken tanácskozott a közel háromszáz küldött kép­viseletével a Videoton ifjúsá­gi parlament, ahol Matók Károly termelés­igazgató adott tájékoztatást a gyár 16 ezres kollektívájának gazda­sági eredményeiről és az if­júsági törvény vállalati vég­rehajtásáról. Beszédében ki­emelte, hogy az ismét elért Kiváló Vállalati cím elérésé­hez a fiatalok döntő mérték­ben járultak hozzá. Előadá­sának második részében a fiatalok egyre javuló munka- és életkörülményeiről adott számot és körvonalazta a jövő feladatait. A szünet után a felszólaló fiatalok az elért eredménye­ket jónak értékelték, és el­mondották, hogy miben ké­rik a vállalatvezetés segítsé­gét, de arról sem feledkeztek meg, hogy ők mit kívánnak tenni. A vitára 34-en jelent­keztek, időzavar miatt 24-en szólalhattak fel. A három küldött megvá­lasztása után Lévai András, a Videoton pártbizottságának titkára, zárszavában kiemel­te, hogy jó munkát végzett a parlament, a felvetett igé­nyek és lehetőségek össz­hangba kerültek. .— Letsch — VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Vasárnap, 1974. május 5 XXX. évfolyam, 103. szám Ára: 1 forint Szabadhídvégi „öregdiákok" Két mezőgazdasági nagy­üzem, a pélpusztai Állami Gazdaság és a szabadhídvégi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet dolgozóinak kollektívá­ja kopogtatott ősszel a sza­badhídvégi általános iskolá­nál: legyenek segítségükre a felnőtt oktatás megszervezé­sében. Az általános iskola tantes­tülete örömmel vállalkozott a feladatra. Megszervezték a dolgozók általános iskolai tanfolyamát az V., a VI. és a VII. évfolyamon, s az ered­mény: 12 mezőgazdasági dol­gozó a VI. osztályban, 15 dol­gozó pedig a VII. évfolyamon tett idén sikeres vizsgát. A kezdeményezés sikerrel járt tehát és most sikerrel folytatódik. A tanfolyam lét­száma megnőtt: ma már 16 hetedikes, és 24 nyolcadikos „öregdiák” tanul az iskolá­ban. Galambos László Nemzetközi tanácskozás a keltákról Az ‘Alba Régi” napok egyik kiemelkedő tudományos ren­­■­dezvénye lesz a „Kelták Kö­­z­épeuróipaiban” című nemzet­közi tanácskozás. A három­napos tudományos ülésszakot május 27-től 29-ig a magyar UNESCO bizottsággal együtt rendezi meg a székes­­fehérvári István király mú­zeum. A konferenciára ,26 külföldi résztvevőt várnak és a tervek szerint ennél is több előadás hangzik majd el­ a keltáikról. A nemzetközi rendezvény­hez látványos kiállítás is kap­csolódik. A kiállítást az úgy­nevezett keleti kelta művé­szetet mutatja be: ékszerek, fegyverek, napi használati eszközök és érmék sokasága lesz látható. A Művelődés­ügyi Minisztérium és a Kul­turális Kapcsolatok Intézete támogatásával nem csupán Magyarország, hanem Auszt­ria, Csehszlovákia, Lengyel­­ország és Románia területén talált kelta emlékeket is be­mutatnak. A kiállítás május 26-án nyitik meg. Iskolabusz Sárosdon A rádió adta az ötletet. A „Szabad szombat” című műsorban Szepesi György be­szélgetett a Budapesti Közle­kedési Vállalat vezetőivel a kiselejtezett autóbuszok hasz­nosításáról, a BKV vezetői el­mondották, hogy a fővárosi iskoláknak kedvezményes áron felajánlják ezeket az öreg járműveket, hátha még segítségére lehetnek az isko­lai kirándulások megszerve­zésének. Szemerédi Imréné, a sáros­­di Általános Iskola tanárnője házimunka közben hallgatta az adást. S az adás adta neki az ötletet: azonnal telefonált s a riportban megadott tele­fonszámon bejelentette az is­kola igényét egy autóbuszra. (Szepesi ugyanis a riportban javasolta: biztosítsák a ked­vezményes buszvásárlási le­hetőséget a vidéki iskolák számára is.) A rádió esti adá­sában már közölték: a sárosdi iskola igénye érkezett be el­sőnek a BKV-hoz. Gyors levélváltás, majd személyes találkozás, és most Verebics István úttörővezető már arról adhat számot, az egyesség létrejött, az iskola 3000 forintért autóbuszt ka­pott. A BKV Fürst Sándor te­lepének ifjúsági szocialista brigádja 400 óra társadalmi munkával felújította a buszt, amely ma már ott áll a sáros­di iskolaudvaron. Az újjászületett autóbusz már a vakációra vár, kirán­dulásokra, tanulmányi túrák­ra — a tervezgetés most fo­lyik. A székesfehérvári 14-es Vo­lán, ahol egyébként jó né­hány sárosdi is dolgozik, úgy véljük a BKV példáját követ­ve gondjaiba vehetné az öreg autóbusz karbantartását. Hadd örüljenek a váratlan ajándéknak, még sokáig za­vartalanul a sárosdi kisdiá­kok. Nagy Jánosné

Next