Fejér Megyei Hírlap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

Kedd, 1974. október . Közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormány­­küldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról (Folytatás a 2. oldalról) . A véleménycsere során hangsúlyozták, hogy a nemzetközi fejlődés jelenlegi szakaszát egy­részt­­ a szocialista közösség országai az összes haladó erők következetes, célratörő te­vékenységének eredményeképpen — az eny­hülés folyamata jellemzi. Másrészről, tovább tevékenykednek a reakciós erők, amelyek a hidegháborús időket akarják visszahozni. Az enyhülés ellenfelei megkísérlik megzavarni a különböző társadalmi rendszerű államok vi­szonyának normalizálását, szítják az antikom­­munizmust, ideológiai aknamunkát folytanak a szocialista országok ellen. Mindez megköve­teli, hogy a szocialista államok különleges fi­gyelmet fordítsanak a nemzetközi helyzet problémáira, arra a határozott küzdelemre, amely a nemzetközi enyhülés terén elért ered­mények megszilárdításáért és továbbfejleszté­séért folyik a reakciós erőskkel szemben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kül­politikájában a jövőben is következetesen ezt az irányvonalat követi. A magyar és szovjet fél teljes megelégedését fejezte ki a tárgyalások menetével és eredmé­nyeivel kapcsolatban. Meggyőződésük, hogy a párt- és kormányküldöttség látogatása újabb jelentős hozzájárulás a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió közötti sokoldalú testvéri együttműkö­dés további fejlesztéséhez. A magyar küldöttség szovjet párt- és kor­mányküldöttséget hívott meg magyarországi látogatásra. Szovjet részről a meghívást kö­szönettel elfogadták. Moszkva, 1974. szeptember 30. Kukorica fajtakísérleti tanácskozás Tordason Milyen legyen a holnap hibridje? Kukorica fajtabemutatót rendezett tegnap az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet, a megyei tanács me­zőgazdasági­­és élelmezésügyi osztálya,, a MÁK Fejér me­gyei Szervezete, az Állami Gazdaságok Fejér megyei Fő­osztálya, a Termelőszövetke­zetek területi szövetségei, a Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat Közép-dunántúli Központja az OMFI tordasi állomásán. A meghívottak előtt Váczi Dániel, az OMFI tudományos főmunkatársa is­mertette az ez évi kísérletek­ben szereplő hazai és külföldi fajták erényeit és gyengéit, valamint azokat a tapasztala­tokat, amelyek egyszerre szá­mos biológiai és agrotechnikai megoldást sürgetnek. A tudományos főmunkatárs ismét aláhúzta: a kukorica je­lentősége változatlanul óriási a világ mezőgazdaságában. Éppen ezért érdekes adat szá­munkra is az, hogy hazánk besorolt az 1 millió hektáron fölül termelő országok közé és az 1973. évi hozamok alap­ján az USA, Franciaország, Olaszország u­tán a negyedik helyet foglaltuk el. Ez a tény is, de elsősorban a hazai kö­vetelmények szorítják ma a nemesítőket arra, hogy min­den eddiginél jobban töreked­jenek olyan fajták előállításá­ra, amelyek hozamai nemcsak magasabbak, hanem beltar­­talmi értékeik is jobbak. A különféle érési csoportokon belül — tordási tapasztalat is — az egyes fajták százszilárd­sága rendkívül rossz. Ez azt jelenti, hogy roppant mód ne­héz, még a legkorszerűbb esz­közökkel is betakarítani. A hibridek változatai na­gyobb figyelmet igényelnek a termelőüzemtől. Ahhoz, hogy túljussanak a fajták termőké­pességének csupán az 55—60 százalékos „kihasználásán” és elérjék — a kutatók vélemé­nye szerint megalapozott le­hetőség ez mindenütt — leg­alább a 80 százalékot, a bioló­giai tulajdonságokat ponto­sabban kell ismerni és igen sokat kell igazítani az agro­technikán is. A tordasi állomás, amely gyakorlatilag a nemesítő és a termelőüzem között áll, most is bátran és határozot­tan tárta föl a fajtagondokat. Nem könnyű természetesen a nemesítő feladata. Eseten­ként túlzottak is a kívánsá­gok, de a kutató számára ma is irányadóak, mint régen. A tordasi kísérleti bázison idén pontosan 209 fajtát ve­zettek. Közülük — igen ör­vendetes ez, de már egy kissé túlzott választék, éppen a kí­vánt jobbak hiánya miatt — 116 hazai, martonvásári, szarvasi és szegedi „illetősé­gű’’. A parcellákban — a bio­lógiai követelményeknek megfelelően alkalmazott agro­technika előírásainak teljesí­tésével — most is pontosan azokat az „életrajzi” tulajdon­ságokat mutatták, amelyeket a nemesítők előre jeleztek. Nagy ez a fajta skála, vélik a kísérleti állomáson, és úgy tű­nik mintha kevesebb is elég volna, ha azok elérik a kor­szerű termelés követelmény­szintjét. A nemesítvényeket feltétlen keményebb „próbák” alá kell vetni, hogy — ismé­telten — meggyőződjenek ar­ról, hogy miképpen viselked­nek az időjárási stressz-hatá­­sok alatt. Számos kísérleti bizonyíték feltárása után Váczi Dániel arra figyelmeztette a gazda­ságokat, hogy az adottságaik­nak megfelelően gondolkodja­­nak a fajták kiválasztásának pillanatában. Idén számos nagyüzemi táblát is megvizsgált a torda­si kísérleti elvek alapján az állomás. Megállapította: amíg néhány évvel ezelőtt a gaz­daságok bátortalankodva, jó­val kevesebb tőszámot vetet­tek mint amennyit ajánlottak, most — különösen a hosszabb tenyészidejű, 500—600-as FAO számúakból — sok helyütt el­túlozták azt. Mondani sem kell, hogy az eredmény mesz­­sze nem az lesz amire számí­tanak. A kutató külön felhívta­­ a meghívottak figyelmét arra a körülményre, hogy a korai és a középkorai fajták, a 200— 300 FAO számsorúak betaka­rítása sokkal nagyobb szerve­zettséget és fegyelmet pa­rancsol. A víztartalom méré­seit még tegnap is — minden hétfőn ellenőrzik — 32 száza­lék fölötti nedvességtartalmat mutattak. Ezek a fajták, eb­ben az időjárási „keretben” többet késnek az éréssel, mint a hosszú tenyészidejűek. Peresztegi T. Ferenc Pintér Anna tordasi szaktechnikus az ajánlott és a kísérletek­ben jól vizsgázott MVSC 380-assal és a keszthelyi SC—360- assal (Fotó: Kabácsy Szilárd) Itt* ft** . 3 ■ (Folytatás az első oldalról) gyermekek egyharmada ci­gánygyermek. Az iskola és az üzem kap­csolatának példamutatóan szép eredményeiről Forszt László számolt be. A Köny­­nyűfémmű már hagyományo­san millió forintokkal támo­gatja például a székesfehér­vári Zentai úti iskolát. Forint­tal nem is mérhető a pályavá­lasztásban, a munkára neve­lésben nyújtott segítés. Fejér megye és az ország oktatási gondjainak, eredmé­nyeinek összevetését végezte el Káli Ferenc országgyűlési képviselő és Molnár Gyula, az Oktatási Minisztérium képviselője. Megyénk okta­tásügye sok vonatkozásban — a szemléltető eszközökkel va­ló ellátásban, az óvodai férő­helyek számának növelésében — energikusan halad előre. További erőfeszítések szüksé­gesek még elsősorban a képe­sítés nélküli nevelők számá­nak csökkentésére. Megyénk pedagógusai, ok­tatási intézményei, irányító­szervei az állami oktatásról szóló határozat végrehajtásá­ban eredményesen munkál­kodnak — állapította meg a megyei tanács. Ezt mi sem jelzi jobban, mint a megsza­vazott köszönőlevél, amelyet Fejér megye Tanácsa küld majd a becsületes helytállá­sért, a szocialista nevelés, ok­tatás fejlesztéséért. A megyénkben folyó bíró­sági munkával foglalkozva a megyei tanács megállapítot­ta: szilárd a törvényesség Fejér megyében. Bíróságaink határozatai összhangban van­nak a jogpolitikai irányelvek­kel; bizonyítja ezt az a tény is, hogy a megyénkben hozott bírói döntések ellen törvé­nyességi óvásra alig kerül sor. A szocialista törvényesség másik oldala, a jogszabályok megtartása vonatkozásában is alapvetően kedvező kép bon­takozott ki a jelentés alapján a tanácsülés résztvevői előtt, bár a napirend vitája során — amelyben dr. Baghy Dé­nes, az Igazságügyminiszté­rium főosztályvezetője is fel­szólalt — kitűnt, hogy az ál­lampolgári fegyelem nem mondható még mindenben kielégítőnek megyénkben. Az alkoholizmus — több felszólaló tanácstag említést tett erről a problémáról — még mindig aggasztó, s jelen­tős mértékben szerepet ját­szik a bűnözésben is. A ta­nácsülés egyébként intézke­déseket hozott az alkoholiz­mus elleni küzdelem hatéko­nyabbá s szervezettebbé téte­lére. Más bírói tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes jogsza­bályoknak nincs még meg a kellő tekintélye, így tapasz­talható, hogy az állampolgá­rok — sajnos, vezető posztot betöltőkre is vonatkozik ez a megállapítás — nem töreked­nek kivétel nélkül arra, hogy az érvényes rendelkezéseket teljesítsék; ellenkezőleg, meg­kerülésükkel próbálkoznak. Mint a jelentésben elhang­zott, vannak olyan bűncse­lekmény-kategóriák, amelye­ket szocialista büntető törvé­nyeink súlyos büntetéssel fe­nyegetnek, de nem párosul­nak ezek a szankciók a köz­vélemény erkölcsi elítélésé­vel. Pedig, például, a gazda­sági bűncselekmények, ame­lyekre a közvélemény egyes rétegei könnyen mentséget adnak, gyakran sokkalta sú­lyosabb kárt okoznak társa­dalmunknak, mint az úgyne­vezett közönséges bűncselek­mények. A tanácsülés hang­súlyozta: különös fontosságú a gazdasági bűncselekmé­nyekkel kapcsolatban is a közvélemény egységének ki­alakítása, mert az említett káros szemléletek vitathatat­lan szerepet játszottak abban, hogy a harácsolás, az anya­giasság, az önzés társadal­munkban súlyos problémává változott. Nehézséget okoz ez a men­tegető szellem a gazdasági bűncselekmények felderítésé­ben is. Vannak gazdasági in­tézmények, amelyek szinte semmit nem tesznek a maguk háza táján a feltárt bűnügyek felderítése érdekében, úgy vélekedvén, ez kizárólag a bűnüldöző szervek feladata. Aggasztó az az érdektelenség, amelyet egyes szervek a bün­tető eljárás során tanúsítanak egy-egy társadalmilag veszé­lyes üggyel kapcsolatban. Mindezek természetesen­ részletproblémák, s nem érin­tik számottevően a törvényes­ség maradéktalan érvényesí­tését megyénkben. Okvetle­nül számolnunk kell azonban ezekkel a kedvezőtlen jelen­ségekkel is, s meg kell ten­nünk a szükséges intézkedé­seket az állampolgári fegye­lem erősítése s az egységes erkölcsi közvélemény kialakít­­ása érdekében. A tanácsülés, foglalkozva dr. Hantos László általános elnökhelyettesnek azzal a ké­résével, hogy egészségi álla­potára való tekintettel ment­­­sék fel mind általános elnök­­helyettesi, mind végrehajtó bizottsági tagsága alól, úgy foglalt állást, hogy dr. Han­tos László felmentési kérel­mét — érdemeinek elismeré­se mellett — elfogadja. A ta­nácsülésen Závodi Imre me­gyei tanácselnök a Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetést­ adta át a távozó elnökhelyet­tesnek. (Vinezc I.—Mekis t.) Ülést tartott Fejér megye Tanácsa A munkahelyi demokrácia gyakorlatáról Kibővített párttaggyűlés a Vendéglátóipari Vállalatnál Kibővített párttaggyűlésen , amelyen részt vettek a na­gyobb üzletek vezetői, a szakszervezeti bizalmiak, a KISZ-csúcsvezetőség, a szak­­szervezeti bizottság tagjai, továbbá a központi osztály­os csoportvezetők — tárgyal­ta a Fejér megyei Vendéglő­­ipari Vállalat az üzemi, munkahelyi demokrácia helyzetét, fejlődését és a jö­vőbeni feladatokat. Takács Jenő, a vállalat igazgatója tartott beszámolót. Elmondotta, hogy ezen a munkhelyen a gazdasági ve­zetés, a párt- és társadalmi szervek egyetértésével, köz­reműködésével rendszeresen találkozott a dolgozók ösz­­szességével, vagy azok egy meghatározott rétegével. Szólt az igazgatói tanács munkájáról, a termelési ta­nácskozásokról, a szocialista brigádvezetők, üzletvezetők tanácskozásáról, majd ismer­tette a különböző fórumok hasznosságát. Ilyenek voltak a nők és az ifjúság fórumai, továbbá a különböző szak­mai fórumok, mint az üzlet­vezetők, szakácsok, cukrá­szok és felszolgálók szakmai konferenciái. Külön ismer­tette az ifjúsági parlament, az újítók tanácskozásának ta­pasztalatait a különböző szakmai klubok — üzletve­­zetők, szakácsok, cukrászok — megalakulását és munká­ját, amelyek mind-mind le­hetőségei a készségek, szak­mák fejlesztésének, az őszin­te vélemény­nyilvánításnak. A tegnapi tanácskozás is egyik alkalom volt a munka­helyi demokráciát gazdagító gyakorlat bővítésére. Harminc év írták... Ezekben a napokban van harmincadik évfordulója an­nak, hogy megindult a köz­vetlen küzdelem hazánk terü­letének felszabadításáért, a hitleristák kiűzéséért. A már történelmivé vált események­kel kapcsolatban érdekes és érdemes fellapozni néhány egykorú sajtóterméket, s tal­lózni a korabeli híradások között. Íme néhány szemel­vény: Súlyos elhárító harcok Ma­kótól Nagyváradig — írta a Nemzeti Újság 1944. szeptem­ber 23-i száma, s egy sokat sejtető mondat a cikkből: „A Torda környéki harcokhoz hasonlóan Arad területén is várható a harcok új fellán­golása. Itt a terep jellege a szilárd védelemnek nem nyújt olyan előnyt, mint Tor­da térségében, és ennek foly­tán itt hullámzó harcokkal kell számolni, amelyek eset­leg Magyarország területére is átcsaphatnak.” Ugyanebben a számban ol­vashatjuk Vitéz Darányi Bé­lának, a Futura alelnök-ve­­zérigazgatójának nyilatkoza­tát, amelyben leszögezi, hogy a „Két hétig a partizánok fogságában volt Darányi Bé­la, a Futura vezérigazgatója” című cikk megírásához az in­formációt nem ő adta. Ugyancsak a Nemzeti Új­ságból való a híradás: a bel­ügyminiszter elrendelte a női kerékpárok lefoglalását a ki­ürítéssel kapcsolatos célok elősegítésére. A férfi kerék­párok csak akkor foglalhatók le, ha a honvédség céljára előre ki nem jelölték őket. Az ÚJ IDŐK. (Herczeg Fe­renc hetilapja) szeptember végén címlapján egy vidá­man mosolygó leventelány képét közli. Végül egy idézet egy, a disszonáns, hazug és zavaro­dott sajtókórus hangjától me­rőben elütő hangvételű írás­ból. Az illegális Szabad Nép ok­tóberi száma Tankelhárité „földreform” cím alatt írta: „A kormány legutóbb elhatá­rozta, hogy azt a harcost, aki közelharci eszközökkel egy ellenséges harckocsit elpusz­tít vagy zsákmányul ejt, öt hold földdel jutalmazza. Ha pedig e fegyvertény közben életét vesztené, özvegye vagy árvája ennek duplájára, vagyis tíz hold ingyen földre tarthat igényt. Hát igen. Ez neked szól —a falusi szegényparaszt. Neked, akit honvédmundéiában Hit­ler és Horthy jóvoltából csak­nem fegyvertelenül terelnek a határokra. Oda, ahol már dübörögnek a Vörös Hadse­reg tankjai a tízezer holdak körül, a kastélyok kertjei alatt... Hideglelős félelmük­ben most hát ■ avallérok’ az urak: ígérik, osztják a földet. Úri módon, a náci receptre, ahogy a cigánynak a borra­valót, a házőrző kutyának, a koncot. Védd a tízezer holdat és kapsz belőle ötöt.” Csomna Béla

Next