Fejér Megyei Hírlap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

2 Az egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási egyezmény aláírása a Kairó—Szuez közötti országút 101. kilométerkövénél fölállí­tott ENSZ-sátorban 1974. január 18-án. Az­ aláírásnál a szemben álló felek képviselőin kívül jelen volt Ensio Siilasvuo finn tábornok, a Közel-Keleten állomásozó ENSZ-erők főpa­rancsnoka is. Február 28-án kezdődött meg Angliában a választási hadjárat a Konzervatív, a Liberális és a Munkáspárt részvételével. A képen­ nagy tömeg hallgatja Harold Wilsonnak, a Munkáspárt vezérének választási beszédét a londoni Nelson-emlékműs ta­lapzata mellett felállított hatalmas tévéképernyő előtt. Kurt Ni­er, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisz­ter-helyettese (bal oldalt) és Günter Gaus NSZK-s államtitkár március 14-én aláírta a két német állam külképviseleteinek megnyitásáról szóló jegyzőkönyvet. A békét és a nyugalmat hirdetik a ruhájukra tűzött vörös szegfüves Lisszabon utcáján a páncélos katonák a portugáliai demokratikus fordulat első óráiban , április 29-én. Május 27-én délelőtt 1000-nál több küldött jelenlétében meg­kezdődött a belgrádi Pionír Sportpalotában a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének X. kongresszusa, amelynek első ülé­sén Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke­­az első sorban, középütt megtartotta beszámolóját. A kongresszus küldöttei két alap­vető és tizenhat feladatterv jellegű határozatot fogadtak el,­­ megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa június 18—21. között Szófiában meg­ártotta 28., jubileumi ülésszakát. Képünkön: Kock Jenő mn­­iszterelnök aláírja a KGST-ülésszak jegyzőkönyvét. Mellette balról­ Huszár István miniszterelnök-helyettes, (jobbról a második) Lázár György miniszterelnök-helyettes, KGST Vég­­ehajtó Bizottságának újonnan megválasztott elnöke. HÍRLAP Velence nagyközség változó (Folytatás az 1. oldalról) Aban a tudatban teszem, hogy­­bizonyára sok apróbb-na­­­gyobb, ám a lakóhely élete­iben jelentős részlet kimarad­t a körképből, hisz e nyolcvan-­­kilenc négyzetkilométernyi te­­­rületen — Velence, Kápolnás- Snyék, Pettend, Nadap — igen ,sok fejlesztési elképzelés fo­­­galmazódott meg négy évvel­­ezelőtt. És mindebből nagyon­­sok, a lakosság érdekeit köz­­­vetlenül vagy közvetve szol­­­gáló program valósággá érde­­klődött.­ ­A tervezettnél­­többet — miből? Aki járja a nagyközséget, az tapasztalja az előrelépés változásait. A szilárd burko­latú utak, gyalogjárdák ,kop­­tatói azt viszont nemigen tud­ják, hogy négy év alatt meg­épült annyi kilométeren az út, járda, mint amennyit az egész ötéves tervre megszabtak. Jo­gos a kérdés: miből a túlköl­tekezés? Hogyan nyújtózhat­nak tovább a manapság sok­szor emlegetett takaró hosszá­nál? A válasz egyszerű és tartalma bizonyára másutt sem ismeretlen. A közösség teremtő igyekezete, a lokál­­patrióta magatartás, a köz­­igazgatási­­területen működő vállalatok dolgozóinak vállal­kozó kedve toldotta meg a rendelkezésre álló forintössze­get. A járdaépítéshez például csak­ az anyagot vásárolta meg a tanács. A helyszínre­­szállítást a tsz-ek, vállalatok végezték. A kő eltérítése, a járdalapok lerakása pedig azoknak szorgalmát dicséri, akik társadalmi összefogással akcióba léptek. Csupán Ká­­polnásnyéken tizenhét utcát köveztek le és három kilomé­teren építettek járdát. Nem kevésbé dicséretes a közös akarat, amely a vil­lanyhálózat bővítésekor meg­mutatkozott. A hozzájárulás és a társadalmi munka értéke megközelíti a félmillió forin­tot. Ebből a forrásból valósult meg az alsónyéki múzeum villamosítása, Kápolnásnyé­­ken, Velencefürdőn a VI. ut­cában és másutt is a bővítés. A fejlődés számos tényének örülhet lépten-nyomon az em­ber. Bővült az iskola Kápol­­násnyéken, orvosi rendelővel gazdagodott Pettend és Ve­lence, felújították a kultúrott­­hont Nadapon. Ifjúsági klubot és öregek klubját hívott élet­re a pettendi termelőszövet­kezet. Az eredetileg félmil­lióra tervezett összeg helyett már négy év alatt kétmillió forintot fordítottak ivóvízve­zeték létesítésére. Ennek hosz­­sza megközelíti a hatvan ki­lométert, így 1500-ra nőtt a vízhálózatba bekapcsolt ott­honok száma. De a kulturál­tabb életmódot jelenti a gáz­palackkal ellátott háztartások számának növekedése vagy a megfelelőbb kereskedelmi el­látás. A Velencei-tó környéke ÁFÉSZ összes kereskedelmi forgalmának harmincöt szá­zalékát a nagyközségben bo­nyolította le és egy év alatt 13 millió forinttal nőtt a kis­kereskedelmi forgalom. Közös alapból­­ közös vállalkozás Van miből takarékoskodni, volt miből jobban élni, töb­bet vásárolni, mert nőtt a bejáró munkások átlagkere­sete és a tsz-tagok átlagjöve­delme is. Négy évvel ezelőtt a kápolnásnyéki Vörösmarty Tsz-ben 26 148 forint, a pet­tendi Petőfi Tsz-ben pedig 35 083 forint volt az évi átlag­­kereset; a múlt év végére mindkét mezőgazdasági nagy­üzemben néhány ezer forint­tal tovább nőtt a kereset. Nemcsak az egyének élnek biztonságosabban, hanem a közös vagyon is gyarapodott több millió forinttal. A két tsz múlt évi fejlesztési beru­házásai meghaladták a 10­­millió forintot. A Petőfi és a Vörösmarty Tsz közös vállal­kozásában megépült az évi mintegy négyezer sertés fel­dolgozására alkalmas hús­üzem, amelyből a környező községek lakosságát is ellát­ják hússal és töltelékáruval. Megkezdte működését egy nagy kapacitású gabonaszárí­­tó üzem is. Említést érdemel az ipari üzemek fejlődése, így például az Agrokomplex Vállalat, amelynek termelési értéke megközelíti az egymil­­liárd forintot. Óvoda épül­ ­ Merényi Lajos, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára és Farsang József, a tanács el­nöke minden találkozáskor büszkén sorolja az eredmé­nyeket. Lehet is büszkélked­ni a fejlődéssel, azzal a tény­nyel is,­­ amely a lakosság szorgalmát dicséri. Mert pél­dául csakis az önkéntes ösz­­szefogás 7 millió forintos ér­téke tette lehetővé a 14 kilo­méteres út, a nyolckilométer­nyi járda, a 11 kilométernyi szennyvíz és a 968 vízbekötés megépítését. A társadalmi munka értéke hatszorosa a négy évvel ezelőtti tervezett­nek. Az ilyen megértő támogatás bátorította a nagyközség ve­zetőit a kápolnásnyéki óvoda építésének megkezdéséhez. Ta­nácsi telken dolgoztak már a helyi KISZ-esek, a velencei szakmunkásképző fiataljai, s az egyik alakulat segítőkész katonái, hogy alapozáshoz elő­készítsék a területet és meg­mentsék a lebontott épület anyagát. A százhúsz szemé­lyes gyermekintézmény ala­pozása mégsem kezdődött meg, mert a KÖJÁL megyei illetékesei kifogásolták a konyha helyett csak ételmele­gítőt tartalmazó tervet. Pedig ha zöld utat adnak a Buda­pest egyik kerületéből köl­csönzött tervnek, akkor gaz­daságosabban lehet építkezni. Szerencsére, az AGROBER megyei kirendeltsége vállalko­zott a soron kívüli áttervezés­re. Ez ugyan növeli a költsé­geket, de ami a lényeg: nem­sokára elkészül a teljes kivi­teli terv és akkor ismét moz­gásba jöhet a társadalmi erő és munkába állhatnak az Ag­rokomplex szakemberei is, akik vállalkoztak a kivitele­zésre. Nagy az igény a gyer­mekintézményre, mert Kápol­­násnyéken évenként hetven­nyolcvan gyermeknek adnak életet és a szülők szeretnék három éves korú gyermekeit óvodába elhelyezni. Évek óta áthúzandó Csaknem hétszáz lakás és nyaraló épült a nagyközség területén. Az állandó lakosok­­közül másfélezren költöztek új otthonba. A képen látható kétszintes családi ház bár ritkaságszámba megy, de an­nál több a mellette látható korszerű új otthon. Kápol­­násnyék központjában éppen 1970-ben kezdtek hozzá két­szintes házak építéséhez. A Siófoki Kőolajipari Válla­lat helybeli dolgozóinak épül­nek a kétszintes lakások. Saj­nos azonban mindmáig évről évre áthúzódó létesítmények ezek. Apróságok miatt­­késle­kedik az otthonok építésének befejezése. Például a­ 4 ajtó­szállóhoz tervezett diópánto­kat ma nem lehet megkap­ni, ezért a martonvásári ktsz kérte a terv módosítását. Sok volt a huza­vona a vízveze­ték és­­fűtés szerelésekor is. Ez annál inkább problémát okoz a helyi vezetőknek mert tőlük várnak választ a hely­beliek, talán el is marasztal­ják őket, pedig ez ügyben nem ők a felelősek. De első­sorban a lakásra váró dol­gozóknak jelent gondot, mi­vel évek óta csak hitegetést kapnak, és már újabb tizen­hét lakás építéséhez is hoz­záláttak. Eredmények és gondok so­rakoznak a négy év leltárá­ban. De a község optimista vezetői, már a jövőt tervezik. Már látják a Nadapon emel­kedő új hajlékokat, a Velen­cén formálódó ifjúsági üdü­lőközpontot, az ötödik ötéves terv nagy beruházását, az új központi iskolát, Velence ófaluban, Pettenden és Nada­pon klubkönyvtárak kialakí­tását, új boltokat, bölcsődét, a közvilágítás korszerűsíté­sét és mindazt, amit a lakos­ság igényel. Hogy rangsorol­ni kell a kívánságokat ez természetes dolog. Ezt a rangsort a Hazafias Népfront községi bizottságai szervezé­sében és a tanácstagok köz­reműködésével szervezett la­kossági fórumokon alakítják ki. A tervezés is közös és ilyen közös ügy a megvalósí­tás is. Németh Erzsébet Szerda, 1975. január . Kuba ünnepel Immár tizenhatodik alka­lommal köszöntjük az ú­j év első napján a nyugati föld­rész első szocialista országát. Fidel Castro, Camilo Cienfue­­gos és Che Guevara irányítá­sával a kubai forradalmárok 1959. január 1-én, csaknem hatéves harc eredményeként, véglegesen megdöntötték La­tista diktatúráját. A küzde­lem, a megpróbáltatások idő­szaka azonban nem ért véget. De Kuba sikeresen vívta meg a harcot fennmaradásáért. Most, több mint másfél évti­zed távlatából visszapillant­ván válik igazán kézzelfogha­tóvá, hogy milyen nehéz utat kellett megtennie a kubai népnek. Washington nyomá­sára az Amerikai Államok Szervezete 1964-ben diplomá­ciai, katonai, gazdasági blo­kádot vont a szigetország kö­ré. A szocialista államok és elsősorban a Szovjetunió ön­zetlen segítségével sikerült hatástalanítani a blokád kö­vetkezményeit. A szocialista fejlődés kubai eredményeit ma már világszerte elismerik, s Kuba vonzó példa a társa­dalmi, gazdasági ellentmon­dásokkal küszködő latin­­amerikai népek számára. 1974 fontos esztendő volt Kuba nemzetközi tekintélyé­nek további erősödése szem­pontjából. Fidel Castro né­hány hete joggal állapíthatta meg, hogy a blokád többé már nem okoz problémát. Az utóbbi időben hét latin-ame­rikai kormány, köztük a pe­rui és az argentin helyreállí­totta a diplomáciai kapcsola­tot Havannával. Az AÁSZ novemberi, quitói értekezle­tén pedig már tizenkét ország foglalt állást a blokád meg­szüntetéséért. A gazdasági élet 1970 óta új fejlődési szakaszba lépett, s az eredményeket jól bizo­nyítja, hogy Argentína, Me­xico, Peru mellett olyan ve­zető tőkésországok is arány­lag számottevő kereskedel­met folytatnak Kubával, mint Kanada, Japán, Anglia. Kuba tavaly mintegy húsz nemzet­közi vásáron vett részt, s eze­ken a hagyományos export­cikkei — cukor, nikkel, do­hány, szivar­­— mellett külön­féle ipari termékeket is si­kerrel bemutatott. Az új év kimagasló jelen­tőségű eseménye a Kubai Kommunista Párt első kong­resszusa lesz. A megtett út eredményeit, a társadalmi, gazdasági fejlődés mérlegét és a jövő feladatait értékelik és határozzák meg majd az év második felében sorra ke­rülő kongresszuson. Kubában immár hagyomány, hogy va­lamelyik központi feladatról, fontos eseményről nevezik el az évet. Amint a Granma cí­mű lap ünnepélyesen közölte, a társadalmi és politikai szer­vezetek kérésére a párt veze­tősége 1975-öt a Kubai Kom­munista Párt I. kongresszusa évének nyilvánította. (KS)

Next