Fejér Megyei Hírlap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

--- 2 - Újai SIILT-forduló Genf. A színhely századunk jó néhány száz világpoliti-­­kai tárgyalásának színhelye volt már. Szorgalmat­ poli­tikusok azt állítják, hogy 1864. ősze óta, amikor az első úgynevezett vöröskeresztes megállapodást megkötötték a Rhone partján, a Lémán-tó mellett, a hósipkás Mont Blanc-nal szemben épült ősi városban, több mint két­száz nemzetközi szerződést neveznek úgy: genfi egyez­mény. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy a napokban folytatódó úgynevezett SALT I II., az a ha­dászati támadó fegyverrendszer korlátozásáról folyta­tott új megállapodás hamarosan aláírható egyezmény­nyel zárul. Mégis: a SALTA II. új szakasza megkezdé­sének rendkívüli jelentősége van az egész nemzetközi légkör megjavítása szempontjából.­­ A múlt esztendő novemberében, amikor a szovjet és amerikai vezetők, Leonyid Brezsenyev és Gerald Ford Vlagyivosztokban találkoztak, úgy döntöttek, hogy foly­tatják a tárgyalásokat, olyan új SALT-megállapodás­­ról, amely az 1972-es ideiglenes és 1977. októberéig ér­vényes megállapodást 1985-ig meghosszabbítja. A szov­jet—amerikai közlemény akkor azt is kimondta: leg­később 1980—81-ben már meg kell kezdeni az 1985. utá­ni időszakra szóló hadászati fegyverkorlátozás és eset­leges csökkentés témáiról szóló tárgyalást. Aligha felejthette még el az újságolvasó, milyen de­rűlátó volt a világvisszhang Vlagyivosztok után. A szov­jet sajtó például azt írta: a nemzetközi enyhülés olyan folyamat, amely a nukleáris konfliktus veszélyének csökkenését jelenti és az enyhülés „haszonélvezője” nem egy állam, vagy államcsoport, hanem valamennyi nép, valamennyi ország. Azt sem szabad azonban el­felejtenünk, hogy már a vlagyivosztoki csúcstalálkozó idején látható volt: a tőkés világban, mindenekelőtt az Egyesült Államokban vannak olyan erők, amelyek nem az enyhülésben, hanem a feszültség fenntartásában, sőt bizonyos hidegháborús tendenciák újjáélesztésében ér­dekeltek. * Az elmúlt hónapok világipolitikai eseménysora igazol­ta az efféle elemzéseket. Éppen a feszültség fenntartá­sát kívánó csoportok nyomása hozta létre az 1972-es szovjet—amerikai gazdasági megállapodások egy részé­nek megbénítását. A teljes képhez hozzátartozik: az enyhülés ellen fellépő amerikai politikai erők hosszú hetek óta arról elmélkednek: „valami változott a szov­jet politikában.” Egyenesen azt állítják: a Szovjetunió „irányt változtatott” a szovjet—amerikai viszony dol­gában,” „visszafordulás, vagy kanyar van Moszkva kelet—nyugati elképzeléseiben.” Kár lenne ezekre a célzatos megjegyzésekre részletes cáfolatot adni. Elég annyi, hogy a felelős szovjet politikai vezetők, a szov­jet sajtó világosan kifejtette: a szocialista külpolitika alapja változatlanul a békés egymás mellett élés lenini koncepciójának megvalósítása. De sem most, sem előbb senkinek nem lehetett olyan reménye, vagy elképzelése, hogy a békés egymás mellett élés jegyében a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozás, vagy az ideológiai fellazítás bár­minő pró­bálkozása sikerrel kecsegtethet. Ezekkel a meggondolásokkal kell a genfi SALT I II. új szakasza megkezdését is a teljes világpolitikai képbe illeszteni. Schlesinger amerikai hadügyminiszter nem­régiben nemcsak megerősítette sajtóértekezletén Kis­singer külügyminiszter és Ford elnök korábbi állásfog­lalásait, igennel válaszolva arra, hogy katonailag le­hetséges-e amerikai beavatkozás a közel-keleti kőolaj­­kutaknál, de egyúttal azt is bejelentette, hogy február derekán rekord-hadiköltségvetést fog előterjeszteni: ennek összege 105 milliárd dollár lesz. Ezt aztán aligha lehet a jól látható amerikai inflációval indokolni — a növekedési arány annál jóval nagyobb. A szovjet politika most Genf­ben is ugyanazokon az alapelveken nyugvó állásfoglalással indítja útba kül­döttségét, mint eddig. Vagyis: olyan megállapodást akar kötni, amely megakadályozza a hadászati támadó fegyverrendszerek vonatkozásában a további fegyver­kezési hajszát. Egészen természetes azonban: minden megállapodásnak az egyenlő biztonság elvén, a kölcsö­nösségen kell alapulnia, és semmiképpen sem okozhat kárt a Szovjetunió, a szocialista közösség biztonságának. Előrelátható tehát mindenféle jóstehetség nélkül: a Léman-tó partján nem afféle galopp-tempójú tárgya­lássorozat kezdődik. A szovjet fél komolyan és felelős­ségteljesen, az atomkatasztrófa feltétlen elkerülése, az emberiség jövője érdekében teszi meg javaslatait. Ezt várja az amerikai féltől is. CSUP Gar­dos Miklós Grecsko Indiába látogat Moszkva Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Andrej Grecsko szovjet honvédelmi miniszter február második felében hivatalos látogatást tesz Indiában, Szvaran Szingh indiai hadügyminisz­ter meghívására. Lengyel vezetők levele Edward Gierek, a LEIMP KB első titkára és Piotr Ja­­roszewich miniszterelnök közös levelet küldött az or­szág többszáz ipari, építő­ipari, mezőgazdasági, közle­kedési, kereskedelmi és szol­gáltató vállalatának kollek­tívájához. A lengyel vezetők leve­leikben megköszönik a dol­gozók legutóbbi években végzett eredményes, jó mun­káját, s kérik, hogy ebben az esztendőben tegyenek újabb erőfeszítéseket a kitűzött tervfeladatok maradéktalan teljesítése és túlszárnyalása érdekében. A levelek konkrétak. E. Gierek és P. Jaroszewich minden­ egyes vállalat dol­gozóitól pontosan meghatá­rozott célkitűzés végrehaj­tását kéri. A lengyel párt- és állami vezetők a legutóbbi évek­ben már többször fordultak hasonló felhívásokkal az or­szág dolgozóihoz. Kezdemé­nyezésük mindig széles kö­rű visszhangot keltett. Le­velüket ezúttal is termelési értekezleteken vitatják meg­­a kollektívák és vállalásaik minden bizonnyal sokmil­­liárd zloty értékkel gazda­gítják majd a népgazdasá­got. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke átnyújtotta a Népek Barátsága Érd­em­­rendet Harilaosz Hérakisznak, a Görög Kommunista Párt KB- első titkárának 60. születésnapja alkalmából, a kommunista mozgalomban kifejtett érdemei­­ért Magyar—dél-vietnami együttműködési egyezmény Pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetében ünnepé­lyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes forradalmi Kormánya közötti kultu­rális egyezmény 1975. évi tervét. A dokumentumot magyar részről Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese, dél-vietnami részről Nguyen Phu Loai, a Dél-vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövete látta el kézjegyével Az aláíráskor Demeter Sándor elmondta, hogy im­már ez a harmadik kulturá­lis egyezményünk a DVK- val a párizsi megállapodás után. A terv újabb lehetősé­geket biztosít kapcsolataink elmélyítésére, továbbfejlesz­tésére é s országunk lakossá­ga ezáltal még közelebb ke­rül a hősies vietnami nép küzdelméhez. A múltban is, most is a magyar nép nagy figyelemmel, érdeklődéssel kíséri ezt a küzdelmet, amely a mi harcunk is. Válaszában Nguyen Phu Loai nagykövet elmondta, hogy 1975 népeink életében jelentős állomás, hiszen Ma­gyarországon ekkor ünnepük a felsz­badulás 30. évfordu­lóját, és az MSZMP XI. kongresszusát tartja. Viet­namban pedig a köztársaság kikiáltásának 30 évforduló­járól, s Ho Si Minh elnök születésének 85. évforduló­járól emlékeznek meg. A most aláírt magyar—DVK kulturális egyezmény jelentő­sen hozzájárul a DVK nem­zetközi tekintélyének emelé­séhez. Az 1975-re szóló kulturális egyezmény lehetőséget teremt arra, hogy a Dél-vietnami Köztársaságból jelenleg ha­zánkban tanulók mellett újabb fiatalokat fogadjunk egyetemeinkre és főiskolá­inkra, teljes képzésre és to­vábbképzésre. Jelentősen bőv­vülnek kapcsolataink a mű­vészet és a sajtó területén is. Az együttműködési terv aláírásán megjelent Bényei Béla, a Dél-vietnami Köz­társaságban akkreditált nagy­követünk, továbbá politikai, társadalmi és kulturális éle­tünk több képviselője; ott volt Dang Tran Ngoan, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője is. (MTI) hírlap A­z olasz fasiszták terrorja ellen Határozottságot ígér a kormány „A biztonsági erőknek el­ső ízben "sikerült időben megelőzniük egy nagyon sú­lyos terrorcselekményt, amely tömegmészárlást is eredményezhetett volna. Az időben végrehajtott letartóz­tatások ártalmatlanná tették egy különösen veszélyes ter­rorcsoportot” — jelentette ki Luigi Gui belügyminisz­ter az olasz képviselőházban, azokra az interpellációkra válaszolva, amelyeket az Em­­poliban történt fasiszta rendőrgyilkossággal kapcso­latban intéztek a kormány­hoz. Gui részletesen ismertette az arezzói és empoli letar­tózta­tások előzményét: a rendőrség a Róma—Firenze vasútvonal ellen végrehaj­tott merénylet ügyében nyo­mozva nagymennyiségű rob­banóanyagot és egy jól szer­vezett terrorcsoport nyomára bukkant. Ennek felgöngyö­lítése során akarták letartóz­tatni Empoliban a 29 éves Mario Tutit, aki azonban le­lőtte a két rendőrt és elme­nekült. A magát „nemzeti forradalmi frontnak” nevező terrorcsoport közlése szerint egyébként Tutinak máris si­került Olaszországból Spa­nyolországba menekülnie. „A történtek megerősítik — jelentette ki a belügymi­niszter —, hogy a társada­lom, a demokratikus intéz­mények elleni felforgatás és fenyegetés szinte kizárólag fasiszta szervezetektől szár­mazik. A kormánynak feltett szándéka, hogy határozottan és szünet nélkül harcot foly­tat az, erőszakot és terrort alkalmazó felforgató szervez­kedés ellen.” Ezzel a kije­lentéssel Gui, mint elődje Taviani is, elvetette a kor­­rábbi kormányok hamis propaganda-jelszavát „az ellentétes „ jobb- és balol­dali szélsőségek” veszélyé­ről. Elismerte, hogy a de­mokratikus berendezkedést valójában a fasiszta felfor­gató szervezkedés fenyegeti, és hogy ez­ határozott fellé­pést igényel a kormány és a hatóságok részéről. Nem si­került azonban kielégítő ma­gyarázatot adnia arra, mi­ként történhetett, hogy a kettős rendőrgyilkos újfa­siszta Tuti mind ez idáig ki­tudott csúszni a biztonsági erők kezéből. A kommunista képviselő­­csoport nevében felszólaló Galluzzi rámutatott arra, hogy a biztonsági erők nem elszigetelt esetekkel állnak szemben, h­anem­ a felforga­tás és terror széles, össze­függő, tervszerű hálózatá­val, amely nemzetközi kap­csolatokkal és anyagi támo­gatással is rendelkezik. Ép­pen ezért a jelenleginél sok­kal komolyabban és hatéko­nyabban kellene fellépni el­lene. „A kormány még min­dig nem tanúsít kellő határo­zottságot és antifasiszta el­kötelezettséget” — hangoz­tatta az OKP képviselője. Közben Arezzóban a „nemzeti forradalmi front” letartóztatott tagjainak ki­hallgatása során fény , derült arra, hogy a toszkánai ter­rorcsoport nagyszabású ak­cióra készült: repülőgépelté­­rítést készített elő, egy Ró­mából induló járaton, a Ca­­tanzáróban folyó politikai per újfasiszta vádlottjai, Freda és Ventura kiszabadí­tására. Fredát és Venturát az 1969-ben, milánói Piazza Fontanán bekövetkezett rob­bantás elkövetésével vádol­ják. A per tárgyalása a múlt héten kezdődött meg. Chnoupek Helsinkiben A hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminisztert villásreggelin látta vendé­gül Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A fo­gadáson részt vett Ahti Kar­­jalainen finn külügyminisz­ter is - AF-MTI-RSZ ■ Siember, február . Szovjet aknaszedők Port Saidnál Az egyiptomi kormány az­zal a kéréssel fordult a Szov­jetunió kormányához, hogy nyújtson segítséget a Port Said-i kikötő vízterületének aknátlanításához. Mint is­meretessé vált, a szovjet kor­mány úgy döntött, hogy ele­get tesz a kérésnek és az ak­naszedést térítésmentesen végzi el. A szovjet haditengerészeti flotta hajói megkezdték a bo­nyolult munkára való felké­szülést. A szovjet tengeré­szeknek trópusi feltételek kö­zepette kell a munkát elvé­gezniük. Az alacsony vízállás és a tenger hullámzása jelen­tős mértékben bonyolítja az aknaszedést. A szovjet haditengerészeti flotta nem kevés tapasztala­tokra tett szert a más, háború sújtotta országokban végzett hasonló munkálatok során. Így, tavaly novemberében fe­jeződött be a szuezi-öböl ak­­namentesítése, és a szovjet mentőexpedíció annak idején Banglades Népi Köztársaság­ban hatékony segítséget nyúj­tott Chittagong kikötőjének megtisztításában. Kormányátalakítás Párizsban Valery G­iscard d'Esta­ig francia köztársasági elnök pénteken átalakította a kor­mányt. A kabinetben történt válto­zásokról az elnöki palota szóvivője tájékoztatta a saj­tót. Giscard d’Estaing és Jac­ques Chirac miniszterelnök péntek reggeli másfél órás eszmecseréje után. Tájékoztatásakór kitűnt, hogy az államfő menesztette az ország, eddigi hadügymi­niszterét, valamint posta- és távközlésügyi államtitkárát. A hadügyminiszteri tiszt­ségben Yvon Bourges (UDR) lett Jacques Soufflet utóda. Bourges az előző kormányok­ban többször volt államtitkár és miniszter. , További változások: Marcel Bigeard tábornokot hadügyi államtitkárrá, Jean-Francois Deniau-t pedig földművelés­­ügyi államtitkárrá nevezték ki. Giscard d Estaing hivatal­­ba lépése óta ez volt az első kormányátalakítás Francia­­országban.

Next