Fejér Megyei Hírlap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

4 • HOGYAN TÖRTÉNIK AZ 1974. ÉVI RÉSZESEDÉS FELOSZTÁSA? - A RÉSZESEDÉSRE JOGOSULTAK MEGÁLLAPÍTÁSA - A BÉRKÖLTSÉG ÉS A BÉRSZÍNVONAL KISZÁMÍTÁSA - A KÖZPONTI BÉREMELÉS FIGYELEMBEVÉTELE - A BÉRSZÍNVONAL-EMELKEDÉS UTÁNI BEFIZETÉS - A NYERESÉGADÓ ÉS A RÉSZESEDÉSI ALAP KISZÁMÍTÁSA - A TARTALÉKOLÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA -A RÉSZESEDÉS ELOSZTÁSA ÉS KIFIZETÉSE FIGYELŐ 6. SZÁM 1975. FEBRUÁR 5. A figyelő következő számának 5 oldalas melléklete: Részletes vállalati útmutató, konkrét iparvállalati példával, forgatókönyvszerűen kidolgozva. 496 i A tavaszias időjárás ked­vez labdarúgócsapatainknak a bajnokságra való előkészü­letekben. A szurkolók is kí­váncsian várják már a baj­noki rajtot. Ezt megelőzően A 340. sz. VIDEOTON ÉTTEREMHEZ éjszaki műszakra FELVESZÜNK tésztás kézilányokat, nyugdíjas pékeket Jelentkezés a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat Székesfehérvár, Szabadság tér 9 . Egészségügyi könyv szükséges. Munkaruhát, étkezési éjszaki pótlékot biztosítunk. Kosárlabda: Útépítési szakközépiskola. A Videoton ünnepi tornája. 9.30: Magyar ifjúsági válo­gatott—Videoton, 11.00: Kecs­kemét—Szív. Építők, 16.00: Építők—Ifjúsági válogatott, 17.30: Ünnepélyes megnyitó, 18.00: Kecskemét—Videoton. Útépítési szakközépiskola, a Videoton ünnepi tornájá­nak második napi küzdelmei. 9.00: Magyar ifjúsági váloga­tott—Kecskemét, 10.30: Épí­tők—Videoton. Ezt követően ünnepélyes eredményhirde­tés. 12.00: Útépítési szakközép­iskola—327-es ITSK (ifi fér­fi), 12.55: Ybl Gimn.—Gép­ipari „A” (ifi férfi), 13.50: VSI „A”—VSI „C” (ifjúsági női), 14.45: Ybl Gimn.—VSI „D” (serd. férfi), 15.40: Gép­ipari „B”—VSI „C” (serd. férfi), 16.35: GEO—Sportisko­la (férfi), 17.30: VSI „B"— Építők (ifj. férfi), 18.25: Gép­ipari „C”—Alba Regia „N" (serd. férfi). Ma kezdődik a felszabadulási kosárlabdatorna Videoton—Várpalota előkészületi labdarúgó-mérkőzés azonban több edzőmérkőzést is láthatnak, így szombaton a Sóstói stadionban a Video­ton-Várpalota barátságos találkozót. Az új esztendő el­ső előkészületi mérkőzésére bizonyára sokan, lesznek ki­váncsiak. A kosárlabda-sport kedve­lőinek is jó csemegében lesz részük a hé­t végén. Négy fér­ficsapat részvételével Szé­kesfehérvár felszabadulásá­nak 30. évfordulója tiszteletére a Videoton ünnepi kosárlab­­datornát rendez az útépítési szakközépiskolában. Vasár­nap délután pedig folytató­dik a terembajnokság. A részletes műsor. Szombat: labdarúgás: Sóstói stadion 14.30: Videot­ton—Várpalota (előkészületi mérkőzés). . Vasárnap: Kosárlabda: ÍNYENCEK FIGYELEM! VADKERT CSÁRDA NYÍLIK KISSZENTMIKLÓSON. Megközelíthető: Székesfehérvár — Mezőfalva — Dunaföldvár útvonalon. Ha egyszer betér, mindig visszatér! MEZŐFÖLDI EGYESÜLT ÁFÉSZ - IGAZGATÓSÁGA 423005 HALÁLOZÁS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy felejthetetlen drága kis­lányom, testvérem, unokánk, unokatestvérünk és rokonunk RUBINA SZILVIKÉ 75. jan. 25-én 6 éves korában, türelemmel viselt hosszú szen­vedés után­ elhunyt. Temetése febr. 3-án du. egynegyed négy órakor lesz a Sóstói temetőben. A gyászoló család Lakás, Temesvári u. .12. HALÁLOZÁS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, anyósunk, nagyanyánk, testvé­rünk és rokonunk ÖZV. SZABÓ IMRÉNÉ szül. Major Anna január 26-án 75 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése február 3-án, hétfőn du. fél három órakor lesz a Református temetőben. A gyászoló család Lakás: Bercsényi u. 8. 429 HALÁLOZÁS " Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, anyósunk, nagyanyánk, testvé­rünk és rokonunk ÖZV. KISS GYULÁNÉ szül. Bernáth Mária január 28-án 65 éves korában hosszú szenvedés után el­hunyt. Temetése február 3-án, hétfőn du. egy órakor lesz a Református temetőben. A gyászoló család Lakás, Széchenyi u. 17. 474 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetet mondunk mind­azoknak, kik édesanyánk CS. NAGY JÁNOSNÉ városi tanács volt dolgozója hamvasztás előtti búcsúztatásán megjelentek, s jóleső részvé­tükkel nagy fájdalmunkat eny­­íteni igyekeztek. A gyászoló cs­alád 457 Az ORSZÁGOS MŰEMLÉK­­FELÜGYELŐSÉG ANYAGKEZELŐSÉGE: „Székesfehérvár" szövegű XV. számú háromszögletű anyagátvételi BÉLYEGZŐT 1975. január 23-án ellopták, a bélyegző ez időtől ÉRVÉNYTELEN! 416. Willt AP A „fémmunkás” Vállalat Székesfehérvári Gyára FELVESZ vegyésztechnikust gépésztechnikust diszpécseri munkakörbe könyvelőt gyors­gépírót villanyszerelőt takarító nőt férfi- és nő betanított munkást. Jelentkezni lehet: a gyár személyzeti vezetőjénél és a munka­­erő-gazdálkodásnál. Székesfehérvár, Seregélyes­ út 184­7. Megközelíthető: a 10-es, 14-es autóbuszjáratokkal. 4642 Szombat, 1975. feb­ruár 1. II mezőgazdasági lakosság jövedelemadója MÁRCIUS 15-ig esedékes a mezőgazda­­sági lakosság jövedelemadójával kapcsolatos a bevallás beszedése, azt követően az 1975. évi adó megállapítása. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadó­ját az köteles fizetni, aki — az ország te­rületén — az adóév első napján gazdasági­lag művelhető földterületet használ; — az adóév első napján kétévesnél idősebb ló, vagy öszvér tulajdonosa (haszonélvezője). Ezt az adót fizeti a termelőszövetkezeti tag, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetke­zet tagja, az illetményföld használója, az egyénileg gazdálkodó, de az iparos, a keres­kedő, a szellemi és egyéb foglalkozású sze­mély is, ha földet használ, vagy kétévesnél idősebb lóvá van. Az adófizetési kötelezett­ség szempontjából közömbös, hogy az adó­fizetésre kötelezettnek a használt földből ténylegesen mekkora a­ jövedelme, sőt az is, hogy egyáltalán van-e jövedelme. Bérlet esetén a haszonbérlőt, vagy a felesbérlőt kell a földterület használójának (adóalanynak) tekinteni. Állandóan mentes a mezőgazdasági lakos­ság jövedelemadója alól többek között: — a termelőszövetkezet részéről eltartás­ban, illetve öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti tag a háztáji gazdasága után, — az állami tartalékszőlők, tartalék gyü­mölcsösök haszonbérlője e terület után, — a földterület után az, akinél a használt összes földterület négyszáz négyszögölnél ki­sebb, ha ezen belül a szőlő, kert, gyümöl­csös művelésiág-csoportba tartozó terület együttesen a kétszáz négyszögölet nem éri el, vagy ha eléri, a terület lakó-, vagy üdülő­épülettel beépített földrészlethez tartozik, — a földterület tulajdonosa, haszonélvező­je azután a belterületi földrészlet után, melyre telekadót fizet. A MEZŐGAZDASÁGI lakosság jövede­lemadója közvetlenül nem a tiszta jövedel­met, hanem a használt földterület vélelme­zett átlagjövedelmét vonja adó alá. Az átlag­­jövedelem nagyságát egyfelől a használt földterület terjedelme határozza meg. Az egy-egy adóalanyt terhelő adó kiszámításá­nál alkalmazandó adótétel összege függ to­vábbá az adott földterület művelési ágától is. Annak, a mezőgazdasági lakosság jövede­lemadója fizetésére kötelezett állampolgár­nak, aki gazdaságában —­ az adóévet köz­vetlenül megelőző évben — rendszeresen idegen munkaerőt alkalmazott, a földterület után kivetett adóját alkalmazottanként 10 százalékkal fel kell emelni. Mentes azonban az adózó, ha az idegen munkaerő rendsze­res foglalkoztatása az adózó munkaképte­lensége miatt vált szükségessé. Az adós szempontjából azt kell rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztatónak tekinteni, aki az adóévet közvetlenül megelőző évben leg­alább 60 napnak megfelelő időtartamon át alkalmazottat tartott. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai — a termelőszövetkezeti törvény ren­delkezéseinek megfelelő háztáji gazdaságuk után — a más mezőgazdasági foglalkozású­aknál alacsonyabb adótétellel adóznak. Az adótételek egyedül a művelési ágak szerint differenciáltak, figyelmen kívül maradnak az egyes földterületek minőségi különbségei. A HÁZTÁJI gazdaság akkor felel meg a termelőszövetkezeti törvény rendelkezései­nek, tehát kedvezményes adótétellel akkor adóztatható a termelőszövetkezeti tag, ha: — az általa használt, gazdaságilag művel­hető földterülete 1600 négyszögölnél nem nagyobb, — a használatában lévő szőlő és gyümöl­csös területe nem nagyobb 800 négyszögnél, — nincs a tulajdonában (haszonélvezeté­ben) kétévesnél idősebb ló, vagy öszvér. Ha a háztáji gazdaság területe meghalad­ja az előbbi mértéket, nem a háztáji gazda­ságokra megállapított kedvezményes adóté­tellel, hanem a földterület nagyságának, művelési ágának és minőségének megfelelő adótétellel kell a termelőszövetkezeti tagot is adóztatni.A gyakorlatban vannak olyan gazdálko­dók, akik főleg szőlő- és gyümölcsterm­elés­­ből, idegen munkaerő foglalkoztatásával, vagy anélkül az átlagosnál magasabb jöve­delmet érnek el, ezért indokolt, hogy na­gyobb adóterhet viseljenek, mint az átlag­­jövedelem alapján adózók. Evégett a mező­­gazdasági tevékenységből átlagosnál na­gyobb jövedelmet elérők a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját nem az­ eddig ismertetett szabályok szerint fizetik. A me­zőgazdasági tevékenységből átlagosnál ma­gasabb jövedelmet elérő adóalanynak minő­sül az, akinek a gazdálkodásából eredő jö­vedelme az adóévet közvetlenül megelőző évben az 50 ezer forintot elérte, vagy meg­haladta. Az adóévet közvetlenül megelőző évben a gazdálkodásból elért adóköteles tiszta jövedelmér­ől adóbevallást köteles ad­ni az, a) aki 3 kat, holdat meghaladó szőlő, kerti gyümölcsös művelési ágba tartozó földterü­letet használ, b) aki gazdaságában az adóévet megelőző évben rendszeresen idegen munkaerőt fog­lalkoztatott, ha a kifizetett munkabér pénz­­beni vagy természetbeni értéke együttesen a tízezer forintot elérte, c) aki gazdaságában az adóévet megelőző évben legalább 120 000 forint forgalmi érté­­kű termelvényt állított elő, vagy ilyen ösz­­szegű bevételt ért el, d)­alát az adóhatóság a gazdálkodásból elért jövedelmének bevallására felszólít. AZ ADÓKÖTELES tiszta jövedelmet a­ nyersbevételből kiindulva kell megállapíta­ni, amiből le kell vonni a termelési és ke­zelési költségeket, ideértve a szükséges me­zőgazdasági jellegű beruházási, felújítási, karbantartási stb. kiadásokat. Le kell vonni továbbá az adóévet megelőző évben befize­tett és a nyers bevételt terhelő adókat Az adóalap megállapítása során — akár az adóbevallás adatai alapján, akár becslés útján történik — a figyelembe vehető kiadá­sok a nyers bevétel 40 százalékát nem halad­hatják meg. Ennél nagyobb kiadás csak ak­kor vehető figyelembe, ha azt az adózó bi­zonylatokkal igazolja. Az adókötelezettség megállapításánál az adóköteles tiszta jövedelméből le kell vonni az adózó közös háztartásához tartozó,­­ annak gazdaságában foglalkoztatott, más kereső foglalkoztatást nem folytató minden nagykorú családtag után évi 10 ezer forin­tot, ha az adózó idegen munkaerőt rendsze­resen nem alkalmaz. Az adóalanyoknak a kijelölése és az adó mértéke világosan tükröz, hogy a szocialis­ta adópolitika mi­ként vonja fokozatosan adó alá a munkával arányban nem álló, il­letve a nem saját munkából eredő jövedel­meket. A mezőgazdasági termelésiből származó jö­vedelmek a gazdálkodás hatékonyságának növekedésével fokozatosan emelkednek. Ezt az emelkedést az adóterhek növekedése csak­ részben követi. Ezt célozza az a rendelkezés, hogy az átlagosnál magasabb, mezőgazda­ságból származó jövedelmet az adóköteles tiszta jövedelem alapján kell kivetni. Ezeknek a köre megyénkben igen szűk,­ mert nálunk a mezőgazdasági termelőszövet­kezet úgyszólván kizárólagos forma, szem­ben az alacsonyabb rendű mezőgazdasági szakszövetkezetekkel VITATOTT TÉMA viszont a kistermelők­ adóztatása. Az a körülmény, hogy a négyszáz négyszögölön aluli terület — ezen belül szőlő, kert, gyümölcsös kétszáz négyszögölig, mentes a mezőgazdasági lakosság jövede­lemadója alól — a kistulajdonosok széles körének ad arra lehetőséget, hogy a kisterü­­leteket adómentesen művelhesse, annak hasz­nát élvezze. Az iparszerűen folytatott me­zőgazdasági tevékenység (termelés, értéke­sítés) nem a mezőgazdasági lakosság jöve­delemadója alá, hanem az általános jöve­delemadó alá esik. Ezen kívül a földterület használata nélkül folytatott, vagy saját használatban lévő földterület termelvényei­­ből el nem látható üzletszerű állattartás, ál­lathizlalás, állattenyésztés, ha a bevételből a kiadások levonása után jelentkező jövede­lem évi 15 000 forintnál nagyobb. Nem adóz­tatható azonban általános jövedelemadóval­ a) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag által szabályszerű háztáji gazdaságában, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tag saját gazdaságában folytatott üvegházi, meleg­­ágyi (ablakkeretes, műanyagfóliás stb.) zöldségkertészetben, illetőleg a jogszabály által megengedett mértékű, állattartásból származó jövedelme. b) A mezőgazdasági, vagy halászati ter­melőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövet­kezet, fogyasztási, értékesítő és beszerző szö­vetkezet keretében működő mezőgazdasági szakcsoport tagjának zöldségkertészetből származó jövedelme 24 000 forintot, illetőleg állattartásból származó 30 000 forintot meg nem haladó jövedelme. Tehát a termelőszö­vetkezeti tagok, szakcsoportok tagjai 24 000, illetve állattartás esetén 30 000 forintot meg nem haladó tiszta jövedelem esetén csak a terület után adóznak, a mezőgazdasági la­kosság jövedelemadója alapján. ÖSSZESSÉGÉBEN az adórendelkezések a kistermelőket, termelőszövetkezeti tagokat, szakcsoportok tagjait segítik és ösztönzik a termelésre. A fenti összegeket meghaladó jövedelmeket a saját termés felhasználásán túl, vásárolt takarmány feletetésével lehet elérni, ami már túl megy azon a körön, amit kedvezménnyel támogatni indokolt. Dr. Janni Sándor, a megyei tanács vb osztályvezetője

Next