Fejér Megyei Hírlap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

Szombat, 1975. május 31. Kitüntetett pedagógusok A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiemelkedő oktató-nevelő munkája elis­meréséül Mihályi Gyula szak­­felügyelőnek a Munka Ér­demrend ezüst fokozata, Tóth Béla igazgatónak a Munka Érdemrend bronz fokozata ki­tüntetést adományozta. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozata ki­tüntetést kapta Réder László, a székesfehérvári 320-as Szak­munkásképző Intézet tanára, kiváló tanár Dr. Lőrincz Attila szakfelügye­lő, a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium tanára. Metz­ger János vezető szakfelügyelő, a Szári Általános Iskola tanára KIVÁLÓ TANÍTÓ: Halászi Márta, a Csordakút­pusztai általános iskola tanítój­a. Koczó Jánosné, az Enyingi Ál­talános Iskola tanítója. KIVÁLÓ ÖVÖND: Boldog Andrásné, a Baracs-Apát­szállási óvoda vezetője. OKTATÁSÜGY KIVÁLÓ DOLGOZÓJA KITÜNTETÉST KAPTAK: Jantner Klára, az Ybl Miklós Szakközépiskola tanára. Kiszely Lukács, a Fejér megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztály fő­előadója, dr. Horváth Istvánná vezető szakfelügyelő, a dunaúj­városi Ságvári Endre Általános Iskola tanára. Jung Gáspár szak­­felügyelő, a rácalmási általános iskola tanára, dr. Filkoi Lajosné, a székesfehérvári Kisteleki úti óvoda vezetője. Hetényi Szilvesz­­terné, a bicskei II. sz. óvoda ve­zetője. Rigó István, a móri Rad­nóti Miklós Általános Iskola igaz­gatója. Schuszter Vilmos, a Dá­­kozdi községi tanács elnöke. Pongrácz Ignácné, a móri III. sz. Általános Iskola nevelője. Sári Mihályné, a mezőszilasi óvoda vezetője. Kovacsik István, a pusztaszabolcsi általános iskola igazgatója. Mező Béla, a Fejér megyei Rendőr-főkapitánység fő­előadója. Gruiz Károly, a zichy­­újfalui általános iskola igazgató­ja. Oláh Lászlóné, a polgárdi Tsz­­óvoda vezetője. Vörös Jánosné, a dunaújvárosi Ságvári Endre­ Általános Iskola tanára. Bartos Béláné, a székesfehérvári Ezred­éves Általános Iskola igazgató­­helyettese. Kuti András, a MTA Mg. Kutató Intézet gazdasági igazgatója. Odor Károlyné, a szé­kesfehérvári Vasvári Pál Általá­nos Iskola nevelője. Kalócska László, a sárbogárdi Petőfi Sán­dor Gimnázium tanára. Bende László, a dunaújvárosi dr. Mün­­nich Ferenc Gimnázium tanára. Vári Borbála, a vértesboglári ál­talános iskola tanítója. Takács Lajosné, a fehérvárcsurgói óvoda vezetője. Dancs János, a lajos­­komáromi általános iskola igaz­gatój­a. Hoffmann Margit, az er­csi általános iskola tanára. Nagy Sándorné, az iszkaszentgyörgyi községi tanács vb-titk­ár­a. Varga Lászlóné, a sárszentmihályi óvo­da vezetője. Horváth Ferencné. a szabadbattyáni általános iskola tanítója. Koós Sándorné. a duna­újvárosi Vasvári Pál Általános Iskola tanítója. Takács Lászlóné. a székesfehérvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanítója. Mátyás Lászlóné. a székesfehér­vári Béke téri Általános Iskola tanára. Szántó Vilmos, a duna­újvárosi Bánki Donát Szakközép­­iskola gyakorlati oktatás vezető­je. Németh Ferencné, a felsőcs­­kolai általános iskola vezetője, Molnár Ágostonné, a pusztasza­bolcsi általános iskola tanára, Ádám Mária, a székesfehérvári Vasvári Pál Leánykollégium ne­velője. Szabó Jánosné, a székes­­fehérvári Ybl Miklós lakótelepi óvoda vezetőhelyettese. Miehle Béla, a vértesboglári általános is­kola igazgatója. Molnár Lajos­né, a móri Radnóti Miklós Álta­lános Iskola tanítója. Mestyén Ferenc, a dunaújvárosi 316. sz. Szakmunkásképző Intézet gya­korlati oktató vezetője. Zoltai Mártonné, a bodajki általános is­kola tanítója. Csöbör Eszter a mezőkomáromi általános iskola igazgatóhelyettese. Pistyur Sán­dor, a dunaújvárosi Radnóti Mik­lós Általános iskola igazgatója, dr. Töttő Jánosné, a székesfehér­vári Május 1 Általános Iskola tanítója. Jámbor Lajos, a Ság­vári Endre Szakközépiskola ta­nára. Kemény Istvánné, az alapi általános iskola tanítója. Keme­­nesi Zoltánná, a fülei általános iskola tanítója. Nagy Gáborné, a pusztaszabolcsi óvoda óvónője. László Sándorné, a sárbogárdi 3. sz. Általános Iskola igazgatóhe­lyettese. Török Györgyné, a kin­csesbányai általános iskola ta­nítónője. Glavanovics László, a székesfehérvári Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola tanára. Újvári Lászlóné, a duna­újvárosi 8. sz. Óvoda óvónője Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának munkatár­sa. Nemes Istvánné, a székesfe­hérvári Ikarus üzemi óvodájának vezetője. A MUNKAÜGY KIVÁLÓ DOLGOZÓJA (a Munkaügyi Miniszter kitün­tetése a szocialista szakmunkás­­képzés jubileuma alkalmából.) Bognár Zoltánné, a székesfe­hérvári 323-as Szakmunkásképző Intézet könyvelője. Nagy Lajos­né, a móri 321-es számú Szak­munkásképző Intézet adminiszt­rátora Török Lajos, a székesfe­­­­h­érvári 320-as Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese. MINISZTERI DICSÉRETBEN r­észesültek: Dr .chábel Ferencné szakfel­ügyelő, a dunaújvárosi Petőfi Kánd­or Általános Iskola nevelője, Cseh Győzőné, a bodajki általá­nos iskola napköziotthon vezető­je. Berghold Alajosné, a dunaúj­városi 11. sz. Óvoda Vezetője, Wolkensdorfer János, a székes­­fehérvári József Attila Gimná­zium tanára. Mikodi József, a lo­­vasberényi általános iskola igaz­gatója. Orosz Józsefné, az elő­­szállási általános iskola igazga­tóhelyettese. Kovács Béla szak­­felügyelő, a dunaújvárosi Petőfi Sándor Általános Iskola tanára. Láng Hugóné, a székesfehérvári Petőfi Általános Iskola tanítója. Palotai Ernő, a seregélyesi álta­lános iskola igazgatója. Hartyán­ Mária, a székesfehérvári Május 1 Általános Iskola tanára. Gerecze Pál, a váli általános iskola igaz­gatója. Sándor Frigyes szakfel­ügyelő, a székesfehérvári Petőfi Sándor Általános Iskola tanára. Horváth Aurélné, a lovasberényi óvoda vezetője, dr. Cserjés Gé­­záné, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium tanára. Hor­váth József a bicskei 1 sz. Ál­talános Iskola tanára. Lestyén Ilona vezető szakfelügyelő, a székesfehérvári Petőfi Sándor Általános Iskola tanára. Balló Péterné, a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános iskola taní­tója. Nagy Józsefné, a velencei 1. sz. Óvoda vezetője. Gáspár Gyula, a székesfehérvári Ságvári Endre Szakközépiskola tanára. Varga Lászlóné, a sárszentágotai általános iskola tanítója. Heltai Pál, a kápolnásnyéki általános iskola igazgatóhelyettese. Vámosi József, a móri Radnóti Miklós Általános Iskola tanára. Farkas Zoltán, a fehérvárcsurgói nevelő­­otthon igazgatóhelyettese. Miklós Károlyné, a székesfehérvári Vas­vári Pál Gimnázium tanára Pil­­ter Pálné, a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola neve­lője. Dér Károlyné, a kápolnás­nyéki általános iskola tanítója, Sobor Antalné, a székesfehérvári Petőfi Sándor Általános Iskola tanítója, Cserny Etelka, a velen­cei 1. sz. óvoda vezetője. Szabó Dezsőné, a lovasberényi általá­nos iskola tanítója. Gergye Lász­ló, a móri Radnóti Miklós Álta­lános Iskola tanára. Horváth Jó­zsefné, a bicskei 2. sz. általános iskola nevelője. Fessler Béla, a lovasberényi általános iskola ta­nára. Bánhegyi Antal, a fehér­várcsurgói nevelőotthon igazga­tóhelyettese. Ujj József, a móri Radnóti Miklós Általános Iskola tanára. Hollósi László, a sopo­­nyai általános iskola igazgatója. Bíró Árpád, a kálozi általános is­kola igazgatója. Szombath Jó­zsef, az MSZMP Fejér meg­yei Oktatási Igazgatóság tanára. Ko­vács János, a móri Szakmunkás­­képző Intézet igazgatója. Szívós Ernő, a 320-as Szakmunkásképző Intézet gyakorlati oktatás veze­tője. Kovács Mihály, a székesfe­hérvári 320-as Szakmunkásképző Intézet igazgatója. Bene Károly, a dunaújvárosi 316-os Szakmun­kásképző Intézet igazgatója. Híd­végi József, a dunaújvárosi 316- os Szakmunkásképző Intézet gaz­dasági igazgatóhelyettese. Papp László, a 316-os Szakmunkáskép­ző Intézet tanára. Herédi Jó­zsef, a seregélyesi 319-es Szak­munkásképző Intézet otthonve­zetője. Dudar Mihály, a seregé­lyesi 319-es Szakmunkásképző Intézet tanára. Pálffy Károlyné, a székesfehérvári 327-es Szak­munkásképző Intézet tanára. Sámson Ferenc, a 327-es Szak­munkásképző Intézet műszaki főelőadója. Peresztegi Nagy Jó­zsef, a 327-es Szakmunkásképző Intézet szakoktatója. Bozsoki Ferenc, a 327-es Szakmunkás­­képző Intézet szakoktatója, Ke­rék István, a 327-es Szakmunkás­­képző Intézet szakoktatója, Sza­bó János, a 327-es Szakmunkás­képző Intézet tanára, Szabó Ist­ván a székesfehérvári 323-as Szakmunkásképző Intézet igaz­gatója. FEJÉR MEGYEI KÖZOKTATÁSI DÍJASAI A Fejér megyei Tanács peda­gógiai, az iskolapolitikai, iskola­­szervezési és irányítási, valamint az ifjúság szocialista szellemű nevelése érdekében végzett ki­emelkedő tevékenységéért idén első ízben Fejér megyei Közokta­tási Díjat adományozott, a Köz­oktatási díjjal kitüntetettek. Ár­vai Éva, a Székesfehérvári Vas­vári Pál Leánykollégium igazga­tója. Árvai Pálné, a dunaújvárosi 17-es számú óvoda vezetője. Bárdosi Andorné, a Székesfehér­vári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanára, Élő Győző, az elő­szállási nevelőotthon igazgatója, Győr Zsuzsa, a dunaújvárosi Út­törő Szövetség városi titkára. Jam­­rik István, a székesfehérvári Dolgozók Középiskolája igazgató­ja. Mascher Ferencné, a csőszi általános iskola tanítója. Pénzes Joachim, a polgárdi általános is­kola igazgatója. Sófalvi Istvánné, a dunaújvárosi Petőfi Sándor Ál­talános Iskola tanára. Stukovszki Dezsőné, a Taci óvoda vezetője. KIVÁLÓ DOLGOZÓ: Bék László, a martonvásári Foglalkoztató Intézet és Nevelő­­otthon gondnoka. Szabó Sándor­né, a székesfehérvári Napköziott­honok Központi Konyhájának dolgozója. Asbóth Rozália, a Sár­bogárdi 2. sz. Óvoda szakácsnője. Nyúl Antalné, az alcsútdobozi óvoda dolgozója. Tüske András­­né, a dunaújvárosi Kisegítő Is­kola hivatalsegédje. Vári János­né, a baracs-apátszállási óvoda főzőnője. Tűz Károlyné, a dunaúj­városi Bánki Donát Szakközép­iskola gazdaságvezetője. Bor Jó­zsef, az abai általános iskola kör­zeti gondnoka. Szalók József, a székesfehérvári Vasvári Pál Le­ánykollégium hivatalsegédje. Vi­­dovics Istvánné, a székesfehérvá­ri Május 1. Általános Iskola dol­gozója. Kálmán Józsefné, a kálozi óvoda szakácsnője. Födelmesi Istvánné, a polgárdi Általános Iskola gondnoka. Tóth Jánosné, a dunaújvárosi 11. sz. Óvoda főzőnője. Horváth Ferencné, a pusztaszabolcsi óvoda dolgozója, Balogh Lászlóné, a szári általá­nos iskola gondnoka, Hartl Já­nosné, a móri óvoda dolgozója, Markovits Sarolta, a székesfehér­vári 320. Szakmunkásképző Inté­zet adminisztrátora, Pinke Mi­hályné, a székesfehérvári József Attila Gimnázium hivatalsegédje, Csajági Jánosné, a velencei Szak­munkásképző Intézet dolgozója, Markovics Józsefné, a dunaújvá­rosi óvodák központi gondnoksá­ga vezetője, Fekete István, a lo­vasberényi általános iskola hiva­talsegédje. Móricz Jánosné, a szé­kesfehérvári Vasvári Pál Általá­nos Iskola hivatalsegédje. Molnár Ferencné, a k­épolnásnyéki óvoda szakácsnője. Szita Jánosné, a gánti óvoda dolgozója. Csavajda Pálné, a lajoskomáromi általános iskola dolgozója. Makovi György, a székesfehérvári Kállai Éva Le­ánykollégium hivatalsegédje. Nyárádi Pál, a dunaújvárosi Ságvári Endre Általános Iskola szakmunkása. Kobza Jánosné, a felcsúti óvoda f­őzőnője. Varga Ist­vánné, a móri Radnóti Miklós Általános Iskola gazdaságvezető­je. Pinczés Istvánné, a fülei óvo­da dolgozója. Czizek Lászlóné, az enyingi óvoda gazdaságvezető- je. Tricskó Jánosné, a dunaújvá­rosi 2. sz. óvoda dolgozója. Tatai Imréné, a sárbogárdi középisko­lai kollégium szakácsnője. Varga Mihályné, a pusztaszabolcsi álta­lános iskola hivatalsegédje.­­Stei­ner Mártonné, a gárdonyi óvoda főzőnője. Pintér Józsefné, a székesfehérvári Teleki Blan­ka Gimnázium dolgozója. Véninger János, a kincsesbányai általános iskola hivatalse­gédje. Gálfi Mihályné, a dunaújvárosi 18. sz. óvoda dolgo­zója. Vida Ferencné, a székesfe­hérvári Jáky József Szakközép­­iskola dolgozója. Segesdi István­né, a kincsesbányai óvoda főző­­nője. Gál Ferencné, a kápolnás­nyéki óvoda dolgozója. Tóth Györgyné, a velencei gyógy­pedagógiai intézet szakácsnője. Radler Ferencné, a móri Radnóti Miklós Általános Iskola hivatalsegédje. Vörös Mi­hályné, a lovasberényi óvoda dolgozója. Tóth Jánosné, a kin­csesbányai óvoda dolgozója. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az úttörő mozgalomban végzett kiváló munkája elismeré­séül Fenyvessi Endrének, a bics­kei járási hivatal osztályvezető­jének Úttörő Vezető Érdemérem, Surányi Jánosnak, a 320-as Szak­munkásképző Intézet tanárának a KISZ Érdemérem Lébényi Pál­nak, a megyei művelődési köz­pont igazgatójának, Szántó Pé­ternek, a dunaújvárosi munkás művelődési ház munkatársának a­­Kiváló Úttörővezető kitüntetést adományozta. Az eredményes szakszervezeti munkásság elismeréséül a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa Pók Jánosnénak, a pázmándi ál­talános iskola tanítójának a Szakszervezeti Munkáért kitünte­tő jelvény ezüst fokozatát ado­mányozta. HÍRLAP Az Állatorvostudományi Egyetem Tanácsának ünnepi ülése Hazánk felszabadulásának 30. és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia megalaku­lásának 150. évfordulója al­kalmából, pénteken ünnepi ülést tartott az Állatorvostu­­dományi Egyetem Tanácsa az MTA dísztermében Dr. Ko­vács Ferenc rektor az ülés megnyitó előadásában töb­bek között rámutatott, hogy az állatorvosi munka jelen­tősége különösen az állatte­nyésztés újjászervezése, a nagyüzemi állattartó telepek felépülése után növekedett meg. Az ülés alkalmával a rek­tor a hazai és a nemzetközi állategészségügyi kutatás és szakemberképzés terén vég­zett kiemelkedő munkássága elismeréséül tiszteletbeli dok­tori címet adott át dr. Kovács Gyula nyugalmazott egyete­mi tanárnak és dr. Sályi Gyula akadémikusnak. Tisz­teletbeli doktori címet ka­pott dr. Ivan Jefimovics Mozgov akadémikus, a Moszkvai Állatorvosi Aka­démia professzora „Dr. Marek József emlék­érem” kitüntetésben része­sült dr. Erőss István nyug­díjas járási főállatorvos, dr. B. Kovács András az Állat­­orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, dr. Köves János címzetes egyetemi ta­nár és dr­. Vlagyimir Mihaj­­lovics Danilevszkij, a Moszk­vai Állatorvosi Akadémia rektora. 5 „Szívvel, türelemmel és emberséggel” Konferencia a családi ünnepekről Össztársadalmi feladat Az Alba Regia napok prog­ramjaként háromnapos kon­ferenciát tartottak Székesfe­hérváron, a Velinszky László Ifjúsági és Úttörőházban. Győr-Sopron, Komárom, Vas, Veszprém, Zala és Fejér me­gye családi és társadalmi ün­nepeket szervező irodáinak vezetői és munkatársai rész­vételével tegnap befejeződött az első dunántúli táj­konfe­rencia. Az elmúlt 30 évben ha­zánkban végbement társadal­mi, politikai és gazdasági vál­tozások jelentős hatással vol­tak az emberek szemléleté­nek, világnézetének fejlődé­sére. A megváltozott társadal­mi viszonyok, az új munka- és életformák új igényeket, szocialista tartalmú ünnepi megemlékezési formákat bon­­takoztattak ki. A szocialista valóságot tükröző, a szépséget és humanizmust kifejező szertartások iránti igény a családban is jelentkezik. Nap­jainkban a családok egyre jobban attól a közösségtől várják az emberi élet nagy eseményeinek a megrendezé­sét, ebben való közreműkö­dését, amelyben élnek és dol­goznak. Állandóan fejleszteni A székesfehérvári konfe­rencia vitájából egyöntetűen kitűnt, hogy a jelenlegi igé­nyek kielégítése és további felkeltése szükségessé teszi a családi ünnepségek társadal­mi megrendezésének szerve­zeti és­ személyi keretei to­vábbfejlesztését. Az új for­mák állandó fejlesztése, ter­jesztése, széles körű nyilvá­nossá tétele megköveteli a társadalmi szervek, tömeg­szervezetek állami intézmé­nyek hatékonyabb együttmű­ködését. A párt és a kormány vezető testületei az utóbbi eszten­dőkben több alkalommal is megvizsgálták és értékelték a családi és társadalmi ünne­pek megtartásának helyzetét és a továbbfejlesztés lehető­ségeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­sága 1969. szeptember 9-i ülé­sén átfogóan foglalkozott e témával és meghatározta a munka továbbfejlesztésének alapvető elveit, kiemelve vi­lágnézeti jelentőségét. A Politikai Bizottság hatá­rozata hangsúlyozza: benső­séges családi ünnepek meg­tartására kell törekedni. A tájkonferencia előadói és fel­szólalói elmondták, hogy az elmúlt időben nagyon elter­jedtek a tömeges (10—15-ös) névadók és KISZ-esküvők, amelyek egyáltalán nem szol­gálják az ünnepek bensősé­ges átélését, a maradandó él­ményt. Ma már csak az egye­­di ünnepségeknek van jövője, noha tudják a szervezők, hogy ez sokkal több előkészí­tő, szervező munkával jár. 72 iroda Az MSZMP Politikai Bi­zottságának határozata nyo­mán több fontos kormány és miniszteri utasítás készült e fontos munka tervszerű to­vábbfejlesztésére. A kormány 2006/1970. szá­mú határozata alapján az or­szágban egymás után alakul­tak meg a családi és társadal­mi ünnepségeket szervező irodák, intézmények. Azzal a céllal­ lehetővé tegyék az ün­nepségek színvonalas meg­rendezését, intézményes kere­tek között, s mentesítsék a családot az ünnepségek szer­vezésével járó fáradságos ügyintézéstől. Az első iroda 1969-ben Ta­tabányán alakult meg. Az or­szágban ma már 72 iroda és intézmény működik. Fejér megyében Székesfehérváron és Dunaújvárosban. Kiállítás Az ifjúsági ház harmadik emeleti előcsarnokában a hat megye családi és társadalmi ünnepségeket szervező iro­dái (40 várost képviseltek) kiállítást rendeztek az eltelt öt esztendő munkájáról. A tablók fényképei, grafikonjai, az újságcikkek és kiadványok szemléletesen mutatták az új törekvéseket, a tartalom és a forma egységét. A Komárom megyeiek tablóján olvashat­tuk Pullai Árpádnak, az MSZMP KB titkárának a Ta­tabányai Családi Intézet ven­dégkönyvébe tett bejegyzé­sét: ,,Úgy vélem, igen fontos és „kedves” munkát végez­nek, amelyet csak nagy szív­vel, türelemmel és emberség­gel lehet megoldani.” Valóban, ez a munka elhi­vatottságot, sokoldalú kép­zettséget igény­el. Szükséges a hagyományos, a jól bevált formákat és módszereket to­vábbra is finomítani, csiszol­ni, újakat kezdeményezni. Összefogással Dr. Földi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának al­osztályvezető helyettese elő­adásában hangsúlyozta: csak­nem minden iroda járatlan utat kezdett, úttörő munkát villatt. Ennek ellenére el­mondható, hogy munkájuk pozitív. A pártszervek, a ta­nácsok és a tömegszervezetek segítségével széles körben terjednek el az új szocialista jellegű ünnepségek, szertar­tások (névadó, esküvő, teme­tés). Ma már elsősorban a tartalmi és módszertani kér­dések kerülnek napirendre. A családi és társadalmi ün­nepségek szervezése és tartá­sa nemcsak irodai feladat, ha­nem össztársadalmi ügy. Meg­felelő munkamegosztást szükséges kialakítani. A ben­sőséges, maradandó élményt nyújtó ünnepségek megszer­vezése csak a párt és tanácsi szervek, művelődési intézmé­nyek, társadalmi és tömeg­szervezetek együttes munká­jával, összefogásával lehetsé­ges. Az emberi élet jelentős for­dulóiról való megemlékezé­seket a szocialista világnézet, kialakításáért folytatott harc részeként kell tekinteni. Ép­pen ezért rendkívül fontos a szakemberek időnkénti talál­kozása, a tapasztalatcsere. Ózdon tavaly már volt kon­ferencia, ennek a folytatása­ként rendezték meg Székes­­fehérváron az első dunántúli tájkonferenciát. Idén októ­berben pedig Szegeden ta­nácskoznak majd a dél-du­nántúli szakemberek. A székesfehérvári tanács­kozás segítette a tapasztala­tok összegezését, a fontos fel­adatokra ráirányította a fi­gyelmet. Egyben ajánlásokat tett az érdekelteknek. A ta­nácskozás résztvevői megerő­sítették, hogy a jövőben is szükség lesz hasonló összejö­vetelek létrehozására. Csaló József Mi dl rom pare Fiatal dalosok között A székesfehérvári Velinsz­­ki László Ifjúsági és Úttörő­­ház klubtermeiben egy szü­letőben levő műfaj megany­­ayi irányzatának képviselői próbáltak tegnap délelőtt. A földszinti bemutatóteremben a szólisták mutatták be szer­zeményeiket, ének- és zenei tudásukat a közönség és a szakavatott zsűri előtt. Ш Találomra nyitottam be az egyik emeleti terembe. Ne­gyediknek érkeztem a „Gép­­folklór” együttes próbájára. A műfajról és együttesük zenéjéről beszéltek Dzodzog­­lu Jorgos, Szabó András és Balázs János. — Pop-beatet szeretnénk játszani, nem a szinte res­taurátori munkával felújított népdalokat. — Balkáni, indiai, arab, csángó, témákat dolgozunk fel. — Hallgasd meg inkább. — A tizenegy nyolcadost! És elkezdődött a varázslat Szabó András gyorsritmusú hegedűtaktusaiba Balázs Já­nos bőgője és Dzodzoglu Jorgos cserépdobja kapcsoló­dott be. Kifényesedtek a szemek. A félig függönyözött teremben szinte szikrázott a zene. Aztán a hegedűszóló — még gyorsabb, még feszí­tettebb — és ismét belépett a két kísérő hangszer. Később a pódiumon is „be­jött minden”. Á­m A színpadon, perui pasz­­torének, virágénekek. Tolna megyei néptáncfeldolgozá­sok, cigányszvit szólaltak meg Németh Lajos citeráján. — Kitől tanultál elterázni? — Édesapámtól, de megta­nultam más hangszeren is játszani, zongorán, klariné­ton, tekerőlariton, okarinán és tangóharmonikán. — A vélemények szerint egy kicsit ,,kilógsz” a talál­kozó műfajából. — Érzem én is. Szerintem ez is a fiatal dalosok műfa­ja. — Mi adta az ötletet, hogy ha jól tudom, az országban egyedül, ilyen szokatlan fel­dolgozásokat szólaltass meg citerán? — A zongoraátiratról ju­tott eszembe. Nagyon szere­tem a citerát és szeretném megmutatni, hogy mindent lehet rajta.” „Szólj, szólj, ha kell.. „Lép az ember, fordul a föld..„Egy disszidens fiú balladája” —­ énekelte, gi­tárral kísérte saját számait Csizmadia Sándor. — Népzenének tartod? — Feltétlenül. Persze nem a régi népzenei elemek fel­újításának. És sokkal ponto­sabb, ha meggyőződésem szerint politikai dalnak ne­vezzük. Többen dolgozunk együtt. Pécsen városi népzenei klubunk van. Heroin műsor, három irányzat — mégis egy mű­faj. A fiatalok újat akará­sának kifejezője, érzéseik és véleményük hirdetője; a dal az a kapocs, amely összefog­ja őket. Kísérleteznek és mozgalmat­­ teremtenek dal­ból, meggyőződésből és lel­kesen. Lovas Gábor

Next