Fejér Megyei Hírlap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

iroda, 1975. júliu­ 11 Első helyen a Dunai Vasmű Megyei munkásvédelmi verseny A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának munkásvé­delmi bizottsága az elmúlt héten tartotta az ipari üzemek közötti megyei munkásvédelmi verseny értékelését. A szak­­szervezeti munkásvédelmi felügyelet 25. évfordulójának évé­ben 30 üzem mintegy 60 000 dolgozójának munkája biztosí­­totta a verseny eredményességét. 1974-ben megyénkben az ezer dolgozóra jutó balesetek száma — termelőszövetkeze­tek nélkül — 0,2-del nőtt, a versenyben részt vevő vállala­tok ugyanezen mutatója 2,3- del csökkent. Ez a legfontosabb mutató, mely a munkásvédelmi tevé­kenység eredményességét meghatározza. A fenti adatpár rávilágít arra, hogy ott, ahol a dolgozók egészségének és testi épségének megóvása, a jobb munkakörülmények megteremtése érdekében egy egészséges versenyszellem is kialakult, az eredmény évről évre javuló tendenciát mutat. Reméljük, ez ösztönzi a többi megyei vállalatot is a ver­­senybken való részvételre. A közösen elfogadott és •keresen korszerűsített •szabályzat a baleseti i­é­­ték javításán túl az aláb­bi főbb munkavédelmi fela­datok megoldására készteti az •­zemi kollektívákat: — Munkásvédelmi tovább­képző tanfolyamok szervezése, — munkavédelmi újítások bevezetése, — a munkásvédelmi­ őrmoz­­galom megszilárdítása, az őrök jutalmazása, — az agitációs és propa­gandamunka fejlesztése, — a szocialista brigádok bevonása a munkavédelem­­be,­­ az üzemi balesetek kár­talanítása. A tárgyidőszakban a ver­senypontok teljesítésében a Dunai Vasmű érte el a leg­jobb eredményt. Elismerésre méltó teljesítményt nyújtott a Videoton, a Simontornyai Bőrgyár, szivák­ üzeme, a Vo­lán 14. sz. Vállalata és a SZIM szivák­ köszörűgépgyá­ra. Az eredményhirdetést kö­vetően a megjelent gazdasági vezetők, vállalati és szakszer­vezeti munkásvédelmi szak­emberek hasznos tapasztalat­cserét folytattak. Hozzászólá­saikban elmondták eredmé­nyeiket, a módszereket, mely­­lyel ezt elérték és beszéltek a meglévő problémákról, azok megoldási lehetőségeiről. A verseny és a felszólalá­sok lehetőséget nyújtottak ar­ra, hogy az egyes vállalatok összehasonlíthassák részte­vékenységüket is, és ott, ahol elmaradás mutatkozik a ta­pasztalatok átadása után előbbre léphessenek. A felszólalásokat összegez­ve elmondhatjuk, hogy leg­eredményesebben azok a vál­lalatok tevékenykedtek, ahol a gazdasági vezetők megfelelő szemlélete mellett sikerült a dolgozókat széleskörűen be­vonni a munkásvédelmi fel­adatok megoldásába és a jól végzett munka után nem ma­radt el az anyagi, erkölcsi el­ismerés sem. A megyei munkásvédelmi verseny a következő években tovább folytatódik, szabályza­ta korszerűsödik, — mindig a legfontosabb területeket elő­térbe állítva —, tömegbázisa szélesedik és így egyik fontos láncszeme munkásvédelmi tevékenységünk fejlődésének. Borsi Árpád Egy kiállítás hívogató képei Újsághír: az Intourist és az Aeroflot magyarországi kép­viselete, a móri nagyközségi pártbizottság, valamint a Csepeli Fémmű móri gyárának MSZBI tagcsoportja A Szovjetunió a barátság és a turizmus országa címmel kiállítást rendezett. A két hétig megtekinthető bemutatót tegnap délután nyitot­tak meg a móri klubkönyvtárban. * * * Tablókon, színes képeken tárul a néző elé a hatalmas orosz föld csábító szépségei­vel. Hajókirándulásra hív a Volga, Oroszország szimbólu­ma. Ősi feudális várkastélyok és építő daruk, szalmatetős tanyák, s erőművek, szélmal­mok és üzemóriások, költői tájak, dalok, a fehér éjszakák, a tenger hazájába invitálnak Észtország képsorai. A másik tablón szibériai tájak csábítanak. A hatalmas folyók, a csodálatos tavak, a végtelen erdők birodalma, a szovjet ember természetet formáló erejének bizonyíté­kai. Szibéria tatár eredetű szó, alvó földet jelent. Ez a föld adja ma az ország acél, vas, olaj -szükségletének, fa- és ener­giatermelésének je­lentős részét. Matematikusok, mérnökök, építők, aranyásók, erdészek gigászi építmények­kel alakítják Szibéria új ar­cát. Évente 200 meleg napot kí­nál Szocsi és a vendégszerető Fekete-tenger, a lenyűgöző szépségű kaukázusi partvidék. Hívogat Grúzia, a nap, a ten­ger és a hegyek birodalma, csábít Örményország, ame­lyet égbenyúló országnak is neveznek. Láthatjuk Moszk­vát, Leningrádot, Kijevet. Nemcsak tájakról, városok­ról vallanak a képsorok a szovjet emberről is, aki meg­szelídítette, s nagyszerű vá­gyaihoz növeszti szüntelen ezt a földet. Az emberekről, akik olyanok mint az ős Igor hada, utat nem tévesztenek, nyargalnak, mint mezőn a szürke farkas, keresnek ön­maguknak, s az országnak be­csületet. Tolnai Gábor, a Fémmű munkaverseny felelőse volt a kiállítás egyik rendezője. A KISZ-szervezetben végzett munkájuk elismeréseként Szovjetunióba jutalomutat kaptak feleségével együtt. Ez volt a nászútjuk. Feladatát, a kiállítás képeinek hívogató, csábító elrendezését nemcsak szorgalommal végezte, szívvel is. — ze — Háromszoros kapacitás Befejeződött az eternitgyár bővítése Június utolsó napján befe­jeződött a nyergesújfalui eter­nitgyár bővítése. Hétfőn üzembe helyezték az utolsó berendezéseket, a beruházók, a kivitelezők és az engedélye­ző különféle hatóságok képvi­selői megtartották az utolsó üzembej­árást, s ezzel az elő­írt határidőre befejeződött a gyár nagyarányú rekonstruk­ciója. Az ország egyetlen eternit­­gyára már nem tudta olyan mértékben növelni a kapaci­tást, mint ahogy azt a piaci igények megkívánták, így im­portra szorult a népgazdaság, több országból is vásároltunk eternit termékeket. Ezért épí­tettek nagy teljesítményű és korszerű lemezgyárat Nyer­gesújfalun. A modern nyers­­lemezgyártó gépeket szovjet, a feldogozó, formázó­ és egyéb berendezéseket pedig dán, olasz, csehszlovák és magyar gyárak szállították. Útépítés Kiscsériben . Mint ismeretes, a kiscséri­­pusztai Föld­estanya nagyobb gazdasági komplexum köz­pontja. Irodaépületét hatal­mas istállók veszik körül. Kötött tartású Holstein-Friz, magyartarka szarvasmarhá­kat nevelnek. Jelentősebb baromfitelepek bérben ne­velnek a Bábolnai Állami Gazdaságnak 63 000 barom­fit. Rossz idő esetén az állat­állomány szállítása és ellá­tása a nehezen járható út miatt eddig is eléggé bizony­talan volt. Úgy döntöttek te­hát a gazdaság vezetői, hogy egy új utat építtetnek. A le­bonyolítást az AGROBER végzi, a munkálatokat hét­főn, június 30-án kezdte meg a FÖLDGÉP Vállalat. A hétmillió forintos beruhá­zás — reméljük — még eb­ben az évben befejeződik. L. P. MMtsr Arst Sárbogárd Vetélkedő aratás előtt Alighanem­­beigett egy ara­tás előtti erőpróbának az a vetélkedő, amelyet Sárbogár­­don a művelődési központban rendezett meg a Mezőföldi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége vasárnap dél­előtt. A szövetség területén tevékenykedő 106 szocialista brigád közül néhány hónap­pal ezelőtt ötvenöten jelent­keztek erre a versenyre, s közülük tízen reprezentál­ták az aratás előtt álló Mező­­föld termelőszövetkezeteit az idén harmadszor megrende­zett területi döntőn. Kisszámú, de lelkesen szur­koló közönség előtt nyitotta meg a versenyt Hajba Kál­mán, a megyei tanács elnök­­helyettese, a zsűri elnöke. A négytagú csapatok pedig dr. Lendvai György játékve­­vezetőtől megkapták a kérdé­seket. — Milyen virágzata van a búzának? — hangzott el az első kérdés, s aki könnyűnek találta, éppen az nem kapta. A növénytermesztésben ke­vésbé jártas gépészbrigád hi­bás válasza aztán eszébe jut­tatta a drukkoló közönségnek, hogy a látszólag könnyű kér­dések bizony csak az illető ágazat brigádjainak nem okoznak gondot. Annál na­gyobb tiszteletet ébresztett aztán­ az, hogy például az iváncsai Táncsics Tsz Tyeres­­kova brigádja sportkérdésben kiválóan felelt és, hogy az adminisztratív dolgozókból álló nagykarácsonyi József Attila brigád növénytermesz­tésből válaszolt hibátlanul. Dunaújváros, Nagyvenyim, Szabadegyháza, Pusztaegres, Iváncsa, Dég és Nagykará­csony képviselői állták a kér­dések záporát, pedig hát olyan „kemény” feladat is volt, amelyben körvonalazni kellett a Magyar Népköztár­saság külpolitikájának alap­jait és meg kellett mondani, vajon az Isten hozta őrnagy úr című magyar film, melyik színdarabból készült, s annak ki volt a szerzője. Ez utóbbi kérdés volt az, ami az első forduló eredményét a nagy­karácsonyfak rovására, a pusztaegresi Hunyadi . Tsz Április 4. javára döntötte el. A második fordulót már csak öt csapat folytatta. A gyarapodó közönség érdek­lődve fgyelte, behozza-e két­pontos hátrányát a nagyka­­rácsonyi csapat, de a puszta­egresiek egyszerűen nem hi­báztak. A másik három csa­pat a szabadegyházai Kos­suth, a dunaújvárosi Dózsa és az iváncsai Tyereskova brigád ugyancsak igyekezett egymást megelőzni. A játékos verseny legna­gyobb tetszést aratott műsor­száma volt a dalvetélkedő. Olyan, mezőgazdasággal kap­csolatos nótákat kellett felje­gyezniük három perc lefor­gása alatt, amelyek a többi csapat listáján nem szerepel­nek. Az élen álló pusztaegresiek nótafája biztatás nélkül el­énekelte aztán a ,,Sárga a csikar... ” kezdetű nótát, s a szabadegyházai csapat is csak a bort hiányolta az öt pontot érő nótázás mellé. Végül a közönség tapsa a pusztaegresi Hunyadi Terme­lőszövetkezet négytagú csa­patát köszönthette győztes­ként. Ez a négytagú csapat egy 16 fős brigádot képviselt itt Sárbogárdon — teljes siker­rel. Mint mondották, ez az utolsó szabad vasárnap az Április 4. brigád tagjainak. A héten megkezdik ott is az aratást. Az ünneplést tehát másfél hónappal elhalaszt­ják, akkor majd családostól fel­ülnek a buszra és elmennek néhány napra kirándulni. E. G.. Újra a régi lesz a tej A tejtermelés növekedése 1973. szeptember 1l­törledtett­vé tette a fogyasztói tej, a vaj, a tejföl és a félzsíros tehéntúró zsírtartalmának növelését. A termelés és a növekvő tej- és tejtermék-fogyasztás kö­zötti összhang érdekében a tejipar 1975. július 1-től a tej és­ a vaj zsírtartalmát eredeti szintre állítja vissza. Eszerint a tej zsírtartalma újra 2,8 százalékos, a vaj zsírtartalma pedig 80 százalékos lesz. A fogyasztói ár ezúttal is változatlan marad. Az ország legjobb buszvezetője: Bozai János Szemben ül velem a nyer­tes. Kezében a csaknem fél méter magas serleg. Érthe­tően boldog. Boldog, mert több ezer autóbuszvezető kö­zül vasárnap óta ő a legjobb. Bozai János, a székesfehér­vári 14. sz. Volán autóbusz­­vezetője megnyerte a Volán Tröszt által meghirdetett „Ki vezet biztosabban” versenyt! Nem győzi fogadni a kolle­gák, barátok gratulációját, elismerését. — Milyen út vezetett a si­kerig? — Az elmúlt évben kezdő­dött a vállalati verseny, s most az országos döntő. Ezen, öt témakörben, 170 kérdésbe sűrítették, a szakmával kap­csolatos tudnivalókat. Úgy indultam el, hogy tisztes helytállással térhessek haza. — Izgult? — Rettenetesen. Annyira, hogy az elődöntőben nyolca­dik lettem. De nem adtam fel. Nem adta fel 1953-ban sem, amikor eltanácsolták az au­tóbuszvezetéstől. Azt mond­ták, nem alkalmas autóbuszt vezetni. Nem hagyta annyi­ban. Küzdött és bizonyított. Végül 1955-ben autóbuszra került, s azóta „le sem szállt róla”. — Felelősségteljes érzés tudni azt, hogy az ember mö­gött félszáz utas ül és én va­gyok értük a felelős. Rámbíz­zák magukat, ha munkába sietnek, vagy felüdülést ke­resve kirándulni indulnak. Hivatásnak tartom a munká­mat. Bozai János az utóbbi 25 év alatt forgalomba került vala­mennyi autóbusztípuson dol­gozott. Nosztalgiával emléke­zik vissza a „bodegás” autó­buszra, s elismeréssel nyilat­kozik a minden igényt kielé­gítő panoráma autóbuszról. — A jogosítványom hu­szonöt éves. Sokfelé jártam, igen sok embert, várost, or­szágot ismertem meg. Mind­ezt a munkám által kaptam meg. Az országos első hely nem volt az egyedüli siker Buda­pesten. A tehergépjármű ka­tegóriában Török Attila ne­gyedik, Borics Mihály pedig minimális pontszámmal ti­zenharmadik lett. — Mi a közös ismertetője a három gépkocsivezetőnek? „Megrögzött” vetélkedők, szinte minden alkalmat ki­használnak, ahol tudásukat gyarapíthatják. A dunaújvá­rosi Török Attila például a Kiváló Ifjú Gépjárművezető első helyét szerezte meg a kö­zelmúltban. Borics Mihály a vállalati háziversenyen lett második. Jólesik a kollégák, barátok, vezetők elismerése, de a hi­vatalos is. Bozai János ered­ményes szerepléséért a kivá­ló gépkocsivezető kitüntetést kapta. Török Attila és Borics Mihály pedig kiváló dolgozó kitüntetésben részesült. Bogdán Zoltán 73 Életbe lépett­ ­ Kétmilliárd százhar­minc millió forint. Ek­kora, összegben mérhető a mától hatályba lépő társadalombiztosítási tör­vény új intézkedéseinek költsége. Évenként eny­­nyi többletbevétellel szá­molhat a lakosság. En­nek a pénznek nagyobb részét, 1 milliárd 800 millió forintot a régi és az alacsony összegű nyugellátások felemelé­sére, egy részét — 130 milliót — a mezőgazda­sági szövetkezeti tagok családi pótlékának ki­­egyenlítésére, 200 milliót pedig a kodifikáció kere­tében megvalósuló refor­mokra fordítanak. Ezen újabb intézkedé­sek részei politikánknak, részei szocialista társa­dalmunk alapvető ér­dekének és kötelessége teljesítésének. Az öre­gekről — hazánkban és megyénkben­ is a lakos­ság 16,6 százaléka nyug­díjas — a betegekről, a munkaképtelenekről és a gyermekes családokról való gondoskodás to­vábbfejlesztése áll a tör­vény és rendelkezések középpontjában. Mert a hazánkban már felsza­badulásunk óta folya­matosan bővülő és kor­szerűsödő társadalom­­biztosítási szolgáltatások továbbfejlesztéséről van szó. Noha szóltunk már a törvény egyes tételeiről, de nyilvánvalóan hivat­kozunk ezekre még na­gyon sokszor, hiszen hosszú távra szóló tenni­valók fogalmazódtak meg abban. Az egysé­gesítés ez esetben azt je­lenti, hogy azonos jogok alapján illet meg a nyug­díj minden olyan dolgo­zót, aki társadalmilag hasznos munkát végez. Ez elsősorban a munká­soknál és alkalmazot­taknál jelent előrelépést.­­ Ők például 10 évi szolgá­lati idő után az eddigi 22 helyett átlagkeresetük 33 százalékát és 42 évi szolgálati idő után a ko­rábbi 71 helyett átlag­­keresetük 75 százalékát kaphatják. Előnyök. Nagyon sok szó esik erről a tsz-ta­­gok és más szövetkeze­teknél munkaviszony­ban állók körében. Azok körében, akik tovább­­­dolgozásra ösztönző nyudíjpótlékra eddig -a magasabb nyugdíjas­­i koruk miatt nem voltak jogosultak. De 1976. ja­nuár 1-től már ők is kaphatnak ösztönző nyugdíjpótlékot. Foko­zatosan leszállítják a tsz­­tagok nyugdíjkorhatá­rát és 1980. január 1-től ez azonos lesz a mun­kásokéval, alkalmazot­takéval. Időzhetnénk a szak­munkások nyugdíjked­vezményénél. Mert ked­vezmény, amennyiben egy szakmunkás a nyug­díjaztatását közvetlenül megelőző ,egy éven át más munkakörben dol­gozik, kérheti, hogy nyugdíjának kiszámítá­sánál a szakképzettségé­nek megfelelő munka­körben dolgozók átlag­­fizetését vegyék alapul. Hasonló kedvezmény il­leti meg azokat, akik legalább 15 évet föld­alatti fizikai munkában töltöttek el. Az említettek csak ki­ragadott példák. Számos, m­ás jelentős intézkedés, mint az állampolgári jo­gon járó egészségügyi el­látás, a családi pótlék különbségének megszün­tetése, az öregségi nyug­díjak legkisebb összegé­nek 910 forintra emelése, mind-mind ide tartoz­nak. N. E.

Next