Fejér Megyei Hírlap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
2 - HÍRLAP Kedd, 1976. március 2.’ Folytatja munkáját az SZKP kongresszusa Alekszej Koszigin beszéde Küldött elvtársak! Az SZKP Központi Bizottsága a kongreszszus elé terjesztette a Szovjetunió népgazdasága 1916—1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A tervezet a párt, gazdasági és szociális politikáiéval összhangban kifejti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa hazánkban történő további építésének programját. A párt előző kongresszusától bennünket elválasztó öt év teljes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt politikai hanvona- tudományos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Tovább fejlődött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködését. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti még szilárdabbikká váltak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz: Bulgáriához, Csehszlovákiához, Kubához, Lengyelországhoz, Magyarországahoz Mongóliához, a Német Demokratikus Köztársasághoz, Romániához, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz, a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő barátság szálai. Országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alaptételeinek sikeres valóraváltása. Hála a Szovjetunió a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes békeszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világban elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. A Központi Bizottság beszámolója, amelyet 1. Iljics Brezsnyev az SZKP Központi Bizonságának főtitkára terjesztett elő összegezi a párt és a szovjetnép által az elmúlt öt évben végzett hatalmas munka eredményeit. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság élén korunk kiemelkedő személyiségével, Leonyid Iljics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, elvi marxista-leninista álláspontot képviselve nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külpolitikájának kidolgozásáról és sikeres megvalósításáról. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors, ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve.A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor, azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriás életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő kiegészítő kifizetésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás történt a falusi lakosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka szerinti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhoztagok és hivatásos katonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és azsiűszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját, és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. Bevezették minden dolgozó nő teljes fizetéssel azonos, terhességi és szülési segélyét. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben mmegkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új színvonalát éri el. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a félelmiszer- és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban növekedett a hús-, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv az intenzív tömeges lakásépítkezésnek immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió m2-t. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakásokelosztásában az ..egy családnak egy lakástízelv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer.» Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a munka- és életkörülmények, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvédelem javítására irányulnak. A IX. ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett. Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez hogy el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag-szállításokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket. 1975-ben 14 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 73 százalékkal növelte teljes termelését. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyártása 78 százalékkal, ais automatikai műszerek és eszközök gyártása 1,9-szeresére, a számítástechnikai eszközöké pedig 4,3-szeresére növekedett. Öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszú távú komplex program megvalósításán. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egynegyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai ellenére is lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer- és a könnyűipar fejlődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocialista átszervezésében legfontosabb az „anyagi bázisnak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkalmazása, a tömeges méretű villamosítás". Milyen képet mutat szocialista falunk e követelmények fényében? Íme néhány adat. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a mezőgazdaságban az utóbbi tíz esztendő során körülbelül 80 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági munka egy dolgozóra jutó elektromos ellátottsága pedig több, mint kétszeresére. A falusi lakosság élete gyökeresen megváltozott. A kolhoztagok, valamint az állami gazdaságok munkásai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok mindenben közelednek a városlakókéihoz. A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk: rádió, televízió, hűtőgép stb. A falu életében végbement gyökeres változások lényegében új szakaszt jelentenek a szocialista társadalmi termelés fejlődésében, amelynek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette meg, az átalakulást a párt jól átgondolt agrárpolitikája eredményezte. A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. A kilencedik, ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszakban tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakosság ,e szolgáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra . A gazdasági kérdések megoldásában gyakran tapasztalható szűklátókörű, bürokratikus magatartás. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmányok bevezetésének jelenlegi üteme. Egyes tudományos intézmény teljesítménye nem megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel az e fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkésországokkal folytatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növendett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban1,2 százalékkal nőtt a termelés. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1959 és 1975 között — a Szovjetunióban és más szocialista országokban — a KGST tagországaiban — az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkésországokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Ennek eredményeként már a kilencedik ötéves terv előtt bármely más, országnál több nyersvasat, vasércet mangánércet és krómércet, szenet és kokszot, cementet, kálisot és foszfátot, tralítort, motoros és villamos mozdonyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfajtát, az elmúlt ötéves tervidőszakban pedig már több acélt, kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illetve termeltünk. A tőkésvilág 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkésországokban magasra szökött a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknak jogaikért vívott harca. . Jellemző, hogy a jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgazdászokat is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkésrendszer hibáin, azon, hogy az ne képes megbirkózni a folyamatos fejlődés feladataival, és még kevésbé választ találni a társadalmi-gazdasági haladásnak a XX. század utolsó negyedében a világ előtt álló kérdéseire. A tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv feladatait meghatározta ..A Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalat a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden eszközzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a társadalmi-gazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszú távú irányvonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudományos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a tudományos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alapján történő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erőfeszítéseket irányoz elő a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgáló program megvalósítására. A népgazdasági tervek előirányozzák a szocialista gazdasági integráció további elmélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta előnyök teljesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudományos-műszaki potenciálú fejlett szocialista társadalom gazdasága módot adott arra is, hogy a kongresszusi irányelvtervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép életszínvonala emelésének átfogó programját. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folytatandó politikája — mint eddig is — abból indul ki,hogy a lakosság jövedelemnövelésének legfőbb útja a munkabéremelés, amely a jövedelmek egész növekedésének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásának tervszerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a munkabérnek és a kolhoztagok javadalmazásának ösztönző szerepe, ajövedelem fokozott mértékbenfüggjön a termelés vllő eredményeitől, hatékonyságának növekedésétől. A munkások és alkalmazottak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban.eléri a 170 rubelt. A tizedik ötéves terv időszakában teljes mértékben befejeződik a munkabér valamint a nem, termelői szférában foglalkoztatott, közepes fizetésű kategóriákhoz tartozó dolgozók bérfizetés- és keresetmnimmumának felemelése, s megkezdődik a munkások és alkalmazottak minimális bér-, a fizetés- és keresetemelésének új szakasza. A’ bárt kórítikája előirányozza a város és a falu között mp lévő"szociális-aazdasá®" és kulturális különbségek következetes megszüntetését. A jelenlegi ötéves terv időszakában a kolhoz-parasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelmei 24—27 százalékkal emelkednek majd vagyis gyorsabban növekszenek, mint a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. A kolhozokban a munka díjazása a termelékenyé©' "növelése alapján emelkedik majd. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások öt év alatt 28—30 százalékkal emelkednek és értékük 1980-ban elérik a 115 milliárd rubelt. Egész sor,új szociális intézkedés valósul majd meg ezeknek az alapoknak terhére. Ezek közül az elyik legfontosabbnak tartjuk, hogy a nők, gyermekük egyéves koráig részlegesen fizetett szülési szabadságot kapnanak. Az elvelt intézkedések között meg kell említeni a munkások és alkalmazottak valamint a kolhozparasztok minimális öregségi nyugdíjának emelését. Az ötéves terv előirányozza az áruforgalom növekedésének magas ütemét: volumene 27—s 29 százalékkal emelkedik. Különösen, gyorsan emelkedik a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása, noha napjainkban mind a városi, mind a falusi lakosság hétköznapjaiba széles körbe bevonult a televízió, a hűtőgép és sok más háztartási gép és eszköz. A jövedelmek értékállandóságát az alapvető fogyasztási cikkek szilárd állami kiskereskedéliyűi árának, fenntartása esetleges csökkentéset szavát.vá egyik vívmánya ez tervgazdálkodásunknak, ahely védve van az öszszes kapitalista országrakiterjedő infláció hatásától. Az új ötéves terv időszakában folytatódik az országban a nagyarányú lakásépítés Ezekben az években összesen 545—550 millió négyzetméternyi lakóterület épül fel Javul a lakások minősége kényelmesebbek, jobban tervezettek lesznek. A lakások döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. A lakásépítéssel közvetlenül összefügg az óvodai és a bölcsődei hálózat kiterjesztése. I megfelelő összegeket irányozunk elő gyermekintézmények építésére. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humanizmusa mindenkor még a legnehezebb időkben is szembeötlően megnyilvánul a munkakörülményekről, az egészségvédelemről, a szovjet emberek műveltsége és kulturális színvonala emeléséről való gondoskodásban. A tizedük ötéves terv isnagyszabású szociális intézkedéseket irányoz elő e téren. Az új ötéves terv időszakában jelentősen növekszik a társadalmi tényezők szerepe a termelés fejlesztésében és hatékonyságának növelésében. A káderek szakképzettségének színvonala, a kollektíváik gyakorlatias, alkotó szelleme és az egészséges szociális-pszichológiad légkör, a dolgozók megfelelő életkörülményeiről való gondoskodás a vállaltatoknál, a kulturális intézmények és sportkomplexumok létrehozása — mindez érdekesebbé és tartalmasabbá teszi az ember életét, kedvezően hat a termelés eredményeire. A lakosság egészségvédelme területén az új, ötéves terv lehetővé teszi a lakosság szakorvosi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a dolgozók üdülési feltételeinek megjavítását és az orvosi megelőző tevékenységet. Az ötéves terv időszakában tovább fejlődik az általános iskola intézménye. A tanintézetek minden kategóriájában javulni fog az anyagi bázis, tökéletesedik az oktatási folyamat, hogy a fiatal nemzedék mind mélyebb ésszilárdabb" ismereteket szerezzen, s a kommunista öntudat és erkölcs szellemében nevel-kedjék. A X. ötéves, terv éveiben tovább fejlődik majd a művészet minden ágazata és az irodalom, erősödni fog a kulturálisintézmények anyagi bázisa. A fő irányok tervezete előirányozza a termelés méreteinek további növelését és a kellő kiegyensúlyozottságot a népgazdaság fejlesztésében. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére kitűzött feladatokat és gondoskodjunk az egész gazdaság dinamikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhalmozás és a termelés gyors növekedése szükséges a termelési eszközök, a munkaeszközök, a vegvi anyagok a fűtőanyagok, a fémek előállításában. Ennek megfelelően a nehézipari termelés növekedési előirányzata "38—42 százalék. (Folytatás a 3. oldalon)