Fejér Megyei Hírlap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
Csütörtök, 1976. április 1. HíR 1+p „Tisztasági hadjárat” kezdődik Fehérváron Utcamosás és portatemzés — Lomgyűjtő járatok — A virágos városért — Társadalmi és vállalati akciók A fehér a tisztaságot jelképező szín. Fehérvár ősi nevében azonban ez a szó nem a tisztaságra utal, erről napjainkban sem nevezetes a város. Sőt: Utcái és terei a hatósági erőfeszítések ellenére sokhelyütt szemetesek, elhanyagoltak. Ennek megváltoztatására most széles körű hadjárat kezdődik: a városi tanács, a Hazafias Népfront, a különféle vállalatok, üzemek és intézmények, egyes iskolák, valamint lakónegyedek együttes munkájával tisztábbá és szebbé válik a ■áros. A tervezett ,,tisztásági hadjárat” elsődleges célja, hogy április 4-re, felszabadulásunk évfordulójára tiszta, gondozott és virágoktól díszes képet nyújtsanak a város utcái. További cél hogy ez az állapot lehetőleg megmaradjon. Ennek elérésére a városi tanács műszaki osztályának irányításával hivatalos és társadalmi akciók sorozata zajlik. Szeidel István, a műszaki osztály vezetője és Tölgyesi Ferenc csoportvezető főmérnök erről kérdésünkre a következőket mondotta. A Székesfehérvári Szolgáltató Vállalat dolgozói április 4-re elvégzik a Darkok rendbehozatalát az utakra új kavicsréteget terítenek és nem csupán a Darkokba hanem az utcai virágtartókba is temérdek virágot ültetnek. Ezzel párhuzamosan — időlegesen megnövelt létszámmal, alkalmi munkások segítségével — nagyszabású átmosást kezdtek. A téli, megkeményedett sárréteg fellazítása után három nagy teljesítményű úgynevezett önfelszedő” utcaseprő gépkocsi szippantja fel mindenfelé a port és szemetet. Ezek a gépkocsik a kedvezőre fordult időjárás kihasználásával a későbbiekben megfelelő menetrend szerint állandóan tisztítják a forgalmas utakat, a lakónegyedek területét. Sokhelyütt csúfítja a városképet az, hogy a kevesek úaykeveteznek megszabadulni ment, vagy tönkrement roknijuktól, hogy azt egyszeren kirakták az utcára. Ennk megszüntetésére lomtalartási akció kezdődik: az Iratlankezelő Vállalat lépkocsa: végigjárják az utcákat , kivánsaera elszállítják a felületessé vált lim-lomot. A vállalati erőfeszítés egymagában nem lehet elégséges. Akívántcél elérését ezért két széleskörű társadalmi mozgaloms szolgálta. Az elyik a ,,'Szta virágos Székesfehérváré” elnevezéssel a Hazafias ípfront körzeti bizottságai a tanácstagok útján a lakiásó kívánja mozgósítani. Ennek során az eddigi évek, hasonlóan ingyen viráspajtákat és kisebb díszcserét kaphatnak az új lakónegyek és családi házak lakói, ser épületük előtt szebbé, flyesebbé tehessék az utcát. Az új lakónegyedek sól ingyenes kavicsot is ísmelhetnek sétautak számárMindezen kívül a mozealnak az is a feladata, ne evszítsen megszüntetni a alterületeken sokhelyütt lakott úgynevezett „fábaá szemétlerakó helyeket”, amik nemcsak esztétikai, han közegészségügyi szempont is kifogásolhatók. Ugyagy kifogásolhatók, mint ahogy egyesek az építkezése során a téglatörmeléket és más hulladékokat egyszerűen kidobták az utcára az árokba. A másik akció „Tiszta, virágos telephelyért és környezetért” elnevezéssel a vállalatok mozgósítását szolgálja. Nem csupán virágok ültetését, vagy a kerítések újrafestését kívánja elérni, hanem az üzemek környékére is kiterjed Nemrégiben 51 üzemet kerestünk meg ez ügyben a héten úgynevezett ,,tisztasági” bejárás résztvevői állapítják meg hogy az üzemek eleget tettek-e a felkérésnek és felhívják a figyelmet az esetleges tapasztalható hiányosságokra. A KÖJÁL dolgozóinak részvételével köztisztasági bejárás ellenőrzi a különféle üzletekben, áruházakban és azok előtt is a tisztaságot. Az április 4-e tiszteletére kezdődött tisztasági akcióba egyébként bekapcsolódnak egyes általános iskolák tanulói is. Iskoláink környékén, a lakónegyedek házai között összeszedik a papírt és más hulladékot. — hangzott a felvilágosítás. Amihez hozzá kell tennünk: A város tisztaságához nem csupán a vállalatok dolgozóinak és a társadalmi munkát vállalóknak tevékenysége szükséges, hanem mindnyájunk részvétele. Sajnálatos tény, hogy nagyon sok járókelő felelőtlenül szemetel az utcán, gondatlanul bármit elszór, és úgy véli: a város tisztántartása csupán egy vállalat kötelessége. Pedig ez mindnyájunk kötelessége. Ennek a kötelességnek teljesítése nem csupán lakóhelyünk, hanem saját magunk, megbecsülését is szolgálja ... "" (foltényi) Diszpécserköront a bányában A felvételen irányítómilt látható. Segítségével Schreck Mihály diszpécser és váltótársai látnak, hallanak minden fontos eseményt, érzékelnek minden információt, ami tőlük kilométeres távolságokban 100—200 méter mélyen a föld alatti bányatérségekben és a külszíni létesítményeknél történik. Mit és hogyan érzékelnek? Az írányítóiak középső részén a bányaüzem mellék- és főszállító vágatrendszerét jelentik a keskeny vonalak. Fény jelzi hogy a 14 szállítószalag közül mikor melyiket helyezik üzembe. Érzékelhetik a különböző üzemállapotokat- a bauxit feltorlódását a szalag feszességét, ha a szalag elakad, vagy egyéb ok miatt megcsúszik s azt is hogy a meghajtó műről eltávolították a védőrácsozatot. Oldalt elhelyezett műszerek jelzigy egy-egy szalagot azt műszak alatt hányszodítottak, illetve állítottak, s azt is, hogy azok merdeig üzemeltek. A disír torlódás, csúszás szirén — ha a bányában vették észre a hibát — fiatja a szalagot, s a báni hangosbeszélőrendszerűségével intézkedhet. A ferez hasonló módon értő és befolyásolható tősakna szálánál lévő gsitöltő állapota. Mivel ősfontosságú hely — hiszi itt üzemzavar van, a leáll az egész bányábarímelés — a műszereket ipari tv-láncon is fipmel kísérheti a diszpécsertősakna szájánál a Titeket. Terveik szerint lánchoz kaocsolják a fülegőleges akna külsztésebb a lejtős- és függőleges aknák bányaben rakodóit is. Mindezt a Fejér megyei Bauxitbányák legújabb, legnagyobb, s természetesen legkorszerűbb üzeménél, a Rákhegy II . József III bányaüzemnél láttuk hallottuk. Az évi 475 ezer tonna bauxitot termelő üzem vezetői elmondták azt is, hogy a diszpécserközpont irányítópultja nem gyári készítmény. A gyári nultot cserélték fel a jelenlegivel, amit a vállalat szakemberei terveztek és építettek. Október közepén helyezték üzembe azóta kifogástalanul működik s ma már nélkülözhetetlen eszköze a korszerű üzem- és termelésirányításnak Ezt igazolja a vállalat másik, Iszka II üzemében mintegy két éve létesített diszpécserközpont is. Fotó: Fási László Áfésztanácskozás Tegnap délelőtt tartotta meg Sárszentmihályon ünnepi termelési tanácskozását a Gorsium Áfész. A szövetkezet dolgozói előtt Sziklay Jenő elnök ismertette az 1975. évi, illetve az elmúlt tervidőszakban elért eredményeket. A Gorsium Áfész tagsága öt év alatt több, mint háromezerrel gyarapodott, elérték a 8300- as taglétszámot. • Az áfész öt évre 16 millió forint hálózatfejlesztést programozott. Az említett támogatással és más forrásokból nyert kiegészítéssel 1975-ig a sárszentmihályiak 31 millió forintot használtak fel. Tizenhat új kereskedelmi és vendéglátóipari üzletet létesítettek. A meglévőket korszerűsítették, hűtőpultokkal és hűtőkamrákkal szerelték fel. Tető alá került az ország első szövetkezeti háztáji tápüzeme is, amely jelentős szerepet kapott a kisárutermelésben. A szövetkezet öt évvel ezelőtt 268 millió forint összforgalmat teljesített. Az ötödik ötéves terv végére 425 milliót terveztek, ezt 10 millióval teljesítették túl. Az összforgalmon belül jelentős arányban növekedett a bolti kiskereskedelem forgalma. Az ötödik ötéves terv utolsó évére tervezett 164 milliót kevés híján húszmillióval teljesítették túl. A forgalom emelkedését a vásárlóerő növekedésével, jobb áruválasztékkal, a korszerűbb táplálkozási cikkek árusításával magyarázzák. A vendéglátóipar a tervezett forgalmat 6 millióval teljesítette túl. A Gorsium Áfész 1975- ben 57 millió forint forgalmat teljesített a felvásárlási ágazatban. 1971-ben csupán egyetlen vagon zöldséget vásároltak fel, 1975- ben már 19 vagonnal vettek át a háztáji gazdaságoktól és szakcsoportjaiktól. Az ipar és a szolgáltatás forgalma ötszöröse lett az 1975. évinek. A termelési tanácskozáson bejelentették: a Gorsium és a fehérvári Konzum Áfész március 1-től már együtt dolgozik, ehhez megkapták mindkét szövetkezet tagságának támogatását. (MH) A jó szerencsét utcából a csillagok felé A tavaszt ígérő enyheség az udvarra, az utcára csalta a móri bányásztelep gyerekeit. Az egyik udvarban, ahol házépítésre várva állnak a téglahegyek, hidat konstruálnak a gyerekek. A lagkisebb srác kapta a víz szeremét, de olyan ügyetlenül ,,folydogált” a híd alatt, hogy a támpillérek meginogtak. A legnagyobb fiú kiadta a jelszót: „Építsünk inkább garázst, az könnyebb!” Megzavartam egy kamaszt, aki az egyik útszéli fába szívet vésett. Jöttemre eloldalgott, üresen hagyta a szívet. Visszafelé meglestem, még mindig üresen állt. Úgy látszik, alszik rá egyet, még mielőtt eldönti, melyik monogramot vési bele. A bányásztelen iskoláiénak udvara is mozgalmas. Kertet ásnak gereblyéznek. Ünneplőbe öltöztetik az iskolát április 4-ére Az udvar sarkában ép ülőben lez ki a bkönytár. Új otthona lesz az ismereteknek. Az osztálytermekben zajlik az élet. Az elsősök és a másodikosok itt egész napos iskolaformában tanulnak Most éppen dallal tánccal oldják a fáradtságot a feszültséget. A tanáriba lépve egy versenyértékelés kellős közepébe pottyantam. — A tantárgyi versenyek folynak nálunk. Ma a negyedikesek környezetvédelmi vetélkedője zajlott — mondta Páldi Lászlóné csapatvezető. Büszkén mutatja, milyen remekül oldották meg a feladatokat a fiúk, lányok. .Indulj északra, fordulj északnyugatra, onnan pedig délre!” — ezt parancsolta az egyik feladat. A másik a térképen való tájékozódásról adott képet. Szinte kivétel nélkül jól ismerték fel a gyerekek a felszíni formákat. Sokat kirándulnak, s olyan környezetben élnek, nem messze a Vértestől, ahol a földfelszín minden játékának szeszélyét eredetiben tanulmányozhatják. A verseny győztesei: Bitter Tibi, Pintér Magdi, Pogonyi Tibi Ács Imi. A legtöbb pontot Németh Attila gyűjtötte. Bármi hajú, okos tekintetű srác, csupa ötös, de magatartásával mindig bajok vannak. Szeret verekedni. Birkózni Ő a harmadik legerősebb fiú az osztályban, ezt nem is bizonyítani az ő korukban szörnyen fontos dolog. — Miben jeleskedsz még? — kérdeztem tőle. — A kisdobosok megyei sakkversenyén első lettem. Most már azoknak is mattot adok, akiktől megtanultam sakkozni. Tornából meg negyedik lettem a járási versenyen. Az osztályterem falán rajzaival is találkoztam. A Ruhateremetés című képének színei, formái oly remekek, hogy még egy ,,igazi” festő is megirigyelhetné. A tizenéves fiúcskának már „funkciója” is van, a Róka őrs vezetőhelyettese. Mondják a bányásztelepi iskolásokról, hogy bárhova kerülnek, a mozgalmi munkában, kezdeményezésben, önállóságban kiválnak a többi közül. Itt nem félnek feladatot adni a legkisebbeknek sem. Feladatok, megbízatások sokaságán nőnek úttörővé a kisdobosok. Attila apja vásár, de ő csillagász szeretne lenni. A Jó szerencsét utcából, ahol lajlik, vezet út a csillagokhoz. Igaz, nem sima. Telve akadályokkal, nehézségekkel. • buktatókkal, de egyenes s mindenki számára elérhető. Főleg, ha az útravalót olyan oktatóktól nevelőktől kapnák, mint amilyen a bányásztelepi iskola pedagógus közössége Tudják és vallják: a gyerekeket nemcsak ismeretekkel kell színültig tölteni.1 .. Tűzzel is. hittel is. vággyal is. meg kemény akarattal. . • rzágoni 33 ^ nm. --------- - ------ NE LEGYEN HAZATELEPÍTÉS A KISZ KONGRESSZUSÁRA KÉSZÜLŐ rokonszenves fiatalok vitatkoztak minap a televízióban. A többi között arról is véleményt cseréltek, hogy a friss diplomások közül kevesen vállalják a falusi szolgálatot. Egy máskülönben okos vitatkozó azt javasolta, hogy az iskolai KISZ-bizottságok vegyék lajstromba: ki honnan jött és törekedjenek arra, hogy oda is térjen vissza. A vitavezető, talán az idő rövidsége miatt, nem reagált erre az ajánlatra, amely, ha nem is mindennapos, de viszonylag sokszor visszatérő felszínes vélemény. Nem vagyok az ellen, hogy végzett diplomásokat oda irányítsunk dolgozni, ahol rájuk a legnagyobb szükség van. Sőt. Kifejezetten ellenzem, hogy orvos-diplomás fiatalemberek taxit vezessenek, benzinkutat kezeljenek a fővárosban, amikor Szabolcsban üres rendelők és orvoslakások vannak. Azt is ellenzem, hogy diplomás szakemberek hónapokat, sőt éveket várjanak munka nélkül, tehetős papokra támaszkodva, egészen addig, amíg megfelelő előmenetelt és perspektívát biztosító állásuk nem akad — természetesen ugyancsak a fővárosban. De! Annak sem vagyok híve, hogy az egyetem elvégzése után, mindenki oda menjen vissza, ahonnan jött. Túlontúl egyszerű megoldás volna, és mint ilyen, rossz is. Még szerencse, hogy ezt a hazatelepítést hivatalosan soha senki sem fogja kimondani. Más kérdés, hogy az ellenkezőjét sem. Vagyis azt, hogy ne törekedjünk arra, hogy a fiatal értelmiségiek vidéken hasznosítsák megszerzett ismereteiket, ha rájuk ott van legnagyobb szükség. Kár volna vitatkozni azon, hogy vannak bizonyos értelmiségi hivatások, foglalkozások, amelyek művelése más-más lehetőséget kínál, mondjuk Mezőfalván, Kaposvárott és Budapesten. Mint ahogy vannak friss diplomások is, akik másmás érdeklődéssel, kvalitással, ígérettel kezdik a szakmát, az életet. Éspedig nem aszerint megkülönböztetve, hogy ki honnan jött: a Pasarétről-e, vagy Rácalmásról. Ámbár sokszor ez is differenciáló körülmény. De ezt tovább erősíteni, szentesíteni, sőt a különbségeket feltehetően feloldó, vagy csökkentő, illetve a más alapokon nyugvó különbségeket megteremtő ötéves egyetemi kurzus után vízválasztóként elfogadni, egyszerűen butaság lenne. Hiszen ezzel a tehetség és a képesség kiválasztó hatásának érvényesülése helyett egyszerűen a személyi igazolvány negyedik oldalát nyilvánítanánk megmásíthatatlanná. Bizony igaz, hogy a jövő és tudományos törekvések szempontjából nem mindegy, hogy valaki Rétszilason vagy a budapesti János kórházban kezdi-e orvoséveit. Ez tény. Erről hallgatni nem érdemes, mert az érdekelt kezdő diplomások úgy is tudják. Másfajta előmenetelt ígér az egyik és másfajtát a másik. De, hogy ki választja az egyiket, és kit választ a másik, ezt soha ne döntsük el, ki honnan jött alapon. Vannak szakmák, hivatások, amelyek a tízmilliós Magyarországon természetszerűen a fővároshoz kötik a legkiválóbb szakértőket és az ígéretes tehetségeket. Bizonyára mások is észrevették, hogy a tévé „Riporter kerestetik” vetélkedőjének győzteseit, egy kivétellel már viszontláttuk a képernyőn. Az „egy kivétel”, a talán legsokoldalúbb, legtöbb talentumot mutató vidéki fiú. Ő, miután átvette díjait, közöttük a közönség díját is — visszament oda, ahonnan jött. Ismerek erősen közepes képességű fiatal diplomásokat, akik vidékiek lévén, albérletben nyomorogva, ragaszkodnak a fővároshoz, és ezt a ragaszkodásukat csak vággyal, személyes produktummal még nem igazolták. Ragaszkodásuk értelmetlen. De ismerek olyan értelmiségieket is, akik vidékről ostromolják szakmájuk országos központjait, mégpedig figyelemre méltó tűzzel, tehetséggel, produktummal. Sajnos, ugyancsak értelmetlenül. Tudniillik hiába. ÉPPEN EZÉRT, ÉS ÉPPEN a KISZ kongresszusi levelének apropóján nem a hazatelepítésről, hanem az egyenlő esélyek megteremtésének lehetőségéről kellene több szót váltani. Az egyenlő esélyekről, amelyekben — minden tisztességgel végzett munka rangjának elismerése mellett — a képesség és a produktum tesz különbséget, és nem az, hogy ki hol lakik. És méginkább nem, hogy ki honnan jött. Miskolczi Miklós