Fejér Megyei Hírlap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

2 Az internacionalizmus alapján Az ünnepek, az évfordulók mindig jó alkalmat kínálnak arra, hogy egy-egyterületen felmérjük, meddig jutottunk el és milyen irányba haladunk tovább. Május havának első napja a munka, a proletár nemzetköziség ünnepe, elsősorban olyan mérlegkészítésre késztet mozgalmakat, pártokat, amely az internacionalizmus, a szolidaritás mai helyzetéről adhat hű képet. A szocialista országokban hatalmon levő munkáspártok mindig megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy a tőkés országok munkásságának minden erkölcsi és politikai támogatást megadjanak, harcaikkal szolidaritást vállaljanak. A békés egymás mellett élés politikáját oly módon valósítják meg, hogy valamennyi függetlenségéért küzdő nép messzemenően érezheti erkölcsi és anyagi segítségüket. Ennek az internacionalista támogatásnak köszönhető többek között, hogy a reakciós, militarista erők ma már mind kevésbé mernek, tudnak erőszakhoz folyamodni népellenes céljaik valóra váltása érdekében. A szocializmust építő országok internacionalizmusa azonban minőségileg különbözik azoktól a kapcsolatoktól, amelyek a különböző társadalmi rendszerekben élő munkásrétegek és azok pártjai között kialakultak. A szocialista országok között — különösen amelyek a KGST-ben tömörültek —, nemcsak a szolidaritás, nem azonos nézetek képezik az összetartó erőt, hanem a gazdasági integráció mind nagyobb mérvű kibontakozása is. Ennek a fejlődésnek eredményeképpen beszélhetünk ma, a kapitalista piac mellett, a szocialista világrendszer piacáról, ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy a nemzetközi munkamegosztásból eredő előnyöket ezek az országok mind jobban kihasználják. A baráti országok együttműködése a következő években várhatóan még együmölcsözőbbé válik, mivel a KGST történetében tavaly először egyeztették ötéves és hosszútávú terveiket, meghatározták a szakosodás fő elveit, s azt, hogyan tökéletesíthetik tovább áru- és pénzviszonyaikat. Ennek az egyeztetésnek az eredménye az is, hogy közösen gondoskodnak a legfontosabb energiaforrásokról, közös beruházások révén igyekeznek a különböző alapvető nyersanyagokból növekvő szükségleteiket kielégíteni. A KGST országok egymás közötti kereskedelmében az elmúlt egy évtized alatt megkétszereződött a közszükségleti cikkek cseréje, ami csalhatatlan jele annak, hogy ezekben az államokban meggyorsul az életszínvonal emelkedésének üteme A baráti országok műszaki-technikák fejlődését az a tény is jól érzékelteti, hogy hazánk a szocialista piacról egyre többolyan termékhez jut, amit korábban csak tőkés piacról szerezhetett be. Állandóan bővül a választékcsere is a szocialista országok között: ebben az esztendőben 30 százalékkal lesz nagyobb, mint az 1974. évi volt. Hazánk is tekintettel van külkereskedelmi megállapodásaiban arra, hogy különböző termékeket olyan kedvező feltételek mellett szállítson a Szovjetuniónak és más baráti országoknak, mint ahogy mi kapjuk tőlük a számunkra fontos nyersanyagokat, gépeket, fogyasztási cikkeket. Vagyis a kölcsönös érdekek — az értéktörvényt nem mellőzve — messzemenően érvényesülnek a szocialista országok kapcsolatában, és mindegyik fél részéről érződik az a törekvés, hogy a gazdasági kapcsolatok minden területen a bizalomra, a biztonságra épüljenek. Sőt, azt is leszögezhetjük: éppen e kapcsolatok szocialista jellegéből adódik, hogy egyes esetekben valamelyik fél akkor is támogatja a partner célkitűzésit, fejlesztési elképzeléseit, ha annak előnyeit pillanatnyilag nemcsak a távolabbi jövőben élvezheti. Biztatónak mondható, hogy az utóbbi időben a KGST országok több nemzetközi szervezetet hoztak létre, amelyek előkészítői további közös fejlesztéseknek, kooperációknak. Sok tényt lehet felhozni arra is, hogy a szocialista országok között az ideológiai munkában is egyre jobban elmélyül az együttműködés. Az MSZVBP XI. kongresszusa is hangsúlyzta: „Pártunk fontos feladata, hogy részt vegyenek a testvérpártok összehangolt ideológiai tevékenységében, velük összefogva fokozza a szocializmus propagandáját, leleplezze ellenfeleinek antikommunista, haladás és békeellenes megnyilvánulásait”. Ezt szolgálták többek között a kilenc testvérpárt 1973-as moszkvai és 1975-ös prágai tanácskozásai is. Eredményként könyvelhető el, hogy az utóbbi években bővült a szocialista országok társadalomtudósainak együttműködése a közös tudományos munkák készítésében. Együttes erővel készültek el például tanulmányok a munkásosztály vezető szerepéről, a szocialista gazdaság irányításának elméleti kérdéseiről, a mai imperializmusról, a maoizmusról. Úgynevezett nemzetközi problémabizottság hangolja össze a kutatást olyan témákban, mint a társadalomtervezés és előrejelzés a szocializmusban, hogyan változik, fejlődik a szocialista társadalom struktúrája, melyek a modern kapitalizmus problémái. Néha a közös álláspontok, a közös célok vitákban alakulnak ki, és arra is van példa, amikor a nemzeti és a közös érdekek egyeztetése hosszas tárgyalássorozatot igényel, de végül mégis megszületnek az egész iparágak fejlődését meghatározó két és többoldalú szerződések, döntések a közös nagyberuházásokról". Olyan esetekben is így van ez, amelyekkel kapcsolatban egyes nyugati szakírók, közgazdászok a KGST országok áthidalhatatlan problémáiról beszélnek, ők ugyanis egy igen fontos tényezőt, egy nagy előrelendítő erőt kihagynak a számításukból — amit Május 1. is jelképez —, ez pedig a szocialista országok kapcsolataiban érvényesülő internacionalizmus és politikai bizalom. Hatalmas erő a szocialista tábor népeinek az a felismerése, hogy a nemzet érdekeinek szolgálata elválaszthatatlan az internacionalizmustól, s hogy a baráti országok szoros együttműködése alapvető feltétele minden egyes szocializmust építő nemzet fejlődésének virágzásának. KESERŰ ERNŐ HÍRLAP Kádár János Angyalföldön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Katona Imrének, a Budapesti Pártbizottság első titkárának társaságában — május 1. előestéjén — ellátogatott Angyalföldre. A vendégeket a XIII. kerületi pártbizottság székházában a kerületi pártbizottság titkárai, állami és tömegszervezeti vezetői fogadták. Kovács Károly, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatót adott a kerület dolgozóinak május 1-i ünnepi felkészüléséről, a IV. ötéves tervben elért munkasikerekről, illetve a kongresszusi munkaverseny eredményeiről. Kádár János ellátogatott a Magyar Hajó- és Darugyárba, a Kender- és Jutagyárba. Kádár János mindkét üzemben nagy megelégedéssel szólt a látottakról, a dolgozók eredményes munkájáról. Elutazott Genscher Fogadás Kádár Jánosnál és Lázár Györgynél Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Hans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárját és külügyminiszterét. Lázár György a Minisztertanács elnöke — ugyancsak pénteken — szintén fogadta Hans-Dietrich Genschert az Országházban. A találkozón lesen volt Pula Frigyes külügyminiszter Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete, illetve Herman Kersting a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere aki Puia Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon, pénteken délután elutazott Budapestről. Hans- Dietrich Genscherrel együtt elutazott felesége, valamint kísérete is. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puia Frigyes és felesége, Nagy János külügyminiszter-helyettes és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Tudásban többek, cselekvésre frissebbek lettek Székesfehérváron, az Oktatási Igazgatóságon tegnap fejeződött be az a kéthónapos tanfolyam, amelyet a középvezetők részére indítottak. Megyénk üzemeiből, vállalataiból ötvenen jöttek el, hogy gyarapodjanak tudásban, s hogy felfrissítsék ismereteiket. A huszonkét előadásból, szemináriumból álló tanfolyam záróprogramja Sudár Ivánnak, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága titkárának előadása volt. A legutóbbi pártbizottsági ülésen elhangzottakról tájékoztatta hallgatóit, felsorakoztatta azokat a nagyszerű eredményeket és terveket, melyekre büszkék lehetünk mindnyájan, amelyekből erőt meríthetünk új feladatainkhoz. Karászi Kálmán, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, a tanfolyam egyik legidősebb hallgatója ezt mondta: — A fiatalokból erőt merítettem. Öröm volt látni, hallani érdeklődésüket, vitakészségüket. Példáik, érveik mind azt bizonyították, hogy érdeklődésük, ismereteik széles körűek. Mrázik Borbála, az öt nőhallgató közül az egyik, a Pamuttextil Művek fehérvári gyárának exportraktár vezetője, párttag és KISZ- vezetőségi tag. — Szeretném, ha munkatársaimnak ki tudnám sugározni azt az erőt, azt az energiát, amivel a tanfolyam töltött fel és természetesen mindazt a friss ismeretet, amely mindennapjainkkal, megyénk életével kapcsolatos, s amelyek birtokában mentesek lettünk az illúzióktól, a pesszimizmustól. lyiplák Lajos, aki a Dunai Vasmű tervező irodáján dolgozik, társaitól állandó jelzőt kapott. Lajos, a vitakezdő, ő így fogalmazta meg a két hónap lényegét: — Az a lehetőség, hogy ki tudtunk lépni a mindennapok hajtásából, hogy felmentést , kapunk a magukhoz láncoló feladatoktól, nagyobb áttekintést, lehetőséget teremtett. Itt csak az volt a dolgunk, hogy a világra figyeljünk és szűkebb hazánk, megyénk közös dolgaira. Sokan dicsérték a szervezettséget, a jól felkészült előadókat, az intézmény alkotó, segítő, új emberi kapcsolatokat teremtő légkörét. Mindnyájan érezték, hogy a tanfolyam lényege: mindaz, amit itt magukba gyűjtöttek megsokszorozódik azáltal, hogy mások kincsévé is lesz. Oláh József, a Bicskei Állami Gazdaság dolgozója ezt így fogalmazta meg: — Nem elraktározni kell, amit itt láttunk, hallottunk! Jó magvetőként elhinteni a magot és minden szinten azon őrködni, azt segíteni, hogy termőre forduljon. — ZÁGONI — • Szombat, 1976. május 1 Ünnepi köszöntő Az alábbiakban ismertetjük Timmer Józsefnek, a SZOT titkárának május 1-i ünnepi köszöntőjét, amely április 30-án hangzott el a Kossuth Rádióban, illetve a televízióban. • * Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte az ország valamennyi dolgozóját, egész lakosságát, majd áttekintve május elseje történelmi hagyományait, megállapította: — Idei ünnepünknek különös jelentőséget ad rind nemzeti, mind pedig nemzetközi vonatkozásban a közelmúlt néhány kiemelkedő fontosságú eseménye A magyar munkásosztály, a magyar nép vezető ereje, egységének kovácsolója, a Magyar Szocialista Munkáspárt tavaly tartott XI kongresszusa nemcsak utat mutatott, nemcsak mérleget készített, hanem azt is megállapíthatta, hogy munkásosztályunk, népünk — történelmi hivatásának teljesítése közben — olyan sikereket ért el a szocialista társadalom építésében, amelyek megbízható alapot adnak hosszú távú terveink valóra váltásához, a fejlett szocializmus felépítéséhez. Hazánkban a munkásitalom kiteljesedésének körülményei között minden osztály és réteg, de az egyes ember is, az alkotó munka jegyében, a munka értelmének tudatában bontakoztatja ki képességeit. Élhet olyan lehetőségekkel, amelyek történelme során korábban még soha nem álltak rendelkezésére. És ezen az úton, a dolgozó osztályok szövetségének erejéből táplálkozva, formálódik egységessé szocialista társadalmunk. Olyanná, amelyet a közös célok ismerete és a megvalósítás szándékának közössége avat igazán megbonthatatlanná. Ezt a gondolatot fejezte a magyar szakszervezetek decemberi nagy seregszemléje, a XXIII. kongresszusis. A küldöttek reális, őszinte szavakban megfogalmazott felszólalásai jól tükrözték a dolgozó emberek véleményét. Azt, hogy a hétköznapi munka valamennyiünkért van. Felelősségtől áthatott munkánknak köszönhetjük, hogy ma jobban élünk mint tegnap és mai munkánk egyúttal a holnapi sikereket, holnapi jobb életünket is szolgálja. Nyíltan beszéltünk kongresszusunkon gondjainkról is, és barátaink, ellenfeleink számára egyaránt nyilvánvalóvá válhatott, hogy a magyar munkásosztály, dolgozó népünk szívével és eszével is azonosul szocialista társadalmunkkal. Akkor is számíthatunk egymásra, amikor nagyobb erőfeszítésekre van szükség, ahhoz, hogy céljainkat — terveinknek megfelelően — valóra válthassuk. — Valamennyien tudjuk, hogy a jobb, az eredményesebb munkával, 5 éves tervünk, nemzeti programunk teljesítésével, a mind teljesebb, gazdagabb életét, a közös és a személyes célok egymást kiegészítő megvalósítását szolgáljuk. Személyes vágyaink megvalósulása egyben azt is jelenti, hogy hazánkban szebben, jobban, kulturáltabban élünk és munkánk arra irányul, hogy ezt a szebb életet holnapra még teljesebbé, még gazdagabbá tegyük. Mindnyájan tudjuk, hogy céljaikat csak békében, olyan körülmények között érhetjük el, amelyek biztosítják a nyugodt munka feltételeit. Az elmúlt években kedvező változások tanúi lehettünk a nemzetközi életben. A békés egymás mellett élés lenini elvei mindinkább tért hódítanak a nemzetközi kapcsolatokban és az enyhülés folyamata egyre inkább visszafordíthatatlanná válik. Azt a békeprogramot, amelyet a szovjet kommunisták XXIV. kongresszusán hirdettek meg, a közelmúltban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa megerősítette és tovább fejlesztette. A békeszerető emberek milliói megelégedéssel vehették tudomásul, hogy a világ első szocialista állama, a Szovjetunió külpolitikája legfontosabb feladatának mindig is, most is a béke megőrzését, a nemzetközi kapcsolatokban az enyhülés és az együttműködés elmélyítését tekinti. Ennek a tevékenységnek pedig megfelelő alapot ad a kommunista építés programja. Világszerte ez a háttér adott erőt, távlatot a haladás híveinek küzdelmükhöz. Az a tény, hogy az enyhülésnek vannak ellenzői, ellenségei is, a nemzetközi munkás szolidaritás felelősségére és felbecsülhetetlen értékű erejére, jelentőségére irányítja figyelmünket, különösen most, május elsején. A világ haladó erői, a felszabadulásukért küzdő népek az imperializmus, az új gyarmatosítás és a faji üldözés, valamint a fasizmus minden formája ellen elszánt küzdelmet folytató milliók számíthatnak a magyar és a nemzetközi munkásosztály cselekvő szolidaritására. Ez az erő, az internacionalizmus az osztálytestvériség, a nemzetközi összefogás a szolidaritás ereje akadályozhatja csak meg, hogy az enyhülés, a békés egymás mellett élés ellenségei pusztító világégésbe sodorják az emberiséget. A nemzetközi munkásosztály ereje és közös cselekvése az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy kontinensünkön, de az egész világon is kivívhassuk és megőrizhessük a békét, azt a légkört és azokat a lehetőségeket, amelyek közepette a dolgozó ember hétköznapi munkára, nagyszerű alkotásokra képes. Átadták a SZOT-díjakat Péntek délelőtt a SZOT székházában ünnepélyesen kiosztották az 1976. évi SZOT-díjakat. Az ünnepségen részt vett Aczél György a Minisztertanács elnökhelyettese. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Orbán László kulturális miniszter és Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára. Simó Tibor, a SZOT osztálvezetője méltatta a kitüntetettek munkásságát, majd Gáspár Sándor adta át a díjakat. Megyénkből Molnár Andrásné, a dunaújvárosi Munkás Művelődési Központ igazgatója kapott SZOT-díjat. május 3-án az alábbi cikkekből 20 %-os vásárlási visszatérítést adunk: minee férfi félcipő (weekend kivételével), abroszok minden méretben (len alapanyag kivételével) szintetikus színes függöny minden szélességben. Egész évben olcsón csak a Centrum Áruházban vásárolhat. 1119. CENTRUM HÉTFŐN a Centrum Áruházban .