Fejér Megyei Hírlap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Red 3, Off. fe­rsfir­t. Kávé, cukor nélkül kioktattak kávéügy­ben. A magát megne­vezni nem kívánó levél­író túl soknak találta a „Kávézgatunk” című cikkemben leírt adatot, ami szerint 150 millió dollárt fordított népgaz­daságunk a múlt évben kávévásárlásra. ..Biztosan beleszámol­ta a kávé árába az im­portált cukrot is, ha ugyan a konyakszámlá­ját nem adta hozzá. Csakhogy ezt az olva­sók nem veszik ám be!” — írja, s forintban el is végzi a számolást, mondván, hogy ha ha­zánkban naponta négy­millió ember három­három -­duplát fogyaszt­ el, akkor az két forint­­jával, ennyi, hárommal meg amannyi. Maradjunk hát az ál­tala közölt „hiteles” adatoknál, azzal a nem egészen lényegtelen különbséggel, hogy a ká­vét ne forintba, hanem fontban vagy dollárban számoljuk. Mivelhogy azért vásároljuk. A Világgazdaság 1977. január 8-i számában kö­zölt Reuter nyersanyag­árindexéből kiolvasható, hogy a KÁVÉ a londoni, ugandai, buharai, ango­lai tőzsdén záráskor (ja­nuár 6-án!) januári szállításra 2910 legma­gasabb és 2762 legala­csonyabb áron került értékesítésre. Márciusi szállításra (jól érzékelte­ti a másfél éve tartó tendenciát!) már 2932 font/tonna a legmaga­sabb és 2780 font/tonna a legalacsonyabb. Ugyanezen a napon az angol font árfolyama USA dollárban 1,7060— 1,7070 között mozgott. Nézzük hát a négy­­milliószor három adag kávét a nyerskávé árfo­lyamán, pontosabban középárfolyamon, ami ezen a napon 2840 font/tonna volt, vagyis kereken 4828 dollár. Egy tonna nyerskávé tehát ennyibe, egy kiló pedig ennek ezredrészé­be, vagyis 4 dollár 82,8 centbe került. S ha el is tekintünk most a nyers és a pörköltkávé közti különbségtől, ami köz­tudottan a nyerskávé pörkölés közbeni súly­veszteségében nyilvánul meg, 10 grammos ada­gokkal számolva száz dupla külkereskedelmi önköltségi ára (még a szállítási költségektől is eltekinve) 4 dollár 83 centbe kerül. Vagyis négymilliószor három dupla osztva százzal, szorozva 4,83 dollárral az annyi mint 579 600 dollár. Naponta. S mert 365 napból áll egy esztendő, évi kávéfogyasztásunk­hoz eszerint a számítás szerint 211 millió és 554 ezer dollár kellene. Levelező partnerem tehát túlbecsülte kávé­fogyasztásunkat, hiszen a külkereskedelmi szer­vek által közölt (ezt a cikkből sem felejtettem ki!) 150 millió dolláros kávévásárlásunkból nemcsak mi fogyasztot­tunk, hanem az a több, mint tízmillió turista is aki hazánkban járt, s akik közül sokan vitték a félkilós kávécsomago­kat is. Cukor nélkül. És a le­vélíró konyakszámlája nélkül. S persze azok nélkül az indulatok nél­kül, amelyekkel névte­len levélírónk írógépé­hez ült Mert azok saj­nos nem a kávé árszín­vonalát érintő dolgok, s a névtelen levélírók ár­folyamát nincs módunk­ban összehasonlítani a nemzetközi adatokkal. Kátay Antal HÍRLAP T­ermelőszövetkezeti szocialista brigádok tanácskozása A termelőszövetkezetek decemberi kongresszusa miatt a tsz-ekben kissé késve tartják meg azokat a brigádtanácskozá­sokat, amelyeken egyrészt a múlt évben végzett munkát érté­kelik, másrészt megválasztják a mezőgazdasági szövetkezeti szocialista brigádok megyei tanácskozásán részt vevő küldöt­teket. Ezúttal két ilyen tanácskozásról számolunk be. PUSZTASZABOLCS, MEZŐ IMRE TSZ A pusztaszabolcsi Mező Imre Tsz-ben hat brigád dolgozik 71 taggal, a tsz tag­ságának csaknem fele. A küldöttek előtt dr. Sza­­lóky László tsz-elnök ismer­tette a múlt év gazdasági eredményeit. Az elnök ezút­tal nem annyira a szövetke­zet gazdálkodásának tavalyi tényszámait ismertette, mint inkább a gazdálkodás prob­lémáit, a nehézségeket, ame­lyeknek a legyőzésével az eredményeket sikerült elér­ni. A termelőszövetkezet tag­ságának létszáma csökkent, a feladatok ezzel szemben nőt­tek, így nem marad más hát­ra, mint a meglévő létszám­mal, a munkaszervezés ész­­szerűsítésével és a tagság, el­sősorban a szocialista brigá­dok tevékenységének fokozá­sával oldani meg a növekvő feladatokat. A tsz-vezetők és a dolgo­zók közötti jó kapcsolatot mutatja, hogy a gazdaság ve­zetője őszinte bírálattal, de javító célzattal sorolta fel mindazokat az erényeket és hibákat, amelyek a brigádok működésében jelentkeztek ta­valy. Erény és hiba egyaránt emberi tulajdonság, nem sza­bad azonban annak előfor­dulnia, hogy például az italo­zás tegye kockára a gazdaság eredményeit és ezzel veszé­lyeztesse a tsz tagságának anyagi helyzetét. Sajnos —, mint az az elnök beszámoló­jából kiderült — szinte vala­mennyi brigádban van javí­tani való a munkafegyelem­ben. Nem r­itka az önzés, a kollektív szellem mellőzése, az egyénieskedés, s hellyel­­közzel a társadalmi tulajdon becsületes kezelésével is baj van. A brigád, mint közösség becsülje és nevelje tagjait A hibákat elkövetőkkel szem­ben nem okvetlen a kizárás az egyetlen orvosság. A gazdaság az új ötéves tervben feszített terv teljesí­tésén dolgozik, ehhez az ed­diginél még jobb, odaadóbb munka szükséges mindenki­től. Az értekezleten Sztupa Györgyöt, a Dózsa brigád ve­zetőjét választották megyei küldöttnek. CSÁKVÁR, TOLBUHIN TSZ A csákvári Tolbuhin Tsz szocialista brigádjainak kül­döttértekezletén Kovács Fe­renc elnök elmondotta: 1976- ban 16 szocialista brigád vett részt a munkaversenyben, 368 tagot képviseltek. A rend­kívül mostoha időjárás, az előre nem látható és meg nem szüntethető akadályok ellenére a gazdaság tovább erősödött, a tagság eredmé­nyes munkát végzett, az elért bruttó jövedelemmel és tiszta nyereséggel általában elége­dettek lehetnek. Búzából 15 százalékkal kevesebbet taka­rítottak be az előző évinél, a kukorica csak 50 százalékban váltotta be a várt eredménye­ket. Emelkedett viszont a cu­korrépa és a napraforgó ho­zama. A zöldség-, gyümölcster­mesztés vesztesége csökkent ugyan, de nem lett nyeresé­ges, az előző évi kétmillió fo­rintos ágazati veszteséggel szemben a legutóbbi hatszáz­ezer forintos veszteségnek vi­szont már szinte örülni kell. Legörvendetesebb a fejlő­dés az állattenyésztésben, ez az ágazat 2,7 millió forintos nyereséggel zárta az 1976-os gazdasági évet. E téren van mivel dicsekedni: a szári te­henészeti telepen 4100 literes fejési átlagot értek el, de a Tolbuhin Tsz 460 tejelő tehe­nét alapul véve is 3654 liter az évi fejési átlag. Az igé­nyek és a tervszámok tovább nőttek, az idei tervet már ne­hezebb lesz túlteljesíteni. De nem lehetetlen! Ezt a csák­vári szocialista brigádok is elismerik és vállalják. A sertéságazat eredményei egyre javulnak, a nyereség mérsékelten ugyan, de nő, mind nagyobb teret kap a battériás nevelés. 1977-ben 9500 hízót ad át a tsz a hús­iparnak. A Tolbuhin Tsz összességé­ben húsz százalékkal növelte az egy, tízórás munkanapra jutó árbevételt és csökkentet­te az önköltséget. A 35 millió forintos bruttó árbevétel és a 13,3 millió forintos tiszta nye­reség a tagság és a dolgozók fáradhatatlan, öntudatos munkájának a bizonysága. Kovács Ferenc elnök beszá­molóját számos felszólalás követte. Király András (javí­tóműhely): A brigádokat tár­sadalmi munkára könnyebb összehozni, mint például ki­rándulásra. Sokszor a mun­kák kampányjellege köti meg az embereket. Csákány József (traktoros brigád) szóvá tette, hogy a gépek mozgatásában sok az üresjárat, ami szervezetlen­ségről tanúskodik. Akácz Gyula (traktoros brigád) szer­vezettebb munkát javasolt a kukorica-betakarításban és az őszi szántásban! Szabó Je­nő, a melléküzemágak alap­szervi párttitkára az egyes szocialista brigádok kö­zötti kapcsolatok kiépítését sürgette és elmondotta: az if­júsági brigád az Alkotó ifjú­ság pályázaton a battériák készítéséről benyújtott mun­kájával első díjat nyert. Pre­­ser István, a kertészet veze­tője a termelési módszerek korszerűtlenségéről szólt. A tanácskozáson egyhan­gú szavazással K­irály And­rást, a Május 1. Szocialista Brigád vezetőjét bízták meg azzal, hogy a Tolbuhin Tsz szocialista brigádjait a me­gyei tanácskozáson képvi­selje. Balogh József Pázmándi Tibor és ifjú Pénzes Ferenc lakatosok az előmeg­­munkáló gépet (agyagprést) javítják a székesfehérvári tégla­gyárban (Fotó: Rabáczy Szilárd) Készülődés a Szabad Élet kertészetében Januári primőrígéret A fehérvári Szabad Élet Tsz kisfaludi kertészetében már javában készülődnek a tavaszra, a nyárra. A telepen készítik a melegágyakat, hogy gyorsan kikeljen a mag, szép palántává fejlődjön, s kiül­­­­tetése után bő termést hoz­zon. — Mi már itt kezdtük az évet — mondja Izsák János kertész —, nem szokatlan, hogy kint esetleg még dü­höng a tél, ropog a csizmák talpa alatt a hó, de bent a meleg hajtatóházban (ha ezt annak lehet nevezni) már le­het tevékenykedni. Büszkén mutatja a­­kertész a tápkockákba tűzdelt kis palántákat.­­ Tizenhatezer karalábét adhatunk majd el április utolsó felétől. Korai fejeská­posztát is ígérhetünk, hiszen jó tapasztalataink vannak a fólia alatti káposztatermelés­­­ben. A karalábé három fólia­sátor alatt díszült majd, a káposzta négy alatt. Ez utób­biból tizenháromezer fejet szándékozunk szedni. — Mikor kezdik a kiülte­tést?­­ — Ha az időjárás engedi, február második felében. — A káposzta — főleg a korai — igen keresett cikk. Nem lehetne többet­­ ter­melni? — Még ígérni sem tudunk. Palántánk lenne ugyan bő­ven, de helyünk nincs. Ha elveszünk még káposztának néhány fóliasátrat, akkor ke­vesebb paprikát, paradicso­mot küldhetünk a piacra. Öt asszony — Izsák János­­né, Farkas Gyuláné, Balogh Istvánná, Nagy Istvánná és Csóka Pálné — sürgölődik körülöttünk, a kelet felé eső „hajóból” hordják a ládákba rakott, eddig üveg alatt ne­velt káposztafélék palántáit. — Nincs könnyű dolguk ilyenkor sem az asszonyok­nak — tekint rájuk hálás szemmel a kertész. — Jó né­hány mázsa terhet megemel­nek napjában. Főleg akkor nem irigylésre méltó a hely­zetük, amikor a pikírozást végzik. Mechanikus úton ál­lítják elő a tápkockát, kézzel teszik helyre a palántát. — Nincs tápkocka-készítő gépük? — Van, de nem jó. Nagyon keménnyé tömöríti a földet, sok palánta ,,kihal” benne. Pedig napjainkban nagyon jó tápkocka-gyártó gépet állítanak elő. Itt mégis a ha­gyományos kézi eljárás a „di­vat”. Megszokásból? Vagy pénzük nincs? A pénzszűkét egyébként másutt is tapasz­taltam. Nagyon elkelne már itt a telepen néhány nagyobb, fűthető sátor. Vagy tíz éve mondogatják, hogy de jó lenne, mégsincs. — Az előbb elkezdte: pap­rika, paradicsom. Mit ígér­nek ebből? — Először a hegyes, erős érik be, utána a töltenivaló következik. Mintegy 20—22 sátor alatt lesz paprika. Szán­tóföldön csak egy hektáron termesztünk, mert ez a sava­nyú, mély fekvésű, huzatos ta­laj nem kedvez a paprikának. Paradicsomot tíz fóliasátor alatt hajtatunk, szántóföldön öthektárnyi területen ültet­jük a palántát. Méghozzá a pákozdi domboldalon, így is­,­mét „­életre kell” a hajdani híres pákozdi paradicsom. — S mikor lesz paprika,­ paradicsom a fólia alól? — Júniusban. De ezt a primőrt megelőzi a már jövő hónapban sze­dett paraj (egy hektárt vetet­tek), meg a fólia alatt szépen fejlődő sóska. Utána a saláta következik, ebből 100 ezer tejet értékesítenek a kisfa­ludi völgyben tevékenykedő Szabad Élet Termelőszövet­kezet kertészei. Orsovai Tibor A Martonvásár fekvésénél fogva már korábban is az Erdőháttól Lászlópusztáig, Kismartontól Baracskáig ter­jedő vidék központja volt, közlekedése, üzletei révén. Ez a központ­ jelleg erősödött és erősödik szakadatlan a Ma­gyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intéze­te, az Erdőháti Állami Gaz­daság jelenlétével. Az ered­ményes munka, az eredmé­nyes gazdálkodás nyomán az előbbiek egyre inkább meg­határozói a község előrelépé­sének. Jól jelzi ezt — többek között — Martonvásár mél­tán a hírnévre szert tett új ál­talános iskolájának építése is. Szót érdemel a kulturális kül­detés, amelyet a község mesz­­sze közigazgatási határain túl betölt Beethoven emlékének sok­színű ápolásával, s arról az is, amit a község jelent a környék kulturális életében, könyvtárával, klubjával, mű­velődési lehetőségeivel. A nagyközségi cím termé­szetesen nem jelenti a fejlő­dés valamiféle végpontját, még inkább nem a feszítő gondok megoldódását. In­kább jelenti majd az eddigi­eknél önállóbb, korszerűbb gazdálkodás, igazgatás lehető­ségét. Olyan lehetőséget, amelyet tartalommal majd a nagyközségi hétköznapok töl­tenek meg. * ♦ « Megyénk településfejlesz­tési tervében jelentős helyet foglal el a korszerű igazgatá­si, gazdasági hálózat kialakí­tása. Az államigazgatás kor­szerűsítésének, a hatékony tanácsi munka kialakításá­nak egyik eleme a nagyobb igazgatási egységek szervezé­se. A megyei tanács vb az előbbiekből kiindulva értett egyet több nagyközségi, illet­ve községi tanács kezdemé­nyezésével, s tett javaslatot közös tanácsú községek ki­alakítására. Megállapította, a községek társadalmi vi­szonyai, a területükön mű­ködő mezőgazdasági nagy­üzemek egyesülése, közleke­dési adottságai, egészségügyi, kereskedelmi, művelődési el­látásuk indokolja az összevo­násokat. A Népköztársaság Elnöki Tanács legutóbbi ülésén ho­zott területszervezési intéz­kedéseket. Ezeknek megfele­lően megyénk területén is újabb közös tanácsú községe­ket szerveznek. Ezek a követ­kezők : Bicske—Csabdi közös taná­csú nagyközség és Mány kö­zös tanácsú nagyközséggé alakul, Bicske székhellyel. Csákvár nagyközség és Vértesboglár—Bodmér közös tanácsú község közös taná­csú nagyközséggé szervező­dik, Csákvár székhellyel. Alcsútdoboz, Felcsút, Ta­­bajd községek közös tanácsú községgé alakulnak. Szék­hely: Alcsútdoboz, Bodajk és Balinka községi közös tanácsú község lesz, Bo­­dajk székhellyel. Alap, Alsószentiván közsé­gek közös tanácsúvá alakul­nak, Alap székhellyel. Nagylók lesz a székhelye a Nagylók és Hantos községek­ből alakuló közös tanácsú községnek. Cece, Sáregres és Vajta, Cece székhellyel vonódnak össze. Lajoskomárom, Mezőkomá­­rom és Szabadhídvég, Lajos­komárom székhellyel alakul közös tanácsú községgé. Közös tanácsú nagyközség­gé válik Enying nagyközség és Mátyásdomb. Polgárdi nagyközség és Füle Polgárdi székhellyel ala­kul közös tanácsú nagyköz­séggé Velence—Kápolnásnyék— Nadap közös tanácsú nagy­községhez — Velence szék­hellyel — Sukoró község tár­sul. Nádasdladány és Jenő is közös tanácsú községgé ala­kul, Nádasdladány székhely­­lyel. A községi, nagyközségi kö­zös tanácsok szervezését 1977. április 1-i hatállyal hajtják végre. (V. I.) A tizenkettedik Martonvásár nagyközség Megyénk nagyközségeinek családját áprilistól újabb telepü­lés gazdagítja: Martonvásár. Fejér megye Tanácsa pénteki ülésén mondta ki Martonvásár nagyközséggé nyilvánítását, 1977. április 1. — hatállyal. Az eddigi tizenegy nagyközség mellé két hónap múltával csatlakozó tizenkettedik hagyományos központ jellegével, fej­lődésével vívta ki a nagyobb rangot — ám elsősorban nagyobb feladatot — jelentő címet.

Next