Fejér Megyei Hírlap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
Péntek, 1977. április 1. VÁLTOZÁSOK, KORSZERŰSÍTÉSEK (IV.) if Új rendelkezések a fogyasztási szövetkezetekről A többi ágazathoz tartozó szövetkezetekhez hasonlóan az áfészek is sokat fejlődtek 1971 óta, amikor a működésükről szóló törvényerejű rendelet megjelent Megnőttek a méreteik, bővült a tevékenységi körük, magasabb színvonalú lett a gazdálkodásuk. Vannak fogyasztási szövetkezetek, amelyeknek a körzete 10—12 vagy még több, községre, falura, településre is kiterjed. Ilyen körülmények között gondoskodni kellett arról, hogy jogi szabályozásuk is feleljen meg a legutóbbi másfél évtizedben kialakult és a jövőbeni helyzetnek. Ezért módosította és egészítette ki az Elnöki Tanács az áfészekre vonatkozó törvényerejű rendeletet is. A közgyűlés megváltozott szerepe A korszerűsítés arra irányult, hogy a tagok a lehető legalaposabb tájékoztatás birtokában, érdemben tudjanak részt venni a szövetkezet gazdálkodását, társadalmi tevékenységét befolyásoló minden lényeges határozat meghozatalában és az ellenőrzésben. Ennek megfelelően változott a közgyűlés szerepe. Hatáskörében maradtak a szövetkezet működését általánosságban érintő ügyek. Így tehát a közgyűlés — illetőleg az áfészekben a részközgyűlések — csak a megalakulás, az egyesülés, a szétválás dolgában, a szövetségbe való belépés, onnan a kilépés felől döntenek, s megválasztják a szövetkezet elnökét, elnökhelyettesét, valamint a felügyelő bizottságok elnökét. A küldöttgyűlés gyakorolja a tisztségviselőkkel kapcsolatos munkáltatói jogokat, állapítja meg az elnök és az elnökhelyettes munkáját, s dönt a mezőgazdasági szakcsoport, illetőleg munkás- és iskolaszövetkezeti csoport megalakítása felől. Minthogy a küldöttgyűlés feladatköre és felelőssége lényegesen megnőtt, indokolt volt növelni a küldöttgyűlések számát. Ezentúl a fogyasztási szövetkezetekben évente kétszer kell küldöttgyűlést tartani. Erre azonban csak a tagok véleményének széles körű megismerése után kerülhet sor. Előzőleg tehát tagértekezleteket kell szervezni, s meg kell hallgatni a kisebb közösségek — szocialista brigádok, áruházi és szolgáltatás területén dolgozó kollektívák — észrevételeit, javaslatait is. A küldötteket, az eddigiektől eltérően, a tagértekezletek választják meg, két évre. Intéző bizottságok döntenek, véleményeznek Megnövekedett a helyi intéző bizottságok szerepe is. Döntenek a tagfelvételben, s véleményt mondanak minden olyan kérdésben, amely működési területük fejlesztését érinti. Rájuk tartoznak az olyan ügyek is, mint a területükön foglalkoztatott dolgozók alkalmazása, munkadíjazása, kitüntetése, jutalmazása. Intéző bizottságot — ha a szövetkezet körzetébe több helység tartozik — a helyi tanács területéhez igazodva kell alakítani. Kötelező ilyen bizottság létrehozása minden olyan településen is, ahol a taglétszám 300 felett van. További fontos vonása a törvényerejű rendelet módosításának, hogy összekapcsolja a szövetkezeti és az üzemi demokráciát. Nem csupán a már említett kisebb alkalmazotti közösségek, hanem egyebek mellett a termelési tanácskozások indítványait, javaslatait is figyelembe kell venniük a küldöttgyűlés előkészítőinek. A fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezetekre is megnövekedett feladatok hárulnak a jövőben. A rájuk érvényes törvényerejű rendelet ismertetett kiegészítése és korszerűsítése megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy a demokratizmus erőteljesebb legyen ezekben a szövetkezetekben is, mint eddig volt. Ha ez a lehetőség valósággá válik, az ahhoz is számottevően hozzájárul, hogy tovább javuljon az áfészek gazdálkodása, a társadalmi és népgazdasági célok szövetkezeti szolgálása. A fogyasztási szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet csakúgy, mint az egyéb szövetkezeteket érintő jogszabályok módosításai 1977. május elsején lépnek hatályba. Új p A KSZE termelési rendszer fehérvári irodája Magyaralmáson tegnap délelőtt — a kedvezőtlen időjárás miatt — fedél alatt mutatta be az új partnereknek a Becker Aeromat S—U 12-es típusú vetőgépet. A géppel dolgozó traktorosok figyelmét három lényeges tényezőre hívta fel Kálóczi Kálmán gépészmérnök. A gép a legmegbízhatóbb konstrukciók közé tartozik. Ügyelni kell arra, hogy benne állandó és egyenletes légnyomás legyen, a beállított értékeket figyelni kell, a gépet pedig gondozni és rendszeresen ellenőrizni. Ahhoz, hogy kihasználják a pontosságát, alaposan meg kell ismerni. Ezt a célt szolgálta az elméleti órát követő gyakorlati bemutató (Fotó: Rabáczy) MSZBT-tagcsoport Tegnap délután rendezték az Ikarus székesfehérvári gyárában azt az ünnepséget, amelynek keretében a fehérvári gyár kollektívája a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja lett. A csatlakozásról szóló emlék-oklevelet Kóbor István, a városi pártbizottság csoportvezetője adta át. A felszabadulásunk harminckettedik évfordulója tiszteletére szervezett, megemlékezéssel egybekötött ünnepségen részt vett Németh Győző, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának tagja. Építőtábori tanácskozás A KISZ KB építőtábori bizottsága és a KISZ Fejér megyi Bizottsága április 5— 8-án rendezi meg Székesfehérváron az ifjúsági házban az országos építőtáborok parancsnokainak felkészítő tanácskozását. A háromnapos értekezleten a táborparancsnokok, a KISZ-bizottságok iskolafelelősei tájékoztatót hallanak arról, mik a KISZ feladatai a népgazdasági tervek megvalósításában, és mit tehet az építőtábori mozgalom az V. ötéves terv végrehajtásáért. Szó lesz az 1977-es évi építőtáborok feladatairól, az Állami Ifjúsági Bizottság és a KISZ KB építőtábori irányelveiről, az önkormányzat működéséről, s az építőtábori munkaversenyformákról, a kulturális és sportprogramokról, amelyekből bemutatókat is rendeznek. Az építőtáborok parancsnokai találkoznak a táborokat üzemeltető vállalatok és gazdaságok képviselőivel is. A háromnapos munkaprogram mellett mód nyílik megismerkedni Székesfehérvár nevezetességeivel, néhány üzemmel. hírlap Első kézből Az első kézből kapott feladathoz nagyobb kedvvel lát az ember. Jobban látja fontosságát, azt is biztosabban érzi, mit várnak tőle. Egy kézből átvett feladat épp úgy kötelez, mint az átadott szerszám, a munka öröksége. Enyingen a községfejlesztéssel foglalkozó tanácskozásokra meghívják a községben működő gazdaságok, intézmények, az áfész, a KISZ szocialista brigádjainak vezetőit is. Ilyenkor a jövő terveit bízzák a szocialista brigádokra, mindjárt számbavéve miben számíthatnak rájuk. Csak így érhették el tavaly a községben az egymillió-kétszázötvenezer forint értékű társadalmi munkát is, amelyről Orosz Károly tanácselnök és Megyeri Ernő községi párttitkár úgy szól, mint az enyingiek eddigi legszebb összefogásáról. Az idén tovább akarnak jutni. Tovább az úttal, a zöld parkterülettel, a művelődésre, a sportolásra szánt térrel. Enying negyvenhat kilométeres úthálózatának kilencven százaléka földút. Terveik szerint minden év,ben egy kilométernyi makadámútat építenek. Így a 64-es útra két szilárd burkolatú „körút” csatlakozik majd. Az egyik a Petőfi, a Liszt, a Szeszgyár, a Vas Gereben és Nagyatádi utcát, a másik a Kinizsi, a Budai Nagy Antal utcát és a Vásárteret foglalja magában. A község parkterülete huszonnégyezer négyzetméter, s a közeljövőben kétszeresére nő. Ez részben új parkok kialakításával, másrészt az utak mentének virággal, fával beültetésével érik el. Gondozásukban, fenntartásukban is számítanak a lakosságra. A művelődési központ építési munkálatai a vége felé közelednek. Áprilisban készül el, s most már a berendezésről kell gondoskodni. Ez a művelődési ház „ezerféle” képpen lesz hasznosítható. Az igények alapján több klubot szerveznek és lesz módjuk itt találkozni a szocialista brigádoknak is, hiszen ők végig nagy lelkesedéssel munkálkodtak a művelődési otthon megteremtésén. A község lakóinak következő alkalmát az összefogásra a több mint négymillió forintos költséggel épülő tornaterem jelenti majd. A készülő tervek mellett már beérkeztek a tanácshoz a gazdaságok, vállalatok, a pedagógus fiatalok, a község KISZ-eseinek felajánlásai a munkához. M. L. Elsőként Fejér megyében Nagyvenyim városkörnyéki község Az urbanizáció gyakran szóba kerül manapság; kézzelfogható jeleit tapasztaljuk, ám nemcsak a városok, hanem a falvak is szüntelenül változnak, fejlődnek. Igyekeznek felzárkózni a városhoz áruellátásban, közlekedésben és művelődésben. A falvakban lezajló változások hatásait érzik a közelükben lévő városok is, mert a vonzáskörzet nagyon sok szállal kapcsolódik hozzájuk. Így van ez Nagyvenyimmel is, mely április 1- től Fejér megyében elsőként lett Dunaújváros városkörnyéki községe. Ez az új közigazgatási kategória azt jelenti a valóságban, hogy a városkörnyéki községek közigazgatási felügyeletét a régebben illetékes járási hivatal helyett a városi tanács látja el. A kapcsolat azonban újszerű, mert a község önálló marad — önálló tanáccsal — tehát továbbra is egyenjogú partnerekként működnek együtt. Anyagi segítségre a legközelebbi jövőben nem, vagy csak kismértékben számíthat a városkörnyéki község, de ez nem jelenti azt, hogy a város szellemi potenciáljából, a városi közigazgatás nagy tapasztalatából, esetleg kölcsöngépekből ne jutna annyi a községnek, amennyi sokszor felér egy tekintélyes pénzösszeggel. Nem egy példa bizonyította már, hogy a közigazgatási határokat igen gyakran kinövi, szétfeszíti a gyakorlat. Nagyvenyim lakói amúgy is együtt élnek a várossal, a foglalkoztatás, a termelés — azon kívül, hogy a falunak és a városnak közös termelőszövetkezete van: az egyesült Vörös Csillag Tsz — az ellátás, a közlekedés, a kultúra, az egészségügy megannyi szála erősíti ezt a kapcsolatot. A munkába járók többsége naponta a városba utazik, ezért logikus, hogy nagyobb bevásárlásait is ott végzi, mert ott nagyobb a választék Kulturális és szórakozási központja is a város a nagyvenyimi embereknek, fiataloknak, mert ott hozzáférhető a kultúra sok olyan kelléke, ami falun ma még elérhetetlen. Ezeken kívül is sok lehetőség rejlik a város és környéke újszerű kapcsolatában. A városi üzemek — bár eddig is segítettek társadalmi munkával — biztosan jobban odafigyelnek majd a városkörnyéki községre. Nem új dolog, de nem árt ismételni: sokkal könnyebb maradásra bírni a városi üzemek ingázó dolgozóit is, ha segítséget kapnak otthoni gondjaik megoldásához. A megyében elsőként tehát e két település kapcsolatának szorosabbra válásával elkezdődött valami. Az együttműködési módszerek az elkövetkező években biztosan kialakulnak Dunaújvárosban is. Az viszont már most biztos, hogy Nagyvenyim csak nyerhet ebben az új közigazgatási „összeállításban”. — bognár — 3 A türelem határa Egy antialkoholista ankét margójára Mit tehetnek és mit kell tenniük az üzemeknek, vállalatoknak, a munkahelyi vezetőknek és kollektíváknak az alkoholizmus megelőzésére, az alkoholista betegek gyógyítására, s a már gyógykezelésben részesítettek munkahelyi-társadalmi rehabilitációja érdekében — ez volt a témája annak az ankétnak, amely az ország 49 kiemelt ipari nagyvállalata szociális igazgatóinak, üzemorvosainak, szakszervezeti és vöröskeresztes titkárainak részvételével a minap zajlott le Budapesten, a Ganz MÁVAG-ban. A SZOT, a Munkaügyi Minisztérium és a Vöröskereszt közös tanácskozásán háromszáz alkoholizmus elleni küzdelemben érintett érdekelt munkahelyi vezető, szakember vitatta meg az immár társadalmi problémaként és népbetegségként jelentkező alkoholizmust, részben a helyzetet, részben a feladatokat. Hantos János, a Vöröskereszt főtitkára, az alkoholizmus elleni országos bizottság titkára, Duschek Lajosné, SZOT-titkár és Szigeti István munkaügyi miniszterhelyettes mondandója sem szorítkozott a helyzet regisztrálására csupán. A kiindulópont az a tarthatatlan állapot, hogy hazánk több mint tíz és fél millió állampolgára fejenként és évenként csaknem 3000 forintnyi alkoholt fogyaszt, megközelítően anynyit, mint amennyit a legmagasabb tápértékű élelmiszerekre, a húsra és húskészítményekre, a zöldségre, gyümölcsre, tejre, tejtermékekre költ. Ezen belül is különösen kedvezőtlen a tömény szeszes italok fogyasztásának gyors ütemű térhódítása. Világos, hogy az alkoholizmus elleni küzdelemben nem a teljesen szeszmentes életmód meghirdetése a cél. Családi, baráti körben, vagy étkezéskor nem kifogásolható némi szeszes ital alkalmi fogyasztása. Aki azonban rendszeresen iszik, egészségét, családja boldogságát, munkahelyi egzisztenciáját teszi kockára, gyakran gyermekeinek testi és szellemi egészségét, fejlődését veszélyezteti — s ez már nem magánügy. A legfontosabb feladat a megelőzés, annál is inkább, mert a mértéktelen italozás éppen a legtermékenyebb, a munkaképes korban lévő dolgozókat sújtja, veszélyezteti. Egy elgondolkoztató adat: a túlzott, rendszeres alkoholfogyasztás miatt kifizetett táppénz, a munkahelyi hiányzásokból eredő termelésveszteség, az ittas állapotban bekövetkezett balesetek, személyi és anyagi károk pénzbeli értéke évente — csupán az iparban — megközelíti már a négymilliárd forintot! Egészségügyi kormányzatunk az alkoholizmust betegségnek tekinti és ennek alapján minden rászorulónak biztosítja a gyógyulás feltételeit. A gyógyítás azonban csak akkor lehet hatékony, ha a közvetlen munkahelyi környezet is támogatást nyújt. Ezért rendkívül fontos, hogy a munkahelyi — gazdasági és társadalmi — vezetők közös erővel munkálkodjanak a veszélyeztetett dolgozók felkutatásában, hogy ezek korai orvosi kezelésben, utógondozásban és munkahelyi rehabilitációban részesüljenek. Az országos ankét visszatérő refrénje volt annak sürgetése, hogy az alkoholizmus terjedését széles körű társadalmi öszszefogással akadályozzuk meg. Ebben nélkülözhetetlen a szakszervezetek aktív, felelősségteljes közreműködése. Különösen azokon a munkahelyeken, ahol az italozás — születés és névnap, jutalmazás és más alkalmak ürügyén — ma is napirenden van. Szigorúan felelősségre kell vonni azokat — fogalmazódott meg az ankéton —, akik a munkahelyre szeszes italt visznek be, illetve ott fogyasztanak, de azokat is, akik ezt eltűrik, vagy megengedik. Közismert, hogy államunk igen jelentős összegeket fordít szociális célokra. Nem közömbös, hogy a családok, a gyermekek ellátási költségeihez, neveltetéséhez nyújtott sokirányú támogatása eléri-e célját. Ezért is foglalkoznak az illetékesek azzal a gondolattal, hogy — megrögzött alkoholisták esetében — a családi pótlék összegének egy részét a család, a gyermekek természetbeni ellátására, például étkeztetésére kellene fordítani. Ez természetesen csak egy vonatkozása az alkoholizmus leküzdésére, remélhetőleg kibontakozó széles körű küzdelemnek, amelyben kimagasló szerepe van a munkahelynek, a helyi vezetőknek és a kollektívának.__________ .’sipmpif u. L.