Fejér Megyei Hírlap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
(Folytatás az 1. oldalról) a KGST tagországok együttműködésének eredményeként elsősorban a gépek, berendezések, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak árucseréje bővült. A nem rubel elszámolású kivitel növekedése törekvéseinkkel összhangban meggyorsult, a behozatal viszont meghaladta a tervezettet. 7. A Központi Bizottság, értékelve a gazdasági munka eredményeit, a kialakulóban lévő kedvező tendenciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban figyelembe kell venni a gazdálkodás változó feltételeit. A világpiacon újabb jelentős áremelkedések mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik, s ennek gazdasági hatásával természetesen számolni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy fokozottabb mértékben kell takarékoskodni az energiával, a nyersanyagokkal, és a tervnek megfelelően kell teljesíteni export és import előirányzatokat. További erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyamatok, a termelés minőségi tényezői megerősödjenek. A gazdálkodás hatékonyságának növelése, valamint a termelési és termékszerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása érdekében arra is szükség van, hogy tovább folytassuk a világpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az idei népgazdasági terv jó végrehajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esztendő, hanem a következő ötéves tervidőszak munkájához is. A gazdasági tevékenység minden területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén az eddiginél következetesebb munkára, nagyobb határozottságra, gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaverseny is a terv minőségi követelményeivel összhangban álló teljesítményekre ösztönözzön. Az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt feladatok megoldásához az szükséges, hogy a központi gazdaságirányító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdeményezéssel, fegyelmezettebb munkával, lelkiismeretes, takarékos gazdálkodással törekedjenek a kitűzött célok elérésére. A Központi Bizottság, áttekintve az 1979. évi terv teljesítésének eddigi eredményeit és tapasztalatait, rámutatott: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egységes akarattal sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal emelésében elért vívmányainkat, s megteremtsük további előrehaladásunk biztos alapjait. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron lévő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot. A szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát 1980 márciusára összehívja. (MTI) ÜL Az iráni alkotmányról Amióta Irán több mint négy hónappal ezelőtt, 1979. február 12-én lerázta magáról a sah önkényuralmát és megszűnt az amerikai támaszpontrendszer egyik legfontosabb bástyája lenni , szüntelen harc folyik a jövőbeni politikai irányvonal meghatározásáért. Rendkívül nehéz ennek a harcnak fordulatairól reális értékelést adni. Mindenekelőtt azért, mert az országban továbbra is több hatalmi központ van. E hatalmi központok közül a legerősebb a császárságot megdöntő forradalmi mozgalom szimbólummá emelkedett vezéralakja, Khormeini ajatollah körül tömörül. Iránban minden jel szerint továbbra is Khomeini politikája a mérvadó. Ez a politika szükségszerűen személyhez kötődik. Khomeini nagy, akaraterejű és szuggesztív, a sah rendszerét mélységesen gyűlölő egyéniségéhez. A Khomeini körül működő hatalmi központ tevékenységére azonban ugyanakkor az is rányomja a bélyegét, hogy Khomeini és legszűkebb környezete az iszlám szerepét abszolutizálja. Igen erős a hajlandóság arra, hogy a tényleges hatalmat a síita mohamedán egyház Khomeinit követelő papi rétegeinek kezébe adják és Iránból olyan államot formáljanak, amely erősen teokratikus (egyházuralmi) jellegű. Ezzel a törekvésssel kapcsolatban igen sok zavaró tényező mutatkozik. Mindenekelőtt az, hogy Iránban, amely nemcsak a világ egyik legnagyobb olajtermelője, hanem immár jelentős ipari bázissal is rendelkezik —, ilyen alapon szinte elképzelhetetlen a termelés és a társadalom észszerű megszervezése. A zavart fokozta, hogy az ország társadalmi és politikai arculatának kidolgozásáért vívott küzdelem kívülmaradt az államjogi kereteken. Hivatalosan sem Khomeini, sem a vitában részt vevő többi ajatollah nem rendelkezik államjogilag meghatározható státusszal. Ugyanakkor a Bazargan miniszterelnök vezetése alatt álló, Khomeini által kinevezett kormányt gyakorlatilag kiszorították a tényleges hatalom szférájából. Ebben a kormányban csak azoknak a minisztereknek van tényleges hatalmuk és befolyásuk, akik (mint például Ibrahim Jazdi külügyminiszter) korábban Khomeini legszűkebb köréhez tartoztak. Ilyen politikai háttér előtt zajlott le az alkotmánytervezet körül vívott harc. A vázolt hatalmi helyzet volt az oka annak, hogy az alkotmánytervezet nyilvánosságra hozását több ízben is elhalasztották. Amikor végül június utolsó harmadában az alkotmánytervezet nyilvánosságra került, az elsősorban Khomeini hatalmi fölényét tükrözte. Khomeini mindössze abba egyezett bele, hogy az „iszlám törvényeinek szellemében” egy 70 tagból álló bizottság vizsgálja felül az alkotmány tervezetét és azután azt egyszerű népszavazás formájában terjesszék az ország elé. —. —e. Az ENSZ főtitkára hazánkba látogat Pója Frigyes külügyminiszter meghívására dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára és felesége a közeli napokban hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) A HÉTEN TÖRTÉNT 1. Mit ígér a KGST további fejlődése? A szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete, a KGST, harminc esztendeje áll fenn, s mostani, kormányfői szintű tanácskozásán „munkával ünnepelt”: felmérte a három évtized eredményeit, meghatározta az új távlatokat, s konkrétan máris elfogadott két újabb, hosszú távú együttműködési célprogramot. Az egyik ilyen program a tagállamoknak, de így is mondhatjuk: a KGST-országok népeinek az ipari fogyasztási cikkekre vonatkozó szükségleteit van hivatva kielégíteni, a másik program pedig a közlekedési kapcsolatok feljesztéséről intézkedik. Az ilyen hatalmas, átfogó programok a részintézkedések egész sorával valósulnak meg, már most, a moszkvai KGST-ülésen tizennégy különböző megállapodást írtak alá. Az energiakérdés a szocialista közösség országai számára is létfontosságú: jó példa a KGST-tanácskozás kapcsán megszületett döntés egy új atomerőmű létesítéséről és három szocialista ország energiaellátásának bővítéséről. A szovjet Hmelnyickij városka mellett épül az az atomerőmű, amelytől a lengyelországi Rzeszowig 750 kilovoltos távvezetéken jut el a termelt villamos energia, onnan tovább Csehszlovákiába és Magyarországra is juttatnak áramot. Egy másik példa: a Szovjetunióban bővítik az energiaigényes vegyipari termékek, például az ammónia, vagy a polietilén gyártását, az ilyen termékekért cserébe a többi KGST-ország olyan termékeket szállít, amelyeknek előállítása már nem követel sok energiát. Az erről szóló egyezményt a Magyar Népköztársaság is aláírta. 2. Mit jelent a tokiói kompromisszum? A japán fővárosban hét tőkés ország (az USA, az NSZK, Japán, Nagy-Britannia, Francia- és Olaszország, valamint Kanada) állam- és kormányfői találkoztak az immár rendszeressé váló, minden év nyarán megrendezett csúcsértekezletükön. Ennek az eszmecserének az a rendeltetése, hogy megpróbálják — mindenekelőtt gazdasági,, pénzügyi téren — összehangolni a vezető tőkés hatalmak érdekeit és politikáját. Tavaly ilyenkor Bonnban még a közös pénzügyi politika vitatott kérdései kerültek a napirend élére, most mindent elmosott az olaj. Az olaj árának állandó emelkedése egy év leforgása alatt nemcsak a termelők (mondjuk, az arab olajsejkek) akarata szerint történt, hanem mindenekelőtt azért, mert az iráni zűrzavar miatt hónapok óta kevesebb az olajtermelés és így az olajkínálat, mint a fontos üzemanyagban jelentkező kereslet. Kézenfekvő tehát az elképzelés: ha a vezető tőkés hatalmak csökkentik olajfogyasztásukat, ha komolyan takarékoskodni kezdenek, akkor le lehet szorítani az olajárakat! Igen, de az USA a tőkés világ legnagyobb olajfogyasztója egyben a legnagyobb pazarló is, nagyon nehéz rávenni az amerikai polgárt, hogy ne „országúti cirkálón" közlekedjék. Az USA ipara és mezőgazdasága is rengeteg olajat emészt fel. Hozzáteendő nyomban: az Egyesült Államokban sokkal olcsóbb az olaj, a benzin, a földgáz, mint más tőkés országokban! Megteheti-e Carter, hogy az 1980-as elnökválasztási év előtt szigorú takarékosságra szólítja és szorítja azokat a polgárokat, akiknek a szavazatától függ, hogy újra megválasztják-e? Tokióban az egyik oldalon állt Amerika (és a hasonlóan nagy olajfogyasztó Japán), a másik oldalon pedig az olajtakarékosságot szorgalmazó NSZK és Franciaország. A végén kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás, kompromisszum született: az USA takarékoskodni fog, de csak az 1977-es fogyasztási adataiból hajlandó lejjebb adni, (akkor rekordot értek el a pazarlásban!) az olaj árának emelkedéséért a felelőst, a bűnbakot továbbra is az OPEC-ben, az olajexportáló országokban látják. 3. Miért alakult ki újra veszélyes helyzet a Közel- Keleten? Szabályos légicsaták voltak ismét a Közel-Keleten: a hét közepén a dél-libanoni területekre támadó izraeli harci repülőgépek szíriai kötelékekkel találták szembe magukat. Mint a közelkeleti háborúkban, most is egymás után jöttek a jelentések az ellenség repülőgépeinek lelövéséről, s ahogyan ez lenni szokott, mindkét fél más-más adatokat közölt. A helyzetet bonyolította, hogy Izrael amerikai gyártmányú, korszerű F–15-ösöket vetett be. Ezeket a harci repülőgépeket pedig csak bizonyos megkötöttséggel kapta meg Tel Aviv Washingtontól: nem használhatja fel őket támadó célokra. Az amerikai kormány figyelmeztette is szövetségesét vállalt kötelezettségére, de Begin miniszterelnök válasza az volt, hogy Izrael tulajdonképpen védekezik Libanon légterében ... s kilátásba helyezte, hogy az izraeli légierő továbbra is lőni, bombázni fogja a dél-libanoni palesztin településeket. A palesztin menekülttáborok védelmét az ott élők mástól nem várhatják, csak a szomszédos Szíriától, amely politikai-diplomáciai téren amúgy is az egyiptomi—izraeli alku ellenében kialakult, úgynevezett szilárdság front vezető erejének mutatkozik. Szíria a minap Irakkal jutott el az államszövetségi elgondolások megvalósításának útjára. Amikor létrejön Szíria és Irak uniója, az iraki olajkincs anyagi fedezetet is teremthet a határozottabb és átfogóbb szíriai tervek megteremtéséhez. Pálfy József Genfben újabb kőolaj áremelésről határozott az OPEC értekezlete. Képünkön: Jamani szaúd-arábiai olajminiszter nyilatkozatot ad a tanácskozás befejezésével Az események címszavakban HÉTFŐ: Gromiko szovjet külügyminiszter sajtóértekezletet tartott — Schmidt kancellár útban Tokió felé Koszigin miniszterelnökkel tárgyalt. KEDD: Megkezdte munkáját a KGST XXXIII. ülésszaka — Lázár György felszólalt, Kádár János üdvözölte a tanácskozást — Befejeződött a japán— amerikai csúcstalálkozó. SZERDA: Izraeli—szíriai légiharc Libanon légterében — Carter elnök megvitatásra a szenátus elé terjesztette a SALT—2-t. CSÜTÖRTÖK: Két célprogramot fogadott el a KGST — Az olajtermelő országok átlag 35 százalékkal emelték az olaj árát — Új szocialista javaslat a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. PÉNTEK: Kompromisszumos megállapodás a tokiói csúcsértekezleten — Távozott tisztéből a NATO- erők európai főparancsnoka, Haig amerikai tábornok. SZOMBAT: Carter elnök Dél-Koreában tárgyal . Alkudozások Nicaraguában Somoza távozásának kierőszakolására, tovább tartanak a harcok a sandinista felkelők és a diktátor nemzeti gárdája között. Tokióban tanácskozott hét tőkés nagyhatalom vezetője (Telefotó - AP - MTI - KS)