Fejér Megyei Hírlap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1979. NOVEMBER 1. 3000 hízó helyett 6000 körültekintően tervezett rekonstrukció Ugyancsak elcsodálkozna ma Sárosd határában, Jakab­­szálláson az egykori szeszgyár tulajdonosa, ha „birtokán” meglátná az akácok fölé ma­gasodó hidroglóbuszt a tsz sertéstelepén. A háború előtt ugyanis likőrök, pálinkák ké­szültek ezen a helyen, ma vi­szont sertéshús. Nem is kevés: évente 3000 hízót ad le az Egyetértés Tsz, s ez, száz kiló átlagsúllyal számolva, három­­százezer kiló. Varga László állattenyész­tési főágazatvezető, miközben zigorúan megmosatja kezün­ket belépés előtt a fertőtlení­tőben, arról beszél, hogy a sertéstelep brucellózis mentes, s rövid időn belül leptospyrá­­tól is negatív lesz, a követke­ző három évben pedig meg akarják teremteni az Aujesz­­ky-féle betegség kizárási kö­rülményeit. A főállattenyésztőnek húsz­évi munkája van ebben a ser­téstelepben, amikor 1959-ben idekerült, kilenc mázsa volt az egy kocára számított hús­termelés, ma több mint tizen­nyolc. Az épületek közt lép­kedve rekonstrukcióról, te­nyésztési tervekről beszél.­­ Az idén a telep vízellátá­sát kell tökéletesen megolda­nunk még decemberig, az új kút jó vizű lesz, kevésbé nit­rites mint az eddigi. Jövőre elkészül a kétszer negyvenhá­rom rekeszes battériás malac­nevelő, s a 300 férőhelyes ko­caszállás,a nyolcvanegyben pe­dig a 600 férőhelyes hizlalda. A hagyományosból korszerű komplex telep lesz, a re­konstrukció az ISV tervei sze­rint készül, s összesen tizen­hárommillió forintba kerül. A jelenlegi 3000 hízó helyett így a kétszeresét tudjuk egy év alatt előállítani. A tenyésztés észt és svéd lapály keresztezésével kezdő­dik majd, az F-1-es árusül­dők pedig már észt lapály és Cornwall fajta vérét hordoz­zák. A tenyésztési végcél az észt lapályra való szakosodás. Bemegyünk az elletőbe. Rend, tisztaság, nyugodtan szopnak a malacok, Varga László már a hangjukról, mozgásukról meg tudja ítélni, hogy minden rendben van-e. Kiváló szaporulati eredmé­nyekkel dicsekedhetnek; egy koca évente húsz malacot fial, s az elhullás minimális, nem haladja meg a négy százalé­kot. (Hagyományos telepeken tíz százalékig ez az érték még elfogadható.) — A trágyát mindennap ki­hordjuk a telepről, hiszen ez — ha elhanyagolják — nagy ellenséggé válhat. Az ellető fűtését olajkályhával, s csö­veken áramló meleg levegővel oldottuk meg. Nincs nehéz dolgom ma már, állatszerető, jól felkészült emberekkel dol­gozom, s annak ellenére jók az eredményeink, hogy egye­lőre nincs még köztük szak­munkás. Nagyon jó, s abraktakaré­­kos a takarmányozás, az egy kiló hús előállítására fordított abrakmennyiség 3 kiló 80 de­ka, s a telep átlaga is csak négy kiló tíz. Varga László egyébként „sertéstémából” készítette el a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Inté­zetben a szakdolgozatát, ahol azt kiválónak minősítették. * « • — Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? — kérdem a tsz-irodán Tömör Ferenc el­nöktől. — A szakdolgozat, vagy a rekonstrukció terve? — Természetesen a terv. Messzemenően figyelembe vettük adottságainkat, amikor úgy döntöttünk, hogy a ser­téságazatot fejlesztjük a jövő néhány évben. Jelenleg 60—40 százalék az árbevételi arány a tsz-ben a növénytermesztés javára, a rekonstrukció befe­jezése után 50—50 százalék lesz. Nem lényegtelen szem­pont az sem, hogy az állatte­nyésztés az év egészében vi­szonylag kiegyensúlyozottabb árbevételt ad, hiszen a nö­vénytermesztésé csak az év második felében, harmadik negyedében jelentkezik. Je­lentős továbbá az igény a háztájiban is a tenyészanyag iránt, az idén is 2000 hízót hizlaltak ebben a szektorban a község lakói. Sárosdon nem szoktak lát­ványos bemutatókat, tapasz­talatcseréket rendezni, pedig „sertésügyben” bőven akadna a házuk táján tanítani való. Hogy valóban tudományos módszerekkel folyik itt a munka, arról Varga László „kisokosa”, egy vaskos határ­időnapló győzött meg. A főál­lattenyésztő, ellentétben a gyakorlattal, tizenötféle szem­pont szerint elemzi, ellenőrzi rendszeresen az abrakfelhasz­nálást, mivel így könnyebb az esetleges hiba megkeresése. A szempontok közt szerepel az anyakoca takarmányozási na­pok száma, az összes kocasül­dő súlygyarapodása, a szüle­tett malacok száma, a válasz­tott malacok száma, malacel­hullás a hízóba állításig, ma­lac takarmányozási napok száma, az összes malac súly­gyarapodása adott időszakban, s a telep egynapi élősúly-gya­rapodása. Az anyakocák takarmányo­zása dán módszerrel történik: egy év alatt az összes etetett mennyiség nem haladhatja meg a tíz mázsa ablakot. Gabnai Gábor A háttérben már látszik az épülő malacnevelő Fotó: Gregority­a. Erdei gyógyszertár A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság legészakibb tartománya, Csagando, mesz­­sze földön híres természeti szépségéről és nyersanyag­lelőhelyeinek gazdagságáról. Kevesen tudják, de ez a te­rület az ország egyik legna­gyobb természetes gyógyszer­­tára is. A tartomány erdei­ben, mezőin több mint 300 féle különböző­­hatású gyógy­fű és gyógynövény található. A gyógynövények és­­füvek gyűjtése, felhasználása csak az elmúlt években vált tö­megméretűvé az országban. Megkezdődött a gyógynövé­nyek termesztése is, így­ ma már az öt évvel ezelőtti mennyiség kétszerese kerül­het felhasználásra. Ez év má­jusában már több mint 1500 hektáron ültettek gyógynö­vényeket. A nagy teljesítmé­nyű, modern gépeken 200 kü­lönféle gyógyszert gyártanak, amelyek alapanyaga az „er­dei patikákból” származik. Genetikai laboratórium A tudományos intézetek száma ismét gyarapodott a Mongol Népköztársaságban. Átadták rendeltetésének a szovjet és magyar segítség­gel létesült Genetikai La­boratóriumot. A jól felsze­relt intézetben a legmoder­nebb eszközökkel végezhe­tik el a mongol tudósok az állatállomány fajtanemesí­tését és új növényfajták kiválasztását célzó kutatá­saikat. ÁTÁLLÁS Koordináció a pártmunkában is! Az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítéséről írtam másfél évvel ezelőtt, amikor több szolgálati hely összevo­násával létrehozták Székes­­fehérváron a MÁV csomó­pont üzemfőnökségét. Akkor több, régi és új dolgozóval beszélgettem, akik szinte ki­vétel nélkül örömmel vet­ték, hogy végre elindult a korszerűsítési folyamat mun­kahelyükön. Ugyanis számos esetben különböző politikai fórumokon — pártbizottsági ülésen, taggyűléseken, ter­melési tanácskozásokon, szakmai megbeszéléseken — kezdeményezések, javaslatok hangzottak el a korszerűsí­tésre. Csakhogy a MÁV az ország legnagyobb vállalata, ahol a legkézenfekvőbb vál­toztatások bevezetésekor is számos tényezővel kell szá­molni. Ám az sem titok, hogy ezen a szolgálati he­lyen a legkisebb intézkedés is olyan utasítások, szabály­zatok alapján történik, ame­lyeket az utóbbi évszázad gyakorlata alakított ki. Eh­hez igazodtak a dolgozók, akiknek többsége beidegzett fegyelmezettséggel, rendsze­resen oktatott és megtanult leckeként végezte munkáját. Csakhogy jelen­tkezett az igény, a nagyobb követel­mény. Ehhez kellett igazíta­ni a lépteket az üzem- és munkaszervezésben. Körültekintő, elemző mun­ka után, először csak kísérle­ti jelleggel korszerűsítettek, vontak össze szolgálati he­lyeket, főnökségeket, a fo­lyamat elindult. Zöld útja van a MÁV-nál is minden olyan javaslatnak, amely elő­segíti a takarékos gazdálko­dást, a hatékonyabb mun­kát. Erre szólítottak a kom­munisták legutóbbi pártbi­zottsági ülésükön, amikor számba vették az üzem- és munkaszervezés korszerűsí­tésének eddigi eredményeit. Nagyszabású üzemszerve­zési tevékenységnek nevezte Rácz Alpár, a körzeti üzem­főnökség vezetője, a párt­végrehajtó bizottság tagja, az átállást. A testület tagjai maguk is számos gyakorlati példával bizonyították a kor­szerűsítés hasznosságát. A kívülállónak jól­lehet nem sokat mond, hogy a közúti és vasúti járműpark üzemel­tetésére heti ütemterv készül. Akik viszont benne vannak a vasút lüktető életében, azok tudják, mennyi üzemanyag­megtakarítást jelent az üres menetek jelentős csökkenté­se. Korszerűsítést hozott az összevont főpályamesteri szakaszok gépesítése, a gépek folyamatos karbantartásának megszervezése. A jó példák közé kívánkozik az is, hogy Kelenföld—Szabadbattyán állomások között a felépít­mény karbantartó géplánc olyan munkarendben dolgo­zott, amellyel a korábbi gya­korlat szerinti egy hónap he­lyett 16 nap alatt végeztek a munkával. Ennek a forgalom is hasznát látja. Számos pá­lyamesteri szakaszt össze­vontak, volt munkaerő-át­csoportosítás, s a korszerűsí­tés javára írható a hatéko­nyabb irányítás, a létszám- és energiamegtakarítás egy­aránt. — Ma már körzeti üzemfő­nökség szervezeti egységben dolgozunk. Kétszázhat kilo­méteres szakaszon, több mint 2500 ember munkáját kell számon tartani, szervezni, irányítani, ellenőrizni, segíte­ni. Ugyanis a korszerűsítési folyamat ma is tart. Amíg az egy-két évvel ezelőtti intéz­kedések inkább a belső vas­útüzemi tevékenységet érin­tették, addig az új felállás­ban számos, a személyszállí­tás koordinálásában fontos ugyanakkor az áruszállítás hatékonyabb megszervezésé­ben is jelentős feladataink vannak — hangsúlyozta a pártbizottság ülésén Rácz Alpár. Nagy rangja van ebben a körzetben az áruszállításnak. Naponta mintegy 15 ezer ton­nányi terméket szállítanak. A belső tartalékok feltárása a területen ezért továbbra is nagy feladatot jelent. Most már beleszólási, irányítási joggal szervezik például, hogy a pusztaszabolcsi javító­­műhelyből csak gépmenetben ne közlekedjen mozdony. A kisebb szolgálati helyeken csökkentették az adminiszt­rációt, vizsgálják egyes he­lyeken a munkaidő kihaszná­lását. Ez is az érdemibb szol­gálatot segíti. A kommunisták a korsze­rűsítések kezdeményezői és egyben kivitelezői is. Nem restek utánajárni egy-egy dolognak, hogy nyugodt szív­vel javasolhassák a továbblé­pést. Ezt tették legutóbbi pártbizottsági ülésükön, ami­kor sürgették az átállást kö­zép- és felső szinten. A mos­tani körzeti üzemfőnökség szakmai irányítás szempont­jából a MÁV Budapesti Igaz­gatóságához tartozik. A kör­zetben, ha úgy tetszik, „lent” formálják a szemléletet, ápolják, fejlesztik az egység jegyeit. A körzetben egységes irányítás alatt áll például a forgalom, a kereskedelem, il­letve a vontatási tevékenység. Ám középszinten, az igazga­tóságnál még önállóan mű­ködnek a szakszolgálatok. Az épületfenntartási szervezet is középszintű irányítás alá tartozik, így a különböző uta­sítások, rendelkezések nem mindig erősítik az egységes körzeti irányítást. Ezt kifogá­solták a pártbizottság tagjai és kifogásolják mindazok, akik tapasztalják, hogy a korszerűsítési folyamatban egyes váltók átállítása las­súbb a kelleténél. — Nekünk igazodnunk kell az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséhez a pártmun­kában is! Eddig a vasútigaz­­gatóságunk pártbizottságá­nak koordinálásával dolgoz­tunk. Az együttműködésre a jövőben is számítunk. Ugyan­akkor — mivel a pártéletben a területi elv érvényesül — számos új feladata lesz párt­­bizottságunknak. Három já­rási — a székesfehérvári, a dunaújvárosi, a móri — és néhány nagyközségi pártbi­zottsággal már felvettük a kapcsolatot, mert a vasútnál dolgozó kommunisták az át­szervezéstől azt is várják, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz — utalt a párt­munka korszerűsítésére Be­nedek László, a pártbizottság titkára. Kis állomásokon, kisebb szolgálati helyeken csak né­hány párttag van. Az is előfor­dul, hogy egy sincs mert va­lahogyan kiestek a párttaggá nevelő tevékenységből. A he­lyi pártalapszervezetnek erre is több figyelmet kellene for­dítania. Az utóbbi napokban megélénkült a forgalom Szé­kesfehérváron, a MÁV üzemi pártbizottságán. Párttagok sajátos helyzetükre hivatkoz­va érdeklődnek, nem jelent­kezhetnének-e át a legköze­lebbi vasúti pártalapszerve­­zethez? Keresik a megoldást, a megnyugtató választ. Ennek kezdete lesz a kommunista aktíva, amelynek összehívá­sát az illetékes járási pártbi-­­­zottságok segítőkész együtt­működésével tervezi az üze­mi pártbizottság. Németh Erzsébet 3. OLDAL A Debreceni Konzervgyárban nyolcféle Maggi leveskészítményt állítanak elő. A nyolcféle termékből ebben az évben 85 vagonnyi készül .MTI Fotó — Oláh Tibor felvétele — RS)

Next