Fejér Megyei Hírlap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-11 / 239. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. OKTÓBER 11. ­ Árpád-kori körtemplom rekonstrukciója Árpád-kori körtemplom re­­konstrukcióját­ kezdte meg a Csongrád megyei Kiszombo­­ron az Országos Műemlékvé­delmi Felügyelőség, a munka előreláthatóan két-három évig tart. A régi Árpád-kori rotun­­dát leválasztják az elmúlt századokban ráépített római katolikus templomról, ame­lyet szintén felújítanak. A ki­lenc és fél méteres külső át­mérőjű középkori épületet a talajfelszín alatti másfél mé­teres mélységig kibontják, betontálcát helyeznek alá, megfelelően szigetelik, kör­nyékét pedig teraszosan par­kosítják. A rotunda bejárat­tal szembeni falát a XIV. szá­zadból származó 15 négyzet­­méteres freskó díszíti. A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Tipegő. 9.30: Kedvenc állataim. 10.05: Világjáró zenekarok. 11.13: Vajúdások kora. Kalandozások a XVI. században I. rész. 12.20: Ze­nei anyanyelvünk. 12.30: Magya­rán szólva.. . 12.45: A Szkopjei Rádió Napja. 13.10: Ami sür­gős, az ráér! Királyhegyi Pál szerzői estje a Fészek-klubban. 14.10: Egy kis figyelmet kérek! Darvasi István írása. 14.20: Egy sárközi nótafa: Oláh Istvánná Berekai Éva. 14.30: Anyagi ér­dekeltség a növénytermesztés­ben. 15.05: Új Zenei Újság. 16.00: 168 óra. 17.30: Az új magyar ze­ne hónapja. 18.45: A Szkopjei Rádió Napja. 19.29: Bemutatjuk új felvételünket. 19.40: Örökzöld dallamok. 20.38: Világirodalmi Dekameron. 21.07: Nagy meste­rek — világhírű előadóművészek 22.15: A kamarazene kedvelői­nek. 23.15: Birgit Nilsson és Jus­si Björling operafelvételeiből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Verbunkosok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Operettmuzsika. 9.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.35: Hétvége. 11.40: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Har­minc perc rock. 14.35: Orvosi ta­nácsok. 14.40: Szkojei Rádió napja. 15.00: Körkapcsolás baj­noki labdarúgó-mérkőzésről. 15.50: A Drakula őrs állást vál­toztatna. Lőrincz László rádiójá­téka. 16.36: Pophullám. 17.30: Közvetítés az I. Dózsa-Videoton bajnoki labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 18.15: Talabér Erzsé­bet nótákat énekel. 18.33: Egy rádiós naplójából. 19.30: A két flamingó Madarász. Takács Fe­renc dokumentumjátéka 2. rész. 20.38: Portré slágerekből. 21.35: Kállai Kiss Ernő klarinétozik. 21.45: Hübele Sámuel. Wodehou­­se elbeszélése rádióra alkalmaz­va. 22.15: Klasszikus operettek­ből. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.08: Fordulók a líra történetében. 8.38: A Londoni Sinfonietta hangversenye a Budapesti Zenei Heteken. 9.58: Schultz Katalin, Martin János és Faragó Laura népdalokat énekel. 10.25: Slá­gerlista. 11.05: Reneszánsz kórus­muzsika. 11.31: A főszerepben Tit Gobbi — IX/7. Rossini: A sevillai borbély. Kétfelvonásos opera. 13.52: Egy mikrolánc. Jász István rádiójátéka. 14.44: Zenekari muzsika. 15.25: Én úgy szerettem volna élni. Szép Ernő versei. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galéria barokk kiállí­tási termét. Tusa Erzsébet és Lantos István négykezes és két­­zongorás hangversenye. 17.10: Francia operákból. 18.00: Szom­bat esti diszkó. 19.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Ko­dály kórusműveket énekel. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Brigitte Fassbaen­­der dalestje a Budapesti Zenei Heteken, közben: kb. 20.20: A Szkopjei Rádió napja, kb. 20.40: A­ dalest közvetítésének folytatá­sa. kb. 21.20: Hangszerszólók. 21.50: A progresszív beat híres előadói. 22.30: Az új magyar ze­ne hónapja. 23.21: A King’s Sin­gers együttes madrigál-felvétele­iből. BUDAPEST TV I 8.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz) 8.15: Isko­­la-tv. Világnézet. Anyagfejlődés. 9.00: Osztályfőnöki óra (Alt. isk. 3—4. oszt.) — Csupa jó vár. (Sz) — Barátságos arcot kérek. 9.45: Tizen Túliak Társasága. (Ism.) 10.25: Bűntárs, vagy ál­dozat? NDK bűnügyi tv-film. (Ism.) (Sz) 11.25: A tenger tit­kai. NSZK filmsorozat. A lan­guszták vándorlása. (Ism.) (Sz) 12.15: Reklám. 12.20: Játék a betűkkel. Vetélkedőműsor. (Ism.) 14.15: Csak gyerekeknek! Kis­film-összeállítás: 1. A schildai polgárok. NSZK bábfilmsorozat. 10. rész: Az elsüllyesztett ha­rang. (Sz) 2. Álmásfalvi rakéta. NDK rajzfilm. 14.55: Murányi Éva emlékére. Magyar rövid­filmek. (Sz) 1. Egy kisváros kincse. 2. Visszhang. 3. Sziget- Liget-Szigliget. 15.55: Reklám. 16.00: Az emberiség hajnala. Olasz filmsorozat. (Sz) VIII/6. rész: Az erőszak anatómiája. (Ism.) 16.50: Hírek. 16.55: Rek­lám. 17.00: A kengyelfutó gya­logkakukk legújabb kalandjai. Amerikai raj­zf­ilmsorozat: XIII/10. rész. (Sz) 17.20 : Tájak, városok, emberek. Nemcsak a tánc ritmusában. A litván doku­­mentumfilm-stúdió afrikai rö­vidfilmje. (Sz) 17.40: Főzőcske , de okosan. Halászléfőző-ver­seny. (Sz) 18.05: Pusztuló mű­emlékek?! Riportműsor. 18.45: Reklám. (Sz) 18.55: Egymillió fontos hangjegy. A Televízió könnyűzenei sorozata. (Sz) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv­­torna. (Sz) 19.15: Esti mese. (Sz) 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Vers mindenkinek. Petőfi Sán­dor: Beszél a fákkal a bús őszi szél. (Sz) 20.05: Képviselő úr. Tévékomédia Guthy Soma és Rákosi Viktor színdarabjából. (Sz) 21.05: Budapesti Művészeti Hetek. Dózsa Imre portré. (Sz) 21.40: Egy meg egy. Svéd film. (Sz) 23.10: Tv-híradó 3. (Sz) BUDAPEST TV II 17.30: Reklám. 17.35: Vakáción a Mézga család. Magyar rajzfilm­sorozat. XIII/2. rész: Az Ígéret földje. (Ism.) (Sz) 18.00: Fekete István: A koppányi aga testa­mentuma. Tv-film. (Ism.) (Sz) 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Vers­e mindenkinek. Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél. (Sz) 20.05: Az andersonvillei per. Csehszlovák tv-film. (Sz) 21.55: Tv-híradó 2. (Sz) 22.15: Beszél­getés Ligeti Györggyel. (Sz) OSZTRÁK TV . 14.30: A szabin nők elrablása. Film. 17.30: Wickle és az erős emberek. Filmsorozat. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Két­szer hét. Hét nap műsora két csatornán. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Sport­hírek. 20.15: Nincsen hulla Lili nélkül. Krimi komédia. 21.50: Sporthírek. Hírek. OSZTRÁK TV II 15.30: Schubertiade. 17.00: A Waltonok. Filmsorozat. 18.00: Kétszer hét. 13.25: Labdarúgás. 19.00: Filmbarátok műsora. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Nem félünk a farkastól. Filmdráma. 22.25: Vé­res nyom. Westernfilm. BELGRÁD TV I 17.35: Tv-naptár. 17.45: Gyer­mekműsor. 18.15: Fiatalok mű­sora. 18.45: Dzsessz kivitelre. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szórakoztató zene. 21.00: A selymes és a csélcsap­ó film­sorozat. 22.05: Dokumentummű­sor. 23.00: Hét tv-nap. BELGRÁD TV II 17.30: Kis koncert. 18.45: Arany­­kor-e az öregség. 19.15: Kis kon­cert. 19.55: Ma este. 20.00: Napi­renden a kultúra. 21.00: Huszon­négy óra. 21.15: Emlékek. 22.05: Házi mozi: Kétirányú aszfalt — amerikai film. SZLOVÁK TV I 9.00: Hírek. 9.05: Megérdemli, hogy védjük — természetfilm. 9.35: Dietl: Mérnöki Odisszea — tv-sorozat 11. rész. (Ism.) 10.35: Európa a feszültség-enyhülés út­ján — szovjet dokumentumfilm. (Ism.) 11.00: Pedagógusok mű­sora. 11.30: Beszél németül? 6. lecke. (Ism.) 12.00: Hírek. 16.05: Válaszolunk nézőink leveleire. 16.15: A sportkedvelőknek. 16.55: Slavia Praha—Zbrojovka Brno labdarúgó Liga. A szünetben: Esti mese. 18.50: Peter Sever: Most pedig dönts — tv-sorozat 12. rész. 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv­­híradó. 20.00: A világ cirkuszai. 20.35: Sporthíradó. 20.45: Moulin felügyelő — francia bűnügyi tv-sorozat. 22.10: Dalok a hullá­mokon — zenés szórakoztató műsor. 23.15: Házasságkötés ap­róhirdetés útján. Vidám tv-je­­lenet. 23.50: A komikus és vi­lága. 00.20: Hírek. SZLOVÁK TV II 17.10: Hírek. 17.25: Halló, itt a hírszerkesztőség. 17.35: Találko­zás szovjet művészekkel. 18.25: Raskenék — svéd tv-sorozat 6. rész. 19.30: Riportműsor. 19.55: Szombat esti versek. 20.00: Frid­­rich Schiller: Stuart Mária — színházi előadás. 21.55: J. S. Bach: Negyedik brandenburgi verseny. (g-dúr) 22.15: Az úton nem vagy egyedül. (Ism.) 22.20: Útifilm. 22.45: Tv-híradó. (ism.) Könyvespolc Tájak, várak A Móra Kiadó sorozata, az Ezerszínű Magyarország, szülőhazánkat mutatja be: „Hogy értőbb szemmel néz­ze ki-ki az őt körülfogó, is­merős világnak a múltját, jelenét, s több köze legyen hozzá mint eddigelé. Hogy öröme, fájdalma őt is átjár­ja, mint aki nemcsak lako­sa e hazának, hanem fia, lánya” — vallja új köteté­ben, az Aranyhomok­ban Varga Domokos. Korábban már felfedező útra vezette olvasóit vizeink, erdeink világában, most tá­­gabb pátriájába, a Duna- Tisza közére invitál. Beba­rangolhatjuk vele a híres várost, Kecskemétet, néhai való Kötöny király népének — a kun kornak — a föld­jét, a szikes pusztákat, a szóló szőlő, és a csengő ba­rack kertjeit, a Jászságot. Krónikák és Petőfi, Móra kalauzolásával bolyongha­tunk a táj szomorú­­ és föl­emelő múltjában, a török­­dúlás, a tőzsérek és gulyák, ménesek világában. Csak így látható meg igazán, hogy milyen emberfölötti munkát végeztek két kezük­kel az ittlakók nemzedékei, hogyan éledt meg a József Attilás „holt vidék”, hogyan változott a hajdan termé­ketlen sivány, a futóhomok aranyhomokká, miként vi­rult ki itt­­, hol egykor bús árvalányhaj és kékvi­rágú szamárkenyér tenyé­szett — egy kicsinyded kert- Magyarország. A szívós szor­galom erdőket telepített a homokra, az akácosok mellé fenyveseket is már, ha nem is oly vadregényeseket, mint a zordon Kárpátoké. Csatornák kínálják éltető vízzel a szomjazó földeket. S bizonyára megérjük az időt, amikor Rotterdamból hajók érkeznek a Kiskun­ság gyümölcseiért. Így ju­tunk a múltból a jövőbe, s ezzel az ígéretes távlatú képpel búcsúzik a szerző, ki maga is kiskunsági fi, — a Homérosz-fordító Baksay Sándortól görögösen Baké­­rionnak becézett — Bak­ér menti Kunszentmiklós szülötte, neveltje. Az ezerszínű múlt mesés és történeti szálaiból szövi Szombathy Viktor a Száll a rege várról várra, szlová­kiai vármondák című köny­­vén­ek anyagát (melyet a pozsonyi Madách Kiadó je­lentetett meg a csehszlovák és magyar közös könyvki­adási egyezmény alapján). Ajnácskőtől Zólyomig öt­venhat várról regél ízesen a szerző. Hallunk tündérek­ről, gonosz várurakról, tör­ténelmi nagyjainkról, hon­szerző eleinktől kezdve: Böngér fia Bors vezérről, nyitrai Zoborról, Stibor vaj­dáról, Beckó bolondról, Má­tyás királyról, a Thökölyek­­ről, a nagytermészetű Ba­­lassákról, Bálintról, a költő­ről, Menyhártról, a köpö­nyegforgatóról, a Rákócziak dicső korának dicső emléke­zetű férfiairól, a nagyságos fejedelemről, Bercsényiről, Vak Bottyánról, hőslelkű asszonyokról, lányokról, sze­­relmetes természetűekről, a Murányi Vénuszról — de hát ki győzné felsorolni, hogy még ki mindenkiről. Tessék csak elolvasni ezt a szép könyvet. Hadd tárulja­nak fel titkai Árva, Dévény, Érsekújvár, Késmárk, Ko­márom, Krasznahorka, Trencsén várának — a múlt emlékeiről regélnek e büszke várak, vagy már bús omladékok mohos, porlado­­zó kövei. (Kár, hogy térké­pet nem mellékeltek a szö­veghez, pedig memóriánkra ráfért volna emlékeztető­nek.) Mindkét könyv elsősor­ban a fiataloknak íródott, de mint minden valamire­való ifjúsági művet, Varga­ Domokosét és Szombathy Viktorét is haszonnal és él­vezettel olvashatják a fel­nőttebb nemzedékek is. Simon Zoárd 1. OLDAL MŰSZAKI KÖNYVNAPOK. Az MTESZ székházában a műszaki könyvnapok alkalmából az Állami Könyvterjesztő Vállalat a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó és a Műszaki Könyvki­adó 800 különböző technikai és szakkönyvet mutatott be a résztvevőknek Füst Milán képernyőn A szenvedély királya Füst Milán drámáinak igazságot szolgáltatott az idő. Több évtizedes kötet­ben, folyóiratban lappangás után a hatvanas évek köze­pétől lassanként színre ke­rültek, és a kritika bizonyos álmélkodással fedezte föl, hogy nem irodalomtörténeti kuriózummal találkozik, ha­nem eleven mondani­való­jú, modern színházzal. A drá­mák föltámadásának legbiz­tosabb jele, hogy a televízió is felfigyelt rájuk. Néhány éve készült már tv-játék a Zongora című, szerzője ál­tal is megtagadott egyfelvo­­násosból, s kiderült, hogy Füst Milán már jóval Be­­ckették színpadi forradalma előtt alkalmazott abszurd elemeket. Esztergályos Ká­roly rendezésében most a né­hány éve elhunyt mester leg­érettebb színpadi műve, a IV. Henrik elevenedett meg a képernyőn. A Nyugat első nemzedéké­nek nagy hatású egyéniségét visszaemlékezései szerint ka­masz korától kísértette a Canossát járó király témá­ja, míg alkotóereje teljében, 43 éves korában, 1931-ben egyetlen lendületben megír­ta. Munkáját gondos forrás­­kutatás előzte meg, a ténye­ket tekintve a IV. Henrik akár történelmi drámaként is megállná a helyét, mégis vi­lágos a néző és az olvasó előtt, hogy a XI. század csu­pán játéktér Füst Milán szá­mára, amelyben általános érvényű igazságokat akar kö­zölni az emberi lélek rejtel­meiről, természetesen a ma­ga sajátos nézőpontjának megfelelően. Henrik király alakja az emberi kezdeményezőerő jel­képe. Rakoncátlan, tomboló egyéniség, aki a legtágabb korlátokat is szűknek érzi, a szépet és rútat egyaránt kedveli, minden jelenség­nek a fonákját is kívánja látni. Az olthatatlan kíván­csiság és a sértett emberi önérzet hőse ő, megdicsőül majd újra pokoljárásra kényszerül, környezetét hol elbűvöli, hol meggyötri. Lá­zas, szinte önkívületben elkö­vetett cselekedeteinek tulaj­donképpen egyetlen magya­rázata van: nem tud a mú­landóságba beletörődni. Ma­gatartása annyiban hősies, hogy semmiféle kudarc nem tudja megtörni, még bukott királyként, reszketeg aggas­tyánként, szigorú őrizet alatt is új, lángbaborító nagy vi­harról álmodik. A IV. Henrik — ahogy ál­talában Füst Milán egész munkásságának is — nagy érdeme, hogy olyan korban, amikor a filozófia és a mű­vészetek inkább a józan mérlegelésre, a körülmények megfontolt vizsgálatára hívta fel a figyelmet — egyébként teljesen indokoltan — ez a dráma a személyiség jogai mellett száll síkra. Füst Mi­lán kétségkívül szélsősége­sen, olykor különc módjára érvelt, mégis rendkívüli írói bátorságra vall, hogy a si­kertelenség biztos tudatában is meg merte fogalmazni véleményét. Századunk iro­dalmának gazdagságát jelzi, hogy a tudományos alapos­sággal érvelő Németh Lász­lók és Illyés Gyulák mellett a szenvedélyeknek is van ilyen szuggesztív prófétája. S ez nem irracionalizmus Füst Milán részéről. Egész életművével azt próbálta bi­zonyítani, hogy a személyi­ség nyugtalansága, a láto­mások és indulatok vihara is hajtóereje az emberi fejlő­désnek. A IV. Henrik tv-változata, ha nem is mérhető a Madách Színház egykori híres elő­adásához, főbb vonásaiban értő módon, az írói szándék­hoz híven s a mai néző al­katához közelítve vitte kép­ernyőre a drámát. Gálffy László személyében sikerült egy olyan tehetséges fiatal színészre bízni a címszere­pet, aki képes volt gondola­tokat közvetíteni a játék leg­hevesebb sodrásában is. Mel­lette Piros Ildikó szenvedő királynőjére és Hauman Pé­ter gonoszan okos érsekére gondolunk vissza szívesen. Kár, hogy a húzások és a fényképezés modorosságai miatt a többi figura jószeri­­vel elsikkadt, pedig a IV. Henrikben van még jó né­hány remekül megírt szerep.­ A. Sz. J. KORA AVAR KORI TEMETŐ ZAMÁRDIBAN. Kora avar korból származó, gyaníthatóan ki­rabolt, mégis számtalan kincset tartalmazó terület feltárását kezdte meg nemrég Bárdos Edit régész, a kaposvári Rippl Rónai Múzeum munkatársa Zamárdiban. A mintegy ezer­­háromszáz éves avar kori temető ötszáz sírt tartalmaz. Az eddigi ásatások során bronzcsato­kat, láncokat, valamint egy bronzból öntött, szájában gömböt tartó delfint találtak a kutatók (MTI Fotó: Gyertyás László felv. M KS)

Next