Fejér Megyei Hírlap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
«. OLDAI, í Öt év Velence nagyközségben 20 milliós társadalmi munka Velence nagyközség tanácsához közigazgatásilag évek óta odatartozik Kápolnásnyék, Sukoró, Nadap és Pettend is. A tanács épületében egy fedél alatt intézik minden kisebb és nagyobb település ügyét, lakóinak gondját-baját. Ebben a munkában a tanácsi dolgozóknak mindig segítségére vannak a Hazafias Népfront bizottságai és aktívái. Babiák Mihályné, a nagyközségi tanács szervezési főelőadója népfronttisztségviselő is lakóhelyén, öt évvel ezelőtt választották először, nemrégiben pedig ismét a Hazafias Népfront kápolnásnyéki titkárává. Szerencsésen találkozott hivatali munkája és közéleti tevékenysége. Arra kértem, beszéljen a népfrontmozgalom kápolnásnyéki aktivistáinak a településen végzett munkájáról. — Milyen feladatra vagy eredményre emlékszik a legszívesebben? — Mindegyikre szívesen emlékszik az ember, mert elértük, megvalósítottuk, a legnagyobbtól a legkisebbig. Kápolnásnyéken óvodát építettünk, társadalmi munkát szerveztünk. Velencéről is jöttek az emberek, a vállalatok dolgozói. Segített a Vörösmarty Termelőszövetkezet, a KPM- kirendeltség, a Gáz- és Olajszállítási Vállalat kápolnásnyéki kirendeltsége és sorolhatnám a kisebb üzemeket, az egyéni segítőket. Két éve készült el az iskola és majd két év társadalmi munkája kellett hozzá, hogy környezete is megszépüljön. Az elmúlt öt évben a nagyközségben mintegy 20 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a lakosok, az üzemek. A népfront aktivistái a nagyközségi tanács dolgozóival karöltve teljesítik feladataikat. Négy-öt éve majd minden út rossz volt a nagyközség területén. Igaz, van még javítani való napjainkban is, de az összefogásnak, az aktivitásnak köszönhető, hogy megváltozott a települések képe. A tavasz beköszöntésével elkezdődik az árkok tisztítása, a házak előtti virágágyak, területek szépítése. — Szerencsére lakosaink többsége már természetesnek tartja, hogy mindezeket külön kérés nélkül is elvégezze. Kápolnásnyéken az idén szeretnének társadalmi munkával központi autóparkolót kialakítani. A község üzletei előtt van hely erre, és a zárt árokrendszer megvalósításával nagyobb területet is nyerünk. Az öregek napközijét is szeretnénék beindítani, amely a régi iskola egyik épületében kapna helyet. A másik volt iskolaépületben könyvtárat, olvasótermet alakít ki a tanács, a harmadikban pedig lehetővé válik az óvoda bővítése. Ebben is segítenek a társadalmi munkások. A mozgalom feladatai az óvodás korú gyermekektől egészen a legidősebb korosztályig terjednek. Velük együtt és értük dolgoznak. Nem könnyű munka ez. — Vannak időszakok, amikor az ember elkeseredik, még a legkisebb kudarc is kedvét szegi egy időre. Máskor viszont lelkesít egyetlen köszönő szó, egyetlen segítő kéz. Sok embert, közösséget említhetnék, akik önzetlenül dolgoznak a népfront munkásaiként. És nagyszerű érzés, amikor egy-egy munkaakció vagy közös ünnep megszervezése után a nagy közösség tagjai egymást segítve, egymás szórakozásának, vidámságának örülve zárják a napot. A közéleti munka, a települést fejlesztő társadalmi öszszefogás is mindennapjainkhoz tartozik, önmagunkért dolgozunk, lakóhelyünkért vállaljuk az évenként százezrekben mérhető tevékenységet. Kovalcsik Katalin OPTIKUSOK LESZNEK. A „Szász Ferenc" Iparcikk Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskola optika-fotócikk 'szakos' tanulói gyakorlatukat az OFOTERT oktatókabinetjében végzik. Az érettségizett tanulók látszerész és optika-fotócikk eladói képesítést szereznek. Az elsőéves látszerésztanulók heti négynapos gyakorlatokon egy tanévben tizenöt-húsz ezer szemüveget készítenek a kereskedelem részére. A képen: a műhelyben a látszerészgyakorlatot Gödör Istvánné szakoktató vezeti az elsőéveseknek „Az ész hordoz mindent” KISZ-alapszervezetek, üzemi kollektívák, FMKT-csoportok számára szervez vetélkedőt a Fehérvár Áruház KISZ-bizottsága. A különlegesnek ígérkező versenyt február 13-án délután négy órakor tartják. Különlegeset mondtunk azért, mert a versenyt meghirdetők állítják, a jelentkezőknek nem kell készülniük rá. „Az ész hordoz mindent” című vetélkedő ugyanis döntően egyszerű logikai feladatokból áll. A négytagú csapatok versenyének első három helyezettje pénz- és tárgyjutalomban részesül. Mindennapi kenyerünk Választékbővítés, új termékek a Székesfehérvári Sütőipari Vállalatnál Nemrégiben még sok panasz érte a Székesfehérvári Sütőipari Vállalat háza táját. Jogos és kevésbé jogos bíráló észrevételek sokasága zúdult rájuk. Az utóbbi időben azonban kevesebb a kifogás a közhangulat hullámhosszán, az információs jelentésekben is egyre kevesebb a munkahelyi közösségektől érkező elmarasztaló vélemény. Örömmel állapították ezt meg az 1980-as politikai munkát elemző beszámoló taggyűlésen a vállalat kommunistái is. És a felsőbb pártszerv, az MSZMP Székesfehérvári városi Végrehajtó Bizottsága róluk kiállított minősítésében is helyet kapott a kedvező irányú változás. Nyilvánvalóan a jobban szervezett, fegyelmezett mindennapi termelőmunkának, a partner kereskedelmi vállalatokkal, élelmiszerüzletekkel meglévő és folyton erősödő, a lakosság minél jobb ellátását szolgáló kapcsolatnak része van a „panaszhullám levonulásában”. Ám része van ebben a megvalósult fejlesztéseknek, rekonstrukcióknak is. Ezekről beszélgettünk Kovács Jánossal, a vállalat igazgatójával. — Tavaly fejeződött be Székesfehérváron a Zrínyi utcai üzem rekonstrukciója. Ez mennyiben javította a lakosság ellátását? — A felújított, korszerűsített üzem az aprósütemény és a finomáru termelésének bázishelye. A 24 tonna/16 óra kapacitású üzemben naponta zsemlesúlyban és darabszámban több mint 250 ezer terméket állítunk elő. Ezen belül mintegy 150 ezer aprósüteményt (zsemle, kifli) sütünk. Elsőként vezettük be az aprósütemények hűtését. A kiflifélék választékát pedig a közkedvelt sós nagykiflivel bővítettük. Az említettek mellett még vagy huszonötféle finomáruterméket — köztük diétás zsemlét és kétféle félkésztortát — gyártunk. Jelenleg kísérletezünk egy jugoszláv adalékanyaggal készült tortával, ami a hagyományosnál lényegesen jobb minőségű. — Mikor kóstolhatjuk meg? — Rövidesen. Úgy tervezzük, hogy elsőként saját boltjainkban kezdjük meg az árusítást. — A sütőipar saját boltjaiban mindig kelendő az áru. Délután is kapható friss péksütemény. A kereskedelem többi egységeiben miért nincs ez így? — Valamennyire nem vonatkozik a megállapítás. Ugyanis több élelmiszerbolt, áruház vállalkozik arra, hogy a kora reggeli termékkiszállítás után a délutáni órákban is átvegyen friss péksüteményt. — És Önök nagyobb menynyiségben is tudnák vállalni a délutáni kiszállítást? — Igen. Fölkínáltuk e lehetőséget többször. Képesek vagyunk arra is, hogy a reggeli kiszállítás után napközben és délután is eljuttassunk friss kiflit, zsemleveknit, finomárut az eddiginél több kereskedelmi egységbe. A napi rendelésnek akár a felét is át tudnánk tenni kora délutáni kiszállításra. Igaz, hogy ez dupla szállítási költséggel terhelne bennünket, de vállaljuk és vállalnánk ennek bővítését, mert így folyamatosan friss terméket kaphatna a fogyasztó. — Székesfehérváron, a Palotai utcai kenyeres üzemben több kenyérféleség készül. Hogyan bővült a választék? — A választékbővülés nem kizárólagosan az 1980-as, hanem az utóbbi évek eredménye. Fehér kenyérből sütünk egy- és kétkilókat, kínálunk rozslánggal készültet és rozskenyeret. Nagy a keletje a burgonyapehellyel készült, kilogrammonként 8 forintért árusított kenyérnek. Közületek megrendelésére sütünk kétkilós félbarna kenyeret is. Legnagyobb mennyiségben természetesen az 5,40 forintos fehér kenyeret sütjük. — Miért oly keresett a burgonyás és az úgynevezett alföldi kenyér? — Véleményem szerint a fogyasztási igény változásaival magyarázható elsősorban, ugyanakkor az is tény, hogy a fehérebb kenyérfélék anyagösszetételében a finom fehérliszt dominál és nagyrészt kézi eljárással készülnek. A burgonyásat csak Fehérváron és naponta, az alföldit hét végén Székesfehérváron, naponta pedig megyénk más településein forgalmazzuk. Az összes menynyiségen belül ezek nem egészen egyötöd arányt képviselnek. Népszerű Székesfehérváron a rozsláng is, de a mennyiség növelését alapanyag-beszerzési lehetőségek korlátozzák. — Tavaly szó volt arról, hogy háromnegyed kilós, tartósított kenyérrel is kirukkol a vállalat. — Valóban. De az egykilósnál kisebb súlyú kenyerek tömeges gyártását a sütőipar jelenlegi gépi felszereltsége nem teszi lehetővé. Ugyanakkor a megfelelő tartósítószert csak dollárért tudtuk volna beszerezni. Ez sem nekünk, sem a fogyasztóknak nem lett volna kifizetődő. — Most viszont barna kenyérrel jelentkeznek. — Igény volt a piacon az egészen sötét színű, barna kenyérfajtára, ami sok búza és rozs héjrészt tartalmaz. Ezt a kenyérfajtát sikerült nem túl nagy mennyiségben hetvendekás súlyban előállítanunk. A búza- és rozsliszt keverékéből sütött téglalap formájú kenyér az egészségesebb táplálkozást is segíti és 5 forintos áron Székesfehérváron a kereskedelem több boltjában kínáljuk a fogyasztóknak. — Több község lakosságának ellátása is a vállalat feladatköre. Ezekről az üzemekről is hallhatnánk? — A megyeszékhelyen kívül középnagyságú vegyes termelésű üzemeink vannak. Móron jelenleg csak egykilós kenyeret termel a rekonstrukcióval felújított üzem, és belépett a termelésbe a második alagútkemence is. Sütnek itt alföldi kenyeret és zsemlén, kiflin kívül más finomárut, valamint félkésztortát. Velencei üzemünkből viszont kétkilós szabvány kenyér kerül ki nagy mennyiségben, és kis tételben készül alföldi kenyér. A nyári hónapokban a különben rekonstrukcióra váró üzem segítségére van a székesfehérvári és bicskei üzemünk, mivel szezonidőben a lakossági fogyasztás a Velencei-tó környékén igen megnő. Megemlíteném azt is, hogy bicskei üzemünk felújítás és bővítés alatt áll. Az egyik alagútkemence már termel és a másik ez év közepére készül el. A kisebb — a csákvári, a martonvásári és a polgárdi — üzemeinkben csak kenyeret sütünk. — A beszámoló taggyűlésen is szenvedélyes hangon indokolták a székesfehérvári új kenyérgyár szükségességét. Reális lehetősége van a gyárépítésnek? — Szükség van új kenyérgyárra. És ebben az ötéves tervben reális lehetősége van a megvalósításának. Régi kenyérgyárunk alagútkemencéi és feldolgozó gépei lassanlassan kikopnak, tönkremennek. Ezért egyre nehezebb körülmények között dolgoznak az emberek. A fogyasztók mindennap termékeink alapján minősítenek bennünket. Azon vagyunk, hogy a nehéz körülmények között is a lehető legjobb minőséget produkáljuk. — Számokban mérve menynyit tesz ki a vállalat napi termelése? — Ellátási területünkön hétköznap 70, szombaton 100, több napos ünnepek előtt pedig 140 tonna kenyeret, 400 ezer aprósüteményt és finomárut termelünk. Éves szinten félmilliónál több félkésztortát és 350 tonnányi száraztésztát készítünk. És az immáron ötödik éve bevezetett konténeres szállítás gyorsította, higiénésebbé tette termékeink eljuttatását a fogyasztókhoz. A jövőben is azon leszünk, hogy a fogyasztók igényeit minél teljesebben kielégítsük. — Köszönjük a beszélgetést. Németh Erzsébet Zsemletészta vetése az alagútkemencébe Fotó Kabáczy Szilárd Konténerben, szállításra kész a kenyér FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1981. FEBRUÁR