Fejér Megyei Hírlap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. FEBRUÁR 2. Gazdaság- és társadalompolitika KISZ-taggyűlés vasárnap délután Vándorzászlóra pályáznak Az agárdi területi alapszervezet munkáját érdemes megnézni — javasolta a KISZ fehérvári járási bizottságának titkára, Borbély András. Nemrégiben pályázták meg a KISZ KB egyik magas elismerését. De erről beszéljenek ők. A beszámoló nem leltár Vasárnap délután, megvallom kételkedtem: megtartják-e a taggyűlést? Utólag kénytelen vagyok elnézést kérni attól a negyvenhárom fiatalembertől — köztük aszszonyok, lányok, fiúk és családapák — akik délután háromkor már mind együtt voltak Agárdon, az általuk felújított és széppé varázsolt KISZ-házban. Árvai Péter, az alapszervezet tagja — egyébként a nagyközségi KISZ-bizottság titkára — nyitotta meg a taggyűlést, üdvözölte a fiatalokat. Ezután Ódor József, a Ságvári Endre alapszervezet titkára emelkedett szólásra. „Megkezdődött a beszámoló és ahogy a titkár ígérte a tagságnak, nem leltárszerű felsorolása volt az elmúlt évben végzett munkának. Áttekintés volt, amelyben egy kis közösség mérhette le a maga mögött hagyott utat, az elvégzett feladatokat és a fejlődést. — A társadalmi munkánk elsősorban klubunk rendbehozatala és szépítése volt — mondta a titkár. — Nagy segítséget jelentett, hogy az Állami Ifjúsági Bizottságtól kaptunk 25 ezer forintot, így elvégezhettük a teljes ,belső felújítást. Az alapszervezetnél jól működő Ifjú Gárda szakasz tevékenykedik. A járási szemlén is jól szerepeltek. A klubéletnél a hibák is szóba kerültek. Az első nekilendülés után megtorpantak, vallja a beszámoló és az alapszervezet tagjai is. Szerencsére a közös munka, a kapott berendezési tárgyak, a magnó, a televízió újból megindította az életet. Hétfőn, szerdán, szombaton és vasárnap minden KISZ-tag és KISZ-en kívüli előtt nyitva az ajtó. — Szólnom kell még a politikai képzésről, amelyben szép eredményeket értünk el és büszkék lehetünk szervezeti életünkre, a tagépítésre. Tavaly 16 fiatalt vettünk fel alapszervezetünkbe. Nekik még ezután kell bizonyítaniuk. A tagoké a szó A titkári beszámoló és a vezetőség munkájának értékelése után ki-ki elmondta véleményét a hallottakról, az összegezésről. Elsőként Veres János dicsérte a hallottakat, mondta el gondolatait, akit a taggyűlés elején fogadták soraikba a fiatalok. Visszatért a KISZ-be, mondták, szívesen látják. — Én itt már csak vendég vagyok — állt fel Ódor Zoltán — de úgy érzem, ebben a beszámolóban az én munkám is benne van. Tudjátok, bevonultam, de a seregben dolgozom a mozgalomban és ide szeretnék visszajönni. Kléman Tamás szavai után támadt egy kis vita. Kifogásolta, hogy a klub takarításánál valahogy mindig ugyanazok veszik kézbe a seprőt. — Félre, ne értsetek! Én szívesen megcsinálom, de mintha a társadalmi munkában mindig ugyanazok vennének részt. Vagyunk itt azért többen is. A közösség nevelő funkciója a mozgósításban, az együttes cselekvésben nyilvánul meg. Ez az erő abban is kifejezésre jut, hogy egy-egy paszszív társat megnyernek magukkal ragadniuk, bevonniuk a munkába. Az egyéni értékeléseknél ez is téma volt. És ahogy a meghívott vendégek egyike, Varga Vilmos, a községi pártalapszervezet titkára mondta: " Amikor a közösség emberek sorsáról dönt, bírál, ítél, esetleg ki is zárja őket az alapszervezetből, először mérlegel, így történt ez most is, de az emberről soha nem szabad lemondani. A taggyűlés elfogadta a beszámolót, felelősséggel döntött a vezetőségi és az egyéni értékelésekről. Két tagot kizártak maguk közül, kettőnek pedig megadták a lehetőséget a bizonyításra. Munkájuk alapján pályáztak A választás ezután kezdődött. Ódor Józsefet — mivel más feladatokkal bízza meg a nagyközségi KISZ-bizottság — felmentette a tagság, és megválasztotta az új titkárt és a vezetőséget. A leköszönő titkár még elmondta: — Kimaradt a beszámolóból: tavaly felderítettük a községben lévő elhanyagolt telkeket. Igaz, bírságot is kiszabott a tulajdonosokra a tanács, de azóta rendben vannak a telkek. Ez volt a mi Radarunk. És még valami: megpályáztuk a KISZ Központi Bizottság Vörös Vándorzászlaját. Hogy elnyerik-e, azt még nem lehet tudni, de eddigi munkájukért mindnyájukat dicséret illeti. Kovalcsik Katalin Fiatal közgazdászok találkozója Gazdasági növekedésünk kényszerpályái a Január 25-én és 26-án a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottsága és a KISZ KB értelmiségi Fiatalok Tanácsának szervezésében került sor Salgótarjánban afiatal közgazdászok országos találkozójára. Természetesen a társaság megyei szervezetei nek, illetve fővárosi szakosztályainak 160 fiatal szakembere között ott voltak megyénk képviselői is. A harmadik alkalommal megrendezett találkozó két napja őszinte, jó hangulatban, intenzív munkával telt el. Szakmai körökben a tanácskozásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak, hiszen közgazdászaink 47 százaléka 35 éven aluli, 25 százaléka 29 évnél is fiatalabb. A találkozó fő témája gazdasági növekedésünk volt. Az első nap plenáris üléseit Pulai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének gazdasági növekedésünk kényszerpályáiról és a növekedéspolitikai koncepciókról szóló előadása nyitotta meg. Pulai elvtárs beszélt az egyensúlyi gazdaságpolitika eddigi eredményeiről, valamint arról, hogy ez a politika hogyan kezeli a gazdasági növekedés kérdését, és az hogy hogyan fogalmazódik meg a VI. ötéves terv célkitűzéseiben. Az 1980—81-es évek eredménye esélyt ad népgazdaságunknak a VI. ötéves terv céljainak megvalósítására. Egyensúlyi politikánk három lényeges vonása — a fizetési mérleg javítása — ami a további romlás megállítását jelenti —, a gazdaság struktúrájának átalakítása, hatékonysága — életszínvonal-növekedés — csak akkor valósulhat meg, ha az ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem 14 százalékkal emelkedik. A növekedés kétharrmad része szükséges az egyensúlyi célkitűzések megvalósításához, 4 százaléknyi pedig a belső felhasználásra. Ha a nemzeti jövedelem ilyen szintű növekedése nem valósul meg, akkor a célok csak egymás rovására valósulhatnak meg. Keresletorientált gazdaságunkban mintha túlzottnak tűnne a 14—17 százalékos nemzeti jövedelem-növekedés terve. Éppen a keresleti oldal nincs megfelelően alátámasztva, a piac bővítésének pedig vannak objektív korlátai. Ez a szűk piac a legerősebb korlát, amely a gazdasági növekedés kényszerpályáira szorítja a magyar gazdaságot . Az első napon még két plenáris ülés volt. Csath Magdolna, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője a tervezés vállalati és minisztériumi eredményeiről és problémáiról beszélt. Elmondta, hogy a vállalatok többsége nem tervez reálisan, nem tudja felmérni a vállalat tényleges helyét a gazdaságban. A tervkészítésben uralkodik az „el nem ígérkezés” szemlélete. A vállalatok jelentős tartalékokat hagynak maguknak a tervben, aminek az az oka, hogy még mindig a terv a beszámoltatás eszköze. Felhívta a figyelmet a stratégiai tervezés szükségességére, a tervezés módszertanában pedig a sávos tervezés alkalmazására. Ifj. Marosán György, az Ipari Minisztérium munkatársa a műszaki-technikai fejlődés — társadalmi környezet című előadásában hangsúlyozta: ahogyan az iparpolitikában a versenyképességnek, a fejlesztési politikában az innovációnak kell a középpontban állnia. A második napon szekcióülésekkel folytatódott a találkozó: a vállalkozás, vállalatalakítás új feltételei, szabályai , árrendszer, árpolitika, világgazdasági kihívások, külkereskedelmi választási lehetőségek; a gazdaságirányítás modernizálása témakörökben. A fiatal szakemberek legnagyobb érdeklődését a vállalatalapítás és -vállalkozás témája váltotta ki. A részt vevő közgazdászok véleménye megegyezett abban, hogy a gazdaságirányítás rendszerében az irányítási intézményrendszernek is változnia kell. Ezek a változások szerencsésen estek egybe az ötnapos munkahét bevezetésével. A szabadidő ilyen mértékű megnövekedése már olyan minőségi változást eredményez, hogy az emberek elkezdenek gazdálkodni saját szabadidejükkel. A munkaidő után végzett, az önmegvalósításhoz közelebb álló munkával, legálisan többletjövedelemhez jutnak, amiből már megvehetnek olyan munkákat, amelyeket eddig — különösebb szakmai ismeret nélkül — kénytelenek voltak maguk elvégezni. Ez pedig nem más, mint a társadalmi munkamegosztás továbbfejlődése. Senkár László Mány, Csabdi, Óbarok Társközségek a megyehatáron Egy idős asszony ballagott az országúton, csomaggal a kezében, Bicske felől. Csabdiig vagy négy kilométer az út, a busz pedig csak később indul. Bizony a csabdiak gyakran panaszkodnak a közlekedésre, noha az utóbbi években sűrítettük az autóbuszjáratokat, fordulókat építettünk — mondja dr. Nyúl István, a bicskei nagyközségi tanács elnöke. De milyen is a Bicskéhez tartozó társközségek helyzete: Óbaroké, Csabdié és Mányé? S, hogy ezt a témát mennyire fontosnak ítélik meg a nagyközség vezetői a helyi állami, társadalmi szervek, bizonyítja, hogy a témát a közelmúltban alapos vizsgálat alá vették, több fórumon is megvitatták. Lassú oldódás Érthető, hogy egy falu életében megrázkódtatást jelent a „társulás”. Okkal-joggal féltik lakóhelyük múltját, jelenét és jövőjét, hiszen az irányítás és a döntés joga némileg korlátozódik, vagy éppen alárendelődik egyéb igényeknek. Így voltak ezzel a mányiak is, főként a kezdeti időben, és csak nagyon lassú volt az oldódás, amikor bizonyosságot szereztek róla, hogy nincs szó mellőzésről. Tapasztalhatták, hogy a tanácsházára ügyeikkel, bajaikkal éppen úgy bemehetnek, mint korábban. A kirendeltségvezető jelenléte mellett rendszeresen megjelenik a nagyközségi tanács elnöke, vb-titkára, sőt két szakelőadó is segíti az állampolgárokat ügyeik intézésében, a hét meghatározott napjain. — Érdekes módon ezeken a fogadónapokon alig-alig keresnek bennünket a helybeüliek — mondja a nagyközségi tanács elnöke. — Igaz, a távolság nem olyan nagy, hogy elválasztana bennünket. Pontos számadatok vallanak egyébként arról, hogy a társközségeket és a külterületeket képviselő tanácstagok milyen gyakran emelnek szót. Íme: öt év alatt 214 felszólalást jegyeztek fel a vb-, illetve tanácsüléseken. Mánytakaros kis falu a megyehatáron, igen gyakran hallott magáról. Élénk a sportélet, a kulturális élet, a nemzetiségi lakosság hagyományápoló, őrző szerepe. Tavasszal, a nemzetiségi nap tiszteletére tették rendbe kívül-belül a művelődési házukat, amelynek élére függetlenített vezetőt neveztek ki, és fenntartásához a mányi tsz is hozzájárul. A jó közérzet megteremtését és stabilitását segítették azok az erőfeszítések, melyek során a múlt években is tovább épült, fejlődött Mány. Útfelújítások, az elektromos hálózat bővítése, új építési telkek kialakítása, korszerűsített gyermekintézmények, új pedagóguslakások, korszerűsített orvosi rendelő jelzik a társközségekkel való törődést. Most van tervezés stádiumában az iskolaépület CLASP-rendszerrel való bővítése is, hogy csak néhányat említsünk. Nem fogy a lakosság A közös tanács „legöregebb” tagja Csabdi, 1966 óta irányítják közösen a sorsukat. A kirendeltség vezetője nagy gyakorlattal, évtizedek óta tölti be tisztét, ellátva egyúttal az óbaroki kirendeltség vezetőifeladatait is, megosztva idejét e két falucska között. Gondjaik megoldása érdekében sokat tettek együttesen. A Csabdi Általános Iskolát például a járás egyik legmodernebb kis iskolájának lehet nevezni — két évvel ezelőtt a tatabányai szénbányák segítségével felújították, központi fűtéssel látták el. A mányi termelőszövetkezet autóbuszával ide szállítják naponta a vasztélypusztai gyerekeket is, ami jó példája az együttműködésnek. Bár a leggyakoribb panasz manapság is a közlekedésre hangzik el, sokat javult. Korszerűbb lett az óvoda, szélesebbek az utak. Van gázcseretelep és folyamatban van a falucskán átfolyó Szent László patak rendezése, mely korábban annyi gond forrása volt. Javul a vízellátás Csabdin a legnagyobb probléma a vízellátás. Ennek javítása érdekében a gerinchálózat egyik része már kiépült, a további építéshez szükséges tervek most készülnek, de számítanak a lakosság közreműködő segítségére is. Mindig formálódik, mindig újul valami. Az idén például lebontják az igen rossz állapotban lévő könyvtárat, és új helyén, a tanácsházán helyezik el. Szép fekvésű falucska Csabdi. Úgy tűnik, lakói ragaszkodóak. Nem fogyatkozik a lakosság száma, igaz, nem is gyarapszik. A stagnálás azonban bíztató jel. Célt, jövőt remélnek itt az emberek. Munkaalkalom van bőven, az új bánya is várja a munkáskezeket. Ugyanez vonatkozik a másik két lakóhelyre, Mányra és Óbarokra is. A családi házak szaporodása azt jelzi, hogy megtelepednek a fiatalok. Óbarok hétszáz lakója nem szenved hátrányt. Van óvodájuk, iskolájuk, az orvosi rendelő korszerűsítésével, mélyfúrású kúttal és a közkutak felszerelésével alapvető igényeket oldottak meg. De van klubkönyvtáruk, önálló sportegyesületük, és a legszükségesebb élelmiszert árusító boltjuk. * * * A társközségekben csaknem négyezren élnek, a nagyközség lakosságának több mint negyedrésze. Róluk egyenrangú módon gondoskodnak a nagyközség vezetői. Balázs Katalin Új családi otthon, befejezés előtt, Manyon (Fotó: Neményi A.) Tojóházak exportra Újabb ketreces tojóházakat adott el a Komplex Külkereskedelmi Vállalat szovjet partnerének a Traktoroexportnak. A napokban aláírt 42 millió rubeles szerződés alapján az idén 138 kétszintes berendezést szállítanak a Szovjetunióba. A Rába mosonmagyaróvári üzemébenkészülő tojóházakból már több mint egy évtizede exportálnak, azt annak idején éppen a szovjet partnerek igényére, közös munkával fejlesztették ki. Eddig több mint 2500 ilyenfarmot létesített a Komplex a Szovjetunióban, amelyekben 73 millió tojót helyezhetnek el. Az idén szállítandó tojóházakba csaknem 8 millió csirkét telepítenek. A szovjet piacon kívül ezek a tojóházak keresettek más szocialista országokban. A Rába-gyár egyébként folyamatosan fejleszti, korszerűsíti a farmok technológiáit, s terveik szerint rövidesen kidolgozzák a más szárnyas állatok tartására alkalmas tojóházak típusaitis. Új típusú generátorok Az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában elkészült az első száz darab abból az új típusú generátorból, melyet a gyár legnagyobb hazai vásárlói, a Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint az Ikarus számára fejlesztettek ki. Az autóbuszokat villamos energiával ellátó generátoroknak ez az új típusa jobb az elődeinél: teljesítménye a hagyományosénak másfélszerese, a korábbi 250 ezer kilométer helyett 400 ezer kilométer megtételéig biztonsággal üzemel. Az új konstrukciójú generátorokat a gyártóvállalat az eddiginél termelékenyebben állítja elő. A készüléket — több változatban — az esztendő második felében már sorozatban gyártják.