Fejér Megyei Hírlap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

■■■ I WWk JM y % M ■■■ | —■' L Lk I Lk IJ I\#| Lm m L I VILÁG PROLETÁRJAI, TÁRSULÁS I C­ Pj M­­ L­ VJI I L EGYESÜLJETEK! TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁSRA ----------------------------­'-■■■■■ ■ - —■ ^________________________ ORSZÁGGYŰLÉSI JEGYZETEK Péntek, A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL I­­ XXXVIII. évfolyam, --------------------------- ' £ f "■ ’ III 72. szám SZÉKESFEHÉRVÁRI SIKER HAMBURGBAN • I ■ 111 UJiriirjaiJJTjtlL^JJ IJTJ JIIIIJ IIIJU . I j l, j ll ■ Ara: 1,40 Ft iHPi')#TiTBíi^iriii|^iiyTíi'rgf|ii)»niT|iigi‘f*TTf,l*^aiis^8^.Rm«8iM^Mij8^ 1 > Iliül VII Tlihlil 1 Jiill iiB ■^»1 ■ JÉ» J 1982. március 26. Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testü­letünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés, az országos választási elnökség jelentését tudomásul véve, Szalai Gyula országgyűlési képviselőt, — akit az időközi vá­lasztás során Fejér megye 1. sz. választókerületében megvá­lasztottak, — igazolta. Ezt követően az országgyűlés tudomá­sul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát: 1. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyze­téről. 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció: Markója Imre Mindenütt növeljük az államélet demokratizmusát Az igazságügy-miniszter bevezetőben szólt történel­münk legutóbbi negyedszáza­dáról, arról az útról, melyet megtettünk a szocialista tör­vényesség helyreállítása, meg­szilárdítása és fejlesztése ér­dekében. Szocialista jogrendünk a legutóbbi igazságügy-minisz­teri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagy­arányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok telje­sítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormá­nyunk politikai célkitűzései­nek érvényesítését. Az egyik meghatározó je­lentőségű célkitűzés az álla­mi élet sokoldalú fejlesztése,­­ demokratizmusának növelé­se, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsí­tése volt. Ez a tevékenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos­­ kérdésekkel kívánunk foglal­kozni, mint a választási rend­szer tökéletesítése, demokra­tizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvé­nyesülését szolgáló garancia­­rendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerű­sítésére irányuló munka. A bűnüldözést és igazságszol­gáltatást illetően szintén to­vábbi jelentős témák kerül­nek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és törvényalkotási célkitűzés a népgazdaság to­vábbi fejlődésének elősegíté­se, s ezen belül a gazdálko­dás jogi kereteinek megújí­tása. Változatlanul napiren­den levő feladat — mondot­ta a miniszter — a gazdaság­­irányítás komplex tovább­fejlesztése. A jogi szabályo­zások közül a legnagyobb vo­lumenű az új munka tör­vénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti jog­anyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szer­ződési és a felelősségi rend­szer fejlesztésével, az ezek­hez, valamint a tisztességte­len gazdálkodás elleni ered­ményesebb fellépéshez szük­séges jogi­ eszközök kimun­kálásában. Dr. Markója Imre az ál­lampolgári jogok érvényesü­léséről, s ezen belül az em­beri jogok kérdéséről szólva kijelentette: a Magyar Nép­­köztársaság részese az embe­ri jogokkal kapcsolatos min­den, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződés­nek, s azokhoz a legtöbb esetben olyan tőkés országo­kat megelőzve csatlakoztunk, amelyek napjainkban szíve­sen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. Meg­állapíthatjuk, hogy hazai jo­gunk — alkotmányunk alap­ján — az esetek többségében jóval fejlettebb színvonalon szabályozza az emberi jogok kérdését, mint amilyenek a nemzetközi szabályozások normái. Az emberi jogok ér­vényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerű és kö­vetkezetes. A továbbiakban arról be­szélt az igazságügy-minisz­ter, hogy a lezajlott és a most folyó nagyarányú tör­vényalkotási reformmunká­val megteremtjük a fejlett szocialista társadalom építé­sének korszerű jogi alapjait. A jogszabály-előkészítés és a jogalkotás demokratizmusá­ról szólva mindenekelőtt az országgyűlés törvényhozó te­vékenységét emelte ki. Egyet­értett az országgyűlés bizott­ságaiban elhangzott javasla­tokkal, hogy fontos társada­lompolitikai, vagy gazdaság­politikai problémák készülő szabályozásaival, azok fő irányaival a döntés előtt a parlamenti bizottságok előze­tesen megismerkedhessenek és az ezekkel kapcsolatos véleményeiket, javaslataikat elmondhassák. A demokra­tizmus fejlesztésének egy másik nagy lehetősége — folytatta dr. Markója Imre — a fontosabb jogszabály­­tervezetek társadalmi és szakmai megvitatása. A túlszabályozásról szólva rámutatott: a hatályos ma­gyar joganyag valóban terje­delmes, ez azonban még nem jelent feltétlenül túlszabályo­zottságot. Elsősorban szem­léletbeli problémákról van szó. Egyesek a jog szerepét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában csupán a jogi szabályozásra gondol­nak. Jelentős szerepet fog játszani a jogi túlszabályo­zottság megszüntetésében, a joganyag rendezésében és át­tekinthetővé tételében a kor­mánynak az az elhatározása is, amely előírta a jogszabá­lyok korszerű számítógépes nyilvántartási rendszerének megteremtését. Az igazságügy-miniszter beszámolóját vita követte. Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságának titkára, a napi­rend bizottsági előadója el­mondotta, hogy a bizottsági üléseken a képviselők egyet­értettek abban: jogalkotá­sunk általános politikai célja a társadalom szocialista vo­násainak erősítése. A jog­szabályalkotásban fokozottan kell számítani a társadalmi közreműködésre. A jogot olyannak kell alkotni, hogy azt az egész lakosság megért­hesse. Ebben mindenekelőtt a jogszabályszerkesztőknek kell elöljárniuk. Dr. Nezvál Ferenc (Bp. 14. vk.), nyugalmazott miniszter hangsúlyozta: változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes minisztériumok nem készítik elő kellően a jog­szabályi döntéseiket, nem vizsgálják meg, vajon meg­­vannak-e a végrehajtásnak az anyagi, személyi feltételei. (Folytatás a 3. oldalon) JOGTUDOMÁNYI VEGZETTSÉGŰ AKTÍV KERESŐK NÉPGAZDASAGI AG SZERINT 100 200 390 400 ezer fo­r 18,6______________________________________________________________________________ ^ MjjPAR . 5,7 ►■ÉPÍTŐIPAR TigpTr^rrttDASAQ es erdogazdAlkodAs 6,4»BSZAL­ITAS, HÍRKÖZLES 7,KERESKEDELEM 1,3*1 VÍZGAZDÁLKODÁS 2,S*ISZEM ES GAZD. SZOLG EGESZSEGUGYI SZOLG. 1970 44aT^^M KOZIGAZGATAS_______________________ * JOGASZOK AGAZATI ARANYA__________________________________________ | 15,3 ____________________________________________________________ — Fipar 1980 4,6 MIH­EP,TOIPAP mezogazdasag es erdogazdalkodas ii 11 Mj~7TiTras, hírközlés 4,6*MjKERESKEDELEM______________________ 1,8 vizgazdalkodas 4,3*M SZEM. ES GAZD. SZOLG. GATAS I I I----------------­---­too 200 300 400 ezer fő Az SZMT elnöksége tárgyalta Munkavédelem, munkásvédelem Tegnap délelőtt Csehkis Imréné elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Fe­jér megyei Tanácsának El­nöksége. A testület ülésének napi­rendjén szereplő témák közül elsőként Fogarasi Tibor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese ismertette a tanács munkavédelemről szó­ló utasítástervezetét, majd Borsi Árpád, az SZMT mun­kavédelmi főfelügyelője az 1981-es esztendő munkavé­delmi helyzetéről adott szá­mot. Ezt követően értékelték a munkavédelmi versenyt. A harmadik napirendi pont a munkahelyi közművelődési akcióprogramra tett javaslat volt, végezetül az elnökség két ülése között végzett mun­­­­káról számolt be Knizse Gyu­la, az SZMT vezető titkára. A megye 1981. évi munka­­védelmi helyzetéről szóló je­lentés megállapítja, hogy az országos viszonyokhoz ha­sonlóan, sajnos megyénkben is emelkedett az üzemi bal­esetek száma. Az üzemi bal­esetek súlyossága —, s ez szé­píti a kedvezőtlen képet — azonban csökkent. Elgondolkodtató adat vi­szont, hogy­ a tizenhárom ha­lálos üzemi baleset közül ki­lenc volt közlekedéssel kap­csolatos, s technológiai fo­lyamattal kettő volt össze­függésben. Általánosságban is elmondható, hogy növeke­dett a munkából menet és jö­vet történt közlekedési bal­esetek száma: az összes bal­eset 32,4 százaléka történt az említett körülmények kö­zött. A balesetek elemzéséből kitűnik, hogy az emelkedés nagyrészt a szubjektív ténye­ző kedvezőtlen összegződésé­re, együttes hatására vezet­hető vissza. A munkabizton­ság feltételei ugyanis me­gyénkben mérhetően javul­tak, lazult viszont a mun­kavédelmi fegyelem, amely­nek hatása egyebek mellett a baleseti statisztika romlá­sában is megmutatkozik. A munkakörülmények ja­vítására, a munkabiztonság fokozására csaknem félmil­­liárd forintot fordítottak a vál­lalatok, üzemek a múlt esz­tendőben. Ennek eredménye­ként több ezer dolgozó került ki a különböző ártalmak ha­tása alól. A munkavédelmi javulás legnagyobb mérték­ben a vasasszakszervezethez tartozó üzemekben valósult meg, de jelentősen javult a helyzet a mezőgazdaság te­rületén, az állami gazdasá­gokban. Bár általánosságban megállapítható a fejlődés, azt is meg kell jegyezni, hogy ez a fejlődés nem egyöntetű, vállalatok, gazdaságok között jelentős különbségek mutat­koznak. Az is előfordul, hogy egyazon üzemben csak rész­legesen sikerül javítani a feltételeket a munkavédelem szempontjából. Sajnos, van­nak olyan területek — pél­dául a bányászatban —, ahol még igen sok nehézséget kell vállalniuk az ott dolgozóknak. Az előterjesztést követő élénk vita —, melyet Knizse Gyula, az SZMT vezető titká­ra foglalt össze — egyönte­tűen fogalmazta meg a jobbí­tás, az előrelépés szándékát. S ennek eszközeként a sza­bálysértési bírságolás éppúgy szerepet kap, mint fegyelem erősítése és az agitációs pro­paganda nevelő munka fo­kozása. M. E. A NEB napirendjén Védett munkahelyek Tegnap a Fejér megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság olyan fontos, közérdekű témát tű­zött napirendjére, amely ta­valy, a rokkantak évében számos fórum napirendjén szerepelt. A csökkent és meg­változott munkaképességű emberek egészségügyi, szociá­lis, pedagógiai és foglalkozási rehabilitációjának helyzetét átfogó vizsgálattal elemezték. Az e témát részletező jelen­tés azokat a tapasztalatokat összegezte, amelyeket a népi ellenőrök a megyében, az ipari, mezőgazdasági üzemek­ben, tanácsoknál, az egész­ségügynél és egyéb területe­ken szereztek. A vizsgálat céljául tűzték ki ■ megállapítani, hogy a munkáltatók és a tanácsok segítik-e és milyen módon a csökkent, illetve megváltozott munkaképességű dolgozóik foglalkoztatását és rehabili­tációját. Céljuk volt továbbá felderíteni a rehabilitációt segítő és akadályozó tényező­ket. Mind a társadalom, mind az egyén érdeke, hogy a dol­gozó képességeinek és kép­zettségének megfelelő mun­kát végezzen. Az egészsé­gükben károsodott emberek többsége nem válik teljes munkaképtelenné, a megfe­lelő munkakörben hasznos munkát képesek kifejteni. A rehabilitáció a megmaradt képességek ésszerű hasznosí­tása tehát és ez nem mond ellent az egyéni és társadal­mi érdeknek. A gyakorlat azonban saj­nálatosan rosszabb ennél. A népi ellenőrök 30 gazdálkodó egységnél végeztek helyszíni vizsgálatot, ahol 54 és fél ezer dolgozó közül 1319 volt csök­kent, illetve megváltozott munkaképességű. Megállapí­tották azt is, hogy a csökkent munkaképességűekkel foglal­kozó vállalati­ bizottságokat csaknem mindenütt életre hívták. A mezőgazdasági üze­mekben — néhány kivételtől eltekintve — még nem szer­­veztek rehabilitációs bizott­ságot, összesített munkaköri jegyzék alapján a megye 177 gazdálkodó egysége 4660 vé­dett munkahelyet jelölt meg, ebből 2460­­helyet csökkent munkaképességű dolgozó tölt be. Nagyon sok helyen formá­lis az üzemorvosi alkalmas­­sági, illetve pályaválasztási vizsgálat. A pedagógiai reha­bilitáció iskoláztatási feltéte­(F­oly­tatás a 2. oldalon)

Next