Fejér Megyei Hírlap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
■■■ I WWk JM y % M ■■■ | —■' L Lk I Lk IJ I\#| Lm m L I VILÁG PROLETÁRJAI, TÁRSULÁS I C Pj M L VJI I L EGYESÜLJETEK! TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁSRA ----------------------------'-■■■■■ ■ - —■ ^________________________ ORSZÁGGYŰLÉSI JEGYZETEK Péntek, A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL I XXXVIII. évfolyam, --------------------------- ' £ f "■ ’ III 72. szám SZÉKESFEHÉRVÁRI SIKER HAMBURGBAN • I ■ 111 UJiriirjaiJJTjtlL^JJ IJTJ JIIIIJ IIIJU . I j l, j ll ■ Ara: 1,40 Ft iHPi')#TiTBíi^iriii|^iiyTíi'rgf|ii)»niT|iigi‘f*TTf,l*^aiis^8^.Rm«8iM^Mij8^ 1 > Iliül VII Tlihlil 1 Jiill iiB ■^»1 ■ JÉ» J 1982. március 26. Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés, az országos választási elnökség jelentését tudomásul véve, Szalai Gyula országgyűlési képviselőt, — akit az időközi választás során Fejér megye 1. sz. választókerületében megválasztottak, — igazolta. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció: Markója Imre Mindenütt növeljük az államélet demokratizmusát Az igazságügy-miniszter bevezetőben szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, arról az útról, melyet megtettünk a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. Szocialista jogrendünk a legutóbbi igazságügy-miniszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesítését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. Ez a tevékenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és törvényalkotási célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden levő feladat — mondotta a miniszter — a gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztése. A jogi szabályozások közül a legnagyobb volumenű az új munka törvénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellépéshez szükséges jogi eszközök kimunkálásában. Dr. Markója Imre az állampolgári jogok érvényesüléséről, s ezen belül az emberi jogok kérdéséről szólva kijelentette: a Magyar Népköztársaság részese az emberi jogokkal kapcsolatos minden, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződésnek, s azokhoz a legtöbb esetben olyan tőkés országokat megelőzve csatlakoztunk, amelyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. Megállapíthatjuk, hogy hazai jogunk — alkotmányunk alapján — az esetek többségében jóval fejlettebb színvonalon szabályozza az emberi jogok kérdését, mint amilyenek a nemzetközi szabályozások normái. Az emberi jogok érvényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerű és következetes. A továbbiakban arról beszélt az igazságügy-miniszter, hogy a lezajlott és a most folyó nagyarányú törvényalkotási reformmunkával megteremtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. A jogszabály-előkészítés és a jogalkotás demokratizmusáról szólva mindenekelőtt az országgyűlés törvényhozó tevékenységét emelte ki. Egyetértett az országgyűlés bizottságaiban elhangzott javaslatokkal, hogy fontos társadalompolitikai, vagy gazdaságpolitikai problémák készülő szabályozásaival, azok fő irányaival a döntés előtt a parlamenti bizottságok előzetesen megismerkedhessenek és az ezekkel kapcsolatos véleményeiket, javaslataikat elmondhassák. A demokratizmus fejlesztésének egy másik nagy lehetősége — folytatta dr. Markója Imre — a fontosabb jogszabálytervezetek társadalmi és szakmai megvitatása. A túlszabályozásról szólva rámutatott: a hatályos magyar joganyag valóban terjedelmes, ez azonban még nem jelent feltétlenül túlszabályozottságot. Elsősorban szemléletbeli problémákról van szó. Egyesek a jog szerepét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában csupán a jogi szabályozásra gondolnak. Jelentős szerepet fog játszani a jogi túlszabályozottság megszüntetésében, a joganyag rendezésében és áttekinthetővé tételében a kormánynak az az elhatározása is, amely előírta a jogszabályok korszerű számítógépes nyilvántartási rendszerének megteremtését. Az igazságügy-miniszter beszámolóját vita követte. Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára, a napirend bizottsági előadója elmondotta, hogy a bizottsági üléseken a képviselők egyetértettek abban: jogalkotásunk általános politikai célja a társadalom szocialista vonásainak erősítése. A jogszabályalkotásban fokozottan kell számítani a társadalmi közreműködésre. A jogot olyannak kell alkotni, hogy azt az egész lakosság megérthesse. Ebben mindenekelőtt a jogszabályszerkesztőknek kell elöljárniuk. Dr. Nezvál Ferenc (Bp. 14. vk.), nyugalmazott miniszter hangsúlyozta: változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes minisztériumok nem készítik elő kellően a jogszabályi döntéseiket, nem vizsgálják meg, vajon megvannak-e a végrehajtásnak az anyagi, személyi feltételei. (Folytatás a 3. oldalon) JOGTUDOMÁNYI VEGZETTSÉGŰ AKTÍV KERESŐK NÉPGAZDASAGI AG SZERINT 100 200 390 400 ezer for 18,6______________________________________________________________________________ ^ MjjPAR . 5,7 ►■ÉPÍTŐIPAR TigpTr^rrttDASAQ es erdogazdAlkodAs 6,4»BSZALITAS, HÍRKÖZLES 7,KERESKEDELEM 1,3*1 VÍZGAZDÁLKODÁS 2,S*ISZEM ES GAZD. SZOLG EGESZSEGUGYI SZOLG. 1970 44aT^^M KOZIGAZGATAS_______________________ * JOGASZOK AGAZATI ARANYA__________________________________________ | 15,3 ____________________________________________________________ — Fipar 1980 4,6 MIHEP,TOIPAP mezogazdasag es erdogazdalkodas ii 11 Mj~7TiTras, hírközlés 4,6*MjKERESKEDELEM______________________ 1,8 vizgazdalkodas 4,3*M SZEM. ES GAZD. SZOLG. GATAS I I I-------------------too 200 300 400 ezer fő Az SZMT elnöksége tárgyalta Munkavédelem, munkásvédelem Tegnap délelőtt Csehkis Imréné elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának Elnöksége. A testület ülésének napirendjén szereplő témák közül elsőként Fogarasi Tibor, a megyei tanács általános elnökhelyettese ismertette a tanács munkavédelemről szóló utasítástervezetét, majd Borsi Árpád, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője az 1981-es esztendő munkavédelmi helyzetéről adott számot. Ezt követően értékelték a munkavédelmi versenyt. A harmadik napirendi pont a munkahelyi közművelődési akcióprogramra tett javaslat volt, végezetül az elnökség két ülése között végzett munkáról számolt be Knizse Gyula, az SZMT vezető titkára. A megye 1981. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés megállapítja, hogy az országos viszonyokhoz hasonlóan, sajnos megyénkben is emelkedett az üzemi balesetek száma. Az üzemi balesetek súlyossága —, s ez szépíti a kedvezőtlen képet — azonban csökkent. Elgondolkodtató adat viszont, hogy a tizenhárom halálos üzemi baleset közül kilenc volt közlekedéssel kapcsolatos, s technológiai folyamattal kettő volt összefüggésben. Általánosságban is elmondható, hogy növekedett a munkából menet és jövet történt közlekedési balesetek száma: az összes baleset 32,4 százaléka történt az említett körülmények között. A balesetek elemzéséből kitűnik, hogy az emelkedés nagyrészt a szubjektív tényező kedvezőtlen összegződésére, együttes hatására vezethető vissza. A munkabiztonság feltételei ugyanis megyénkben mérhetően javultak, lazult viszont a munkavédelmi fegyelem, amelynek hatása egyebek mellett a baleseti statisztika romlásában is megmutatkozik. A munkakörülmények javítására, a munkabiztonság fokozására csaknem félmilliárd forintot fordítottak a vállalatok, üzemek a múlt esztendőben. Ennek eredményeként több ezer dolgozó került ki a különböző ártalmak hatása alól. A munkavédelmi javulás legnagyobb mértékben a vasasszakszervezethez tartozó üzemekben valósult meg, de jelentősen javult a helyzet a mezőgazdaság területén, az állami gazdaságokban. Bár általánosságban megállapítható a fejlődés, azt is meg kell jegyezni, hogy ez a fejlődés nem egyöntetű, vállalatok, gazdaságok között jelentős különbségek mutatkoznak. Az is előfordul, hogy egyazon üzemben csak részlegesen sikerül javítani a feltételeket a munkavédelem szempontjából. Sajnos, vannak olyan területek — például a bányászatban —, ahol még igen sok nehézséget kell vállalniuk az ott dolgozóknak. Az előterjesztést követő élénk vita —, melyet Knizse Gyula, az SZMT vezető titkára foglalt össze — egyöntetűen fogalmazta meg a jobbítás, az előrelépés szándékát. S ennek eszközeként a szabálysértési bírságolás éppúgy szerepet kap, mint fegyelem erősítése és az agitációs propaganda nevelő munka fokozása. M. E. A NEB napirendjén Védett munkahelyek Tegnap a Fejér megyei Népi Ellenőrzési Bizottság olyan fontos, közérdekű témát tűzött napirendjére, amely tavaly, a rokkantak évében számos fórum napirendjén szerepelt. A csökkent és megváltozott munkaképességű emberek egészségügyi, szociális, pedagógiai és foglalkozási rehabilitációjának helyzetét átfogó vizsgálattal elemezték. Az e témát részletező jelentés azokat a tapasztalatokat összegezte, amelyeket a népi ellenőrök a megyében, az ipari, mezőgazdasági üzemekben, tanácsoknál, az egészségügynél és egyéb területeken szereztek. A vizsgálat céljául tűzték ki ■ megállapítani, hogy a munkáltatók és a tanácsok segítik-e és milyen módon a csökkent, illetve megváltozott munkaképességű dolgozóik foglalkoztatását és rehabilitációját. Céljuk volt továbbá felderíteni a rehabilitációt segítő és akadályozó tényezőket. Mind a társadalom, mind az egyén érdeke, hogy a dolgozó képességeinek és képzettségének megfelelő munkát végezzen. Az egészségükben károsodott emberek többsége nem válik teljes munkaképtelenné, a megfelelő munkakörben hasznos munkát képesek kifejteni. A rehabilitáció a megmaradt képességek ésszerű hasznosítása tehát és ez nem mond ellent az egyéni és társadalmi érdeknek. A gyakorlat azonban sajnálatosan rosszabb ennél. A népi ellenőrök 30 gazdálkodó egységnél végeztek helyszíni vizsgálatot, ahol 54 és fél ezer dolgozó közül 1319 volt csökkent, illetve megváltozott munkaképességű. Megállapították azt is, hogy a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottságokat csaknem mindenütt életre hívták. A mezőgazdasági üzemekben — néhány kivételtől eltekintve — még nem szerveztek rehabilitációs bizottságot, összesített munkaköri jegyzék alapján a megye 177 gazdálkodó egysége 4660 védett munkahelyet jelölt meg, ebből 2460helyet csökkent munkaképességű dolgozó tölt be. Nagyon sok helyen formális az üzemorvosi alkalmassági, illetve pályaválasztási vizsgálat. A pedagógiai rehabilitáció iskoláztatási feltéte(Folytatás a 2. oldalon)