Fejér Megyei Hírlap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1982. ÁPRILIS 1. . Gazdaság- és társadalompolitika A Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pusztavámi erdészetében a gyertyános tarvágásán dolgoznak Fotó: Tímár Mátyás Kitűnő ellátás az ünnepekre Székesfehérvár áruellátásáért felelős vállalatok és intézmények képviselőinek részvételével koordinációs értekezletet tartott szerdán a városi tanács vb termelésellátás-felügyeleti osztálya, Zalavári Miklósné vezetésével. Az elhangzottakból kiderült, hogy bőséges árukínálat várja a vásárlókat a közelgő ünnepiek előtt. Április 4-re biztosítva van a jó, zökkenőmentes ellátás. Húsvétra 70 mázsa élő halat rendelt a Halért. Szerződés garantálja hogy ez a mennyiség, ami egyébként a tavalyinál valamennyivel több, időben megérkezik a boltokba. Ezenkívül kétfajta pácolt és négyféle mélyhűtött halból válogathatnak a vevők. Az állatforgalmi vállalat tájékoztatása szerint tőkehúsból minden igényt ki tudnak elégíteni, a boltokba — megrendelés szerint —, de szinte minennap szállítanak friss húst. 700 mázsa füstölt hús, sonka, kötözött sonka és tarja a jelenlegi készlet, melyből megrendelés eddig „csupán” 600 mázsára érkezett, 100 mázsa tehát a tartalék. Nem ennyire kedvező a helyzet a barordfiválasztéknál, noha egész csirkéből és tyúkból minden igényt ki tudnak elégíteni, korlátozott mennyiségben van viszont az előhűtött darabolt baromfi, tojás van bőven. Nagy erőpróba előtt áll a sütőipar, ugyanis a többnapos ünnepekre is igyekeznek friss kenyeret sütni. Ezt úgy tudják megoldani, hogy a megrendelt mennyiség mintegy 50 százalékát előszállítással juttatják el a boltokba, de április 10-én, szombaton is sütnek még legalább 50 mázsa kenyeret, amit a szombat délután is nyitva tartó boltokba szállítanak. Egyébként a lakossági igényeknek megfelelően több lesz az egykilós kenyér az ünnepek idején. Nyitástól zárásig folyamatosan szállítják a tejet a boltokba, mindenkor kapható lesz tehát friss tej, miként tejföl és tejszín is, de nem lesz hiány vajból és margarinból sem. A Zöldért tájékoztatása szerint elegendő mennyiségű fejes saláta, retek, hegyes, erős paprika kerül az üzletekbe, de húsvét táján várhatóan lehet majd kapni tölteni való paprikát, sőt paradicsomot is. . Április 2-án, 80 mázsa banánt és 150 mázsa narancsot szállítanak a városi boltokba. Sajnálatos viszont, hogy mákból, a tavalyi rossz termés miatt, nincs elegendő menynyiség, dióbél és gesztenyemassza viszont korlátlanul kapható. Egyébként az ünnepek előtti napokban a városi ellátásért felelős intézményeknél fokozott ügyeletet tartanak, tartalék szállítójárművek garantálják a zavartalan áruellátást. P. A. Április 20-tól Tavaszi szakkiállítások a vásárvárosban Három hét múlva négy nemzetközi szakkiállítással kezdődik a Hungexpo idei vásárprogramja a Kőbányai Vásárvárosban. A Construma építőipari és klímatechnikai kiállítást immár hatodik alkalommal rendezik meg 5500 négyzetméternyi fedett és 10 ezer négyzetméternyi nyitott területen, összesen 200 magyar és külföldi vállalat állít ki, az építőipari cégek tizenöt országból érkeznek. Az Autoservice gépjárműfenntartó és -javítóipari szakkiállítást hetedszer tartják meg. A kiállítás 4500 négyzetméternyi területén 60 hazai és külföldi vállalat mutatja be különféle vizsgálóműszereit, komplett diagnosztikai állomásait, új üzemanyagtöltőrendszereket, autóvillamossági eszközöket, mosóberendezéseket, gumiabroncsokat. A kiállításon a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a hazai közlekedés fejlődéséről dokumentációs bemutatót is rendez. Első ízben szerveznek Budapesten nemzetközi tömítéstechnikai kiállítást. Mindhárom bemutatót április 20—23. között rendezik meg. Az első innovációs kiállítás a Novex szervezésében hoszszabb ideig tart majd, április 20-tól 27-ig. Ezen a bemutatón 30 magyar és 14 külföldi vállalat állít ki ötvenféle új technológiát, illetve terméket. Korszerű exporttermékek a szocialista országokba (Folytatás az 1. oldalról) adaptert szállítottak partnerüknek. Hiánytalanul átadták a pótalkatrész-szállítmányokat. Hagyományos partnerük Csehszlovákia is, az idei exportra szánt dohányszárítókat és kombájn-adaptereket, azonban csak a következő negyedévtől szállítják. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat több mint 10 millió rubeles exportkötelezettségéből kétmillió rubel értékű szállítást realizált 1982 első negyedében. Mindamellett most először sikerült megvalósítani ütemesen a tartalékalkatrészszállítást. Az NDK-ba 2000 hagyományos pénztárgépet küldtek, s már tárgyalnak az elektronikus berendezések ez évi kivitelének lehetőségeiről. Hagyományos pénztárgépet szállítottak Csehszlovákiába és eleget tettek romániai kooperációs vállalásaiknak. A Csepel Autógyár az első negyedévben szervokormányból mintegy 2050-et szállított Csehszlovákiába, Lengyelországba és Romániába. Ugyancsak jelentős exportpartnere az autógyárnak a Német Demokratikus Köztársaság is. Az IFA-gépkocsikhoz 1982. első negyedévében 690 nyeregszerkezetet készítettek, 700 hidromechanikus sebességváltó garnitúra alkatrészeit készítették el szovjet megrendelésre. A Hungarotex az idén bővíti szocialista kivitelét, elsősorban a Szovjetunióba, ahová nagy tételekben szállítanak méterárut és konfekcionált terméket. Méterárut Kubába is exportálnak, Lengyelországba pedig főleg divatcikkeket és nyersanyagot. Az év első negyedében az idei exportterv 20 százalékát teljesítették. A Trapper és a Weekend márkájú szabadidő-ruhák kínálatát az év elején kibővítették, s így már nemcsak nadrágokat, hanem szoknyákat, kosztümöket és női ruhákat is szállítanak. Ugyanakkor saját külkereskedelmi irodájukon keresztül is forgalmaznak a szocialista piacra. Lengyel partnerükkel olyan megállapodást kötöttek, amelynek értelmében lengyel üzemekben dolgoznak fel a lenfonónak vastag zsinegfonalat, s a munka ellenértékeként zsákokat és csomagolóanyagok kikészítésére alkalmas lent szállítanak. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát legnagyobb partnere a Szovjetunió. Májusban fejezik be azt a nagy szovjet beruházási programot, amelyhez több mint 500 komplett baromfitelepet exportáltak. A Hungarofruct az elmúlt három hónapban több mint 83 ezer tonna konzervet szállított a szocialista országokba ennek 70 százalékát a Szovjetunióba. A szovjet partner kívánságának megfelelően főleg vegyes befőttet, töltött paprikát és natúr lecsót szállítottak konzerváruként számukra. Ezeket a termékeket a szigetvári, a Debreceni, aKecskeméti, a Nagykőrösi és a Nagyatádi Konzervgyár készíti. A konzerveken kívül 79 ezer tonna friss zöldség- és gyümölcsárut is útnak indítottak a szocialista piacra. Mit mutat a gazdaság 1981. évi mérlege? Beszélgetés Boda Antallal, a Sárszentmihályi Állami Gazdaság igazgatójával A Sárszentmihályi Állami Gazdaság jelenlegi formájában talán Magyarország legsokoldalúbb tevékenységet végző mezőgazdasági nagyüzeme. Éppen ezért roppant bonyolult feladat úgy szervezni és irányítani a termelést, hogy a gazdaság mindenben megfeleljen a követelményeknek, a közgazdasági szabályozóknak, az elvonások új, minden eddiginél szigorúbb rendszerének. A gazdaság vezetése a közelmúltban készítette el az 1981. évi mérlegét. Erről és a nagyüzem kialakulásának, további fejlesztésének gondjairól nyilatkozott lapunknak Boda Antal igazgató. — A legfőbb gondot alighanem a gazdálkodás eredményessége jelentette, különös tekintettel az 1980. évi igen gyengén alakult termelésre. — Néhány adatot említenék. A gazdaságunkat érintő közgazdasági hatás összege nem kevesebb, mint 16 millió forint, az évben esedékes egyszeri állami támogatás 9 millióban állt meg. Ez összesen tehát 25 millió forint, amit az előző évekhez mérten olyan többletként kellett előteremteni, ami rendkívül nehéz volt. Arról nem is szólva, hogy gazdaságunk bizonyos összegű tiszta eredményt is tervezett. Megnyugtató, de csupán kezdeti eredménynek tekinthető a gazdaság 1981. évi 2,3 milliós nettó nyeresége. Ismétlem, ez csupán kezdetnek tekinthető, és nem előrelépésnek. — Minden év gazdálkodási mérlege számos feladatot is megjelöl, ha azt hozzáértő elemzés, értékelés alá vetik. — Az elemzés, az értékelés soha sem maradt el, így ■most is arra használjuk fel, hogy a múlt év tapasztalatait és tanításait ne csak megfogadjuk, hanem cselekvésre is váltjuk. Az éves mérlegeredményről, mint kedvező előjelről beszélünk, és nem mint előrelépésről. Erőfeszítéseink még mindig nem elegendőek, senkit sem elégítenek ki. Gazdaságunkban több van, mint amennyit a produktumai mutatnak. A növénytermelés szerkezete kialakult, most az a feladat, hogy a költségek emelkedése nélkül növekedjenek az egységnyi terület hozamai. A gyümölcstermelésben az első számú minőségi követelmény az exportkihozatali arány emelése, ami összefügg a legfigyelmesebb, a legnagyobb gondossággal és felelősséggel párosuló betakarítással. A termésnek nem szabad megsérülni, mert mindenki tudja, értéke csökken, pénz-, kemény valuta veszteség, kiesés származik belőle. A közvetlen piaci kapcsolatok gyakorlatát is előtérbe helyeztük, e tekintetben a rugalmas megoldások hívei vagyunk. Elképzeléseink vannak a gyümölcstermelés üzemi feldolgozására is, remélhetőleg gyorsan előbbre jutunk a tervek megvalósításában. A növényház igen komoly gondot okozott az előző évek során, különösen az energiafelhasználás körül bonyolódott a vita. De termesztéstechnológiai kérdések is foglalkoztatják a gazdaság vezetését. A növényház 1981. évi produktuma az előző évekéhez mérten feltétlen kedve, tőbb képet mutat. A növényház 1980-ban 10,3, 1981-ben a tervezett 7,2 milliós veszteséggel szemben 810 ezer forint mínusszal zárt. A veszteség mértéke tehát csökkent, de ez sem tartósítható állapot. A hozamnövekedés hatására, nagyjában stagnáló árszint mellett, a növényház árbevételét 8,6 millióval növeltük. A költségeket, az 1,7 millió forintos hőordotáció figyelembevételével, mintegy kerek millióval sikerült csökkenteni. Az idén ebben az ágazatban minden eddiginél szigorúbban kell alkalmazni a technológiát, különös figyelemmel a növényházi növényvédelemre, mint termést fokozó tényezőre. Ha az adott növényházi felületen mégsem hozzák a lehetséges árbevételt, ott legfeljebb csak magyarázni lehet a bizonyítványt, de elfogadni nem szabad, bármennyire is „hitelesnek” tűnik. Növényházi körülményekben, kiváló feltételek mellett, eredményt kell produkálni. Ez pedig olyan igény, aminek minden alapja megvan. — A gazdaság szarvasmarha- hústermelése és tejelő tehenészete még 1981-ben sem hozta a kívánt eredményt. Mi ennek az oka? — Az állattenyésztésben, pontosabban a szarvasmarhaágazatban 1982-ben elsősorban a takarmánytermelés és felhasználás költségeit kell csökkenteni. Gazdaságunkban 1981-ben 56 forintért készítettek, illetve „termeltek” 100 kiló silót. Ez túlzott és csak akkor lehet komolyabb mértékű javulást elérni, ha 100 kiló silóit 30—35 forintért állítanak elő. A tejelő tehenészetben pedig ki kell használni a csökkentett tejprémium adta lehetőségeket is. A húsmarhatartásban a hizlalás jobb megszervezése a cél. Gazdaságunk dolgozóival olyan termelői szerződést kötöttünk szarvasmarha-húshízlalásra, amivel mindenki jól jár. Meggyőződésem, hogy ez a kapcsolat csak támogatást és elismerést érdemel. — Nagy reklám és még nagyobb érdeklődés követi a nutriatenyésztést. Az új esztendőben 30 ezer prém megteremtése, értékesítése a cél. Amíg a kistermelői szövetkezeti és más nagyüzemi kapcsolatok révén 1980-ban és 1981-ben 10 ezer prémet sikerült piacra vinni, nagyon komoly ugrásnak tekinthető az 1982. évi szőrmeprogram. Az eddig tenyésztésben lévő állomány nagyon jó minőséget ad, jobb mint az amerikai import. Éppen ezért a tenyészetek szakmai felügyeletére, állategészségügyére sokkal nagyobb figyelmet fordítunk, mint bármikor. Készülünk egyébként nemzetközi szőrmeaukcióra is. Az a célunk, hogy bemutatkozzunk a világ előtt is, hiszen a világpiac megnyerése nemcsak azért fontos, mert a hazai piac már-már telítettnek látszik. Nagyon fontos lenne valutaszerzés szempontjából is, de a magyar nutriatenyésztésben rejlő lehetőségek jobb kihasználásáért is. Hadd jegyezzem meg, 1981-ben még mintegy 80 ezer forint veszteséget terveztünk az ágazatra. Az elmondottak alapján érthető, hogy ezzel szemben kétmillió forint nyereséget realizálhattunk. Kialakulóban van a törzstenyészet, vérfrissítésre most franciaországi importot igényeltünk. — A nád és a tőzeg általában jó lehetőség volt részint a hazai, valamint az exportigények teljesítésére. — A nád esetében alapvető kérdés a piac- és árkonstrukció. Az ismert termékek mellett új termékekkel is jelentkezünk. Ennek érdekében számos kutatóintézettel is felvettük a kapcsolatot. Szóba került az építőiparral kezdeményezett kapcsolatunk alapján bizonyos „Alba-fal” elemek gyártása, nádalapanyag felhasználásával. A szakemberek úgy vélekednek, hogy az eddig alkalmazott hungarocelnél ■ lényegesen jobban megfelelne a nád, ráadásul olcsóbb is. Ami a tőzeget, mint termelőeszközt illeti, arra készültünk, hogy tovább növeljük a hazai piac forgalmát, bőségesebben gondoskodunk a kistermelők ellátásáról, de szeretnénk ezzel együtt az exportot is növelni. A meliorációs tervekbe mindenütt beépíthető és kiválóan alkalmazható anyagról van szó. Nem véletlen, hogy Ausztria, Jugoszlávia, Olaszország és az NSZK idén is, de azt hiszem, még hosszú távon is vevőnk. Mindenütt nagy hangsúlyt kap az üzemi érdekeltség, hogyan alakul ez a gazdaságban? — Gazdaságunk vezetése úgy döntött, hogy az üzem minden területére érvényes és legelfogadhatóbb érdekeltségi gyakorlatot valósítjuk meg. Az alapelv ismert dolgozóink előtt, ehhez azt kell hozzátenni csupán, amit a maga területén mindenki hozzá tehet. Dolgozóink tudják, hogy mit kell elvégezniük 1982- ben, adott időszakban, vagy termelési kampányban, azt is tudják, mit kaphatnak érte. Ha az érdekeltek mindkét részről szerencsésen találkoznak, akkor a Sárszentmihályi Állami Gazdaság 1982. évi tervezett eredményei minden főágazatban és ágazatban realitássá válnak. Peresztegi T. Ferenc Fokozzák a gépesítést Zobákon Új korszak nyitányának előkészületei kezdődtek el a komlói Zobák bányán: nagy teljesítményű jövesztőgépekkel összekapcsolt korszerű fejtésbiztosító berendezéseket állítanak munkába, s ezzel hetvenöt százalékra növelik az üzem gépesített széntermelésének arányát. A mecseki szénbányászatban ekkora mértékű gépesítésre még soha nem volt példa, mivel a hegység gyűrt földtani szerkezete miatt a kokszolható feketeszénkincset a hagyományos módon lehetett a legjobban feltárni és kitermelni. A mecseki szénbányák és a lengyel bányagépgyártók együttműködésével a közelmúltban olyan önjáró, hidraulikus fejlesztésbiztosítókat fejlesztettek ki, amelyek a mecseki viszonyok között is kiállták a próbát. A bányászkodás biztonságát javító berendezéseket Zobákon most olyan jövesztőgépekkel kapcsolják össze, amelyek számottevően megkönnyítik a nehéz fizikai munkát, és felváltják a mecseki bányászok szinte mindmáig hagyományos munkaeszközét, a légkalapácsot és a lapátot. A Sow—50-es típusú fejtésbiztosítót marótárcsával szerelték fel, s a próbaüzemelés során kifejezetten nehéz viszonyok között gyakorolják működtetését. Megérkezett Zobák bányára , a szomszédos Kossuth bányaüzemben sikerrel kipróbált Sow—80-as fejtésbiztosító is, amely százhúsz méteres homlokhosszúságú frontfejtéseken alkalmazható. 3. OLDAL