Fejér Megyei Hírlap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
SzttT KÖZPONTI KÖNYVTÁR Is 2 OLDAlT----------.................................. Az ENSZ-közgyűlés vitája Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán szerdán a nemzetközi biztonság és a Libanon elleni izraeli agresszió kérdéseivel foglalkozó felszólalásokkal folytatódott az általános politikai vita. Stefan Andrei román külügyminiszter felhívta az államokat, egyesítsék erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megállapítsák a nemzetközi helyzet veszélyes irányba történő továbbfejlődését, és újítsák fel az enyhülés és az együttműködés politikáját. Síkraszállt az újabb közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése ellen, és üdvözölte az erről folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokat. A közel-keleti helyzetet érintve a román külügyminiszter támogatásáról biztosította azt a szovjet javaslatot, hogy az ENSZ felügyelete alatt hívjanak össze nemzetközi értekezletet az összes érdekelt fél, köztük a Palesztinai Felszabadítási szervezet részvételével. A José Pedro Pérez-Llorca spanyol külügyminiszter a tőkés országokat sújtó gazdasági nehézségek okaival foglalkozva rámutatott, hogy ez egyebek között a fegyverkezési hajsza folytatódásának a következménye. A Falkland- (Malvin) szigetek problémájával kapcsolatban kijelentette, hogy Spanyolország a párbeszédet, valamint az erőszak alkalmazása ellen és a terület gyarmati státuszának megszüntetését célzó tárgyalásokat szorgalmazza. Francis Pym brit külügyminiszter felszólalásának nagy részét annak szentelte, hogy igazolja kormányának e konfliktus ügyében elfoglalt gyarmati álláspontját. Figyelmet érdemel az a tény — írja az ülésszak munkáját értékelve a TASZSZ hírügynökség — hogy a NATO-országok képviselői csak érintőlegesen foglalkoznak a fegyverkezési hajsza korlátozása és a leszerelés kérdéseivel, míg a szocialista és a fejlődő országok képviselői figyelmének középpontjában éppen ezek a kérdések állnak. E téren egyetlen új javaslatot sem terjesztett elő a legutóbbi ülésen felszólalt brit, olasz és belga külügyminiszter. A közel-keleti helyzetet érintve keményen bírálták és elítélték Izraelt Libanon elleni agressziójáért Románia, valamint a nyugat-európai országok képviselői, köztük a brit, az olasz, a spanyol és a luxemburgi külügyminiszter. Nagy figyelmet fordítottak a küldöttek az Afrika déli részén kialakult feszült helyzetre, különös tekintettel a Dél-afrikai Köztársaságra, amely amerikai támogatással továbbra is fenntartja fajüldöző politikáját. TELEXEN ÉRKEZETT Vietnami pártmunkás-küldöttség látogatása Az MSZMP KB meghívására szeptember 21—30. között hazánkban tartózkodott a Vietnami Kommunista Párt pártmunkás-küldöttsége, élén Bui Thanh Khiettel, a VKP KB tagjával, a KB oktatási és tudományos osztályának vezetőjével. A küldöttséget fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vietnami küldöttség csütörtökön elutazott hazánkból. Elutazott Budapestről René Urbany Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szeptember 27—30. között látogatást tett hazánkban René Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke. A Vendéget fogadta Kádár János, a Központi Bizottság első titkára. Megbeszélést folytatott vele Várkonyi Péter, a KB titkára, Lakos Sándor és Szűrös Mátyás, a KB tagjai. Repülőgép-szerencsétlenség Az Aeroflot szovjet légiforgalmi társaság Moszkva— Lima útvonalon közlekedő egyik utasszállító repülőgépe szerdán leszállás közben lezuhant a luxemburgi repülőtér körzetében. Előzetes jelentések szerint öten vesztették életüket. A szerencsétlenség körülményeinek kivizsgálása megkezdődött. A szovjet kormány részvétét nyilvánította az elhunytak családjának. Az Adenauer-kormány iratai A nyugatnémet szövetségi levéltár megjelentette az első Adenauer-kormány üléseinek jegyzőkönyvét. Az első kötet 33 minisztertanácsi ülés jegyzőkönyvét tartalmazza. A nyugatnémet törvények értelmében a hivatalos anyagokat 30 évig titkosnak nyilváníthatják, de ezután a levéltárak kötelesek a kutatók és szakemberek számára hozzáférhetővé tenni. Pokolgép robbant Milánóban Pokolgép robbant Milánóban csütörtökön hajnalban az izraelita közösség központja előtt, a zsinagóga közelében. Az első jelentések szerint a nagy erejű robbanás csupán a már üres épületben, valamint a környező házakban okozott károkat. A merényletet követően egy telefonáló két lapszerkesztőséget is felhívott, és egy szélsőbaloldali csoport nevében vállalta a terrorcselekmény elkövetését. Támadás katonai tehervonat ellen Távirányítású pokolgéppel hajtottak végre támadást szerdán Frankfurt am Main közelében egy tehervonat ellen, amely élelmiszereket és elektronikus alkatrészeket szállított az NSZK-ban állomásozó amerikai csapatok számára. Emberéletben nem esett kár. Alois Indra Kubában A kubai nemzetgyűlés meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Havannába érkezett Alois Indra, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB Elnökségének tagja, a csehszlovák parlament elnöke. Alois Indra kubai tárgyalásai után Nicaraguába, majd Mexikóba utazik. Indiai szerencsétlenség Az indiai Punjab szövetségi állam egyik folyóján szerdán felborult egy kiránduló iskolásokat szállító hajó. 22 gyermek megfulladt, 40 gyermeket sikerült kimenteni a folyóból. Az áldozatok valamennyien 11—12 évesek voltak. Amnesztia Franciaországban A francia kormány törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében amnesztiában részesítik azokat a katonákat és köztisztviselőket, akiket az algériai háború idején tanúsított magatartásuk miatt elítéltek, vagy fegyelmi büntetéssel sújtottak. Az amnesztia vonatkozik egyrészt azokra, akik az algériai háború igazságtalan voltára hivatkozva kiléptek a hadseregből, vagy megtagadták a szolgálatot, másrészt azokra, akik — mint a hírhedt OAS vezetői — szembefordultak De Gaullelal, é s merényleteket szerveztek ellene, amikor az elnök tárgyalásokat kezdett az algériai szabadságharc vezetőivel. Mitterrand űrhajósokat fogadott Francois Mitterrand elnök szerdán este az Elysée-palotában fogadta a szovjet— francia közös űrrepülés résztvevőit, Jean-Loup Chrétien, Patrick Baudry, Vlagyimir Dzsanibekov és Alekszandr Ivancsenkov űrhajósokat, akik a Szaljut-7 űrállomás fémekből készített makettjét nyújtották át az elnöknek. A fogadáson jelen volt Cservonyenko párizsi szovjet nagykövet is. _ Nemzetközi élet Pártmunkásküldöttség Lengyelországban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 27—30. között Lengyelországban tartózkodott az MSZMP pártmunkás-küldöttsége, élén Ballai Lászlóval, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével. A delegáció megbeszéléseket folytatott Stanislaw Gembalával, a LEMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével, valamint a gazdasági élet vezető tisztségviselőivel, — köztük Wladislaw Bakaval, a kormány elnökségének tagjával, a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseiről és a magyar—lengyel kapcsolatok fejlesztéséről. Manfred Gorywoda, a LEMP Központi Bizottságának titkára fogadta a magyar pártmunkás-küldöttséget. Befejeződött a Pajzs-82 gyakorlat Csütörtökön Bugáriában befejeződtek a „Pajzs—82” hadgyakorlat harci cselekményei. A második és a harmadik harci napon valamennyi mozzanatot több testvéri hadsereg különböző fegyvernemekhez tartozó csapategységei szoros együttműködésben hajtottak végre. A gyakorlat egyik fontos mozzanatának végrehajtása előtt különböző fegyvernemek tűzeszközeivel nagyhatású, összehangolt tüzérségi és légi előkészítésre került sor. Ez lehetővé tette a gépesített lövész- és harckocsicsapatok előretörését az ellenség megerősített védelmének mélységébe. A korszerű szovjet vadászrepülők rendkívül látványos, nagy pontosságú, kötelékben végrehajtott, összpontosított megsemmisítő rakéta-és bombacsapást mértek az ellenséges védelem objektumaira. Velük szorosan együttműködtek a Bolgár Néphadsereg harci helikopterei, amelyek közvetlenül az előrenyomuló harckocsik előtt tisztították meg a terepet az esetleges még épen maradt ellenséges tűzfészkektől. A nagy erőpróba csütörtöki eseményei közül kiemelkedett a nagy létszámú ejtőernyős légideszant bevetése. Ezután a szovjet és a bolgár fekete-tengeri flotta erői tengeri deszantcsapatokkal látványos és gyors sikert eredményező partraszállást hajtottak végre. A Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség a tagállamok katonai delegációival együtt megtekintette a gyakorlat csütörtöki mozzanatait. Az FDP-t ugyanúgy terheli felelősség Strauss támadása az FDP ellen Franz Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke mindössze egy nappal azután, hogy a nyugatnémet ellenzéki uniópártok Bonnban megegyeztek az FDP-vel a kormánykoalíció közös programjában, máris keményen támadta a szabaddemokratákat. Augsburgban szerdán este egy választási gyűlésen Strauss azt mondta: az uniópártok „nem lehetnek engedékenyek az FDP-vel szemben”. Az FDP-t ugyanúgy terheli a felelősség az NSZK gazdasági bajaiért, mint a szociáldemokratákat, és az a tény, hogy a párt két héttel ezelőtt dezertált a Schmidtkormányból, nem csökkenti ezt a felelősséget. A CSU-vezető a hesseni tartományi választásokra utalva — ahol, mint errékezetes, az FDP súlyos vereséget szenvedett — kijelentette, hogy a konzervatív ellenzék nem engedheti meg politikai pozícióinak gyengülését egy olyan párt miatt, amely a lakosság körében „fokozatosan gyűlöltté vált”. A szabaddemokratákat tette felelőssé azért, hogy a CDU nem szerezte meg az abszolút többséget Hessenben. Strauss ugyan kijelentette, nem akar konfliktust az FDP-vel, de szavai — a Reuter szerint — azt jelzik, hogy továbbra is gyanakodva tekint a szabaddemokrata vezetésre és gyenge partnernek tartja az FDP-t. Politikai megfigyelők szerint Strauss az FDP megosztottságát várhatóan arra fogja kihasználni, hogy saját nézeteit érvényesítse az új nyugatnémet kormányban. Partra szálltak az amerikai tengerészgyalogosok Libanoni fejlemények Szerdán összesen 900 amerikai tengerészgyalogos szállt partra Nyugat-Bejrútban, s még legalább 300 követte az első nagy egységet csütörtökön. Amerikai forrásból megerősítették, hogy az izraeli csapatokat körülbelül egy kilométerre vonták viszsza déli irányba a nemzetközi repülőtértől, ahol az amerikai tengerészgyalogosokat csoportosítják. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. OKTÓBER 1. Lázár György hazaérkezett Csütörtökön hazaérkezett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, aki Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására felesége társaságában hivatalos látogatást tett Ausztriában. A Minisztertanács elnökét, feleségét és kíséretét a Keleti pályaudvaron Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Szarka Károly külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Andreas Berlakovich, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. KOMMENTÁR Helybenjárás Genfben A nemzetközi politikában bizonyára szaporítani fogja a kérdőjelek számát az a szovjet-amerikai tárgyalássorozat, amely több mint kéthónapos szünet után csütörtökön folytatódott Genfben. Tavaly november óta kisebb-nagyobb megszakításokkal tárgyalnak az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközökről — eddig konkrét eredmény nélkül. Pedig az idő sürget: ha 1983 végéig nem jutnak megegyezésre, akkor megjelennek Nyugat-Európában a szovjet célpontokra irányított amerikai rakéták és robotrepülőgépek. Mi az oka az egy helyben topogásnak? Nyilvánvaló, hogy lehetséges lenne az érdemi megállapodás, ha az amerikai fél is keresné a kompromisszumokat, s nem csupán azért tárgyalna, hogy leplezze saját stratégiai elképzeléseit. A két, fél javaslatai régóta ismertek. Reagan már tavaly novemberben, az amerikai elképzelések ismertetésekor tudta, hogy a „nulla megoldás” elfogadhatatlan a Szovjetunió számára, hiszen még nem létező, csak elhelyezni tervezett amerikai rakétarendszerek fejében már meglevő szovjet nukleáris eszközök leszerelését kívánja, egyoldalúan meggyengítve ezzel a másik felet. Mintha az USA-ban nem tudnák, hogy a szovjet közép-hatótávolságú rakétákat a Nyugat- Európában meglevő amerikai előretolt állomásoztatású nukleáris fegyverek, valamint az angol és francia atomütőerő ellensúlyozására állították fel. Washingtonban azóta sem álltak elő reálisabb elgondolásokkal. Moszkvából viszont újabb konkrét indítványok kerülnek az asztalra, sőt a Szovjetunió a jóindulat jeleként több egyoldalú fegyverkorlátozási lépésről döntött. Moratóriumot mondott ki a saját közép-hatótávolságú eszközeinek telepítésére és lecserélésére, majd megkezdte csökkentésüket. Leállította továbbá új SS—20-as rakétái telepítésének előkészítését, és kötelezettséget vállalt arra, hogy Ázsiában sem telepíti e rakétáit olyan helyre, ahonnan azok elérhetnék Nyugat-Európát. Mindezen túl február óta érvényben van a szovjet fél szerződéstervezete, amely az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján konkrét adatokkal megjelölt, szakaszos csökkentést indítványoz, s eközben maximális rugalmasságot tanúsít a csökkentés összetételének a megválasztásában, illetve a megsemmisítés vagy visszavonás kérdésében. Washingtonból azonban minderre nem érkezett érdemi válasz. Egyszerűen azért, mert amerikai számítások szerint a Pershing— 2-esek és a robotrepülőgépek nyugat-európai elhelyezése hadászati jelentőségű előnnyel járna: a Szovjetunióra mérendő megsemmisítő első csapás lehetőségével kecsegtet. Úgy látszik, Washingtonban elfelejtik, hogy a tárgyalások kudarca esetén a szovjet fél a diplomáciai kártyák után katonai adókat is elővehet. Addig azonban még van egy év, s talán halvány remény arra, hogy mégis a józan ész kerekedik felül a Fehér Házban, s hogy bizalmat keltő megállapodásokra jutnak a genfi tárgyalásokon. Kürti Gábor Kína nemzeti ünnepén Harminchárom esztendővel ezelőtt, 1949. október 1- én Pekingben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Világtörténelmi jelentőségű esemény volt ez: Földünk legnépesebb országában leszámoltak a kolonializmussal, a kommunista párt vezette forradalmi harc győzött az imperializmus és hazai kiszolgálói fölött. A hatalmas állam hozzálátott az évszázados elmaradottság felszámolásához. A KNK megalakulását követő években a testvéri szocialista államok — elsősorban a Szovjetunió — hathatós segítségét is felhasználva valóban nagy lendületű építőmunka kezdődött. Helyreállították a gazdaságot, véget vetettek az éhínségnek, megindult a szocialista fejlődés alapjainak lerakása. Az ígéretes folyamat azonban az 50-es évek végére megtört: a pekingi vezetésben teret nyert ultraradikális és nacionalista eszmék mélyreható bel- és külpolitikai torzulásokhoz vezettek. Kína fejlődése a „nagy ugrás”, majd a „kulturális forradalom” éveiben megtorpant, szembefordultak a marxizmus—leninizmus, s az internacionalizmus elveivel. Mindez súlyos és napjainkig ható következményekkel járt az ország külpolitikai kapcsolataiban is káros szembenállást hozva létre a Szovjetunióval, a szocialista táborral, a világ haladó erőivel. Peking szovjetellenes éllel alakította ki kapcsolatait az USA- val, s a NATO számos tagállamaival. A Mao Ce-tung halála után bekövetkezett változások is egyelőre inkább csak a belső gazdasági-társadalmi helyzetre gyakorolnak hatást. Kína külkapcsolataiban még nem következett be érdemi, tényleges módosulás, annak dacára, hogy a szocialista közösség kormányai változatlanul a viszony normalizálására törekszenek. Hazánk is azt vallja, hogy a fejlődés vargabetűi ellenére Kína megőrizte alapvetően szocialista társadalmi berendezkedését és valódi nemzeti érdekei azt diktálnák, hogy a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok javításával térjen vissza a baráti együttműködés útjára, a világpolitika porondján pedig a békéért és a társadalmi haladásért lépjen fel.